Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-15 / 185. (2702.) szám
4 1931 augusztus 15, MMWrtbat. ^M<3M-A\AGtARHreMI> Életveszélyes szerelem Irta: Schöpflin Aladár őnagyisága már nem 'egészen fiatal hölgy.: Udvariasan szólva, az úgynevezett veszedelmes életkoriban van, amelynek határa a pszikóana- litikusok szerint egyre messzebbre tolódik: Balzac idejében még 30 év volt, huszonöt évvel ezelőtt még, Karin Michaölis szerint 40 év, ma már F ere nézi Sándor, a kitűnő lélekbúvár szerint fölcsuszott hatvan évig. Tehát őnagysága abban a korban van, mikor az anyáink már leültek, nagy gombolyag pamuttal az ölükben, harisnyát kötni és méiancholikue mosollyal mondták a szerelemről: oh, fiatalság, bolondság! Őnagysága nem tud harisnyát kötni, ellenben ötvenéves korában is méltónak tartja magát a szerelemre. Úgy érzi, őt még megilleti egy férfi, még pedig nem Í6 akármelyik, hanem az, aki a környezetében a legtekintélyesebb, legjobb módii és ezenfölül nála jó pár évvel fiatalabb is. Egy derék bőröndös például nem konveniál neki még akkor se. ha féleségül veszi. Hogy a kiszemelt férfi reagál erre a késői szerelemre, azon csak az csodálkozik, aki nem ismeri a férfiak gimpli hiúságát, akik mindjárt e: vannak ragadtatva maguktól, amint jegy nő kicsit jobb szemmel néz rájuk és nem tudnak ellentállni az öreg nők Csákjainak sem. De viszont ezek a férfiak, ha egyszer már bedőltek a csáboknak, hamar elkezdik unni. Valahogy úgy van, hogy a szerelem a legtöbb férfinél a használattól fogy. a. nőknél pedig a használattól növekszik, őnag’ysága tehát úgy találja, hogy a szerelem aránya megzavarodott, ő nála nagyon is megnövekedett, a férfinál nagyon is megfogyott. A férfi visszavonulót kezd fújni, ■eszébe jut, hogy neki családja van, eszébe jut a társadalmi pozíciója, a korkülönbség, mindenféle más dolog, ami ezt a szerelmet kontraindikálja. Őnagysága egy régibb korban, mondjuk a boldogult mamája korában, erre elkezdett volna zokogni, húsúit volna (heTvadása liliomhullás volt stb.), boldogtalannak érezte volna magát és megtört szívvel visszavonult volna nagy gombolyaggal az ölében harisnyát kötni, óla azonban egészen mást tesz: elmegy a férfihoz, számon kéri elhidegülését & mikor az olyanokat mond, hogy család, pozíció, hagyjuk már ezt a bolndságot, —■ akkor őnagysága egy természetes gesztussal előveszi rétikuljéből, a pirosító rúd, meg a púderes doboz mellől a revolvert és elkezd lövöldözni. A gyorsan elősiető mentők már csak két holttestet találnak a szobában. Bocsáesanak meg, hölgyeim, én Igazán nem .általánosítok,. én tudom, hogy önök . neon, igy -tennének, hogy önök-is' elítélik ezt a 'lövöldöző női típust, de föl kell hívnom szives figyelmüket arra, hogy ezek az egyre gyakrabban ismétlődő lövöldözések egyenesen a női nem ellen valók. Mert, kérem, hogy merjünk mi, férfiak egy szerelmi ügybe belefogni, ha az a veszedelem fenyeget, hogy csak úgy, minden ceremónia nélkül lepuffan tan ak minket, mialatt mitsem sejtve borotválkozunk. Mégis kellemetlen dolog, hogy az embernek első beszerzése egy szerelmi ügy kezdetén egy golyóálló pán- cé'íing legyen, amilyet a középkori vitézek a csatában viseltek, nem a szerelmi andalgás édes óráiban. Ha ez igy megy tovább s a szerelem életveszélyes foglalkozássá válik, akkor a férfiak kénytelenek lesznek általános szerelmi Sztrájkra berendezkedni s aztán ám lássák a hölgyek, hogy boldogulnak. Ez a dolog nem is olyan tréfa, amilyennek látszik. A nőknek egyre brutálisabb fogalmaik kezdenek lenni a szerelmi dolgokban, — legalább a nagyvárosokban. Az újságok törvény- széki tudósításaiban egyre többször szerepelnek szerelmi ügyek, akár polgári, akár büntetö- pörök formájában. A menyasszony, akit faképnél hagyott a vőlegénye, kártérítési port indít „férjihezmenési eshetőségeinek csökkenése11 címén. A bártáncosnő, ha pár hétig barátnője volt egy jómódú urnák, vagyonnyi kártérítést követel a biróság előtt a viszony, fölbontásáért. Nincs szeri-száma az olyan jogcímeknek, amelyek alapján nők pénzt akarnak kivasalni a férfiakból. Azelőtt a cserbenhagyott nő sírva elbújt, azon imádkozott, hogy mennél kevesebben tudják meg szégyenét. Most szalad az ügyvédhez és perel, perel, perel — nem négyszemközt, hanem bíró előtt. Az egészen veszedelmes nő aztán előveszi a retiküljéből a revolvert. Ez bizony nincs rendjén. Még akkor sem. ha — mint számtalan amerikai és párisi esetben, legutóbb a Bo altér né esetében — az érzékcny- szjvü nyárspolgárokiból álló esküdtszék fölmenti őnagyságát. Nem. kérem, tréfán kívül, nincs az rendjén, hogy egy idő óta mind több esetiben ölnek, nők szerelem miatt. Nemcsak azért helytelenítem ezt az eljárást, mert a tízparancsolat tiltja, — ez a revolverező hölgyek szemében alighanem „meghaladott11 álláspont volna. De ■a szerelem kétoldalú dolog. Az egyik fél is. másik is nyer vele s nem lehet, kérem, úgy okoskodni, hogy örüljön az a férfi, ha szerették, hanem Őnagysága is örüljön, ha szerették. (3 is csak kapott a szerelemben valamit, amit nagyon kívánt. Ha ez olyan nagyon jói esett neki, hogy aztán fájdalmas lemondani róla, — ez az ára a szerelemben. Mint minden valamire való dolog a világon, a szerelem is rizikóval jár; férfira, nőre egyaránt megvan az a rizikó, hogy a másik fél hamarább unja meg, mint ő s hogy ez fájni fog. Ezt már előre bele kell kalkulálni az ügybe. A. foghúzást ki lehet kötni, hogy fájdalom nélkül csinálják, a szerelmet nem. Akinek ez nem tetszik, ne menjen bele szerelmi ügyekbe. De egyoldalúan követelni, hogy a másik fél akkor is szeressen, mikor már nem szeret és ha a követelés nem teljesül, agyonlőni az embert, az nem fair dolog. Ez az egész lövöldözési mánia Amerikából került a rádióval, filmmel, Ford-a® tóval és solc más modern dologgal együtt Európába. Ott már a háború előtt is divatban volt s ezt a divatot támogatta az esbüdtbiróságok együgyüségo, amelyek, ha egy szép nő került eléjük, megbocsátották neki még az apagyilkosságot is. A mi kontinensünkön először Párisban vert gyökeret, mert Paris nem bírja ki, hogy szerelmi dolgokban bárki is előbbrehaladott legyen, mint ő. Ott is volt idő, mikor minden héten lepillantott egy nő egy férfit, — amerikai nők kezdték, született párisiak folytatták. Újabban jutott Középeurópába, és Budapest sem hagyja magát, ha valami külföldi ostobaságot lehet utánozni. Egy kicsit a sajtó is ludas a dologban, nem azért, mert szenzációként közölte az ilyen esőteket, hanem, mert szokott szentimen- t ni izmusával regényes nimbuszt körített hozzájuk. S mindig vannak nők, akik szeretnek regén yíhősnők lenni. Oda jutunk, hogy a férfira nézve a szerelem halálfcmegvető hősiesség lesz. Hogy úgy megyünk az édes találkozóra, mint a csatába, az esetleges golyó általi halál tudatával. Nem mind olyan nagy hősök a férfiak. Divatba fog 1931 augusztus 14. Pecihem van, már megint láttam egy villamos elgázol áet. Pedig legutóbb —• pár évvel ezelőtt — mint a mostani uccai katasztrófa szemtanúja, szigorúan elhatároztam, hogy nem nézek oda többé, ha a jellegzetes sikoltozás fölhangzik a hátam mögött. Nem nézek oda, osak- azértse, nem megyek közel, nem figyelem meg az esetet, hogy a tanulságait levonjam. Minek essem kétségbe, mért dühöngjek, imivégre mérgelődjem? Ezen az egyszerű dolgon. Minden hiába. Mégis, véletlenül megint odanéztem és mert megint- ugv történt az elgá-zolás, pontosan," mint az eddigiek, hát üsse. kő, csak a statisztika kedvéért, megint elregisztrálom, ezúttal gépiesen, indulat nélkül és megjegyzés nélkül és uiiDden remény nélkül, csak úgy szájkó módjára eldarálom megint, tisztelt villamoeépitő társaság, hogy ezek a villamoegázoiások tapasztalatom szerint egytől-egyig úgy történnek, hogy az illető kábult, vagy ügyetlen, vagy vakmerő, vagy szeles férfi és kisleány és öregasszony, aki idő előtt leugorván, vagy fölugor- ván (hogy Ők mennyiben hibásak, ezt a Társaság dolga bizonyítani), az első kocsi elé, vagy a két kocsi közé esik; ^az utolsó pillanatban mindegyik ezek közül tesz egy hasznos és helyes mozdulatot — esés közben, sőt még a földön is, félre akarják rántani magukat, ha nem is az egész testüket, legalább a fejüket és a nyakukat, végtagokat áldozva föl, mint a gyik és a róka. De csak akarják. Mert nem sikerül nekik. Nem sikerül, mert kivétel nélkül minden villamoskocsi előtt van egy lécdarab, amit úgy hívnak, hogy életmentő deszka. Ez az életmentő, deszka, helyesebben villámosgillotin, megakadályozza és hatástalanítja az ösztön mozdulatát —• megkapja az eléje guruló tárgy kerek részelt, esetünkben tehát- többnyire a fejet •s mivel alsó permine és a föld között elég hely van egy kissé ósszelapitott fej számára (ezt jól, tessék megjegyezni!), a megragadott és lerögzített fejet ügyesen begörgeti a kerék alá, hogy tévedés ne történjék véletlenül. Oiiök azt mondják, hazudom, cinikus viccet csinálok, ez lehetetlen és igy tovább. Hát, kéFontos Budapestre utazok részére Szálljon mejj a | Merán szállóban Berlinitér 7. (Nyugatinál) Budapest legjobb helyin fekvő modern szállója Lift, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz, fürdó’k, telefonos szobák, kávéház-etterem Szobák 4'5 0 P, Pensiók 8 P-től. Egy ágynál 10, két ágynál 20°/„ engedmény e lap olvasóinak jönni, hogy az édes találkozó helyett elmennek a kávéházba és óvakodni fognak diszting válás nélkül minden szerelemtől, mert hiszen sohase tudni, melyik nőben mi lakik. Az írók pedig ezentúl igy fogják kezdeni a szerelmes regényeket: Elemérben égő szerelem gyulladt Agatha iránt. Amint ennek tudatára jutott, első útja a biztosítótársasághoz vezetett, ahol nagy összegre biztosította életét... rém, nem vitatkozom. Egész nyugodtan és fásultan, ha úgy tetszik, közönnyel, állítom, hogy minden esetben, amit láttam, ez történt, ■hogy szakemberek is, többször, megállapították ezt, éis hogy az úgynevezett életmentő deszkákat mégse távolították még el és nem cserélték ki másokkal, olya/' kkail, amik csakugyan félrelökik a baleset Oh . és nem is alakították át a célnak megfelelőt i . voknak a táblácskáknak az anyagából, amiken a közönséget figyel-, meztetik, hogy ne ugráljon, mert ő az oka mindennek. Nem mindig voltam ilyen nyugodt. Az első eset. után (akkor húszón ké té v es voltam) szenvedélyes és lángoló cikket irtam egyik napilapba, tétemrelhívást, ünnepélyes deklarációt — azt hittem, másnap bevonják, és átalakítják az összes villámosokat. Ugv éreztem, ho^r megtaláltam életem célját: háborút és forradalmat akartam indítani a villamoegillotin ellen és kész lettem volna elesni a barrikádokon, ha cikkem hatása alatt, szembekerülnek egymással a szemtanuk kisebbsége és a hitetlen tömeg. Aztán, a második esetnél, egy gúnyos kis napiihirt írtam, jelzés nélkül. A harmadikat már csak egy mellékmondatban említettem meg, két sor között. Ez a mostani felszólalásom már nem oly célból történik, hogy a dolgon változtasson valaki. Kezdem hinni, hogy valami törvényszerűség mozgatja a. világ kerekeit s az elébe gördülő embert est eket igazgatni többé nem óhajtóin, ..forogjon a világ, ahogy akar“. Ma már fontosabbnak látszik számomra, ama különös, aránytalan könnyelműségnek, amivel a csillagokba^ törő és Bábelt építő ©miben fajta minden törekvés és. építés célját, magát ennek a köny- nyelmüségnek okát és természetét megértsem, mintsem hogy változtassak rajta. A legutóbbi években ment bennem végbe ez a változás. * Még három év előtt — a „Nyugat* *4 olvasói talán emlékeznek rá — szenvedélyes verset irtani egy tengeralattjáró katasztrófája alkalmából: lüktető ütemekben és lángoló szavakkal követeltem ebben a versben, hogy a tengeralattjárókat lássák el életmentő légcsónakok- kal, katasztrófa esetére, mint ahogy a repülőgépeket ejtőernyővel látják el: hogy a tengerfenékre süllyedt hajóból szelepen keresztül ki lehessen engedni a bentrekedt legénységet — jól emlékszem, versírás köziben, a papír szélére le is rajzoltam, hevenyészett formában, milyennek kell lennie ennek a mentőszerkezetnek. Tény, hogy az „Illnst-ration14 és „Mustrát ed London News44 néhány hét előtti számában fotográfiákon közölték a legutóbb elsüllyedt tengeralattjáró legénységének megmentését — tény, hogy a .mentőszerkezet nagyon hasonló valami ahhoz, amit én annakidején, minden különösebb műszaki megfontolás nélkül, a papír szélére firkantottam — he nem is exakt tény, de valószínű, hogy ón nem vagyok se Edison, se Tesla, viszont ismét ténynek tekinthető, hogy o szerkezeteknek a hajókra való előzetes, profilak tik us fölszerelését nem az én versem hatása alatt határozták el a hajó építői. De a legfurcsább tény mégis csak az, hogy bár egy ilyen mentőszerkezet olyan egyszerű és célszerű valami, szükségessége olyan nyilvánvaló. hogy még egy veréifaragó költőnek is ■eszéibejut, sőt rögtön föl is tudja találni — mégis, legalább ötven tengeralattjáró süllyedt cl, lassú fulladásra kárhoztatva lakóit,, mielőtt az első ilyen egyszerű és nyilvánvaló kellékét egy emberéletekkel játszó veszélyé a járműnek alkalmazni próbálták volna a gyakorlatba®. * Furcsa egy dolog ez. Érthetetlen. Vagy nagyon is érthető, mint minden, ami önmagának ellentmond. A „technika százada44 észbeli értelemnek és kézbeli ügyességnek valósággal fantasztikus rikordteljesitményét produkálja, egyrészt, külső látszatra semmi más céllal, mint hogy az emberi fizikum hiányait kipótolva, úrrá tegye az ellenséges és akaratos Elemek és Erők tehetetlen világa fölött, kiküszöbölve minden leselkedő veszedelmet — másrészt éppen azokat, akiket a harc szolgálatába állított, a század gyermekét, csupaszon és védtelenül lökte a harcba, mintha csak e^y uj testi hőskor, görög mitológia istenítéletére akarná bízni sorsát és meztelen életét. A középkor lovagja naiv szürkéié és döf ködő dorongok ellen vasba és acélba öltözött: a világháború modern katonáját ingblúzban küldték gránátok és srapnellek füzébe — ugv szaladtak, táncolva, mint a ballerinák, a pukkanó bomba elé, széllős plund- ra alatt, hogy ne legyen nagyon melegük. A menázsikocsit páncél védte, de a gyomrot, aminek számára bableves fortyogott a kocsiba^., nem védte semmi — és még sok példát lehetne mondani, egyéb testrészekkel kapcsolatban. Hagyján, vethetné közbe valaki, ez háború volt, embernek, nem a természet, hanem ember ellen való harca: háborúk alkalmára el lehet képzelni holmi emberfölötti érdeket, amihez képest másodrendűvé hanyatlik minden tevékenység tengelye, az élet. Delhát hogy állunk azzal a másik hódítással, földön és vizen és víz alatt és levegőben? 4c Zeppelin az van és tengeralattjáró is és ejtőernyő és Minimax a tüzeset, ellen és fogaskerék a lejtőn szaladó vasútra. De minden nyáron sokezer ember fullad a vízbe, egyszerű fürdozők és sok csónak fordul ki és telik meg a ,,hullámeir“ fölött és erről úgy írnak a lapok, mint valami természetes háláiról, elkerülhetetlen baísorsról. Holott minden esetben néhány kritikus percről volt szó és három liter levegőről, ami tökéletesen elég ■hozzá, hogy órákig és napokig viz fölött tartsa az embert. Ez a három liter levegő mindenütt kéznél van — éppen annyi kellene csak, hogy a fürdőf-rikóban, hónalj alatt, egy belevarrt tenyérnyi gumilap legyen., amit pillanat alatt föl lehet fújni —• és senki se gondol rá, hogy ezt az egyszerű védekezést kötelezővé tegye vizbe- induió ember számára, mint a himlőoltást, a bacillusok közé induló gyermekeknél. Ez csak egv példa, száz közül. * Egy példa, száz közül, annak bizonyítására, hogy milliószámra pusztulnak el évente „végzetes baleset44 következtében derék embertársaink, olyan halállal, amihez a végzetnek semmi köze nincsen. Hacsak nem tekintem végzetesnek az ember makacs elzárkózását, porba temetett fejét a napnál világosabb tény előtt, hogy végzetét tulajdon kezébe rakta le a gondviselés. Ha ezt az egyet fölismerné ... talán nem változna meg azért a világ. De annyi legalábbis nyilvánvalóvá derülne, hogy nem is fél annyira, a haláltól, mint ahogy Önmagával el akarja hitetni. Hiszen elkerülhetné, ha akarná! ■■HM m«illlll« illl lfcl» III Ilii r r wiTi."wiT.«i~i'iinT,i.| I BÁRÁNYFELHŐ Egyszer eljő: a bárányfelhő; fehér fodrocskáit csokorba kötnéd, szived befödnéd véle egyidőre: de karod nem éri — ő úszik, kúszik... — messzeség védi: nézed, nézed: elfelejted a földed, a néped, — eltünNt lassan, eltűnik szépen: nem marad senkid: sem földön, sem égen... (Magas-Tátra, 1931.) URR IDA, Villamosgillotin és egyebek Mellékesen néhány szabadalmat is bejelentek Irta: KARINTHY FRIGYES Alapítva 1833. Telafoa 33. \J S $ r dlszmü A üveg, porcellán nagykereskedése. • KOSICE, Fő-utca 19. Nagy választék. Jutányos árak.
