Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-09 / 180. (2697.) szám
1381 augusztus 9, vasárnap. ,p®wíaMA^^‘HnaiaB (agy.) Ami DéLszloveaiszkó katasztrófája körül történik, az egyenesen kihívja maga ellen a kritikát. A kérdés az: hogyan segit a kormány a lebirhatlan bajba került mezőgazdán, Ekkor megjelenik a gabonakeverési rendelet, amely megállapítja, hogy a malmok tartoznak huszonöt százalék külföldi gabonáihoz hetvenöt százalék belföldit keverni. Nem is kell hozzá valami nagy szakértelem, statisztika, csak az idei termés eredmény éknek áttekintése, hogy bárki megállapithassa ennek a rendelkezésnek a teljes kivihetetlenségét. Ma nem képes hetvenöt százalék belföldi gabonát vásárolni egyetlen malom sem az 57 koronás vámmal behozott jugoszláv, román vagy magyar búzához, amely még ezzel a hallatlanul magas vámmal is sokkal olcsóbb, mint a belföldi termés (ami nincsen), hiszen Pozsonyban vagy Komáromban az uszályban viziuton szállított búza méter- mázsáját már negyvennyolc koronáért meg lehet vásárolni, mig a belföldi árak ennek éppen háromszorosát teszik a vám nélkül. Ami azután az őrlést illeti, az valóságos operett. A kormány kiadja a keverési rendeletet, ezalatt pedig a malmok számára intern engedélyek mennek az ötven-ötven, a hetven-harminc és a kilencvenötöt százalékos kiőrlésre, ahol a magasabb számok a külföldi gabonára vonatkoznak. így azután a malmoknak már sikerült megoldani Kolumbus tojását, mert hetvenöt százalék belföldi eredetű gabonát nem képesek a belföldön vásárolni nagy külföldi készleteikhez. Ez az egyik furcsaság, amely Szlovenszkón eléggé ismeretes. A másik dolog kevéssé ismert. A kormány Jó eleve megvásárolt ötezer vagon jugo-tiszai búzát vetőmagnak olyan magas áron, hogy azt értékesíteni nem lehet. Ma a külföldi legkitűnőbb minőségű nemesített búza méter- mázsája hatvan-ha tvank ét koronába kerül, ami azután az itteni viszonyoknak is megfelel. A jugoszláv búzáról később kiderült és a szakemberek 'megállapítják felőle, hogy Délszlovenszkóra vetőmagul nem alkalmas. Ide a magyar nemesített vetőmag válik be legjobban, a mezőhegyesi, a hatvani és a többi kísérleti telepekről. Az ötezer vagon búza tehát nagy tehertétel és jó lenne értékesíteni. Meg is próbálták és tizennyolc korona engedménnyel kínálták fel a malmoknak, de azok nem vehetik , át, mert igy is belekerül hetvennégy koronába és ma a jugoszláv és román búza, de a magyar i« negyvennyolc koronába kerül. Igazán azt hiszi az ember, hogy nem szakemberek azok, akik az ilyesmit csinálják. A földművelésügyi minisztérium csak szakavatott az ilyesmik elintézésére és szakértők állanak rendelkezésére. A drága vetőmag itt van és alig használható. Ezt nem mi állapítjuk meg, hanem cseh szakértők, akik ismerik a két talaj között való különbséget, a csapadékkal szemben való állóképességét a két területen. A legcélszerűbb lenne ezt a gabonát kiosztani az éhező százezer délszloven- szkói földmunkás családja között. A balkezes politika a maga kárán tanul. Nem kérdezték meg a magyar szakértőket, akik erre az első pillanatban rámutattak volna. Félő, hogy a segítség többi módjaiban is ez >a fejetlenség fog mutatkozni. Elsősorban értjük az elrendelendő közmunkákat, amelyek felől a közmunkaügyi miniszter nála járt ‘ törvényhozóinknak kijelentette, hogy D'élszlovenszkó részére nincsenek minisztériumában közmunka céljait szolgáló tervek. Tényleg az utolsó esztendőben egyre csökkentek a délen végzendő útépítések és pedig nem az érdekeltség hibája miatt, de azért, mert ezeket a terveket esztendőkig nem intézik el a minisztériumban. Ha alaposan körülnézne valaki az illetékes ügyosztályok sü- lyesztőiben, bizonyára ráakadna a délszloven- szkói utak és középitkezések terveire is. Szomorú tapasztalat ez az itt élő magyarság számára, amely súlyos milliárdokat fizetett be közadók, vagyoni váltság és más címeken — és ilyenkor azt kell hallania, amikor segítségről van szó, hogy nincsen. A pénzügyminisztérium szintén fukar azzal a nagy bajjal szemben, amelyet gyógyítani és orvosolni kellene. Egyéni kérelmek az adó- csökkentés, halasztás, várakozás, moratórium ügyekben. Ez annyit jelent, hogy a beadandó ezer és ezer kérvény esztendőkig nem lesz elintézve, holott a gazdának, az iparosnak és a kereskedőnek most kellene a segítség. A Csallóközben most vetik !ki a jövedelemadót és azt kell látniok az érdekelteknek, hogy ez az adó magasabb, mint a múlt évben volt, amikor a íbuza ára ötven százalékkal esett le az aratás után, az értékesítés időszakában. Az egyéni elintézésnél nem tudjuk elhallgatni azt az aggodalmunkat, hogy ott sokszor letérnek az objektivitás keskeny ösvényéről és egyesek kedvezményezettek, mig mások kárvallottakká lesznek. Ezt a legcélszerűbb lenne az adókivető bizottságokra bízni és azokat az érdekeltségek tagjaival kiegészíteni. Egyetlen téren mozdult meg a kormány, amely tizenöt évi garanciát vállal a gazdaközönségnek kiosztandó 25 millió kölcsönért. Ezért most a közönséget felhívják kölcsönigényeik bejelentésére. A kormány ia kölcsön kamatából három százalékot vállal, tehát az nem lesz magasabb öt-hat százaléknál. Az elemi károkat szenvedettek (részesülnek ebben a kedvezményben, amelyet a kodon! s- ták már régen élveztek. A magyar gazdaikő- zönség figyeljen fel erre és jelentse be igényeit. Népünk sok helyen apatikus és nem törődik a neki kijáró jogos kedvezményekkel sem. így sokan nem jelentették be a talaj- vizkárokat, amely valami segítséget jelentene számára. Legyen résen mindenki, főleg a gazdák vezetői a most kiosztásra kerülő vető- magkölcsönök ügyében. Hiszen igen sok kár megtéritetlen marad még, de mentse mindenki a menthetőt. Ezt elvárhatjuk joggal mi, az államnak fenntartó rétegei. A csehszlovákiai fakivitel 2Ü6JO0 tonnával csökkent az első félévben A Magyarországba való export 252.500 tonnával kevesebb a tavalyinál - A fabehozatal 42'7 százalékkal esett Prága, augusztus 8. A fakivitel ez, év első felében sokkal rosszabb volt, mint a múlt év hasonló szakában, ami egyrészt a gazdasági válsággal magyarázható, másrészt a Magyarországgal fennálló szerződésnélküli állapotnak és az európai pénzügyi nehézségeknek a következménye. A hosszú tél is késleltette az építkezési mozgalmat. A faárak érzékenyen leestek. A régi piacokat elveszítve csak csekély arányban tudtak a tengerentúl uj piacokat szerezni. Az erdőtermelők kénytelenek voltak a gömbfát saját rezsijükben felvágat- nii, miáltal a fatartalék kedvezőtlenül növekedett. Az összkiyitel az első félévben kb. 468 ezer tonna volt (202.000-rel kevesebb, mint tavaly). Ebből tűzifa 23.24Ö tonna (— 150.000), bányafa 39.448 (—22.000), szálfa 169.000 (4-69.000), gömbfa 120.000 (—79.000) és egyéb fa 123.000 (—5700). A felnemdolgo- Bott fa kivitele kitett 354.586 tonnát (— 159 ezer 229). Feldolgozott fából kiszállítottak 113.371 tonnát (—42.567), főleg szálfát: 18.341 (-9280). A legnagyobb piac Németország és Magyarország volt. Az összkivitel Németországba kitett 348.500 tonnát (-{- 37.300) és Magyarországra 43.500 tonnát (—252.500). A Franciaországba való kivitel 604 vagonnal egészen jelentéktelen, Franciaország mindamellett a szálfa vámját az ötszörösére akarja felemelni. Angliába 505 vagon feldolgozott fát szállítottak ki, Hollandiába 1404 vagont (979). A jövőben is nagyobb eladási lehetőség mutatkozik Hollandiában. Ugyanez vonatkozik a tengerentúli piacokra is, főleg Észak- és Délamerikára, ahová 958 vagon feldolgozott fát szállítottak a múlt év első felének 316 vagonjával szemben. Ezekben az államokban nagy a versengés az orosz és skandináv fával. A Csehszlovákiába való behozatal 1931 első felében összesen 178.752 topna volt a tavalyi 311.886 tonnával szemben, vagyis a behozatal 42.7 százalékkal csökkent. Importáltak: 31.75 ezer tonna bányafát (—41 százalék), 40.50 ezer tonna szálfát (—35.3 százalék), 74.7 ezer tonna puha gömbfát (—28 százalék), 13.68 ezer tonna puha szálfát (— 57 százalék). A legtöbb fát importálták Len gyei országból és Ausztriából. A csehszlovák kivitel a behozatallal szemben 71.210 tonnával nagyobb (tavaly 87.979 tonna). 17 A nyitravidéki közgazdasági egyesület nagyvonalú közgazdasági programja Nyitna, augusztus 8. (Saját tudósítónktól.) Hetekkel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy megalakult Nyitrán a nyitravidéki közgazdasági egyesület. A* egyesület, melynek székhelye Nyitrán van, működési körében hatalmas területet ölel fel, amennyiben nemcsak a környék, hanem a treneséni, nagytapolcsányi, privi- gyei, aranyosmar éti, verebélyi, érsekujvári, élgyallad és párkányi járásokra is kiterjesz- kedák. A közgazdasági egyesület minden politikától távolállő gazdatömörülés, melynek célja, hogy az egykor bőséges terméséről híres, ma azonban Szlovenszkó más vidékeihez hasonlóan szenvedő járások gazdaközönségének gazdasági és szociális fejlődését biztosítsa, annak útjait egyengesse és előmozdítsa a letárgiá- ba esett vidék általános gazdasági fellendülését. A pozsonyi országos hivatal a napokban hagyta jóvá az egyesület alapszabályait és ennek alapján a közgazdasági egyesület már meg is kezdte működését és széleskörű szervező munkát vezetett be. A Nyitrán megszervezett központi iroda látja el ezt a munkát és az egyesület tagjainak minden gazdasági kérdésben készséggel szolgál felvilágosítással. Figyelemmel voltak a gazda mai nehéz helyzetére, miért is a tagsági dijat minimális összegbeu, évi 10 koronában állapították meg, hogy lehetővé tegyék a nagy gazdatársadalom minden tagjának bekapcsolódását. Az egyesület minden erejével és befolyásával igyekszik megvalósítani kidolgozott, nagyvonalú programját és első törekvése az lesz, hogy Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Hrre ad ntmutatást Fodor Jenői | „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ara 25*— Ke. | Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül is I megküldi betekintés végett azoknak, kik e B 1 v égből hozzá fordulnak. (Ciin- Abovce p jj 1 St.rkovec az idei gyenge termést aratott kisbirtokosok és gazdák részére kieszközölje az őszi vetőmagot olymódon, hogy azok, kik az elemi csapások következtében termésüket vesztették, teljesen díjtalanul jussanak vetőmaghoz, mig a többiek igen mérsékelt áron. Az egyesület vetőmagpácoló állomást is létesít, tekintve, hogy a pácolt vetőmag tetrm éseredmé nye ö s s ze has o nli th a tatla n ul értékesebb. Ugyancsak létesíteni fognak gabonatisztitóállomásokat is és az ©gyes vidékek statisztikai kimutatásai alapján összeállítják a vetőmag helyes kiválasztását aszerint, hogy mely vetőmag kecsegtet legszebb eredménnyel az egyes vidékeken. Az egyesület gondoskodni kivan arról, hogy a gazdák előnyös áron jussanak mii trágyához és kezére kíván járni az érdekelteknek mindazon előnyök megszerzésében, illetve közvetítésében, melyeket az állam nyújt olcsó hitel, előnyös biztosítás, tenyészállatbeszerzés, termésértókesités stb. formájában. A megvalósításra váró program egyik fontos pontja az adókérdésben való eljárás és indokolt esetekben az adóleirás kieszközlése, illetve az adóbehajtás elhalasztása, főleg olyan esetekben, melyekben az adó (behajtása ek- zisztenciális létét veszélyezteti a gazdának és kisiparosnak. A nagyfontosságu meliorációt munkák keresztülvitelének kérdésében aa egyesület minden kínálkozó alkalommal meg kívánja ragadni a kezdeményezést, elsősorban szikkadt területek vízzel való ellátása* mocsarak lecsapolása, villanyosiiás, tagositáf stb. esetekben. A közgazdasági egyesületnek a kisiparosságot érintő kérdésekben kidolgó- zott programja az alábbi kérdéseket öleli féld állami szubvenció az ipar folytatásához sztik^ séges gépek beszerzésére, iparos szak- és továbbképző iskolák létesítése, annál is inkább, mert ezekben, dacára nagy fontosságuknak. Szlovenszkón érezhető hiány van. A nemzetgazdasági szempontból fontos szerepre hivatott közgazdasági egyesület természetesen csak abban az esetben tudja meg. valósitani kitűzött célját, ha az érdekelt gazda- és iparos társadalom szükségszerűen támogatja és minél nagyobb tömegekben lép az egyesület tagjainak sorába. Jelentkezések a nyitravidéki közgazdasági szövetség központi iroadájóiba (Nyitra, Piarista u. 35) alá küldhetők. KózcíAzoMÁeT1. ' Fejetlenség
