Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-09 / 153. (2670.) szám

MM ttüiu », MÜiHrlgt. 11 Besztercebánya, jub'us 8. ÁJfianid'óam bal lalszriik m iparosság ajkairól \m a panasz, hogy „Pusztu- kujlk, veszünk". Edéig pár szép szónál s be tuem váltott ígéreteiéi több érdekükben nem igen tör­tént s a pusztulás tovább tart. Mimiket elsősorban a magyar s vele az összes edlovemsakiói. iparos m egmeml ése érd ekel s ezért foglalkozunk e he­lyen e kérdéssel. Az iparosság megmentésére több utóm kell egy­ezeré haladná, mert a ba;j eredete is több okra vezethető vissza. Az első az általánosan rossz gaz­dasági helyzet, melyben a többi osztálynak péuz- sziikös helyzete kevés munkaalkalmat nyújt az iparosoknak, ezen segiteni a jövőben az általános gazdasági élet felllem.diiftésióvel lilehet, mert bár­mely osztály jut keresethez, abból az iparosnak is jut egy rész. Addig is, amiig ez megtörténik, ma­radna a jelenben való segítségre a másik mód, a közszáEiitásokban való részesedés aránytegos ki- eszköelése, amit oly sokszor hallunk emlegetni, de oly kevés eredményt látunk. Ez a két feladat a politikus törvényhozókra tartozik s tet nem ki­várnunk vei© bővebben foglalkozni. A második ut az iparosság saját maga által ta­posható ki a itt az ipar társulatok szerepébe gondo­lok. bár a közmunkákban, való részesedésnél is fontos szerep juthat nekik. A második ut az ipa­rosság versenyképessé való tétele, egyrészt a racionális iparűzés, másrészt az anyagi eszközök megteremtése által. A racionális iparűzés egyik fő feltétele az ipa­rosság iparában való előrehaladása a korral, te­hát az eilmulaeztotafc pótlása. Erre a különböző továbbképző tanfolyamok igen alkalmasak, de ezeken kívül is vannak egyéb eszközök ez iparos­ság felfogásának modernizálására, mint kiállítások, gyűjtemények megtekintése stb.. Ide kell soroz­nunk azt is, hogy valamint a speciális szakmabeli ismeretekben, épp úgy az általános kereskedelmi ismeretekben is fejlődni© kell a korral az iparos­nak s ez azt jelenti, hogy egyúttal modem keres­kedő legyen, vagyis minden pillanatban bármely munkájánál vagy vállalkozásánál áttekintése te­i gyen arról, hogy mibe kerüli az neki. miit keres azon, vagyis megfelelő könyvvezetésre ketl taníta­ni, vaigy ami még jobb ilyet olcsó Atoii kell nyúj­tani neki, amelyek az iparos részéről csak napi feljegyzéseket igényelnek. Az anyagi eszközök megteremtésére a legalkal­masabbak a helyesen, üzletien vezetett hitel­szövetkezetek, hol nem banksaeriien, de iparos- szerüen nyújtanak hitelt egy vállalt muukára készpénzben, anyagban, esetleg garanciáiban. — Ezeknek továbbfejlesztéséből fejlődnek ki aztán a közös beszerző, értékesítő, esetleg a termelő szövetkezetek.. Az (ipartérsulatok törvényes* alapon létesülitek az iparosok érdekeinek előmozdítására, tehát nemcsak meg von a tehetőségük, hanem egyben kötelességük is ezt istápolni. Ezekután világos tehet az a godolat, hogy az ipartársulat meglevő szervezete a legalkalmasabb arra, hogy az •iparosságot a pusztulástól megmentse, már csak azért is, miért iparosokból áU, akik maguk érzik legjobban, hogy hol szőrit a csizma. Meg van a módjuk, hogy a köeszálliitósokban való részesedést elősegítsék, ellenőrizzék, hogy iparosaiknak tan­folyamok, kiállítás ok rendezése és látogatása által a korral való haladást lehetővé tegyék, ugyan­csak szerződtetett könyvvezetők által olcsó és világos könyvvitelt biztosítsanak számukra. Végű! módjában állana az is, hogy az anyagi eszközökéit is miegberennts'ék a hitelszövetkezetekhez, ment a szociális biztosító tőkéjéből ilyen garancia mellett, ilyen célra kért kölcsönt nem hisszük, hogy az illetékes körök megtagadhatnák tőlük. Nem kell egyéb ehhez csak az, hogy az iparos­ság belássa, hogy haladnia kell, ha nem akar pusztulni s viszont a társulati vezetőség vegye magárnak azt az önzetlen fáradságot, hogy az eleinte igazán terhes munkát vállalja. Ne merüljön ki az ipartóTSU'lati 'tevékenység csupán a kontárok üldözésében, lajstromozásban, hanem szolgálja azt a célt, amely tagjai gazdasági ta lp na ál Irtására irányuk Országos faankétot rendez a földművelésügyi minisztérium Prága, julius 8. A faipari válság egyre nagyobb méretekét ölt és a válságból kivezető útnak sehol még a nyoma sem látható. A földművelésügyi mi­nisztérium elhatározta tehát, hogy ez érdekeit min iszt é r iu mókát, az erdőtulajdonosok szövet­ségét, a faipari és fakereskedelmi szervezeteket ankétre hívja meg, amelynek föladata volna a faválság enyhítése. Értesüléseink szerint a flakereskedélmii szerveze­tek különösen alapos memorandummal fölkészül- ien vesznek részt az ankéten. A memorandum pontos statisztikai adatokkal igazolja, hogy a gaz­dagéig válság folytán a fafogyasztás az utóbbi há­rom évben 30—50 százalékkal csökkent egész Európában. A bajon tehát csak úgy tehet kiadósán segíteni, ha az állam két.-három éves faszükség­letét mielőbb s egyszerre megrendeld, illetve be­szerzi. A válság leküzdésének további eszköze vólna a külföldi fa behozatalának teljes megszüntetése, a tramziMía szállítási kedvezményeinek e vámked­vezményeinek megvonása s végül a belföldi fa vasúti szállítási tarifáinak végleges rendezése. Az ankétre annak idején még visszatérünk. Uj banktörvény készül Romániában. A román kormány bizottságot nevezet ki, amelynek fela­data uj törvénytervezet kidolgozása a bauküztet részére. Mindenekelőtt a bankokat szigorú ellenőr­zésnek vetik alá. A jövőben egyes személyek nem bonyolíthatnak te banküzleteket, hanem csak tár­saságok. Bank alapítások kizárólag a legfelsőbb banktanács kifejezett engedélyével történhetnek. Ez az engedély csak akkor adható meg, ha egy meghatározott minimális tőke áll rendelkezésre- Ez a minimum Bukarestben 10 millió tei, az ország tizenegy legnagyobb városa részére 8 millilliő tei, a közép- és kisvárosok részére 5 millió led. köz­ségekben és falvakban 3 millió lei. A bankfiókok nyílásához szintén a legfelsőbb banktanács enge­délye szükséges. A bankok végrehajtóbizoUságt és i gazgat ősági t agjai, mint olyanok, más vállalatok­nál nem működhetnek. Igazgatósági tagok sem saját, sem idegen számlára neon vezethetnek bank, kereskedelmi va!?v ipari vállalatokat. A bankok ellenőrzését a legfelsőbb banktanács gyakorolja, amelynek tagjai az állom, a bankszövetség, továb­bá a kereskedelmi és mező gazdasági kamarák sző ve tgégének delegát usa i. Júliusban nem változik a marha és hús vámja. A prágai állat- és huspénztár följegyzései szerint a vágóállat és hús junius havi átlagárai a következők voltak (záró,jelben a május havi átlagár): ökör 6.20 (8.05), sertés 8.08 (6.85), ártány 7.47 (8.14), sertés és ártány együtt 7.23 (7.32). Ez átlagárak alapján a július havi állat- és hús vámpótlék minden va­lószínűség szerint változatlan marad. A (120 kg-ig) könnyű sertés vámpótlékát valószínűleg 9 koroná­val emelik n így a sertés vámja joJiuabaa 100 kg4dnt (wmm 457 koron yoto*. Ausztriában emelkedett a csődök száma. Ausztriában a kényszer egyezségek száma junius havában 267 volt, szemben a májusi 360-nal és ez előző év júniusában előfordult 223 kényszer- egyezséggel. A csődök száma júniusban 56, május­ban 60, a múlt év júniusában 41 volt. A* uj giabonavám pótlék. A pénzügyminiszté­rium rendelet© szerint juliue 10-től kezdve a következő giabonavámpőtÜékok hatályosak: búza 25, rozs 19, árpa 23, liszt 43 K. A zabra vámpótlé­kot ez alkalommal nem állapítottak meg. Lapvélemények a magyar—osztrák kereskedelmi szerződésről. A külföldi sajtó behatóan foglalkozik a kedden megkötött uj magyar—osztrák kereskedel­mi szerződéssel. A Manchester Guardian a szerző­déssel foglalkozva, megállapítja, hogy az a népszö­vetség tanácsa által megállapított rendszert követi. A Times a szerződést méltányolva megállapítja, hogy védi ugyan az osztrák földmi vei és t, de méltá­nyos lehetőséget nyújt arra., hogy a magyar mező- gazdasági termékeket Ausztriába beviihessék. A Neue Freie Presse hasábjain Szterényi József báró a szerződéssel foglalkozva, amelyet uj keresekde- lempolitikai irány kiinduló pontjaként jelöl meg, utal arra, hogy a legnagyobb kedvezmény szem­pontjából emelt kifogások alaptalanok és tárgytalanok, mert a keresekdelempolitiká- ban sehol sem tilos a hitelnyújtás és a tarifamér- séklés. Mutschenbacher Emil igazgató haladásnak tartja a szerződést a gazdasági közeledés felé és kijelenti, hogy a magyar mezőgazdaság a szerződés alapján jobb áron akarja elhelyezni termékeit, mint a belföldön. A továbbiakban közli a lap egy kivá­ló osztrák iparos nyilatkozatát, aki a szerződésben az osztrák kereskedelmi politika válaszutját látja, amelyet annál is inkább örömmel kell üdvözölni, mert az eddigi állapottal szemben megkönnyíti az exportlehetőséget az ipar számára. Remélhető, hogy az osztrák ipari termékek Magyarországba irányuló kivitele az utóbbi idők erős visszaesése után újból fel fog lendülni. — Érdekes, hogy míg a Manchester Guardian megállapítja, hogy a szerződés a népszö­vetség tanácsa által megállapított rendszert köve­ti, addig a cseh nemzeti demokratapárt sajtószerve Klimecky mérnöknek egy hosszabb cikkét közli, amelyben az illető azt igyekszik kimutatni álokos­kodásokkal, hogy az uj osztrák—magyar szerződés a legnagyobb kedvezmények elvébe ütközük. Ez kis­sé merész állítás akkor, amikor a szerződés hite­les szövegét nem is ismerjük. Gabonavilágkiállitás és gabonavilágértekezlet Kanadában 1932-ben. A kanadai kormány a jövő évben jullus 25-től augusztus 6-lg Regina városá­ban gabonavliágkiállldilásit és gnbomavilágért,ek ezle- tét rendez. Az crtekeztetea bármely világrész gaz­dái és gazdasági szaktudósai személyesem részt- vehetnek és angol nyelvű szokdjoügozaitot küldhet­nek be. A gyűléseken angol vagy francia nyelvem lehet felszólalni. A gabonavilágkiallltáson 56 osz­tályban versenyedbe! nek a világ gabona termelői, akik közöt összesen 203.000 dolár összegű pénzdíjat oszlanak ki. A világkiállítás 'titkárságiak óimé: Öecretary of the World’s Urain Exlhibition and Conjferenc©, Imperial Bánik öhambera, Regina, süw» .......... -... A háború előtti értékpapírok tujaldonosaínak kö­vetelései. A háború előtti, osztrák-magyar állam­papírok csehszlovákiai tulojdonoeainak szövetsége a múlt napob&n tartott közgyűlésén az elnökség jelentést tett a régi állampapírokkal kapcsolatos kérdések mai állapotáról. A jelentés utalt azokra a nehézségekre, amiket a párisi közös pénztár — Oaisse Commune az értékpapírok honorálásánál okoz, miután a közös pénztárban olyan — különö­sen birodalmi német — pénzmágnások akarata ér­vényesül, akiknek tulajdonképpen semmi érdeke nem fűződik a kérdés ilyen, vagy amolyan rende­zéséhez. A közgyűlésen elfogadott rezoluciós hatá­rozat az értékpapír-tulajdonosok szövetségének elnökségét megbízza, hogy minden lehetőt köves­sen el annak érdekében, hogy a szövetség a közös pénztár vezetőségében képviselethez jusson. A szö­vetség fölhívja az állami hivatalokat, hogy a szö­vetség elnökségét munkájában segítsék. A szövet­ség végül elhatározta, bogy a saját kebelén belül külön alosztályt létesít, amelyben azok a tagok tömörülnek, akik a közös kassza címleteinek már birtokában vannak. A növekvő export következeiében ismét csökkent az Egyesült Államok látható búzakészlete. Az Egyesült Államok látható búzakészlete az elmúlt héten 2.5 millió busheles csökkenéssel 187.2 millió bus'beire apadt. A készletek fogyása az utóbbi na­pokban mutatkozó élénkebb exportüzlet következ­ménye. A kimutatott látható készlet jóval túlhalad­ja a múlt év hasonló időszakában volt gabona- mennyiséget, tekintve, hogy akkor csak 177.5 millió bushel volt a raktárokban. A rimaszombati községi országos vásárt julius 13-án, hétfőn tartják meg. A vásárra minden állat szabadon felhajtandó. Mennyivel tartozik Németország az amerikai ban­koknak? Parisból írja tudósítónk: Hoover elnök ismeretes prepozíciója körül kirobbant sajtópolé­mia során több ízben említés történt ama összegek­ről. amelyeket rövidebb-hosszabb lejáratú hitelek formájában az amerikai bankok Németországnak adtak kölcsön. Voltak e sajtóhangok között — kü­lönösen a szélsőjobboldalon — olyanok is, amelyek azt állították, hogy Hoover prepozíciójának tulaj­donképpen csak egy célja van és ez a németországi helyzet szanálása az amerikai kölcsönök után járó kamatszolgáltatások biztosítása érdekében. Néhány napig tartó polémiák után most Parisban félhivata­los lista jelent meg, amely pontosan felsorolja az amerikai nagybankok által Németországnak köl­csönadott összegeket; amelyek közül a jelentéke­nyebbek a következők: Morgan bank: 179.422.900 dollár, Eqnitable trust: 25,703.000, Guaranty truet: 18.350.500, Kuhn, Loeb and Co.: 29,065.000 Harris, Forbes: 142,148.500, Lee, Higginson: 58,027.000, Blytíhe, Wetter: 4,135.000, Brown Bross and Co.: 31.021.000, E. H. Roll'ins: 13,815.500, Speyer and Co.: 64,138.000, Blair: 14,018.500, Chase Sec: 20.000. 000, A. G. Becker: 20,688.000, National City Bank: 285.561.000, Dillon, Read: 252.347.000, HaJsev, Stuart: 21.189.000, Howe, Snow and Bertles: 12.287.500, W. A. Harrimann: 9,930.000, Field, Glore: 15,472.000 dollár, stb. stb. A listán szereplő köl­csönök összege körülbelül egymilliárd 200 millió dollár, de ebben nem foglaltatnak a kölceönökön kivül más utakon Németországban invesztált ame­rikai tőkék. Ennek ellenére is nagy elfogultság kell hozzá, hogy a franciák egyedül az amerikai üzleti érdekek védelmét látják Hoover emberséges ak­ciójában. A világ aranykészletének háromnegyed része az Egyesült Államok birtokában van. Az Egyesült Állomok aranytartaléka újabb rekordmagasságot ért ed. A legújabb kimutatás szerint az arany­tartalék 4659 millió dollár értéket képvisel, úgy­hogy a világ egész aranykészletének több mint háromnegyedrésize képezd az amerikai aranytar­talékot. Az Egyesült Államoknak több aranya van, miint Angliának, Franciaországinak és Német­országnak együttvéve. Megkezdődött az aratás a Garammentén. Tudósí­tónk jelenti: A garammenti rónán kedden reggel megkezdődött az aratás. Bármilyen szomorú is volt- napokkal ezelőtt a gazda arca, ma már elsimultak a gondredők. Megélénkült a határ, meglódultak a kaszák ezrei, hogy rendrevágják a beérett gabonát. A rozs mindenütt rendkívül sovány hozamot igér, az árpa még ennél is rosszabb. A búza helyenként igen jó. Vannak községek, hol mind a három gabo- namemü minimális hozamot enged következtetni. Oflyan területeiken viszont, hol a tavaszi árvizek nem voltak romboló hatással, igen szép kilátások vannak. A Garam déltáján, a Szikin ce-Garamköz ön, le a dunai torkolatig tönkre ment minden, csupán a kapásvetemények ígérnek valamilyen csekély ter­mést. ÉRTÉKTŐZSDE Erős visszaesés a prágai értéktőzsdén Prága, Julius 8. A mai értéktőzsde a biza­kodó várakozások dacáTa erős visszaesést mutatott. Az értékek kedvezőtlen külföldi Irirek hatása alatt lényegesen veszítettek ár­folyamukból. Az ipari piacon Ceskomorav- ska, Berg és Hűtlen 115, Königsthoífer 75, Nordbahn, Skoda 45, Prágai Vas 40, Aussigi Vegyi 21, Ringhoffer 18, Cseh Cukor ée Cselt Kereskedelmi 15, Pozsonyi Kábel, Poldi 13, SohöMer 12, Nestomitzi, Sehellier 10, Krizsik 9, Nyugatcseh Szén 7, Alpine 5, Rézipar 4 koronát veszítettek, míg Maffersdorfer 30 és OlLeschauer 4 koronával drágultak.-f- Lanyha a budapesti értéktőzsde. A ked­vezőtlen newyorki és berlini jelentések ha- táaa afatt «= amipt budapesti szerkesztésé­gíink telefonálja — az értéktőzsdén igen tar­tózkodó hangulat lett úrrá. A kötések a teg­napi színvonalhoz viszonyítva érezhető visz- szae&ést mutattak. Az üzleti forgalom általá­ban igen csekély volt kereslet hiányában.-f- Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Inicia- tiva hiányában az érétéktőzsde. mindjárt nyi­tás után tartózkodó álláspontot foglalt el. Magyar értékek a budapesti híradások után árfolyamgyengülést szenvedtek. A tendencia általában lefelé mutató volt.-f* Gyenge irányzatú a berlini érétéktőzs­de. A külföldi, főleg Newyorkból érkező de­pressziós hírek következtében az értéktőzs­de lanyha irányzattal indult s zárásig egyre gyengült. A forgalom rendkivül csekély volt. Árutőzsde-j- A brüiini terménytőzsdén gyenge láto­gatottság mellett az árak legnagyobbrészt tartottak. Morva rozs 150—153, zab 151—155, korai étkező burgonya 100—110, rozsegyen- liszt 226—231. Egyéb áru változatlan.-f- A pilseni gabonapiacon a következő jegyzések történtek: Cseh rozs 142—145, zab 140—146, nyári bükköny 180—195, tengeri La Plata 72—75, román tengeri 71 —72, len- pogácsa 130—132, kömény (holland) 475— 495. Búza tartott, zab üzletfelén, egyéb áru nem változott. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, az lirányza-t csen­des volt. A következő árfolyam okát jegyezték: Ti­sza vidéki búza 14.45—14.60, felsőtiszai és jászsági 14.15—14.30, egyéb 13.90—14.05, rozs 13.55—13.75, tengeri 13.70—13.85 pengő. + A mai budapesti termény tőzsde batáridő- piacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefo­nálja, az irányzat üz’eUe’en, nyitás után kötés nem fordult elő. Felmondás a mai neopn nem volt.-j~ A berlini terménytőzsdén ma a követ­kező árakat jegyezték: búza 251—252, rozs 187—192, árpa 154—156, zab 153—159, búza­liszt 31—36.25, rozsliszt 27—29.75, buzakorpa 12,50—12.75, rozskorpa 11.25—11.50, Viktó­ria borsó 26—31, takarmányborsó 19—21, vetőbab 19—21, bükköny 24—27, repcepogá­csa 9.30—9.80, len pogácsa 13.60—13-80. szó- razszelet 7.50—7.70. A budapesti értéktőzsde árfolyamai: ma tegnap Anjrlo-magyai bank ■ ■ • t 5i'”L_ Hazai Bank ,..»§«• J?!' Ma<ryar Hitel..........................55.20 5o.80 Jelzálog .-•••••*> á. ’n- o<'7 c Leszámítoló •••••«• cn J 8 Masryar-olas* <■»•«*• 7 ir, Í>U' Osztrák Hitel Forgalmi ............... Ma gyar Nemzeti Bank . • » agen Kereskedelmi Bank .... 25 “ Magyar Általáno» Takarék. ijbca Hatat TakarékpénrtÁr .... ^t‘50 Elad Magyar Biítoeitó , , . ~ Első Budapesti Gdnnalott • . «a'"~ Baurit ............................... ZSS\Uúom:::::: i«:- igg­Drasche ....................................................™ 7 Ma gnesit ..................... ÍQ/y_. ,, <■ * Ma gyar Általános Kösién . . 3|£-_ Orikánj .* i ! 1 i ! I 1 ^ 68.50 Franklin .............................. _ Z Cs áky q'_ ’_ Me zőgazdasági Gépek . • ■ . ,?■ Magyar Fegyver ..•■■> loo’ék Ganz Danubius ..sí*. i’on V*_ ^e rr.................... * ' ‘ 39.50 45 ­Ma gyar Acél . .«•*■> q,-_ Ma gyar Lámpák .*•»». ,1- 11' _ Vagóngvár . .<.•••■ _•_ Co burg . #*•■**•» 94’qa on* Rima......................«... l4-^0 d2'Z Ha zai Fa .!••>••• o..' Ófa faipar ..,«..«. 3, Naschitzi .»•••>•• 8o-on 8Z Levante . .«•«•*«. 2 .0 Nova . .«.*«■«>. 21.50 Államvasut .«•■•■«» qo.,„ Tröszt ... * 1 « 1 1 1 7Q-^® Magyar Cukor »■■■«. rL*-~ n°4.— Izzólámpa ...«•«•> ^24 — Részvénysör ..*••«• 83. — 84 5O Hungária műtrágya • . » • . 45.— 16 — Szikra ...•«••«> 245. 245.— Pauiripar .■•••««. —■ —.— Féltén <«<••■■■> —. — — Gumml »■••«••«• 21. 80 23.-“ Moktár •«•(•«••. 66. — 66 — A prágai tőzsde devizajegyzései: julius 7 julius 4 Hiv. pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam. 1357.7S 361.75 1357.625 1361-625 2 Berlin ...... 799.80 802-30 799-80 802-30 7 Zü rich...... 654— 656— 653-575 655-575 2 . Os lo......... 902 70 905-70 902.625 905-625 4 I Ko penhagen 903— 906-— 902-50 805-50 3.50Í Danzig...... 655-75 658.75 655-75 658-7541 5 t St ockholm . 903-75 906-75 903-75 906-75 3 i Mailand .... 176-44 177-24 176-42 177-22 5.50: Paris ........ 132.175 132.575 132.04 13244 2 Lo ndon .... 163.99!- 164-595 163-9975 Í64-5975 2.59: New York.. 33.713? 33-813/ 33.713? 33.813? 150; ................. 470.65 471.85 47045 471.65 2-50 Ma drid .... 326.50 328-50 322— 324— 6 : Belgrad .... 59.50 59-75 59-485 59-735 5.50/ Sofia........ 24.3775 24.775 24-39 24-49 8-50­Wi en......... 473-95 475-45 473-975 475475 7.5d! Wa rschan .. 377-05 379-05 377-10 379-10 7-5« Budapest .. 587-80 589-80 587-98 589-90 ? ” BuenosAires 1077— 1083.— 1067-— 1073—* 6 Heisingfors . 84.74 85-14 84.74 85.14* 6 niga......... 649.50 C 52-50 649-50 652-50* 6 Ri ód. Janeiro 274— 276— 274— 276.-* 7 , Montevideo. 20.90 21.10 20-90 21.10* — Alexandria.. 167-97 • 168-775 67-975 168-775* ? Athén ......... 43-775 44-075 43.775 44.075* 8 Bu karest ... 20-0) 20-21 20-008? 20-208?* ; , Stambul ... —— 16-075 16-175 — Kowno .... 336— 338— 338— 338.— * 6 Liseabon ... 149-60 150-40 149 60 150-40* 7.50 Revei........ 896.50 900.50 895.50 899-50* 8 Mo ntreal ... 33-565 33-685 33-565 33-685* 7.50 Prága, julius 8. Valuták: Holland 1854. jugosz'áv 59.80, német 798.02íí, belga 470.30, magyar 386-73. romám 19.923-í, svájci 654.25, dán 900.50. angol 163.65, spanyol 326, oLasz 177.40, ésaakamerikái 33.69, norvég 900.50, francia 135.70, bolgár 25.40, gvád 901, lengyeí 975B7^, oezteák 474. KőZrÜAZDAAÁfiE . Ipartársulataink szerepe az iparosság megmentése kfirül Irta: BAYER FERENC gépészmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom