Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-08 / 152. (2669.) szám
<i^<^-/v\AG-toR^naag> 1991 julius 8, szerda. Kossuti község bíróját, pénztárosát, irodaszotgáját s a vizsgálóbírót hallgatták hí a Major-pör hatodik napján Eltérő vallomások a sortiizről — A vizsgálati foglyokat nem éheztették — ff/. Terebessy ellen bűnvádi eljárást indítanak tiltott népgyiilésen való részvétel miatt Pozsony, jníMus 7. (Pozsonyi szerkesztőségünk teleíoiiijeieirtése.) Major István kommunista képviselő bum perének ma vofllt a hatodik főtárgyalási napja. A mai napon elsőnek a már egy irf>eo kiiihalit- gatott Jánosik főhadnaigyot hnJlgiaitlfca ki ismét a bíróság. Az elnök megkérdezi Jánosikot, vájjon lehetséges-e olyan helyzet, hogy a csendőrség vezényszó nélkül is. használhatja fegyverét? — Ilyesmi nem fordult elő, — válaszolja a csend- őrfőfhadnagy. — A o&emdőreég teljesen ki ven képezve és vezényszó nélkül nem lő. Major eirre a következő megjegyzést teszi: — A főhadnagy ur Kossutiban olyan ideges volt, hogy azt sem lehetett tudni, hogy magyarul vagy szlovákul beszél-e. Welchhera védő: Ha a főhadnagy ur olyan jól tudja a reglamát, mondja meg, ki vezette Kossntá- ban a vizsgálatot és a tanuk kihallgatását? Jánosik: Szouesek törzskapiitány. Weichhera védő: És ön, mint érdekelt nem volt jelen a kihallgatásoknál? Jánosik: Jelen voltam, de a kihallgatásokban nem vettem részt. Weichherz védő: Tehát ki viseli a felelősséget a kihallgatásokon történtekért? Jánosik: Szouesek törzskapitány és egy diószegi tiszthelyettes, akit névszerint nem ismerek. Weichherz védő: Hogyan történhetett, hogy a tanuknak nem adtak enni? Jánosik: Az egész idő alatt én magam is alig ettem. A tanuknak hozzátartozóik hozhattak ennivalót, ezt nem akadályozta meg senki. A következő tanú Petrovics Ignác, Kossuti község birája volt. Tudomása volt arról, hogy a járási hivatal a gyűlést betiltotta és a végzést 'ki is kézbesítette a kérvényezőknek. A biró Szouesek törzskapitány felszólítására ki is doboltatta a laluban, hogy a gyűlést nem engedélyezték. Magáról a véres esetről elmondja, hogy délután 3 óra fellé a templom mellett ment el Posta Ferenccel, amikor lövést hallott. Mindketten szaladni kezdtek és egy kapu mögé bújtak el. Ekkor Posta felkiáltott: Jaj, engem meglőttek. A lövések után a községházám ment és látta, hogy Major képviselőt a községházáira vezetik. Azt látta, hogy a 'tömeg és a csendőrök egy csomóba verődtek össze. Miután később érkezett oda., nem tudja, hogy a tömeg köveket dobált-e a csendőrökre. Majd elmondja, hogy ott volt a tanuk csendőreégi kihallgatásán. A csendőrök keményen bántak az emberekkel, azonban nem igaz, hogy bántalmazták volna őket és az sem igaz, hogy előre elkészített papírról olvasták fel a kérdéseket. Az sem igaz, hogy a csendőrségi kihallgatásokon nem adtak enni a tanuknak, három vizkeleti embernek ő maga vitt szalonnát és kenyeret Boricky ügyész: Meddig tartott a sortüz? öt percig, vagy csak egy pillanatig? Tanú: Nem volt az sortüz, mert az egyszerre dördül el, ez pedig sokáig tartott. A lövések egymásután ropogtak. Ügyész: Mit gondol, azért tartott sokáig, mert nem sikerült egyszerre lőni, vagy futó emberek után is lőttek? Tanú: Én nem tudom, csak annyit tudok, hegy sokáig tartott. Ezután Weichherz védő megkérdezi a tanút, hogy a kihallgatás után hová vitték a tanukat? Tanú: Azokat az embereket, akiket elbocsátottak, hazaengedték, a gyanúsakat pedig a községháza nagytermébe vitték. Védő: Látott-e valakit verni? f •] ;■ ;§ Tanú: Nem láttam. ' Védő: Kinek vitt maga enni? Tanú (meglehetős idegesen): Az én fejem nem káptalan, honnan tudjam, kinek vittem. Ezután Petrovics Gyula kossuti községi pénztárost hallgatják ki, aki szintén részt vett a csendőri kihallgatásokban. Kijelenti, hogy a csendőrök rendesen bántak a tanukkal, nem erőszakoskodtak velük, nem éheztették őket, sőt gulyást adtak nekik enni. Nem igaz, hogy kész vallomásokat írattak alá velük. I Sárkány István községi szolga teszi meg ezután vallomását, aki szintén a demonstráció végén vegyült a tömegbe. A lövések egymásután dördültek el és pár másodpercig tartott az egész lövöldözés. Azt nem látta, hogy a csendőrök futó emberek után lőttek volna, A csendőrök nem terrorizálták a kihallgatások alkalmával a tanukat, akiknek vallomásuk megtétele után gulyást és kenyeret adtak és ő maga vitte ezeket nekik. A következő tanú Fodor Rezső dr. vizsgálóbíró, aki ex ügyben a vizsgálatot vezette. J£Jh| mondja, hogy mindjárt másnap délben kiment Kossutiba, hogy a vizsgálatot megejtse. Első dolga az volt, hogy elrendelte a halottak föl- boncolását és megkezdte a tanúkihallgatásokat. A tanukat mindig figyelmeztette, hogy csak az igazat mondják. Az emberek a kihallgatás alkalmával meglehetős nyugodtan viselkedtek és ő azt vette jegyzőkönyvbe, amit mondottak. Ezután Weichherz dr. védő azt a kérdést intézi a tanúhoz, hogy mióta vizsgálóbíró. Boricky ügyész tiltakozik e kérdés föltevése ellen, de az elnök engedélyezi a kérdést. Fodor dr.: Január óta. Weichherz védő: ön volt az, aki Klemen* tás dr. védőt kiutasította a községből? Boricky ügyész erre feláll és a következőket mondja: — Igen tisztelt bírósági Tiltakozom e kérdés föltevése ellen, már csak azért is, mert ebben az ügyben a védők panaszt tettek, amit az illetékes bíróság elutasított. Erre Pollák elnök nem engedélyezi e kérdés föltevését. Weichherz védő: Milyen alapon adott ön utasítást a járási főnöknek és Soaicek törzs- kapitánynak, hogy a védőket ne engedjék be Kossuti községibe? Ügyész: Ez ugyanaz a kérdés, amit a védő előbb adott föl. Tiltakozom, hogy ezt megismételje. Az elnök nem engedi meg e kérdés feltevéslét sem. Weichherz végő: Az egyik koesutj embert, Turzót szúrt seb érte és ettől halt meg. Mikor ön kiszállt a vizsgálat megejté&e céljából Kossutiba, erre vonatkozólag kihallgatta-e a tanukat? Fodor dr.: Erre vonatkozólag nem hallgattam ki a tanukat, mert ax államügyészség hatóság elleni erőszak büntette miatt indítvány ózta a vizsgálatot, ez pedig niem tartozott a vizsgálat keretébe. Ezután szembesítik Fodor vizsgáló bírót Petrovics Ignác községi bíróval. A vizsgáló- bíró által felvett jegyzőkönyvben ugyanis az áll, hogy Petrovics Ignác azt állította volna, hogy a tömeg megtámadta a csendőröket, Petrovics azonban a bíróság előtt kijelentette, hogy ő ezt nem mondotta a vizsgálóbíró előtt. Petrovics a szembesítés alkalmával is megismétli ezt az állítását. Fodor dr. vizsgálóbíró azonban hangsúlyozza, hogy csak azt vette be a jegyzőkönyvbe, amit a tanú előtte mondott. Ezután újabb szembesítés következik és pedig Uhrovszky Gyulát, a két Kozmért szembesítik Petrovics Ignác- cal, Petrovics Gyulával és Sárkány István községi szolgával. Az előbbi három tanú ugyanis azt állította, hogy a kihallgatások alkalmával a csendőrök terrorizálták őket és nem adtak nekik enni. Az utóbbi három tanú pedig ennek ellenkezőjét állította. A szembesítéskor mindegyik tanú kitart vallomása mellett, de kiderül, hogy a csendőrök a tanukat ötször-hatszor is kihallgatták^ azonban a két Petrovics és Sárkány csak egy-egy kihallgatáson voltak jelen. A következő tanú Szlavucska József tizen- kilenoéves diószegi munkás, aki kát sortüzet hallott, azt azonban nem látta, hogy a tömeg kövekkel dobálta volna meg a csendőröket 3s azt sem látta, hogy a tömegből lőtt volna valaki. Csányó István tizenhatéves diószegi munkás ezután elmondja, hogy látta, amikor valaki Majort karddal leütötte. Tekintettel arra, hogy Major közelében Jánosik állott kihúzott karddal, valószinü, hogy Jánosik volt az, aki Majort leütötte. Amikor Major összeesett, odaugrott hozzá Zasibka Sándor, hogy segítségére legyen, őt is azonban valaki karddal leütötte, ö Nyáron a oüág közcélé- I mónye szerint Budapest a 1 legszebb oáros. Bristol Szálló ui rendszere a közönség tetszését megnyerte. STfapi 12*— 9.-ért kaphat — a szoba fekoésétöl függöteg — la- | kást és elsőrendű teljes ellátást, j Oöjjön, próbálja meg és mindég csak hozzánk fog szállni. Bristol Szálló! ^udapest-^unakorzó. A lévai Keresztény Munkásegyesület negyedszázados jubileuma Böhm szenátor meleghangú beszédben köszöntötte az ünneglö munkásegyletet és több megértést követelt a munkássággal szemben Léva, julius 7. (Saját tudósítónktól.) A lévai Keresztény Munkásegyesület vasárnap Ünnepélyes keretek között ülte meg fennállásának 25. éves fordulóját. Az ünnepélyes aktusra az egyesület régi vezetői közül is többen Lévára érkeztek s megjelent Bulim Rudolf, az országos keresztényszooialista párt szenátora is, hogy a keresztényszocialista szakszervezetek központjának üdvözletét tolmácsolja a jubiláns egyesületnek, de számos társadalmi egyesület is együtt ünnepelt a munkásegylettel. Az ünnepi szentmiséről testületileg vonult be az egyesület Barsi uccai szép székházába, ahol Adamesik Lípót ^egédlelkész, az egyesület elnöke nyitotta meg a díszközgyűlést, majd az egyesület alapitója és diszelnöke, Jónás Imre alsógörödi plébános mondott ünnepi beszédet. — Ünnepelni jöttünk össze. Ünnepelni, ör- vedezni? Erre ugyancsak nincs meg a diszpozíciónk — kezdette beszédét. — Minek örüljünk, a jó sorsunknak? Gyötör a ibün, a bánat, a szomorúság. Györtör a szegénység, és szolgaság. Igazságtalanság és kegyetlenség zaklat Munkások vagyunk és nincs munkánk, igényeink vannak és nincs keresetünk. Élnünk kell és nincs megélhetésünk. Mégis ünnepeljünk, mégis örüljünk, örüljünk a mai jubileumnak, örüljünk, hogy nem szervezkedtünk a materializmus alapján. Nekünk is kell a föld, a hegy, a szírt, a folyó nekünk is kell kultúra, jog, társadalom, politika és hatalom, de mindezekért mi csak a szellem fegyverével küzdünk, a felforgatás tana nem a miénk, mert mi keresztény munkások vagyunk. Majd azt fejtegette, hogy a keresztény munkás a munkát is keresztény értelemben fogja fel. A munkálnom pusztán kenyérkereseti alkalom és eszköz, hanem a természetJölöttis éggel való kapcsolatkoresés, az Istenhez való közeledés, mert az Isten az örökös tevékenység. A keresztény gondolat is kifejezi a munkás jogát, amidőn megállapítja a biblia, hogy a munkás méltó az ő bérére. De mindenkinek méltón kell betölteni azt a helyet, ahová a Gondviselés állította. Ebben az értelemben fejtegette tovább a keresztény munkás fogalmának lényegét. Majd megállapította, hogy a lévai Keresztény Munkásegylet már a háború előtt beírta nevét a város munkásmozgalmának történetébe, amidőn akciójára felépült Léván a harminc mezőgazdasági munkásház a város és az állam támogatásával. A megnyitó beszéd után Vanger Mihály az egylet történetét olvasta fél. Guttman János alelnök Mischák István plébános áldozatkészségét és érdemeit méltatja az egyesület fejlesztésében s beszéde alatt leleplezik Mischák Istvánnak, továbbá az egyesület régi vezetőinek és a kulturszakosz- tálynak arcképét. Mischák István plébános azt hangoztatja, hogy a munkásság iránti szeretető és szociális érzése diktálja a keresztény munkásegylet támogatását . Majd Böhm szenátor állott szólásra és a keresztény szakszervezetek központjának üdvözletét tolmácsolta, nagyhatású beszédében vázolta a jubileum jé len tőségét is, mert a jubileum azt dokumentálja, hogy a keresztény munkásszervezkedésnek is megvan a létjogosultsága s a keresztény munkásszervezkedésnek már szép múltja is van. Majd azt fejtegette, hogy a kapitalizmus szintelcnsége és érzéketlen kizsákmányolása a vörös szervezetek karjaiba kergette a munkásságot, de mig a színtelen kapitalizmus a munkásság fizikumát morzsolja fel, a vörös szervezetek a lelkét és hitét követelik tőle* — Agyvértódulás, ezivszorongás, nehéz légzés, féleiemérzée, idegesség, migrén, lehangoltság, álmatlanság a természetes „Ferenc József“ keserű- viz használata által igen sokszor megszüntethetök. Tudományos megállapítások megerősítik, hogy a „Ferenc József“-viz a makacs székszorulás mindenféle jelenségeinél a legjobb szolgálatot teszi A „Ferenc József“-keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. Ez az ut, mint az orosz példa mutatja, a világ pusztulásába vezet. Azért vissza a keresztény elvekhez 1 A munkáskérdést a keresztény elvek alapján szeretettel és megértéssel lehet megoldani. Azért több megértést, és figyelmet követel a munkásság ügyei iránt. XIII. Leó pápa nagyszerű enciklikájábain, a Rerum Novarumban a világ lelkiismeretéhez appellált a munkásság érdekében, most, hogy a szóló résztvett Rómában a Rerum Novaram jubileumi ünnnepélyén, kétszeres kötelességet érez a küzdelemre a Rerum Novarumban lefektetett szociális eszmék megvalósítása érdekében. A nagy helyesléssel fogadott beszéd után Markwart Gábor dr., a jubiláló egyesület egyik régi vezetője, a dunaszerdahelyi kér. munkások üdvözletét tolmácsolta, Dodek János, a katolikus kör igazgatója, beszédében bejelentette, hogy a katolikus kör szimpátiája jeléül az alapitó tagok sorába lépett, Tóth Antal titkár az ipartársulat részéről, Pracihár István az iparoskör részéről, Kersék János dr. a lévai dalárda képviseletében szólalt fel. Felszólaltak még Bucsek Böske, Svarala József, Stugel Béla és Klain Ödön, a keresztény- szocialista párt lévai szervezetének elnöke. Délben az egyesületben társasebéd voláh ol a társadalom vezetői közül számoson ünnepeltek együtt a munkásokkal, este pedig az egylet kulturszakosztálya sikerült szini- előadást rendezett, melyen saját zenekara játszott, a díszközgyűlésen pedig szépen szerepelt a munkásdalárda Forgács Mihály karnagy vezetékével, $ elszaladt a helyszínéről, mielőtt a sortűz eldördült volna. Arra a kérdésre, hogy miért szaladt ei, megjegyzi, hogy a csendőrök lövésre kész fegyverrel állottak, félt és inkább megfutamodott. Tizenöt-husz lépést szaladt, amikor eldördült a sortüz. Mintegy három sortüz volt és pedig az első egyszerre, utána pedig egyes lövéseket hallott. A csendőrök futó emberek után is lőttek. A tárgyalást ezután berekesztették és --•* délután folytatják. ff/, Terebessy ellen megindul az eljárás Pozsony, julius 7. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentéee.) A Major-ügyben szereplő ifj. Terebessy János joghallgató tanúkihallgatása alkalmával az ügyész bejelentette, hogy fönntartja magának a jogot, hogy a joghallgató ellen bűnvádi eljárást indítson tiltott gyűlésen való részvétel miatt. Ez ma megtörtént. Ifj. Terebessy János ellen megindult az eljárás. Az iratokat Fodor dr. vizsgálóbíró kapt$. kézhez, aki a közeli napokban már megkezdi a joghallgató ikihallgatását.
