Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-09 / 180. (2697.) szám

14 'PRALfiAI-A^AGÍARHlRTiAP 19ö1 augusztus 9, ▼aeAppjttp. SziDHÁzKör^v-KauTaRA, Ököllel kell kiharcolni a sikert ‘ Hollywoodban Nyolcszáz filmmeséi irt Bess Meredith, mig a buHalói riport- laptól eljutott a világhírig — Négyszemközt Amerika légiin- nepeltebb Írónőjével A magyar fEmgyánhás Hollywoodban afcreditáilt nagykövete jelenleg Kertész Mihály. Ez az érdekes tehetségű rendező kemény ököllel verekedett ki magának a filmmetropolisban előkelő pozíciót és ma Amerika tiiz legjobb rendezője közé sorolják. Kertész Mihály talán két hete érkezett Pestre. Rövid ideig tartózkodott akkor itt, nemsokára vis­szautazott Oherbonnba, ahol egy óceánjárón megér­kezett felesége, akarnék neve még divatosabb és népszerűbb az Egyesült Államok terén, mint akár egy óceán repülőé, mert ő Írja Hollywood részére a legjobb üzletet jelentő filmmeséket: Bess Meredáth. Négy esztendeje, hogy Kertész Mihály, illető! eg, ahogy az Újvilágban hívják, Mirháéi Curtiz felesé­gül vette Bess Mereddthet. Ez az érdekes müvészpár dollárban kifejezve is jelentős, csekély tízezer dollár heti fix jövedelmet vesz fel. Bess Meredith a Metró Gold wyn-gyártól ég Kertész Mihály a Warner Broos igazgatóságtól. De míg ide eljutottak, úgy a divatos Írónő, mint a magyar rendező rengeteget küzdött és harcolt a sikerért. Amikor még LiSian Gish statisztált Bess Móredith most szintén Pestre látogatott. Amerika legjobban fizetett ecenárium-irónője Ibuil van ‘már a görl-koron. Érdekes megjelenésű, temperamentumos asszony, akiinek ki egyensúlyo­zott mozdulataihan, nyugodt hanglejtésében mindig ott vibrál a .felkiáltójel, hogy ide nézzetek, azt, aki ma vagyok, magamnak köszönhetem, a tehetségem­nek és az energiámnak! Bé-ss Meredith életrajza eoklban hasonlít egy di­vatja múlt elbeszéléshez. Lehetne úgy is kezdeni, hogy ez apja ácsmunkás volt, az anyja sok gyerek­kel bajlódott odahaza ée a kis Meredith tizen­négy éves korában mór a Buffalo Héráid munka­társa lett, hogy egy dollárral fizetett etorya.ival járuljon a háztartás költségeihez. Délelőtt az iskola •padjai közt írogatta ezeket a történeteket, amelyek hamarosan népszerűvé tették a nevét. Irodalmi munkásságát később is folytatta és mi­kor egy sikerült filmmeséjével magára vonta az akkor vezető Biograph Stúdió rendezőtjiének figyel­mét, áJtsodródott a filmhez, de itt ás mint Írónő szerepelt eleinte. Bess Meredith egy napon olyan szitásét irt, amelynek főszerepe pompásan illett ez ő egyéni­ségéhez és az energikus fiatal lány egyszerre ki­ugrott mint filmsztár. A Biagra.ph Stúdió egymás­után készítette el a Bess Meredith-filmeket, amelyek­nek meséjét irta és főszereplője volt a fiatal Bess. Az ő filmjein mint statiszták keresték meg sovány kis kenyerüket az akkortájt ismeretlen Lilian Gish és testvére Dorothy. Bess Meredith Mary Pick- forddal is szerepeit együtt, • Picfcford már akkor is felkapott 6zinésznő volt és abban az időben horri­bilis fizetést, heti százötven dollárt keresett! Bess Meredith viszont száz dollárt kapott mint színésznő és ötven dollárt a meséért. írók kmzókamrája Persze, ahogy rohamosan fejlődött a filmgyártás és Hollywoodban egyre épültek a stúdiók, Bess Meredith neve is egyre ismertebb lett. Súlyos ezreket fizettek egy-egy témájáért a gyárak és később a managerek felfedezték, hogy Bess Mere­dith pompásan ért a szoenáriumiráshoz. Rengeteg nagyhírű iró munkáját irta át filmre Meredith, aki saját bevallása szerint nyoícszáz saját filmme­sét irt eddig. Természetesen mint írónő is szerepelt továbbra a ‘magazinokban és nagy irodalmi revükben, to­vábbá egy időben a Hearst-lapokban és ma Bess Meredith neve az óceánon tulon E'yinor Glynn si­kerét és népszerűségét veszélyezteti. Be68 Meredith nem szégyenli bevallani, hogy bizony Hollywood, az ő sikereinek színhelye éppen­séggel nem nevezhető a költők Eklorádőjának. A legjobb nevű árók megbuknak Hollywoodban, mert ott a gyárak dramaturgjai teljesen ismeretlen masszává gyúrják át a legsikerültebb témákat. Sok­szor egy-egy híres regényből, amelynek filmjcgáért százezreket fizetett a gyár, egyedül a címét hagy­ják érintetlenül a dramaturgok, akik néha hónapo­kon keresztül tanácskoznak, hogy miikép kerüljön a felvevőlencse elé némelyik jelenet. Bess Meredith beismeri, hogy a hollywoodi stú­diók bizony megölik az irók fantáziáját, de erről nem lehetnek a gyárak, mert a texasi cowboyok és a kaliforniai aranyásók, meg a gangsterek részére igazán nem találhatnak Tel egy Gakworthy-, vagy Krni't Hamsam regényt. Ezeknek bizony egyszerű, érzelgős romantikáiu történetek kellenek, az ame­rikai kispolgár irodalmi éhségét teljesen csillapít­ja, iha a film cinné hasonlít csupán az eredeti mun­kához, egyébként pedig ügyes mesteremberek úgy farigcsálják át a saját képzeletűkre -a történteket, ahogy az az Egyesült Államok területén illik és hasznot hajt. Be.-* Merolith mindezt nem tagadja, sőt el­billen, hogy nem egy világhifii iró egyszerűen (;.,;nk horgászni járt Hollywood környékére a stú­diók helyett, mialatt mérgedrágán vett regényéből filmet készítHtok a stúdiókban Meri. belőszéiül a szeenáriumiró munkájába a szerzőnek nem lehet, a filmmese jogait megvette a gyár és úgy diszponál fölötte, ahogyan alkar. Lehet hogy az önkényes el­intézés és rideg, de üzletitHeg érthető álláspont, mert fantasztikus kiadásokat csak így tudja be­hozni a gyár ha alkalmazkodik az Egyesült Államok kispolgárainak Ízléséhez. Leépít Hollywood Egyébként Bess Meredith ‘kitünően ismeri a hollywoodi helyzetet és érdekes részleteket tud elmondani a nagy válságról, amely a filmgyártást a talik'ie forradalmi hangulatába sodorta. Hollywood ma leépít — akárcsak Európa. A gyárak a idegeonyelvii verziók készítését hiába készítik el a legkitűnőbben, üzleti kalkulációikat nem tudják megtalálni és éppen ezért a legkomo­lyabban foglalkoznak azzal a tervvel, hogy beszün­tetik a gyártást a külföld részére, sőt még a saját angolnyelvü filmjeiket sem viszik át Európába, mi­után azok kevés hasznot hajthatnak. I Hollywood cézárjai pontosan tudják, hogy ez a pillanat elérkezett, a filmgyártás nemzetközi jelle­ge megszűnt, mindent lokalizálni kell, minden or­szág meg kell, hogy találja a saját leibe tőségeit filmgyártásra, mert másnyelvü produkciókkal úgy­sem boldogulhat. A leépítés ez egész vonalon megkezdődött, Ame­rika 240 rendezője közül ma csak kiiiemicvenmek van szerződése, hasonló támadás érte a színészek és íróik frontját is. Persze itt különösen hangzik, hogy egy-két külföldi színész .mégis érvényesülni tud, ezt egy egész speciális tulajdonságának köszön­heti legfeljebb, míg a rendezőiméi és Íróknál in­kább nagyobb a lehetőség a munkára. Magyarok egymásról Bess Meredith még néhány festői képet rajzolt a-z Újvilág filmgyártásáról, majd Kertész Mihály beszél a magyarokról. Az ő helyzete persze kényes, nehéz társairól nyilatkozni. Ma Kertész a rendezők közül az egyet­len, akinek szerződése van, még hozzá nagyszerű, sőt ha ez az esztendeje sikerül, j'övőre már saját neve alatt és külön produkcióikban futnak a filmjei. Kertész Mihály Lukács Pál karrierjét említi el­sőnek. A Vígszínház egykori hősszerelmese most hangosfilmen kezdi igazán kifutni formáját, nagy­szerű szerződése van és míg eddig másodrangu szerepeket osztották rá, most sztárra avanzsált. Fejős Pál egy esztendeig ,,sétá/lt“. Ez annyit je­lent Hollywoodban, hogy szerződés nélkül szaladgál az illető. De a fiatal rendező most. ismét dolgozik. Korda Sándorról melegséggel beszél Kertész. Korda volt az első a magyarok közül, aki elhagyta Holly­woodot, annikor a hangosfilm hevonult. — Tehetséges ember — mondja Kertész Mi­hály —, ezt elismerték odakiinn is, de Hollywood­ban csak az érvényesülhet, akinek nemcsak értéke, de ökle is van. Korda Sándor nem bírta a harcot az öklöaőkkel és mielőtt knockautolták volna, visszaimenekiült Európába. Ez persze nem jelenti azt, hogy súlyából veszített volna s ma is egyik nagy értéke a nemzetközi filmgyártásnak. Vánkonyi Mihály szintén szépen szerepel kint, ha nincs is fix szerződésiben. Kertész Mihály, most már M'ichael Curtiz a többiekről hallgat, ö mindenesetre sikerrel küz­dött a sikerért, átverekedte magát a legnehezebb fronton s ma a Warner Broos főrendezője. Felesége is ott volt szcenáriumírónő, de mielőtt . férjhez ment volna Kertész Mihályihoz, a Metró G old wyn-gyárihoz szerződött. Ugylátszik, két dudás nem fér egy csárdában, odakint Amerikában sem. Londoni és párisi sikerek után szülővárosában rendez ötnapos kiállítású Tóth Sándor rimaszombati festőművész Rimaszombat, augusztus 7. Az uj utakat, kereső fiatal magyar festőgenerá­ció1 egyik legizmosabb és legtöbbet. ígérő reprezen­tánsa, a rimaszombati származású Tóth Sándor,— akinek párisi kiállításáról csak nemrégen számolt be a Prágai Magyar Hírlap, képes mellékletén közölve a tárlaton nagy feltűnést keltett egyik festményének reprodukcióját is, — négy évi németországi, angliai és párisi tartózkodás után hazaérkezett Rimaszombatba. A fiatal művész, aki komoly stúdiumokban eltöltött négy év után szülő­városa falai közé tért vissza rövid pihenésre, nagy kollekciót hozott magával legfrissebb munkáiból és’ azokat szerdán megnyíló ötnapos kiállításon mulatja be a müértő közönségnek a rimaszombati járási dpartárstiiat uj székházálnak dísztermében. Tóth Sándor szerdán megnyíló rimaszombati tárlata immár a második találkozása a művésznek a hazai közönségei, előző kiállítását négy éve ugyancsak Riniászoimbalbtin a Polgári Körben rendezte meg közvetlenül külföldi ta.ij.u'mányutjá- nak megkezdése előtt, amikor is túlnyom órészl grafikai ‘munkákat állj lőtt ki. A négy év előtti ki ­állítás anyagán még a tanárképző és a Rudtnay- iskofa letagadhatatlan hatásai ütköztek ki, most kiállításra kerülő munkái azonban már egy külön­álló, originális tehetségnek megnyilatkozásai, aki fölényesen túltette magát, az uniformisokon és egyéniségét minden külső behatástól 'függetlenül alakította ki. A négy évet elválasztó két határkő közé a fejlődés, kibontakozás és művészi egyéni­séggé alakulásnak periódusa esik, azé a periódusé, amelyik, mindenkor a legnagyobb jelentőségű egy művész életében. Ennek a változatosan gazdag periódusnak jellegzetes képeit fogja látni öt na­pon ál rimaszombati a kiállitás közönsége, jórészt olajfestményeket, grafikai munkákat és a művész néhány év előtti rimaszombati skicceinek egy gyűjteményét, melyek az ősi rimaparti városka jellegzetes uccácskáit ábrázolják s melyeknek ma már mntörlénetii becsük van. A kiállítás egyenesen szenzációt van hivatva kelteni Rimaszombatban, ahová a művészi forra­dalom szellői alig jutottak el s ahol a közönség­nek csak kis töredéke szokott még hozzá az uj uta­kat kereső művészek alkotásainak élvezéséhez. — Vasárnap délután Tóth Sándor, aki BlaMner Gézá­val együtt ullörö munkát végzett Parisban a mo­dern bábszínház uidvarképessé lendítése érdeké­ben, a kiállítás közönsége, főképpen pedig a gyer­mekek részére p rop agamd a -bábszinhá z előadást fog tartani. A nagy érdeklődéssel várt kiállítás ismerteté­sére még visszatérünk. Ahol a Rosmersholm, Hedda Gabler és a Vadkacsa született Colle Isarco A régi Gostensaass nevet cserélt, az olasz impériiumban Colié Isarcónak keresztelték. Az előkelő magaslati üdülő azonban csak névleg változott. Publikumának mindig nem­zetközi karaktere volt, most i*s az olaszok, németek, franciák, magyarok, angolok, ame­rikaiak ülnek egymás mellett a szálloda ebéd­lőjének asztalainál. A szálloda homlokzatán szembeötlik egy kis már vány tábla a következő felirattal: Ezen a helyen Ibsen Henrik, a világhirü drámairó öt nyarat töltött. Az idegen most még alaposabban veszi szemügyre a nagy norvég költő kedvenc tartózkodási helyét. Itt, ezen a helyen érezte magát legjobban Ibsen, erre a helyre kíván­kozott vissza újra és újra, egyedül, felesége nélkül. A szálloda igazgatójával beszélgetünk. — Mit tud mondani Ibsen itteni tartózko­dásairól? — Ibsen ehhez a helyhez ragaszkodott leg- sziyósabban. Mindig idekívánkozott és nem rajta, hanem a körülményeken múlott, hogy csak öt nyarat töltött itt Colle Isarcóban. Ab­ban az időben csak ez a szálloda állott fenn. A kies Gostensaass az előkelő, de szigorúan zárkózott világ találkozóhelye volt. Fejedel­mi vendégek laktak itt, többek között Vil­mos császár is udvarával. De mind között rangban -legelőkelőbb Ibsen, a költőife'jede- lem. A szálló tulajdonosával már első tartóz­kodása idején barátságot kötött, csak vele érintkezett. Esténként beültek egy magányos szobába, a külső éttermi helyiségek egyiké­be, melyet még most is Ibsen-szobának neve­zünk és ott diskuráttak. Szemtanuk szerint szó nélkül ültek órák hosszat az asztalnál, igy „diskuráttak". Időnként intettek a pin­cérnek, hogy cserélje ki a söröska ne sót. — Dolgozott itt íbsen? — Három legreprezentatívabb munkája itt készült. A Rosmersholmot, Hedda Gabiért, a Vadkacsát itt irta meg. Reggelenként felment a hegyek közé hagyományos öltözékében, Ferenc József-kabátban, cilinderrel és letele­pedett az egyik forrás mellé, elővette jegy­zeteit és irt. Az akkor még nem túlzottan forgalmas utakon senki sem zavarta. — A hegyi lakosság már jól ismerte őt, sőt el is keresztelték, furcsa tartózkodó viselke­dése, ünnepélyes öltözéke miatt hegyi ör­dögnek. A hegyi ördögnek volt itt kis lírai élménye is, visszatérő rajongása. Ez a rajon­gás egy fiatal, nagyon szép pincér lánynak szólt, aki egy másik magaslati helyen, a Hoelnvieden kocsmájában szolgált. Ibsen a kis pincérlány kedvéért kapaszkodott fel újra és újra a H-ochwiedeme. Figyelte, néz­te a pincérlányt, örült, derűs, életvidám lé­nyének, friss mozgásának. — A szálló tulajdonosa megházasodott. Húsz évvel fiatalabb lány lett a felesége. Tirol legszebb lánya, Ibsen hosszú levélben gratulált barátjának, Meg is látogatta az új­donsült házaspárt. Hármasban ültek a hagyo­mányos Ibsen-szobában, de a nagy szótlan­ságot most már egy fiatal asszony derűs ka­cagása váltotta fel. Ibsen örömmel konsta­tálta barátja boldogságát, mégegyszer felró n- dult Hochwiedenbe, aztán elutazott onnan, | ahol mindig legjobban érezte magát és ahova ! továbbra is visszavágyoü. Talán a Hoelnvieden okozta, hogy nem jötl el hatodszor is Costensaassba. Ezen a helyen érezte Ibsen jól magát, vagy legalább is ezen a helyen születtek meg leg­szebb álmai. Vájjon nem a hochwiedeni pin­cérlány kisért a Vadkacsa Hedvigjének alak­jában? A hegyek között még igazságot keresnek az emberek. (*) Hollywoodi magyarok — akikről nem tudnak. Az egyik legnagyobb hollywoodi film újság küllőn magyar számot adott ki. A híres magyar sztárok ismertetésén kívül ez a különkiadás beszámolt altok­ról a hollywoodi magyarokról, akiknek amerikai karrierjét még a közönség nem ismeri. Íme mu­tatóba néhány adat-. — William Darling. Az angol hangzású név mögött az egyik nagy filmgyár te­hetséges magyar művészi vezetője húzódik meg. Tökéletesen beszél magyarul, de nemigen szeret az otthoni dolgokról diskurákui. Állítólag súlyos csa­lódás érte Budapesten ée, emiatt n-em árul el senki­nek semmit régi életéből. Igen befolyásos hollywoo­di fi'tanember. — Palásthy Sándor. A háború előtt mint színész és rendező dolgozott Magyarországon. Hollywoodiban két nagy filmjét rendezett, az egyik­nek a címe: Vándorkomédiás, a másiknak GyeT- mefaszerelem. Magyar rapszódia címen irt egy dara­bot Rappé Ernő muzsikájával]. — Bohém Endre A Fox-'Studió egyik rendezője, azonkívül több kitű­nő fiknszcenáriumot is irt. — Molnár Július. Tíz esztendős magyar fiú, egyike Hollywood legjobban fizetett gyermekiszinészeinek. — Kerékjártó Duci. A békeévek csodagyerek hegedűművésze most Hollywoodban él. Filmen és színháziban 60kat sze­repel. — Vidor Károly. A pesti műegyetemről ke­rült a harctérre ée mint hadnagy küzdött a háború­ban. Kivándorolt Hollywoodba, ott előbb mint cim- festő kereste meg kenyerét, majd haj ónunk ás lett. Később Majomé tanította énekelni és nemsokára fellépett koncertpódiumon. Most filmeket ir és ren­dez. — Auer János. A legfiatalabb hollywoodi pro­ducer. 25 esztendős és már több nagy filmet ren­dezett saját rezsijében. — Béla Miklós. A Vígszín­ház volt tagja előbb filmen dolgozott, majd leg­utóbb operettet rendezett nagy sikerrel. (*) Ezerdolláros pályázat kamarazenére. A wa­shingtoni kongresszusi könyvtár zeneszakosztálya ezerdolláros pályázatot tűz ki kamarazenemüre. amely hat vonós-hangszerre szól, zongora nélkül. Minden nemzetben zeneszerzők résztvehetnek a pá­lyázaton ,amelynek határideje 1932 szeptember 30. A zenekézirat'okat és a hozzájuk mellékelt, lepecsé­telt borítékban elhelyezett személyi adatokat a washingtoni kongresszusi könyvtár zeneszakosztá­lyába kell küldeni. A pályanyertes müvet 1933 ápri­lisában díszelőadáson fogják bemutatni. (*) Színházat nyitnak Berlinben az állástalan szí­nészek. Néhány évvel ezelőtt Becsben egyesületet alapítottak a szerződ éshélküii színészek. Az egye­sületnek az volt a célja, hogy keresethez juttassa azokat a bécsi színészeket, akik ideiglenesen nem tudtak elhelyezkedni a színházaknál. Az egyesület színházi helyiséget bérelt vagy kapott a várostól és itt saját költségvetése keretében előadásokéig tartott. A bécsi színészek példáját, amint Berlin­ből jelentik, most követték a német főváros szerző- désnéiküLi színészei is. Max Fáik, a Reinhardt- ezinházoik szerződtetett tagja indította meg a moz­galmat állástalan kollégái érdekében és most. az ő vezetésével megalakult a berlini állástalan színészek egyesülete. Berlin városa rokonszenvesen fogadta az uj egyesület megalakulását és átengedte az ál­lástalan színészeknek azt a színházépületet, amely­ben a Kroll-Oper működött azelőtt. A színházépü­let, amely a város tulajdona, most üresen áll. A szerződésnélküli színészek egyesülete a napokban veszi át a színházépületet és ősszel megnyitja az uj színházat saját kezelésében. Ilymódon az állástalan sizmészek szervezkedésük után önmaguknak terem­tettek állást és remélik, hogy olyan programot sike­rül kidolgozniok és megvalósitaniok a szezonban, amellyel biztosítják az uj színház sikerét és fenn­maradását. (*) Haydn-emlékünnep Angliában. Angliában meg­alakult egy bizottság, amelynek az az egyedüli cél­ja, hogy méltó emlékünnepet rendezzen Haydn két- százaidifc születésnapja alkalmából. Már előre renge­teg hangversenyt fognak rendezni és ezeknek a koncerteknek a jövedelméből megveszik Haydn há­zát Eisenstat'tban. Ennek a tervnek már eddig meg­nyertek négy nagy londoni zenekart és rengeteg kamarazeneegyesületet. A Haydn-ünnepségek fény­pontja a királyi énekkórus hangversenye lesz, amely a nagy zeneköltö egyik legszebb müvét, a Teremtését fogja előadni. Ha Haydn házát sike­rül megszerezni, akkor múzeumot fognak benne berendezni. (*) Az amerikai filmipar meg akarja hódítani Parist. Az amerikai fi lm vál állatok miniden esz­közt felhasználnak a párisi piac meghódítására. Néhány hele két újabb amerikai mozgóképszínház nyílt meg Parisban, természetesen mindkettőiben csak amerikai filmek kerülnek bemutatóra. Az egyes francia filimkölicsönzölk meggyőzésére a színházak nézőterét (itt a filmek az eredeti vál­tozatban kerülnek a vászonra) olyan közönséggel töltik meg, akik a színház igazgatóságától óradijat kapnak. A publikum egy-egy filmnél fejenként három frankjába kerül az igazgatóságnak. A fi­zetett közönségnek ezzel szemben nincs más kö­telessége, csak: ..elragadtatva lenni". A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Vihar egy pohár vizben. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: A millió. (Francia beszélőfilm.) .FLÓRA: U. S. 311. (Repülő kalaudfilm.) LUVKRNA: A varázskeringő. (M. Chevalior.) 2. h. MACKsKA: lír megrendelésre. (W'üly Forsi.) METRÓ: \ repülő. (Jnvk Holt.) 2-ik hél. PÁSSÁG F: A hercegnő hadnagy*. (Nagy Katói)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom