Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-08 / 152. (2669.) szám

éjjeli gyorsvonattal elutazik a Riviérára. Briand filozofikus egykedvűséggel sóhajt fel: „És ezt nevezik nyári szünetnek!" Junktim a vámunióval? Még azonban nem fejeződtek be az összes tárgyalások. Elsősorban a szakértőknek kell konferenciára egybegyülniök, bogy a tárgyi szállítmányok problémáját véglegesen elin­tézzék. Remélik, bogy ez pár napon belül megtörténik. Azután olyan gyorsan, amint csak lehet, a kormá­nyok nemzetközi konferenciáját hívják ösz- sze, ami tehát egy uj re parádés konferen­ciát jelent. , Már a megegyezési jegyzőkönyv bevezetésé­ben is benne van, bogy Pertinaxnak az Echo de Parisban használt szavaival éljünk, az a burkolt, de mégis elég világos utalás, hogy az érdekelt hitelező kormányoknak még jó­vá kell hagyniok a francia megegyezési for­mulát. Az Oeuvre is teljes biztonsággal ad arról hirt, hogy ez a konferencia néhány hé­ten helül létrejön. Akkor azután Franciaor­szág uj diplomáciai tárgyalásokat akar kez­deni Berlinnel. „Németország a legfontosabb a tmi szempontunkból, — jelenti ki ma Sauer- wein a Matimban, — mert fontos az, hogy minden megszorítás nélkül ismételje meg azt a nyilatkozatot, amelyet az Egyesült Államok­nak tett. Németországnak meg kell mondanunk, hogy ha az osztrák vámunióról való le­mondást és a katonai tüntetések abbaha­gyását kivánjuk, ezzel nem a tüszurások politikáját folytatjuk. Németország azonban nem követhet egyidő- ben kettős politikai célokat. Vagy elhatároz­za magát a revans, vagy pedig a kiengeszte- lődés eszméje mellett, a két politikát azon­ban együttesen folytatni nem lehet. Elsősor­ban Németországnak meg kell adni a bizto­sítékot, — hangsúlyozza az Oeuvre —, hogy a most beállított fizetségéit nem szabad fel­használnia fegyverkezési vagy ipari inflációs célokra. Nem lehet eléggé ismételni, — je­lenti ki León Blum a Claire-ben, — hogy7, a Hoover-javaslat csak könyörületi határ­idő abban az esetben, ha nem használjuk ki azonnal a népek közti kiengesztelődés akciójának kiinduló pontjául. A jég meg van törve, most már csak arról van szó, hogy a jótékony irányzatot erősíteni kell. Uj korszak küszöbén állunk, amelyen fel­merül a kérdés, akarunk-e rendet Európá­ban és békét az egész világon? A megegyezés tartalma Paris, julius 7. A francia-amerikai tárgya­lások befejezéséről a következő hivatalos kommünikét adták ki: — Mellon és Edge telefon utján Hoover elnökkel közölték a Franciaország által a megegyezés alapjául javasolt szöveget. A ta­nácskozásoknak este 22 órakor való megnyi­tása alkalmával az amerikai tárgyalók kö­zölték a francia kormány tagjaival az ameri­kai kormány hozzájárulását. A francia javas­lat a Hoover-tervnek a következő lényeges princípiumait isimerte el: 1. A kormányok között fennálló adóssá­gok fizetését 1931 julius elsejétől 1932 jú­nius 30-ig megszüntetik. 2. A német birodalom fizetni fogja a meg nem védett tranehe-okat^ Franciaor­szág viszont beleegyezik abba, hogy eze­ket a fizetségeket a BIZ által garantált bonnok utján a német birodalmi vasútnak adják kereskedelmi kölcsön elmén. 3. Minden elhalasztott fizetség után ka­mat fizetendő olyan föltételek mellett, amelyeket az amerikai kormány javasolt és 1933 julius elseje után tiz éven belül ez az összeg amortizálandó. 4. Ugyanezek a feltételek alkalmazan­dók a Német Birodalmi Bank által kibocsá­tott bonnolkra vonatkozólag. Arra a három pontra vonatkozólag, ame­lyek a francia kormány kijelentése szerint is az amerikai kormányt nem érintik köz­vetlenül, a francia kormány a következő nyi­latkozatot teszi: a) A BIZ közvetítése utján a főjegybankok közös akcióját fogják megszervezni azon or­szágok javára, amelyek küllönösképen hát­rányt szenvednek a fizetségek kimaradása miatt. b) Előzetesen megegyezést kell létesíteni Franciaország és a BÍZ között, hogy Francia- ország a Y oung-mora tórium alkalmazása esetére érvényes garancia-fon dót havi fize­tések által egészítse ki, amelyek a BIZ szük­ségleteinek megfelelnek az effektiv, Német- ország által transzferált fizetségek után. c) A tárgyi szállít mányok .kérdését és azo­kat a kérdéseikét. amelyek aa araerjjkgá ja­cia kormány súlyt helyez arra, hogy a fran­cia-amerikai szolidaritást, amely ma még inkább, mint valaha .szükséges a bélke szem­pontjából nélkülözhetetlen nemzetközi együttműködésre, fentartsa. Meg fogják ál­lapítani, hogy a francia kormány elejtette Franciaország­nak a reperációkra vonatkozó szent jogát Ha a megkötött megegyezésből megszületik a világ bizalma, a mi gesztusunk nem volt hiá­bavaló. És ha Németországban megértik a mi nagylelkű cselekvésünk horderejét és ér­telmét, a két nép történetében uj korszaknak kell bekövetkeznie. — Mellon annakidején a francia-amerikai sajtó előtt méltatta a francia tárgyalófelek megértő készségét. Kijelentette, Hoover elnök is meg lehet elégedve és ami őt magát illeti, sohasem kételkedett a tárgyalások szerencsés kimenetelében. Ezeket a tárgyalásokat a leg­nagyobb szívélyesség uralta és egy pillanatig sem hitt a tárgyalás összeomlásának lehető­ségében. Washington, julius 7. A francia-amerikai tárgyalások sikeres befejezését maga Hoover közölte az amerikai sajtóval. Sugárzó megelé­gedéssel tette Hoover a következő nyilatko­zatot: — Boldog vagyok, amikor bejelenthetem, hogy az amerikai tervet, amelyben az ösz- s®es fizetségeknek egy év időtartamára való felfüggesztését javasoltam, elvileg most már valamennyi nagy hitililező állam kormánya magáévá tette. — A farneia kormány hozzájárulási nyi­latkozatát természetesen követnie kell a többi hitilező kormány hozzájárulásának is. — Németországnak természetesen még bizonyos reparáeiós fizetségeket keli! tel­jesíteni, de a Hoover-javaslat princípiumát annyiban respektálták, hogy az egy év állati befizetett összegeket Németországnak azon­nal visszakölcsönzik. — Azok a technikai természetű nehéz­ségek, melyek a számos komplikált nemzet­közi szerződésből fölmerülnek, aa érdekelt kormányok jóakarata é* munkakéazsége következtében a megoldás legjobb utján ha­ladnak. — A Young-tervnek azon részét, amely Amerikát közvetlenül érdekli, természete­sen ratifikálás céljából a kongresszus elé terjesztik, de a szenátus és a képviselőház összes pártjainak tagjai biztosítottak a ratifikálás sima keresztülviteléről. Javas­latom elfogadása az amerikai néptől és az egykori szövetségesektől, amelyek mind szenvednek a gazdasági világkrizis alatt, nagy áldozatokat követel. Ám azt a gazda­sági terhet, ame% legikább a német nép­re és Középurópára nebezdik, a terv elfoga­dása jelentékeny mértékben fogja enyhí­teni. — Az ünnepi év idején, amely a gazda­sági újjáépítés céljaira lesz szentelve, a vi­lágnak ünnepélyesen kell arra gondolnia, hogy mi okozta a jelenüegi krízist. Nem kell még egyszer hangsúlyoznom, hogy a krízis egyik főoka a fegyverkezés versenye következtében beállott aggodalom érzete. Ha még egyszer végiggondoljuk az utóbbi hetek eredményeit, meg kell állapitanunk, hogy jelentősen csökkenteni kell a fegyver­kezések költségeiből származó terhet, mert az okozza a népek eladósodásának legna­gyobb részét. Az elnöki nyilatkozat felolvasása minden jelentősebb előkészület nélkül történt. Az el­nök expozéját az újságírók egybesereglett raja előtt olvasta fel, amely órák hosszat vá­rakozott a Fehér Ház helyiségeiben. Csupán az elnök sugárzó arca árulja el a benső örö­met, amelyet müve sikere fölöitt érez. Ámbár a párisi jelentések azt a látszatot igyekeznek ébreszteni, hogy a tárgyalások folyamán Amerika engedett, az amerikai kormánynak és az amerikai sajtónak az a felfogása, hogy hosszas ellenállás után a francia kormány tért Hoover eszméinek vágányaira. A párisi egyezség az amerikai vélemény szerint Hoo- vernek és eszméjének teljes győzelmét je lenti. A tizennegynapos huzavona ellenére úgy Washington politikai körei, mint a sajtó nagy lelkesedést mutat. Az újságok hasábo kon át foglalkoznak a moratórium kérdésé­vel. Hoovert és munkatársait Newyorktól San Franoiscóig elhalmozlák a szeremcseki-vána- tokkal. Nemcsak a republikánus, de a demo­kratikus országok is megegyeznek abban a felfogásban, hogy az elnök inieialivájából a világpolitika kikerült a gyűlölet atmoszférá­ját fajta a* étörehaladáa útja laasu és tüs­kével borított. A New York Héráid Tribüné arra mutat rá, hogy a párisi megegyzés még bizonyos kérdéseket nyitva hagy s ez nem jelent zavartalan örömöt. Paul Warburg is­mert amerikai bankíejeledem a párisi meg­egyezést a nemzetközi együttműködés histó­riai nagy tényének minősíti. A német kormány problamáciéia Berlin, julius 7. A megegyezés sikere al­kalmából a német birodalmi kormány a kö­vetkező proklamációt bocsátotta ki: „Hoover elnöknek miesszetekintő és ál­lami érfiai bölcsességre valló iniciativáját eredmény koronázta, amely lelki megköny- nyebbülést és a gazdasági megújhodás re­ményét hozza magával. A gyors és átfogó cselekvésre való határozat messzemenő le- uetőséget nyújt a világ megegészségesedé- sére. A német nép tisztában van vele, hogy a Hoover-tev végleges végrehajtása az ő számára jelenti a legnagyobb megkönnyeb­bülést, mert a terhek ia aránylag őt súj­tották a legsulvoeabban. Aj Ünnepi érben való megegyezést csapán aj összes érde­keltek megértő együttműködése tette lehe­tővé és egyes érdekelt államok aj egységes megoldás érdekében nagy nehézségeket és jelentős kényelmetlenségeket vállaltak. Az amerikai nép nagylelkű áldozata azonban üdvözlésre méltó visszhangot váltott ki. Hálásán ismerjük el, hogy a legsúlyosabb gazdasági veszedelem órájában Németor­szág megértést talált. Németország fölött még az ünnepi év beköszöntése után sem múlik el a gazdasági és pénzügyi szükség. Nem szabad felhagynia azzal a megfeszített törekvéssel, hogy minden téren takarékos­kodnia kell. Az egész könnyítést, amelyet a Hoover-terv Németországra hoz, teljes egé­szében a pénzügyek konszolidálására kell fordítani. A pénzügyi és hiteliigyi piacon bekövetkező könnyebbedés javára fog vál­ni a német gazdasági életnek. A birodalom semmiféle kiadásának nem szabad növe­kednie az ünnepi év alatt. Erre vonatko­zólag a birodalmi kancellár az amerikai kormánynak félre nem érthető és magya­rázható közlést tett. A Hoover-évnck a né­met gazdasági élet helyreállítását kell szol­gálnia és ezen át a világ gazdasági életének megjavulását.. Ha megvalósulnak azok a remények, hogy a. kitűzött időn belül ezt a célt el is lehet érni, ahhoz a népek szo­rosabb együttműködése szükséges. A kö­vetkező hónapok alkalmat nyújtanak az ilyen együttműködésre. A krízis sebeiből való gyógyulás és a világkatasztrófa újból való bekövetkezésének elhárítása legyen a közös cél, amely az összes államférfiakat és népeket az elkövetkező év még nagyobb problémáinak megoldásában vezesse. Németország nem fegyverkezik Washington, julius 7. A német birodalmi kan­cellár a berlini amerikai követtel folytatott tár­gyalása alkalmánál a következő nyilakozatot tette: Egyes körökben olyan aggodalmak merültek föl, hogy a reparáeiós fizetségek alól való föl­mentés által szabaddá vált összegeket Német­ország fegyverkezésre fogja fordítani. Ezekkel a híresztelésekkel szemben megállapítom, hogy az ünnepi év alatt hadügyi költségvetésünket egyáltalán nem fogjuk fölemelni. A Hoover- terv végrehajtása következtében nyerendő megkönnyebbüléseket as államháztartásban fölmerülő hiányok pótlására ós pénzügyi vi­szonyaink konszolidálására, tehát maradék nélkül a német gazdasági élet megmentésére fogjuk fölhasználni. Newyork, julius 7. A Wailetreet vezető ban­kárai ma tanácskozásra gyttttetk össze, amelyen s német hitei kérdését tham&kéfc meg. Sgy je­lentőé badkárceqport a bfeeflt aratót ki akarja bővíteni a német tételt, SBwéőteg a jattot 16-án lejáré hifibe! twrankwieét oűwrjáfc metíhoeeeeehbSlainiL Berlin, julius 7. A berlini bankvilág köreiben nagy megelégedést keltett a Hoovetr-terv sike­rének híre. A devizapiacon rögtön mutatkozott a megkönnyebbülés. Bíznak abban, hogy a bör­ze idegessége is megszűnik é* a hitefíőlmoadá- sokban is nyugalmi állapot következik be. A cseh nemzeti szocialisták már Kramár gyárának állami szállításait is bolygatják A Telegraf megnevezi azt a dohányszállitő céget, amely a nemzeti demokrata pártnak havi dotációt fizet — „Stribrny után következik a nemzeti demokrata párt'* — A cseh néppárt Kiofács ellen Prága, julius 7. A cseh nemzeti szocialisták folytatják kampányukat a nemzeti demok­raták ellen s a mai Telegrafbae már magát Kramárt is kikezdik. A Telograf mai cikké­ből idézzük az érdekes kitételeket: „Múlt hét péntekén azt kérdeztük a nem­zeti- demokratáktól, hogy melyik az a társa­ság, amely a nomzeti demokratáknak rend­szeresen minden hónapban dotációkat fizet azért, mert a nemzeti demokraták szállításo­kat eszközölnek ki nekik a dohány jövedék­nél. A nemzeti demokraták tagadják mecé­násukat s azt követelték, bogy vagy vonjuk vissza ezen állításunkat, vagy pedig nevez­zük meg az illetőt. A második expediens mellett döntöttünk. Annák a cégnek, amely a nemzeti demok­rata pártnak rendszeresen havi dotációt fizet, mert a nemzeti demokrata párt a do­hányjövedéknél szállításokat szerez neki, ez a neve: J. F. Jirasek a syn, Prága—II. Bolzanová uPüce 3. Nem volna jó, ha nemzeti demokrata párt legalább most, az utolsó pillanatban be nem jelentené, hogy mennyit kap ettől a cégtől, melynek üzleteit közvetitte és mely nemzeti demokrata fűn ke ionárusok részesülnek ebből az üzletből? Talán lehetne ezt is valahogy ki- ln agyára zni, hiszen a Jirasek cég főnöke is nemzeti demokrata és talán azt is lehetne mondani, hogy a nemzeti demokrata funkcio­náriusok lehetnek a kulisszák mögött de­hánykereskedők is?" A Telegraf ezután rámutat arra, hogy az egész északcsehországi ipar súlyos válságban él. A legtöbb gyár beszüntette üzemét, mert nincs kinek szállítani. Ilyen körülmények között — folytatja a Telegraf — felvilágosí­tásra szorul a következő: Hogy van az, hogy Kramár dr. textilgyára teljes üzemben van? Milyen befolyással vannak erre a foglalkoztatásra az állami szállítások? Milyen befolyása van ezekre a szállításokra Kramár politikai ténykedé­sének? Ezek kellemetlen dolgok, az igaz, de azokat meg nem magyarázni olyan feltűnő volna, hogy azok következményei még kellemetle­nebbek lehetnének. De kérjük, hogy ne ta­gadjanak. Ennek nicsen értelme. Hiszen nem akarunk azonnal magyarázatot. Először jön a dohány, aztán jön a szén, aztán meg a száz­ezrek a választásokra^ továbbá valamilyen félmillió, amit állítólag visszafizettek, jólle­het. mi egészen má® százerekről beszélünk, amelyekről meggyőződtünk, hogy azokat visz- sza nem fizették, aztán jönnek a százezrek, amelyeket, nemzeti demokrata szenátorok kaptak a IJecska miniszternél történt inter­venciójukért és csak azután jön a többi. Idő van elég s mindporé sor kerül. Mert amíg Stribrny elleti folyt a vizsgálat — fejezi be a Telegraf — addig hallgattunk, most a nem- aetí .demokrata gárfc ma oaroav vaslat végrehajtása által merülnek fel, szak­értők bizottsága főig,ja tanulmányozni, ame­lyet az érdekelt hatalmiak küldenek ki és amely a tényleges szükségleteket a Hoovecr- javaslait szellemiéiben igyekszik megállapí­tani. Franciaország fenntartja magának a jo­got, hogy követeljle a német birodalomtól azt a biztosítékot, miszerint a moratórium kö- vetlkezttélben felszabadult összeget kizárólag gazdasági célokra használja fel, hogy a bi­rodalom háztartását megkönnyítse. Laval: „Súlyos áldozatok" Páris, julius 7. Ennek a hivatalos kom­münikének felolvasása után Laval minisz- terelnlölk a következő hivatalos nyilatkoza­tot tette: — A megegyeziést éppen most kötötték meg. Hoover elnök a francia miniszterta­nács által fogalmazott szöveghez hozzájárult és elfogadta a francia kormánynak ezt a döntését, amely jelentős áldozat Franciaor­szág résziéről. Meg fogják érteni, hogy a fran­Hoover döntő csatát nyert JUá*UO Oy ÖIíOívMÍ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom