Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-12 / 156. (2673.) szám
10 MMKvy tmmi wr' i be nem verését kívánja vagy bátorítja. Ez a. vallásosság üldözéssé' és a rombolás megkisérté- eevé- lesz azzal széniben, amit a vallás féje tudvalevőleg legtöbbre beesül és legjobban szeret; ez a válás osság odafajul, hogy szóban és tettben az összes hívők Atyját béc&mérli és még' azt is hangoztatja: Le a pápával! Halál a pápára! — valódi igazi előkészületek az Atyagyilköfc?ágra! Az ilyen vallásosságot semmi módon sem lehet a katolikus tanítással és gyakorlattal összhangba hozni; úgy áz egyikkel, miüt a másikkal a lehető elgondolhat óbb módon ellentétben van. — Éz az ellentét magában véve még erősebb ée még végzetesebb lesz hatásaiban, hogy ha az népi egyedül külsőleg végrehajtott és befejezett cselekményekben, hanem az elvekben és élet- szabályokban is, amelyeket nyilvánosan programszerüknek és alapvetőknek jelentenek ki. Nem lehet a. külső vallásos gyakorlatokra ssoritkosn! — Az állam olyan fölfogás, amely az ifjú nemzedéket az első gyermekévektől a teljéé érettség koráig teljesén és kizárólagosan a maga számára veszi igénybe, a katolikus ember számára össíeegyeztet,betétién a katolikus tannal és nem egyeztethető össze a család természetes jógával sem. A katolikus ember számára a katolikus tannal összeegyeztethetetlen az a kijelentés, hogy az Egyháznak és a pápának a vallás külső gyakorlataira (mise és szentségek) kell sxoritkoz- niok és hogy a többi nevelés az államra tartozik. — A tévés és hamis tanok és elvek, amelyeket Mi idáig jellemeztünk és szomorúan soroltunk föl, az utóbbi évek folyamán többször állottak védünk szembén. És mint általánosságban ismeretes. Isten segítségében apostoli kötelességünkben nem mulaszthattuk el azt, hogy az ilyen tanokra és elvékre felhívjuk a figyelmet és velük szembeállítsuk az igazi katolikus tan és Jézus Krisztusnak és a lelkieknek sérthetetlen jogát, amelyet Ö vérével Váltott meg. •0- * — De tekintet nélkül az ítéletekre, várakozásokra és indítványokra, amelyek a legkülönbözőbb és igen tekintélyes helyekről füleinkhez jutottak, tartózkodtunk a formális és kifejezett elítéléstől. Sőt annyira mentünk, hogy a magunk részéről lehetségesnek tartottuk, az egymás mellett való fönnállást és kölcsönhatást és azt elősegítettük, amit mások meg nem engedhető- nek tartottak. így cselekedtünk, mert. azt gondoltuk, jobban mondva óhajtottuk, hogy még mindig megmaradhat annak a kételynek a lehetősége, hogy túl jött és elszigetelt kijelentéseivel és cselekedeteivé! állünk szemben ■ olyan elemeknek, akik nem elegendőképpen illetékesek, vagyis röviden olyan kijelentésekkel és cselekedetekkel, amelyek amennyiben elité1 endöknek mutatkoztak, inkább személyekből és körülményekből fakadtak, mint hogy valódi és iu’ajdon- képpeni értelemben programszernek lettek volna. — Az utolsó eesméiivek és a kijelentések, amelyek azokat előkészítették, kísérték és magyarázták, megfosztanak bennünket a. k’vánt lehetőségektől és ki kell jelentenünk és ki is jelentjük: az ember csak a kéresstáég és néveze- riót katolikus — ellentétben a névvei és magában a keresztségben válla!i kötelezettségekkel — ha olyan programot fogad el és fsjt ki, olyan tanókat és élvékét tesz magáévá, amelyek alanyira ellentétben vannak Jézus Krisztus egyházának és a lelkeknek jogaival, amely a Katolikus Akciót, tehát azt, amit. az Egyház és annak feje nyilvánvalóan a legjobban szeret és becsül, félréismeri, támadja és üldözi. — Azt kérditek Tőlünk, Tisztélendő Testvérek -hogy az itt elmondottak megvilágításában mit kell gondolni és miként kell ítélni olyan esküformákkal, amely még fiuknak és leányoknak is kötelességévé teszi, hogy minden megvitatás nélkül rendelkezéseket hajtsanak végre, amelyek — mi ezt megértük és láttuk — minden igazság és minden jog ellenére azt követelhetik, hogy kezet emeljenek az Egyház és a lelke].; jogaira, amelyek már magukban szentek és sérthetetlenek: rendelkezéseket, amelyek azt követeik étik, hogy minden erővel, egészen a vérontásig az olyan forradalom ügyét szolgálják, amely az Egyháztól és Jézus Krisztustól az ifjúságot elszakítja és ifjú erőit gyűlöletre, erőszakosságra, még a pápa személye ellen való tiszteletlenségre is neveli, amint ezt a legutóbbi események teljesen mutatták. — Ha a kérdést ebben a formában kell föltenni. ugv katolikus, sőt tisztán emberi szempontból is elkerülhetetlenül csak egy válasz lehet és Mi, Tisztelendő Testvérek, csak megérő- sithetjük azt a választ, amelyet ti már magatok adtatok: az ilyen eskü, ahogy az must fennáll, megengedhetetlen. — Zarándoklat Mári&oellbe. Rendezi: A Kassai Katolikus Legényegyesület Turista- szakosztálya. Indul: Kassáról 1931 augusztus 2-án este 9 óra 10 perckor. Visszaérkezik: Kassára augusztus 7-én réggel 9 óra 21 perckor. Részvételi di.j: 650 korona. (Benue három napi ellátás és szállás, valamint a téljes útiköltség Kassáról Kassára). Jelentkezési határidő: 1931 július 20. A jelentkezéseket felveszi: Római Katolikus Egyházközségi Iroda, KOffice, Hlavná u. 30. I. po&dh. A zarándoklat megtekinti Bécset. Rácsból autón megy Máriaeóllbe. Onnan kirándul a Stájer Alpokra s ugyancsak autón a Seiiuneringen keresztül tőr vissza Récébe, limes excsaszar harcias nyilatkozata egr „amerikai" Manilának „Fyaficlasrsiigitak leckéi adunk" — Heves kifakadás KfRdenbwg ellen Páris, julius 11. A Paris Midi egyik munkatársa, aki amerikai újságírónak játszotta ki magát, felkereste doorni magányában Vilmos excsászárt és megkérdezte arról, miként Ítéli meg a Hoover-tervet és miként látja Németország politikai és gazdasági helyzetéit. Az excsászár a Hoover-tervre vohatkozólag sző szerint a következőket mondotta: — Aúdja kérem, eltekintve attól a gesztustól, aminek különben kissé kereskedői szaga van, erről az oldalról nem sokat várok. Ön nem ismeri Németországot és nem tudja felmérni a mostani össze-visszaságot. Egyébként Hindémburg egy közönséges tolvaj és csakhamar eléri méltó büntetése. Németország a legszebb és a legnagyobb az összes nemzetek között s a mostani krízis bizonyára felnyitja az ország szemét. Arra kérdésre, mi történjék mofet, Vilmos ezeket felelte— Én már nagyon öreg vagyok . . . Azonban a Hobenzöllereknék vére mindig Németország rendelkezésére áll, hogy nagyobbá és szebbé tegyék. Az ex császár véleménye szerint Európának és Ameríkjnak sejtelme sinc* azokról a veszélyekről, amelyek a kommunizmus és a sárga veszedelem révén fenyegetik. Különösen gyűlölködve beszélt, az excsászár a franciákról : •— Csakhamar megtanítjuk okét, — mondotta. — ők az okai a krízisnek, amiről ön említést tett. Ahelyett., hogy az erőket egybégyiij- tenö, ez a nép szét akarja szórni a nemes törekvéseket. Fukarul összegyűjti a pénzt és más nezeíeket éhen hagy veszni. Franciaország és Belgium a fehér faj békérontói. Naponként sok levelet kapók és sok fontos delegációt fogadok . . . Holnap a Hohenzollernek Németországa méltó lesz Nagy Frigyes porosz király emlékéhez. Gandhi résztvesz a kerek aszta! konferenciáján 7 li indus némáét augusztus derekán Isndestfea utazik — a muzulmánok a nemzeti kongresszus politikája ellen Bombay, julius 11. Gandhi közölte az indiai kormánnyal, hogy ha váratlan akadályok nem fognak közrehatni, valószínűleg részt vess a Round Table londoni konferenciáján, _ Az alkirály válaszában köszönetét fejezte ki Gandhinak elhatározásáért és személye* segítségéről biztosította öt az akadályok elhárításában. Az alkirály válaszára Gandhi táviratot intézett hozzá, hogy ilyen akadálynak tekinti a Genfiben kötött egyezmény megsértését a helyi hatóságok által. Nincs kizárva, hogy abban az esetben, ha az alkirály válasza Gandhinak erre a panaszára kedvező lesz, az indus népvezér Simlaba utazik az alkirály meglátogatására. Jólinformált körökben biztosra veszik, hogy Gandhi Londonba utazik, még pedig már augusztus 15-én. A Reuter.ügynökség tudósítójának jelentése szerint az indiai kormány belügyminisztere Gandhival hivatalosan közölte, hogy a kormány nem adhatja beleegyezését a Gandhi által követelt döntőbíróság működéséhez, amelynek Gandhi azt kívánta feladatául tűzni, hogy viszgálja fölül a Delhiben kötött egyezmény állítólagos megsértését. Kalkutta, julius 11. A muzulmánok bengá- líai konferenciájának elnöke, Safaat Achrned Kán, proklamációban rendkívül éles támadást intéz az indus nemzeti kongresszus politikája ellen. Kijelenti, hogy Indiában ma nincs nacionalizmus, éppen úgy, amint hogy az indus nemzeti kongresszus tanácsában nincs nyoma a demokráciának. A kongresszus azt kísérelte meg, hogy az emberek ezreire és tízezreire rákényszerítse akaratát, holott ezek egyáltalán nem értenek egyet politikájával. Az indiai muzulmánok szemében a kongresszus' politikája és eszközei teljesen idegenek. A muzulmánok nem engedhetnek abból a kövezet! ősükből, hogy a parlamenti választások végrehajtása után elkülönített választói testületeket létesítsenek. 1 kossuti férts események, Olvedf László temetésének ügye és i képviselőtestület feloszlatásának kérdést foglalkoztatták tegnap az érsekufvárf városatyákat Simán falvi le a viharosnak ígérkező küzgySIlés — Megváló* sitiik a tervhevetl beruházási programot — Íz állami jegyző nem engedte tárgyalni a kommunisták interpeüÉciéját Érsekújvár, julius 11. (Saját tudósítónktól.) Ritkán nyilvánult meg városi közgyűlés iránt olyan érdeklődés, mint a péntek délután megtartott képviselőtestületi ülés iránt. Ugyanis egész sorozat nagyjelentőségű, a város fejlődése szempontjából fontos tárgyon kivül volt néhány kényes interpelláció és indítvány, amelyeknél viharos tárgyalást jósoltak egyesek. A viharok azonban nem következtek be s a közgyűlés, amely az éjszakai órákig húzódott el, nyugodt atmoszféráiban, csekély izgalmakkal telt el. A. közgyűlés legfontosabb pontjaként a Zemská Bankától fölveendő nagy beruházási kölcsön föltételeit elfogadták, úgyhogy a beruházási program ősszel megvalósul. Egész sorozat érdekes és fontos adminisztrációs ügyét intéztek el, de a legtöbb embert az interpellációk és indítványok tárgyalása érdekelte. A. csehszlovák ellenzék részéről Hirsch Géza és társai nyújtották be interpellációt Holota János dr. városbiróhoz s a magyar lapok közleményeire való hivatkozással kérdést intéztek hozzá, hogy igaz-e az, hogy a Budapesten elhunyt érsek újvári fiatal költő temetésén Érsekújvár városa nevében gyászbeszédet mondott s ha igaz, mit beszélt? A várostoiró válaszában , kijelentette, hogy miután a várostól hivatalos megbízása, nem volt, mint nemzetgyűlési képviselő, Szlovenszkó és Érsekújvár magyar közönségé nevében búcsúztatta a tragikus sorsú fiatal költőt. Beszéde különben sem volt olyan, hogy az in- lorpHláló érzékenységét sérthette volna. A választ az interpelláló hozzászólása nélkül tudomásul vették. Érdekeö volt Blaskovics István dr. szlovák néppárti városatyának különös tendenciájú indítványa, aminek célja az volt, hogy . mondja kJ a képviselőtestület önmaga fölött a halálos Ítéletet, kérje a felső hatóságoktól a íöloszlatásáí, hogy ősszel, a többi községekkel egyidejűleg Érsekújvárul t is megtarthassák a községi választásokat. Blaskovics nem jelent meg a közgyűlésen s igy nem volt senki, aki valamilyen formában támogatta volna a céltalan indítványt. Holota dr. vároébiró válaszában hangsúlyozta, hogy a 'kötelességét lelkiismeretesen végző képviselő- testületnek nincsen semmi oka a sajátmaga. föloszlat ács-á n a-k f orsz i r o z á sár a. ■ A közgyűlés vita nélkül elvetette Blaskovics dr. indítványát. A kommunista Pr okász ka József indítványa fölött már nagyobb vita volt, jóllehet az indítványt nem is ismertették, hanem az elnöklő .városbiró közölte, hogy Prohászka a kossuti véres eseményekkel kapcsolatban óhajtja állásfoglalásra bírni a képviselőtestületet. Mintán ez politikai állásfoglalás lenne s a közgyűlésnek ezzel foglalkoznia nem szabad, az indítvány egyáltalán nem tárgyalható. Prohászka, erélyes hangon követelte az indítvány ismertetését. ínire Jankejech János állami jegyző kijelentette, hogy kénytelen volna vétójogával élni, ha a képviselőtestület nem tartaná be a szervezési szabályrendeletben foglalt tilalmat. A vita még egy ideig folytatódott, aztán Holota dr. és Blá'ha városidrak tették meg 'beje leütéseikét, amelyeknek elfogadása után a közgyűlés fél 11 órakor véget ért. Ufói julius 12, vasárnap. Az újabb termésbecslés szerint csökkenést mutat Magyar- ország várható gabonatermést Budapest, julius 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A földművelésügyi minisztérium szombaton kiadott termésbecslése szerint búzában 17.8 miílió, rozsban 5.8 millió, árpában 4.6 millió és zabban 1.7 millió métermázsa termés várható. Az újabb becslés a két héttel ezelőtti termésbecsléssel szemben mintegy tízszázalékos csökkenést mutat, aminek oka a szárazság. A jövő ivbio keidiic likvidálni a bolsevik! betörés okozta károkat Prága, julius 11, A kormány ma adta ki a törvények és rendeleték gyűjteményében azt a rendelétet, amely a magyar bolsevikiek betörésével okozott károk megtérítéséről intézkedik. Ezzel a rendelettel akarja a kormány likvidálni az összes hadikárt, mely a világháború befejezése óta a csehszlovák köztársaság területén hadicselekmények, azaz a román megszállás, a. magyar bolséviki betörés, a sziléziai, árváme- gyei és szepesi népszavazás, nemkülönben a. Peti jura-csapat ok bevonulása kapcsán keletkezett. E károk részleges megtérítésére a kormány az állami költségvetésben 1932-től kezdve megfelelő összeget fog előirányozni. A rendeletet, mint Szlovenszkót közelről érdeklő kormányintézkedést, legközelebb teljes terjedelmében fogjuk ismertetni, Megfeleld iudipgifeo ai ui gabonaértékesítés! rendilet Budapest, julius 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Félhivatalosan jelentik: Tegnap délután a minisztertanács végleges formában letárgyalta és elfogadta az uj termelési rendeletét, továbbá fölhatalmazta a külügyi és a kereskedelemügyi minisztereket, hegy az osztrák kereskedelmi szerződésnek az osztrák parlament által történt ratifikációja után a szerződést életbeléptető kormányrendeletet megjelentethessék. A minisztertanács által elfogadott gabonaértékesitési rendeletet a hivatalos lap szombati száma közli. A rendelet alapgondolata a gabonaértékesítés előmozdítása, hogy a termelők veszteség nélkül termelhessenek. Ebből a célból a kormány megtartja a tavalyi bolefasziszíémát, amely eddig nagyjában megfelelőnek bizonyult. Időközben a hárotnpen- gös boletaár a gabonaárak lemorzsolódása következtében elégtelennek bizonyult, a kormány tehát 10 pengőben állapitota meg a boíeta árát. Ebből a termelők hat pengőt kapnak, mig négy pengőt a kormány a gabona kivitelének támo gatására fordít és fedezi belőle a vásárló állam és a magyarországi ár közti differenciát. A termelők a métermázsánkint kapott 6 pengős bo- leta felét esetleges adótartozásuk csökkentésére kötelesek fordítani, míg a másik felét készpénzben kapják meg. Az uj intézkedés szükségessé tette a malomiparban az egyfázisú forgalmi adó bevezetését. Ez az adó métermázsánként két és fél pengő. A boleta teljes összege, azaz tiz pengő lesz fizetendő a külföldről behozott gabonánál Is, ugyancsak esedékes a boleta a liszt- készítmények, kenyér, makaróni és tarhonya importálásánál is. Kertész Miklós és Bücbfer József a magyarországi szociáldemokrata párt u! képviseli Budapest, julius 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szociáldemokrata párt országos választmánya tegnap dlután ülést tartott, amelyen a kettős mandátumok sorsáról döntöttek. Györki Imre dr. debreceni mandátumát tartja meg és lemond bugapesti mandátumáról, Peyer Károly pedig budapesti mandátumát tartja meg és lemond szegedi mandátumáról. Ilyenformán mandátumot kapnak Kertész Miklós, a magyarországi magánalkalmazottak szövetségének főtitkára és Büchler József székesfővárosi bizottsági tag. Az uj képiviselőházból kimaradnak Várnai Dániel, Vancák János, Peidl Gyula, Bárdos Ferenc és Rothenstein Mór volt kép viselők. * — ízelítő a jövő háborújáhól. Parisból írják: Diínkircheii fölött tegnap a rossz időjárás ellenére is megtartották a légi hadgyakorlatokat. A manőver célja yolt, megállapítani, védhető-e a város egy repülő támad ás esetén. A viharos légköri viszonyok miatt az eredetileg tervbe vett éjszakai manőver elmaradt és az egész hadműveletet nappal bonyolították le. Az eredmény kóstolót ad a jövő háborújának borzalmaiból. Kitűnt, hogy Dűnkirc-hent nem' lehet megvédeni egy repülötámadá-s ellen s az ellenséges repülőraj rövid félóra alatt, a. földdel egyszintűié tudja bombázni a 200.000 lakosú varost,. .
