Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-10 / 154. (2671.) szám

Paris és London bizalmatlan Németországgal szemben A reparációs konferenciát elhalasztják — A szakértők konferenciája julius 17-én kezdődik Ezzel szemben Saucrwein a Matin-ban megállapítja, hogy ezzel a jószándéku biztosítékkal egyáltalán nem történt semmi. Tetteket kell látnunk — irja a Malin küLpolitikusa, — .sőt a né­met belső politikának teljes átalakulására van szükség. A hatalmak most készülnek arra, hogy Németország javára egy „masz- sziv“ segítő akciót szervezzenek meg. Éppen azért Németország részéről, hogy ennek az akciónak a hatását ne zavarja meg, szüksé­ges az, hogy minden meg nem felelő 'belpo­litikai megnyilatkozást elnyomjon és min­den nyugtalanító diplomáciai akciót abba­hagyjon. A Journal éppen úgy, mint az egész jobb­oldali francia, sajtó, udvariatlanságnak tart­ja, hogy Németország Franciaországgal szem­ben csak több nappal később ismételte meg azokat a biztosítékokat, amelyeket Ameri­kának már régebben megadott. „Neim akar­nak ezzel a demar.ssal kitérni a közvetlen tárgyalás elől?“ — kérdezi bizalmatlanul az Oeuvre, de rögtön hozzáfűzi a második kér­dést is, vájjon Franciaország Amerikával szemben tanúsított kissé makacs eljárásával nem .játszotta-e el előzékenységének morá­lis előnyeit? A francia parlamentben is mozgolódnak már az első tiltakozók. Franklin Bouíllon. a nagy patrióta, a nyári szünet ellenére, már ma be­nyújtotta interpellációját, amelyben kifogásolta azt a módot, ahogyan az Amerikával folytatott tárgyalásokat vezették és fölveti a kérdést, hogy milyen hátrányok származnak ebből Fran­ciaországra? Mistler radikális képviselő és kol­légája-, Francois Albert abban az irányban kért fölvilágositást, hogy miképpen gondolja a francia kormány a de­ficit fedezését a reparációs fizetések elmara­dásával. Heriot viszont az egész radikális parlamenti frakciót rendkívüli ülésre hívta egybe, hogy azonnali állást foglaljanak a Hoover-terv ügyé­ben. Hogy ezzel mi a szándéka, magá is nyíl­tan megírja az Ere Nouvelle-ben: „Csak né­hány kérdést akarok fölvetni: Mindezen kalan­dok és tárgyalások közben, mi lett a békéből, amelyért minden erőkkel harcoltunk? Mire épít­sük most föl azt? A Young-terv nem más már, mint egy nyomorúságos lyukas nadrág, amely csupán a vagabundusok számára való. Mi ér­telme van ma már a locarnói szerződésnek és a Kellőgg-paktumnak? Milyen uj diplomáciai zi­vatar, milyen briiszk ökölcsapás fogja ezt a két szerződést szétzúzni? Ha az dot-t szó szentsége megszűnik, ha az aláirt szerződések jóga csu­pán szalmacséplés, föl kell vetnünk a kérdést, hogy mire akarják Európa uj rendjét alapítani.? Francia minisztertanács Páris, julius 9. A francia kormány ma reggel az Elyséeben rendkívüli minisztertanácsra ül össze. Elsősorban arról van szó, hogy előkészítsék a londoni szakértői konferenciát a tárgyi szállítmányok ügyében. Az Echo de arPis értesülése szerint azonban megtárgyalják a diplomaták fölcseréléséuek ügyét is. Herbet-te moszkvai követ utóda való­színűleg Kammerer hágai követ lesz és a per­zsa követségi tisztségre a legtöbb kilátása Francois Pocetnek van. A diplomáciai naptár Is elSzSnlStt iskola A képviselőház közoktatási bizottságában Dérer dr. kultuszminiszter tegnap expozét mondott, amelyben a beiratások eredményeit ismerteti. Azok a számadatok, amelyeket fel- sóról, azt mutatják, hogy az eddigi esztendők­kel iszétíhíbsu az idei előzetes bei ráfások óriási- mértékű beözönlését jelentik a tanuló gyere­keknek a középiskolákba és a polgári isko­lába. Egyes országrészekben az előbbi évhez képest 30—40 százalékkal emelkedett a jú­nius végével beirt gyermekek száma. Külö­nösen Szlovenszkőn és Ruszinszkóban mutat­kozik meg nagy alanyokban ez az ostrom és egyaránt vonatKOzik minden nemzetiségre. Ka tekintetbe vesszük, hogy az előzetes be­iratkozásokon kívül még szeptember első nap­jaiban s folynak a beiratások, már most megállapíthatjuk, hogy ebben az esztendőben olyan rekord mutatkozik az iskolába járók számábar. amelyre közoktatásügyünk nem volt elkészülve. A beiskolázott tanulók számának ez az óriási, csaknem öt ven százalékra becsülhető növekedése nagy részben természetes okokra vezethető vissza. A népesedési statisztikából kitűnik, hogy a háborús esztendők után a ter­mészetes szaporulatok számában óriási nö­vekvés mutatkozik, mintha az emberekben rejlő vitalitás pótolni akarta volna a háborús veszteségekét. Mig az 1919. esztendő népessé­gi szaporulata csaknem a nullával egyenlő, addig 1920—22 a népesedés történetében va­lóságos rekordéveket jelentettek. Már pedig az a generáció, amely ezekben az esztendők­ben született, most végezte el elemi iskoláját és igy most rohanja meg a középiskolákat. Súlyos feladatok elé került ezzel a közokta­tásügy. A modern iskolaügynek az a köteles­sége, hogy mindenki számára,/aki tanulni kí­ván, aki bármilyenfajta iskoláztatásban óhajt részesülni, ezt a lehetőséget megadja. Ámde az iskolaügyben eddig is nagy nehézségek mutatkoztak éppen a tanulók elhelyezése kö­rül, mert nagyon sok országrészben, nagyon sok városban és községben az volt a baj, hogy nem állott elegendő és a modem pedagógiai követelményeknek megfelelő iskola rendel­kezésre. Ez a baj most fokozottabb mérték­ben fogja éreztetni hatását. Különösen a ma­gyarság panaszkodott okkal és joggal a mosto­ha iekolaügyi viszonyokra, lehetetlen, szűk, antihigienikus iskolaépületeire. Elegendő csak két krasszáns esetet felemlítenünk, amelyek döntő bizonyítékok erejével szolgál­nak. Ott van a kassai magyar reálgimnázium, amelyet évekkel ezelőtt a Kovács-uc-cai elemi iskola hat-tiz éves gyermekeinek szánt tanter­mében és iskolai felszerelései között helyez­tek el. Vagy ott van a pozsonyi magyar reál­gimnázium ügye, amelyet szűk, régi bérház­ban helyeztek el, ahol valósággal kínszenve­dés a gyerekek számára a komoly munka. Akkor tehát, amikor a mostani rekord­esztendő azt mutatja, hogy az elkövetkező években a középiskolai, tanulók számának .növekedésével kell számolni, az iskolai kor­mányzatra elsőrendű kötelességként hárul az a feladat, hogy gondoskodjék a tanuló if­jak kielégítő elhelyezkedéséről. Alapos és jól átgondolt iskolaépitési programra van szükség, amely tekintetbe veszi ugyan a ta­karékossági szempontokat, de ezeknek ki- hangsulyozásával nem gáncsol el jogos igé­nyeket és nem bujáik ki nélkülözhetetlen szükségességek kötelezettsége alól. A költ­ségvetési bizottság ülésén az a határozat alakult ki, hogy a jövő évre a kölf ség vetés­ben az uj középiskolák építési alapját hat milliórál 15 millióra kell felemelni és a szlo­vén szkón nem állami népiskolák építésére 12 milliót kell a költségvetésbe felvenni. Páris, julius 9. Von Hoesch párisi német követ tegnap este látogatást tett Laval mi­niszterelnök néi s ennek a látogatásnak a m.a reggeli francia lapok igen nagy jelen­tőségét tulajdonítanak, mert megállapít jak, hogy nemcsak egyszerű tárgyalás folyt a két államférfi között, hánem a látogatás célja egy jelentős német de- mars átnyujtása volt. A német követ egyrészt kifejezte a francia kormánynak a német kormány megelégedé­sét a francia-amerikai egyezmény létrejötte fölött, amely biztosítja Németország számára a moratóriumot, másrészt pedig átnyújtotta Laval miniszterelnöknek Brüning dir. julius 2-án tartott rádióelőadásának kivonatát, amelyben a kancellár a német kormány ne­vében kinyilvánította, hogy a Hoover-féle moratórium által felszabadu­ló összeget kizárólag gazdasági célokra használják fel. Végül von Hoesdh német követ azt is közöl­te Laval miniszterelnökkel, hogy Brüning dr. kancellár és Ouriius dr. külügyminiszter az angol miniszterek és Stiimson államtitkár látogatása miatt julius 25-én kénytelenek Berlinben maradni. A német ikoranány kép­viselői e látogatás után, tehát vagy julius utolsó napjaiban, vagy pedig augusztus hó­nap kezdetén utaznak Párásba. A francia torpedók Páris, julius 9. Von Hoesch követ tegnapi hivatalos demarsát Párisban igen vegyes ér­zelmekkel fogadták. Hivatalosan azt hangoz­tatja a francia kormány, hogy ez a demars a legudvariasabb, sőt legszivélyesebb for­mában történt és láthatóan az volt a célja, hogy a francia kormány szemében is kelle­mes aktusnak tűnjön fel. Hogy Németország tegnap, kissé későn ugyan, de mégis saját jószántából biztosította a francia kormányt, hogy a felfüggesztett fizetségeket csupán gazdasági célokra használja fel és nem íot- ditija fegyverkezésre, ezt a Petit Párisién szerint kellő módon kell értékelni, Laval éppen ezért kérte is a német követet, hogy fejezze ki a birodalmi kormánynak a francia kormány megelégedését. A Laval és a /von Hoesch között tegnap lefolyt egy órás tár­gyalás annyira megtisztította a német-fran­cia viszony terrénumát, mint amilyen az Strésoraann halála alkalmával volt. A német otiniszterek párisi látogatásának eredményei ennek következtében még kedvezőbbeknek Ígérkeznék. Amikor megnyugvással vesszük tudomásul, hogy a középiskola uj invesztíciós program­jában Szloveaiszkó jelentékeny összeggel sze­repel, akkor hangsúlyoznunk kell azt, hogy ezt az összeget legalább i s a nemzeti ségek kulcsa arányában használják fel és ne bán­janak mostohán a magyar kisebbséggel. Ne bánjanak mostohán főleg akkor, amikor az államinak idáig volt arra pénze, hogy való­ságos luxusiskolákat építsen az úgynevezett cseh kisebbségek számára német és magyar Páris, julius 9. A Hoover-terv elfogadása és végrehajtása egész sor technikai konferenciá­nak egybehivását teszi szükségessé, amelyek­nek dátumát és programját az érdekelt kormá­nyok tegnap sürgős véleménykicseréléá utján állapították meg. Elsősorban a BIZ fögügyelő tanácsa tartja julius 13-án ülését Baselben, hogy szabályozza a francia garancia-fizetség kérdését az ünnepi év letelte után. Julius 17-én kezdődik Londonban a szakér­tői konferencia, amelynek föladata az ünnepi év alatti tárgyi szállítmányok kérdését rendezni. Ezen csupán az elsősorban érdekelt hatalmak képviselői vesznek részt. Éppen ezért MacDonald csupán Franciaországhoz, Olasz­országhoz, Belgiumhoz és Németországhoz intézett meghívást. Az Egyesült Államok hivatalos megfigyelőt küld ki. A kormányo kképviselőinek uj repará­ciós konferenciáját, amelynek a tervek szerint a reparáció és háborús adósságok egész kér­vidék-ekeu, amelyekben hat-nyolc tanköteles gyereknek volt egy kényelmes tanterme és amikor valamennyi kultuszminiszter, a szo­cialista Dérért is belevéve mint nagy vív­mánnyal kérkedett állandóan ezekkel a ki­sebbségi iskolákkal. Kéll-e kiáltóbb kultur- komtraszt, mint egy olyan iskolai tanterem, amelyben fiz gyerek a legmodernebb tan­ügyi eszközök segítségével folytathatja ta­nulmányait, és egy olyan odú. amelybe nyolc­van gyermeket zsúfoltak Össze. déskompi ex urnát kellene megtárgyalnia, egy­előre még, mint nem időszerűt, lemondták és bizonytalan időre halasztották. Közben egész sor miniszteri látogatás lesz. így elsősorban Henderson angol külügyminiszternek párisi látogatása van soron julius 11-én, a Briand- nal folytatót tárgyalások után Henderso ju­lius 16-án MacDonald-del együtt Berlinbe utazik és visszatérőben Henderson újból ki­száll Párisban. A német miniszterek párisi látogatása nem tör­ténik meg julius' 25-éné 1 előbb. A francia mi­niszterek ezt a látogatást augusztus elején ad­ják vissza. Stimson amerikai külügyi államtit­kár viszont Rómába érkezett. Ezzel még nem fejeződött be a missziója, hanem diplomáciai körutat tesz a leszerelési problémának alapos megtárgyalása céljából. A nemzetközi diplomá­cia programja tehát az elkövetkező hetekre gazdagnak ígérkezik. Páris, julius 9. A Matin értesülése szerint a londoni szakértői konferencián az Egyesült Ál­lamokat a párisi amerikai követség tanácsosa, Marriner fogja képviselni. Páris, julius 9. Az Echo de Paris külpolitiku­sa tudni véli, hogy a francia kormány elfo­gadta a szakértői konferencia egybeiilésének terminusául julius 17-ét, azon föltétellel azon­ban, ha Németország a meg nem védett annui­tásokat, julius 15-ón, tehát a normális esedékes­ség napján a BTZnhez eljuttatja. Amerika a leszerelésért Washington, julius 9. Castle államtitkár teg­nap rádió elő adást, tartott, amelyet az amerikai néphez intézett. Beszédében a következőket Mai számunk na eMal X évf. 154. (2671) szám , Pántok * Előfizetési ári évente 300, félévre ISO, negyed* A i 1 '• / — // >j • - , r Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 Kt: külföldre: évente 450, *1 SZlOXJ67lSZ/COt €S J^USZITXSZKOI 6Ll671Z6fCl JJCLTtOK ||, emelet, — Telefoni 30311, — Kiadóhivatalt félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt TMllliíltOI nnmloTlio r , Préja L P#n*ká ulice 12. 111. emelet, ft képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több főszeckeszíő; POUUKOI nupiLUfJ/U szetkesZÍŐ: Telefon: 34184. Egye. szám ár. 1.20 Kt vasárnap 2.-Kt DZURANV LÁSZLÓ FCRGACN GÉZA SOROŐHYCIM. HIRLftP, PRftHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom