Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-10 / 154. (2671.) szám
2 ______________________________raWGAItMA&igAft-HIRIiAR 19 31 julius 10, péntek. mondta: A kormányok jelenlegi eladósodása egyik akadálya a népek jólétéek emelésére irá- | nyúló törekvéseknek. Ennél azonban sokkal súlyosabb akadályai az Inproduktiv fegyverkezési kiadások. A lefegyverzési konferenciára tehát mindenkinek azzal az eltökélt akarattal kell törekednie, hogy ezt a konferenciát eredményhez kell segíteni. Az elnök javaslata megnyitotta a kapukat a jólét visszatéréséihez, ami ' minden polgárra és minden országra vonatkozik. A mi feladatunk, hogy ezeket a kapukat nyitva tartsuk, hogy ezzel a meaőgazda- ságnak megkönnyebbülést hozzunk, a kereskedelem állapotát is megjavítsuk s a munka- nélküliek ezreinek és ezreinek újból íoglal- . kozást adjunk. Ugylátszik, kezdjük megérteni azt, hogy jólétünk szomszédjaink jólététől és nem szomszédaink nyomorúságától függ. A nemzetek közti bonyolult kapcsolatok következtében az egyik nemzetnek gazdasági összeomlása kihatással van a többire is. Az államtitkár még egyszer hangsúlyozta, hogy az elnöknek nem állott szándékában az adósságok tartós revízióját felvetni. Ilyen rendszabálynak még csak a feltevése is a legerősebb visszahatást váltaná a kongresszusban s a moratórium egéz tervét megtorpedózhatná. Angol ajánlatok Berlinnek London, julius 9. Nem mindennapi jelenség, hogy a szocialista és kormányhivatalos Daily Héráid és a konzervatív Times egy véleményre jusson. Ma mindkét lap fölveti a kérdést, vájjon mit tesz Németország Európa érdekében az ünnepi év alatt és mind a két lap rámutat a német cirkálóépitési programra s a német—osztrák vámunió tervére. A Daily Héráid ezeket írja: Egyetlen angol sem gondolt egy pillanatig sem arra, hogy Németországtól politikai árat kívánjon a neki nyújtott segítségért. Ezzel szemben valóság az, hogy a világ Németországnak segítségére sietett és valóság az is, hogy Németországnak módjában áll, ha ő is úgy akarja, hogy a világnak ez alatt a tizenkét hónap alatt segítséget nyújtson. így például Németország nem járulhatna hozzá jobban a leszerelési kérdéshez semmi más eszközzel, mint azon spontán közléssel, hogy tekintettel a pénzügyi helyzetre, az uj kilenc hadihajóra vonatkozó ösz- szes munkálatokat a nemzetközi leszerelési konferencia utáni időre kitolja. Ennek sokkal jelentősebb pszichológiai értéke volna, oiiut aminő politikai értéket ezek a hadihajók egyáltalán jelentenek. Éppen úgy az Ausztriával folytatott vámuniós tárgyalások ideiglenes beszüntetése kedvező hatást váltana ki. Mert a tervezett Anschlusst egyes országok Briand Páneurópa-tervével szemben ellenséges mozgalomnak tartják. Németország mindig úgy állította be a tervet, mint gazdasági rendszabályt. Azonban olyan gazdasági segély van most útban, aminőre az Anschluss felvetése alkalmával még csak nem is számítottak. Ebben az értelemben is lehetőség kínálkozik Németország számára, hogy a tárgyalások egyszerű elhalasztásával bebizonyítsa, hogy a maga részéről hajlandó az európai nemzetek családját megalapítani, amely család mindig kész aira, hogy a szükség idején kölcsönösen segélyezze tagjait. A FOGOLY Irta: BETHLEN MARGIT Tündérkirály országából sok, sok kapu nyílik. Az egyik Meseországba vezet, az tiszta szinaranyból készült; a másik Alomország bejárata és a szivárvány minden színéből van összeróva; harmadik az égbe visz, a csillagok raja képezi ezt a kaput. Sok, nagyon sok van még, amit felsorolhatnék és, mind fényes, mind csillogó, ragyogó, gyönyörűséges. Csak egy van, a legutolsó, hátul eldugva, messze, melyet a tündérek félve, borzongva elkerülnek, amely feketén, komoran, sötéten ásít és amely mindig, mindig nyitva van: ez a kapu, ez a Föld kapuja. Rettenetes, amit beszélnek róla: hogy az, aki átlépi küszöbéi, egyszer smindenkorra elveszti Tündérország honosságát és mindazt, ami ezzel jár: a könnyűséget, mely felülemelkedik mindazon, ami másnak mázsás, súlyos bánat; a szív, amely a boldog országban csak arra való, hogy visszatündökölje a kapott boldogságot, mint valami fényes, hideg, kristályos drágakő, ott érző, vérző husdarabbá válik. amely ípinden kapott ütésnél már nem szikrázik, hanem sikolt és megvonaglik a fájdalomtól. A földnek foglya lesz a tündér, aki átlépi a végzetes küszöböt, rabigában görnyedő, láncokkal küzdő, szenvedő, örökös foglya. Nem csoda, ha még ott, tündérországban is, ahol nem ismerik azt a szót, hogy fájdalom, fehér lett az arca és remegett, az ajka minden ,t.ündérnek, amikor suttogva, borzongva, rémülten kapva el szemüket a sötéten tátongó Ártól. mely a bejáratot képezte, kimondták azt a szót, hogy: Föld. Olaszország fölbontja a konkordátumot? A fölbontásnak beláthatatlan következményei lehetnek, mert a pápa ismételt kijelentése szerint a konkordátum és a lateráni szerződések föloldhatatlan kapcsolatban állanak Róma, julius 9. Miután az első benyomás elmúltával az olasz hivataloís tényezők a pápai enciklikát alapos tanulmányozás alá vették, a helyzetet felelős körökből lényegesen megrosszabbodo'ttnak minősitik. Valószínű, hogy az olasz kormány tervbevette a konkordátum felbontását. Ha visszaem lékezünk arra, hogy a pápa ismételten kijelentette, hogy a konkordátum és a late- ráni szerződések az ö szempontjából feloldhatatlan kapcsolatban állanak egymással és az egyiknek a másik nélkül nincs semmi értelme, felismerhetjük azokat a messzeható következményeket, amelyek a konkordátum érvénytelenítése esetén bekövetkezhetnek. Arra is rámutatnak, hogy a lateráni szerződések hatálytalanítása esetén a legnagyobb veszteséget az egyház szenvedné, azonban az a szilárdság, amellyel a Vatikán kitart ügye mellett, valószínűvé teszi, hogy ilyenfajta megfontolások a Vatikán szemében most egyáltalán nem játszanak szerepet. A legközelebbi napok eseményei és fejleményei megmutatják, hogy vissza lehet-e fordítani a történelmet két esztendővel. Hogy a kormánynak szándékában áll a konkordátum felmondása, az kiderül a tegnapi lapok kommentálásaiból, amelyek megerősítik azt a benyomás!, hogy az en- ciklikát úgy fogják fel, mint a Vatikán bevallott ellenségeskedéséinek aktusát, mint kihívást az olasz kormánnyal szemben, amelyet a fasizmusnak semmiképen sem lehet eltűrnie. Róma, julius 9. A kormány és a Vatikán konfliktusában a Messaggero az egyetlen lehetséges megoldásnak a konkordátum felfüggesztését látja. Ezzel a római reggeli újság egy lépéssel tovább megy, mint a tegnapi esti sajtó, amelyben még a konkordátum fennmaradásának lehetősége is felcsillant. A lap szerint a konkordátum felmondása látszik az egyedüli helyes útnak. A katolikus akció munkája politikai színezetű és kétségtelenül a fasiszta szervezet ellen irányul. Bármilyenek legyenek a konkordátum felmondásának következményei, a fasizmus úgy érzi, hogy nyugodtan állhat Olaszország a világ színe elé és megvan hozzá a joga is, hogy a felelősséget ezért ai eseményért elhárítsa magáról. Róma, julius 9. Az olasz kormány, ugylátszik, véglegesen elhatározott arra, hogy a Vatikánnal felbontsa a konkordátumot A ma esti minisztertanács fog dönteni ebben a kérdésben. Vatikáni körökből olyan megnyilatkozások hangzanak, hogy a konkordátum felmondását a lateráni szerződések felmondásának fogják tekinteni. Ebben az esetben a Citta de Vatica.no állam létezése megszűnik és a pápának átadott territóriumok újból az olasz állam fennhatósága alá kerülnek. a. pápa újból a Vatikán rabja fesz. Hétmillió angol font kölcsönt kap Magyarország Budapest, julius 9. (Budaipe-sti szerkesztőségiünk jelenti:) A múlt nap okban kiadott félhivatalos jelentés szerint a magyar bankok szindikátust alakítottak magyar kincstári pénzjegyeknek külföldi piacokon való elhelyezésére. A megalakított szindikátusnak máris sikerült öt millió angol font értékű kincstári jegy elhelyezését biztosítani. Ebből egy millió fontot a belföldi piac vesz föl, a többi négy millió fontot a világ legelőkelőbb és legfontosabb pénzpiacai adják. London, julius 9. A Times budapesti levelezőjének jelentése szerint Magyarországnak a már eddig felajánlott öt millió angol fontos kölcsönén kívül a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank utján további két millió font kölcsönt ajánlottak fel, ngy- hogy legalább hét millió font áll Magyar- ország rendelkezésére. Figyelemreméltó, hogy Magyarország volt az első állom, amely a Hoover által teremtett kedvező helyzetet az állami kötvények külföldi elhelyezésére használta fel. Csaknem szó szerint ezeket írja a Times is. A Manchester Quardian hasonlóképpen azt ajánlja Németországnak, hogy a moratórium évéhez hasonlóan ünnepi flotta-évet vezessen be, amit Amerika rendkívül jó néven venne, amit Franciaországnak is el kellene ismernie és ennek következtében hatása lenne a francia flottaépitési programra is, végső kihatásában tehát a francia—olasz viszály élét is elvenné. Eikedvetlenedés Németországban Berlin, julius 9. A Daily Héráid, Manchester Quardian ée Times cikke Berlinben nagy elkedvetlenedett okozott, bár tisztában vannak vele, hogy itt nem hivatalos kezdeményezésről van szó. Arra hivatkoznak, hogy az indokolás, amely szerint Németország járuljon hozzá Európa konszolidálásához, amennyiben nem állja meg helyét, hogy Németország nem saját hibájából jutott a válság állapotába, hanem a legnagyobb felelősség ezért a többi hatalmat terheli, amelyek esztelen szerződések és engesztelhetetlen magatartásuk által Németországot, Európát és az egész világot ebbe a válságos helyzetbe hozták. Azután alá kell huzni az egyenesen ab- szurdg viszonyt, amely a szövetséges hatalmak flottája és a német flotta között áll fenn, amelynek a versaillesi szerződés csupán kiöregedett hajókat hagyott meg. Azonkívül a páncélhajók építésének beállítása, akkor, amidőn az építési munkálatok több évre terjednek, nemhogy köny- , nyitené a gazdasági helyzetet, hane migen súlyos gazdasági következményekkel járnak. Az angol lapok azon követelésére vonatkozólag pedig, hogy Németország szakítsa félbe a vámuniós tárgyalásokat, német részről egyszerűen rámuBerlin, julius 9. Miután az 500 millió hitel- kezességre vonatkozó szükségrendeletet és a végrehajtási utasításokat rövid néhány óra álatt- tető alá hozták; •' ;; Luther dr., a Birodalmi Bank elnöke { tegnap este elhagyta Berlint, hogy Londonba utazzon. Ma reggel már Amszterdamba érkezett. Luther dr. Londonból elutazva még meglátogatja a legfontosabb pénzügyi piacokat, amelyek Svájcba vivő utján fekszenek s azután Baselbe megy, hogy a BIZ julius 13-án tartandó kormányzó- tanácsi ülésén részt vegyen. Luther dr. londoni tartózkodásának főleg az a célja, hogy nagyobb arányú külföldi kölcsönt szerezzen. Az 500 milliós kezesség és az aranydiszkontbank tőkéje megteremti a lehetatnak a hágai döntőbíróság küszöbén álló tárgyalásaira. Washington, julius 9. Az Egyesült Államok kormánya a népszövetségi titkárságtól meghívást kapott az 1932. februárjában tartandó leszerelési konferenciára. Az amerikai kormány néhány napon belül táviratilag közli válaszát a népszövetség titkárságával. tőséget egy nagyobb arányú kölcsön megszerzésére. Csak egy ilyen nagyobb arányú hitelakció segíthet, a német gazdasági életen. A külföld még mindig bizalmatlanul tekint & német gazdasági életre, azonban egy olyan akció, amely a veszélyes rövid terminusu külföldi hiteleket hosszúlejáratú alapra helyezi, gyors változást hozhat és nemcsak a német gazdasági életen, hanem az egész világ gazdasági helyzetén segíthet- A helyzet komolyságát még súlyosbítja a Birodalmi Bank mai kimutatása, amely a Stichtag-ig, julius 7-ig további 200 millió értékű arany és devizaveszteséget tartalmaz. Ez nemcsak a Birodalmi Bank 100 millió dollárnyi egész rediszkont-hitelét veszi igénybe, hanem igénybe veszi az aranydiszkontbank rendelkezésére álló hitelének nagyobb részét is. A segítségnek tehát külföldről keli érkeznie. Nagy német hitelakció És mégis, hosszú időközökben bár, de újból meg újból akadt egy tündér, aki nem hallgatva társai megrendült értelmetlenséggel visz- szahivó szavára, sejtve, sőt tudva mi vár reá, boldog, biztos önkívületben megkísérelte a lehetetlent: elvinni Tündérországot a Földre. Egyik sem tért vissza többé soha, bár a kapu nyitva állott éjjel, nappal. De Tündérország légkörében élni csak kemény, csillogó drágakőből készült sziwel lehet. Akimnek lágy, érző, vérző, nyomorult emberi szive van, annak Tündérország selymes, bársony utjai is kővel és tövissel vannak kiverve és mint örök kitagadott, a tündéreknek ismeretlenül és láthatatlanul, elhagyottan, egyedül bolyong rajtuk. És mindezek dacára, Tündérkirály legkedvesebbik lánya valamelyik napon odaállott elébe és némán nyújtotta csókra homlokát. Nem szólt, mert a tündéreknek beszédre nincsen szüksége, ők szó nélkül is megérzik azt, amit a másik érez. És mert atyja megérezte a lány lelkében a kővé jegecesedett akaratot, nem, nem is próbálta visszatartni végzetes lépésétől elmúlt, példák és rémes jóslatok felsorolásával, mert úgyis tudta, hogy az hiábavaló. Hogy nincsen tündér, aki okulna a más tapasztalatán, hogy nincsen -senki, aki a más életét leélhetné ő helyette. Hogy minden és mindenki egy zárt egész, akihez a méeiknak Ibivé, intő szava át nem hullik. Bölcs ée öreg volt a tündérkirály nagyon. És ezért ő is szó nélkül megfogta leánya kezét és levezetvén kincstárába, ut.Izsákjába halmozott mindent, ami kezeügvébe ért: va- rázssipot, mellyel sziveket gyűjthet maga köré; láthatatlanná tevő fátyolt, amely megvédi az ólálkodó bajtól és veszélytől; falat kenyeret, mely soha el nem apad; aranyerszényt, mely ki nem ürül és még sok egyebet. Végezetül pedig lassan, gyöngéden kivette égő-vörös rubinból készült szivét leánya kebeléből és a többi drágaság közé rakta: — Hogy ne fájjon, hogy ha majd ... — szólt halkan és útjára bocsátotta a tündérleányt. Mikor pedig az kilépett a sötétboltozatu, fekete árnyéku kapu alól, hirtelen, átmenet nélkül napsugaras aranyözönben állott. Madárdal és hajnali szellő lengte őt körül, olyan volt minden, mintha soha otthonát, gyönyörű tündérországot el nem hagyta volna. És a szive, piros, fényes, ragyogó rubin-szive kacagott és dalolt az örömtől, egyedül ott bent a hátizsákban. És ahogy a tündér ment a sima, fehér, bársonyos utón, mely a fekete kaputól elvezetett, emberekkel találkozott, Öregekkel, ifjúkkal, férfival és nővel, néha még gyermekkel is, kik mind mintha nehéz terhet hordtak volna vállukon, oly lassú és görnyedt volt a járásuk. És a tündér, aki, mert Tündérhonból jött, meg tudta érezni a rejtett gondolatot, látta rajtuk, hogy a szivük az. mely kínosan vergődve a Föld felé húzza őket. És kinyitva hátizsákját, kiszórta ellőttük kincseit, várva, hogy valamelyik megfogja vérvüröafényü rubinszivét és azt saját kebelébe zárja, hogy soha többé szive ne fájjon és hogy örök kön- örökké csak boldogságot sugározzon vissza ő reája, a tündérleányra, úgy mint otthon, gyönyörű tü n d érország bán. De az emberek nem az égő piros szív után nyúltak, hanem , hol az erszény, hol a fátyol, hol meg, néha .ritkán, a varázsfuvoia után. És a tündér elámult szemmel, kifosztott zsákkal és megmaradt rubinköves szivével indult további vándorutjára. Az ut lába alatt már nem volt sima és fehér, kövek és tövisek tépték gyenge testét, de ő csak ment, ment tovább kereső arccal, kutató szemmel, reggel, délben, estve és sokszor sötét éjjelen át, várva, hittel, bizalommal a vándort, akinek jönnie kell. És egyszer, sok, sok napnak múltán szembe jött vele. őszült már a haja, fáradt volt járása, de a tündér tudta, egészen biztosan, hogy ez csak ő lehet. És nem kérdezve semmit melléje szegődött és járt nyomában hűségesen. Mikor pedig a vándor megállóit, megállóit ő is és kiterítette lába elé mint királyi palástot a szegény, kopott, ócska, rongyos hátizsákot, melynek alján már csak a rubinsziv égett és lángolt, mellette pedig kuporgott a falat kenyér. A vándor pillanatig megtorpanva, szinte hitetlenül nézte, de a tündérleány felemelte két kezét és úgy nyújtotta feléje a rongyos vászonban fekvő, égő, világitó fényű szivet, mintha királyi koronát nyújtana át neki. — Vegyed — mondotta oly halkan, mint ahogy pillangó szárnya rebben a.z ébredő virág fölött. És a férfi kinyújtotta kezét és megfogta... a falat keuyeret. Az égő-fényű rubinsziv pedig ugyanabban a. pillanatban oly nehézzé és súlyossá vált, hogy kisiklott a tündérleány kezéből, le, le, a kebelébe, oda, ahonnan valamikor régen kivette az ősz tündérkirály. Ott égett, vergődött és sikoltozott némán, gyötrődve, kiíródva. kemény, nehéz bilinccsel a földhöz láncolva, örök rabigában, örök fogolyként, a leányt.