Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-01 / 147. (2664.) szám
4 19B1 luJhis 1, szerda. elhatároztam, hogy nem tartjuk meg a gyűlést. Odamentem a csendőr iség parancsnokához, Jánosik főhadnagyihoz, aki tői engedélyit kértem, hogy szólhassak a tömeghez. Meg akartam mondani az embereknek, hogy a gyűlést nem tartjuk meg. A csendörföhadnagy azonban nem engedett beszélni. Azt mondotta, hogy erre nincs szükség, mert hiszen előre kidobolták, hogy a gyűlést nem szabad megtartani. Jánosik főhadnagy ezután maga szólította fel a tömeget távozásra. Az emberek nem mentek szét. Én ott álltam a főhadnagy közelében, amikor valaki egyszerre csak a fejemre ütött. Megfordultam. Erre többször hátb aütöttek, úgyhogy elestem. Ezután dördült el a soríüz és én elvesztettem eszméletemét. Elnök: Valami mégis csak történt. Ok nélkül nem lőttek a csendőrök. Az emberek nem nyomultak előre a csendőrök felé és nem támadták meg őket? Major: Azt láttam, hogy egyesek a csendőrök felé ugrottak. Én közéjük álltam és visszaültettem őket. Elnök: Kiáltotta-e ön azt, hogy „asszonyok és gyermekek, eiörc“? Major: Nem. Elnök: Az emberek dobáltak-e köveket a csendőrökre? Major: Ezt nem láttam. Elnök: Hallotta-e azt, hogy valaki a tömegből revolverrel lőtt a csendőrökre? jiajor: Ezt néni hallottam. Továbbá azt sem mondtam az embereknek, hogy köveket gyűjtsenek a zsebükben és azt sem mondtam, hogy a csendőrök nem használhatnak ellenük fegyvert. Elnök: Itt oly tanúvallomások vannak, amelyek azt mutatják, hogy az egész akció elő volt készítve és Önök ezt már május 23-án kitervezték. Ezek a tanúvallomások azt mondják, hogy az egész akciót Önnek személyesen kellett volna végrehajtani. Major; Ez nem igaz. Elnök; ön azt mondotta, hogy ütötték-ver- ték. Hogy lehet az, hogy erre vonatkozólag egy {ami sincs? Major: Erre nem tudok választ adni. Elnök: Hogy lehet az, hogy ütötték-verték és semmi testi nyoma sincs az erőszaknak? .Major: Erre sem tudok vállaszt adni. Ezzel Major kihallgatása be is fejeződött. Ezután Weichherz védő szóvá teszi a nyomozás módszereit,' amiket a vizsgálóbíró és a csendőrök alkalmaztak. Az elnök figyelmezteti, hogy ez nem tartozik a tárgyalás keretébe. Különben is már az előzetes eljárás folyamán erre vonatkozólag Írásbeli panaszt terjesztett be a védelem, ami az országos hivatal előtt fekszik. Weichherz dr. védő szükségét érai, hogy tiltakozást jelentsen be a nyomozás módszerei ellen, mert olyan módszerekkel dolgoztak, amit nem lehet szó nélkül hagyni. A nyomozás folyamán Kossutit és környékét mintegy blokád alá helyezték és nemcsak az újságírókat nem engedték oda, hanem még a védőket is csendcríedezettel to- loncolták ki faluból. Boricky ügyész idegesen pattan fel helyéről és kijelenti, hogy őt nem lepi meg a védőnek ez a felszólalása, amire el volt készülve. Ez a felszólalás a sajtó részére szól és célja az, hogy a köztársaságot, amely a kisemberei-: érdekében oly sok szociális törvényt hozott, a külföld előtt diszkreditálja. A bíróság ezután áttért a tanuk kihallgatására. Először Jánosik István csendőrfőhadnagyot. a bűn per koronatanúját hallgatták ki. Jánosik elmondja, hog'y Soucsek törzskapitánnyal Galántáról rendelték ki őket, ahol a kommunisták gyűlést akartak tartani. Harminc csendőrrel ment ki Kossutiba és amikor beértek a faiiuba, két kommunista jött elébük cs azt mondotta nekik, hogy itt valami íöHánni fog, amiért azonban nem vállalnak felelősséget. Erre Soucek törzskapitány azt mondotta a két kommunistának, hogy a gyűlés be van tiltva, menjenek a szomszéd községekbe és hirdessék ki a betiltást, hogy senki ne menjen el a népgyiilésre. Ezenkívül Soucek törzskapitány ki is doboltál ta, hogy a gyűlést nem szabad megtartani. A törzskapitány ezután két járőrt küldött ki a faluból, hogy figyeljék, mily irányból jönnek a kommunisták. Délután három órakor Mazár csendőrőrmester futva jött a községházára és jelentette, hogy a község felöl mintegy százötven ember közeledik. Erre kiment és látta, hogy futva jönnek az emberek az országút felöl és már csak huszonöt lépésnyire voltak tőlük. Erre kivezényelte a községháza elé a csendőröket. A kommunisták élén egy aktatáskás ember állott, akiről később kiderüli, hogy Major képviselő. Figyelmeztette öt, hogy oszlassa szét a tömeget, mert nincs engedélyük a gyiilés megtartására. Major erre azt válaszolta, hogy nincs tudomása arról, hogy a gyűlést nem engedélyezték és azt meg fogják tartani. Közben a tömeg egészen közel jött a csendőrökhöz, majd revolverből kezdtek lőni és megtámadták a csendőröket. Erre kirántottam kardom vallotta Jánosik .... és sortüzel vezényeltem. A tömeg erre szétfutott A sortiiz után Major Száz magyar cserkészfiu és cserkészlány szerez dicsőséget a magyar cserkészetnek a prágai jamboreen A csehszlovák főváros a cserkészet jegyében — Nyolcezer cserkész órák alatt külön birodalmat varázsolt elő a száztornyu metropolisban Prága, junius 30. Prága junius 28-tól julius másodikéig a cserkészet jegyében áll. A szláv cserkészszövetség ezen az öt napon rendezi meg az első nagy szláv cserkészjamboreet, a nagy közös táborozást, a nagy találkozáson azonban nemcsak a szláv nemzetek cserkészei vesznek részt, hanem eljöttek ide más nemzetek cserkészei is, mert hiszen a cserkészgondolat a nemzetközi cserkészszolidaritás jegyében alakult és fejlődik. A külföldi küldöttségek Már pénteken sorjában érkeztek a hatalmas különvonatok a prágai pályaudvarokra, amelyek a belföldi és külföldi cserkészszervezetek népes delegációit hozták. A külföldet a legnagyobb számban természetesen a szláv országok küldöttei képviselik. Legtöbben vannak a lengyelek, akik más- félezernél többen vannak. Azután a legnagyobb számbán a jugoszláv cserkészek jöttek el. De elküldték képviselőiket az angolok, skótok, franciák, németek, litvánok, ukránok, lettek, románok és más nemzetek cserkészszövetségei ,s. A magyarországi cserkészetet hármas bizottság képviseli; Molnár Frigyes dr., a Magyar Cserkészszövetség külügyi titkára, Major Dezső és Zsentbery Géza dr. cserkcsztisztek. Á csehszlovákiai csapatok A legnagyobb számban természetesen a belföldi cserkészcsapatok vannak képviselve Csehszlovákia minden részéből, a hosszúra nyúlt ország minden sarkából eljöttek a cserkészek, hogy az első nagy csehszlovákiai jamboreen ott legyenek. így bár szláv jamboree- nek hirdetik a nagy cserkésztalálkozót, de tulajdonképpen nemzetközi összejövetel ez, amelyen a csehszlovákiai cserkészek maguk külön jamboreet rendezhetnének, any- nyi náciébeli cserkészcsapat jelent meg a táborodra. Vannak csehek, szlovákok, rutének, ukránok, morvák, ezek a szláv nemzetiségűek, de vannak magyarok és németek is szép számban. Megérkeznek a mi fiaink Szombaton reggel futottak be az utolsó különvonatok, ekkor jöttek meg a mi szlovenszkói cserkészfiaink is. Több mint ötven izmos, napsütött arvcu, lelkes magyar fiú, akik Szlovenszkó legkülönbözőbb részeiről rekrutálódtak. Nagy akarattal, lelkes buzgalommal jöttek fel a jámboré ara. hogy tanúságot tegyenek a magyar cserkészerényekről. A magyar cserkészetet, akik a csehszlovákiai cserkészszövetségben mint magyar alosztály autonóm szervezetben tömörülnek, Mrenna József érsekujvári tanár, országos magyar cserkésztitkár, a Tábortűz főszerkesztője vezeti. A cserkészparancsnokok közül Biró Lucián és Kocsis Károly komáromi tanárok állanak a magyar mintacsapat élén. A magyar főiskolás cserkészek kiküldöttei is eljöttek Aixinger László dr. és Décsy Aladár vezetésével. És eljöttek a nagy találkozóra a magyar cserkészlányok kiküldöttei is. Fribeisz Gvuláné, a pozsonyi leánycserkészek II : vezetője húsz magyar cserkészlányt hozott fel a jamboreera. Épül a cserkészvéros És már szombaton a hajnali órákban megkezdődik a szorgos épitőmunka a mintaváv- sári csarnokok mögött, a Baumgarten tisztásán. Serény kezek sátorvárost vernek néhány óra alatt. Magasba szöknek a sátrak, amelyeket zászlók díszítenek, elkészültek a tűzhelyek és délre már a cserkészváros ponyváin táncol a napsugár. Több mint harminc önálló tábor, mintegy külön kerületei az alkalmi városnak, nyolcezer cserkész ötnapos birodalma. A tábortelep mögött épült fel a nagy stadion és versenytér. Délután még igazgatnak, javítgatnak és estére már teljes pompájában di’sz- lik a cserkészország. Diszf ötvonulás Prágán keresztül Vasárnap reggel diszfelvonulásSal nyitották meg hivatalosan a ja-mboreet. Mintegy tízezer cserkész vett részt a felvonuláson, amely Prágának óriási érdeklődése mellett zajlott le. A forgalom órákra elakadt. A menet a Béke-térről a V eucel-féren keresztül] a Hradzsinba vonult. A hatalmas felvonulás közepe táján menetelték a mi gyermekeink is feszes lépésekkel. A várban a hatalmas sereg elvonult Masaryk elnök előtt. A magyar csapat riadó huj huj hajrá-val köszöntődé ez államfőt. Ezután a szlovák és magyar cserkészek Kordács Ferenc prágai érsek előtt tisztelegtek és a magyar fiuk az érseki palota előtt elénekelték a magyar cserkészhimuuszt. Az ősz. főpapnak különösen jód esett a magyar fiuk figyelmes üdvözlése. A tábor megnyitása A mintatáborok ünnepélyes megnyitása vasárnap délután két órakor volt. A hatalmas terület ezinűl- tlg megtelt az érdeklődőkkel, akik nagy élvesettel raemlélték a különböző tlpusu eátorpalotákat és eátorviskőkat. As dndlónus vlgvamjétól a legmodernebb katonasátorig minden típus megtalálható a cserkészbirodalómban s földreépitett sátraktól a szalma- vagy deszka-talapzatra helyezett sátorig a eátorverés egész technikáját tanulmányozni lehet. Vannak sima, egyszerű, minden ciooma nélküli sátrak s aztán díszesek, felcicomázottak, mintha római hadvezér diadalsátorai lennének. Igazán a legmesteribb rendező raffinált Ízlése nem tudta volna igy összevezényelni a legkülönbözőbb típusokat, mint ahogy a véletlen most itt elrendezte. A táborhely közepén áll e főparancsnokság sátra, körülötte az egyes kisebb táborok, valamivel odébb a prágai cserkészek és a lengyel cserkészek hatalmas táborai. Minden tábor feldíszítésében igyekeztek kidomborítani a speciális nemzeti jelleget. A magyar tábor A magyar cserkészek tábora az egyik főútvonal mellett fekszik. Az egész táborhely népies díszítésű kerítéssel van körülvéve, a kerités közepén hatalmas kapu nyílik. A stílusos telepet az érsekujvári cserkészek verték Thain Lajos tanárnak, a magyar cserkészek egyik legigazabb barátjának tervei szerint. Az érsekujvári fiuk a legtisztább magyar népi mo- livumok felhasználásával igazán művészi értékűt alkottak. A kapu felirata: Isten hozott! A kapuban csendőröket és a lövések mégis hátulról érték úgy a halottakat, mint a sebesiilte- Jáno&ik főhadnagy kijelenti,, hogy erre vonatkozólag nem tud felvilágosítást admi, ő csak azt tudja, hogy, az emibierek megír ólmozták a csendőrökéit és nem tudja, hogy a lövések hátul óriték őket. Majd az ügyész kérdésére kijelenti, hogy huszonnégy év óta csendőr, de még egyszer sem lövetett a tömeg közé. Ezután szembesítik Majort és Jánosik főhadnagyot. A szembesítés izgalmas lefolyású volt és mindkettő megmarad állítása mellettit. Major azt vallja, hogy neim küldte előre az asszonyokat és a gyermekeket, ezzel szemben a főihadnagy azt állliitija, hogy hallotta, amikor vezényelte: Asszonyok és gyermekek, előre! Jánosiik főhadnagyét vallomására megesketiik s ezzel véget ért a délelőtti tárgyalás. A délután1! tárgyaláson először Soucek lörzskapítányt, a Kols sutiba kivezényelt esetidorosztag parancsnokát hallgatták ki, aki Jánosik főhadnaggyal teljesen wegkét cserkészfiu áll őrt ég barátságosan köszönti az érkezőket. A tábor közepén hatalmas rúdon leng a li]lemos lobogó. A zászlórúd körül piros muskátlis virágágy, négy napóra és a tábortűz művésziesen elk érzi telt helye van. Körűek örül! helyezkednek el a páratlanul rendben tartott sátrak. Mindenütt ragyog a tiszta- I ság és a rend. A tábor egyik végén földbeásott konyha és mögötte, hite fák árnyékában a fehér deszkákból összerótt étkező. A magyar cserkésztábor valóban igazolja a ..Tábortűz" egyik légülóbbi cikkét, amely a következőket irja: „Nem dicsekszünk, nem kérkedünk,'de bátran, szegénységünkben is büszkén lépünk vele a cserkészvilág elé, mert szorgalmas cserkészek munkája, cserkész- lelkek a magyar népművészet talajából merítették, csalhatatlan biztonsággal lesték el annak minden szépségét, a házak külsejét,^rajtuk a faragó készségét, díszítő művészetét..1 Élet a magyar táborban Már a tábor felépítésében is lélek vau: tiszta magyar lélek. De még tisztábban visz- szasugározza ezt a lelket a tábor élete. Rend és fegyelem, a munka, a játék és a pihenés idejének tervszeriiv és okos beosztása jellemzi a magyar fiuk tábori életét. A nagyszerű pedagógiai érzékkel biró vezetők gondoskodtak arról, hogy a szabad időt a fiuk játékkal töltsék ki. Nagy tábori pingpong asztal és sok minden más játék áll a fiuk rendelkezésére. A valláserkölcsi nevelésnek vezetőszerep jut: Vasárnap reggel a felvonulás előtt a fink misét hallgattak, étkezések előtt közös ima van. Mindez sok idegen cserkész előtt ismeretlen s igy a magyar fiukat szinte csodálják. A táborban uralkodó rend és fegyelem feltűnt a jamboree vezetőségének is, úgy hogy már első nap gratuláltak a tábor vezetőjének, Mrenna parancsnoknak. Vasárnap folyamán kint volt a jámboráén Benea külügyminiszter, a csehszlovák cser* készszövetség fővédnök© is, ő Is elismeréssel nyilatkozott a magyar táborról. A magyar tábor vendégei Hogy a magyar tábor nemcsak a mi magyar nézéshez szokott szemünkben a legszebb, bizonyítja, hogy vasárnap folyamán állandóan tömve volt vendégekkel. Ott voltak a prágai magyar kolóniának még Prágában időző tagjai is, de a túlnyomó része idegen volt. A fiuk énekszámokkal, a rozs- nyóiak nagyszerű tárogató játékukkal szórakoztatták sl közönséget. A komáromi és érsekujvári fiuk pedig a magyar népviseletet mutatták be. A főleg csehekkel álló közönség lelkesen tapsolt a fel-felzendülő magyar nótáknak. Itt-ott felbukkant a magyar táborban egy-egy idegen cserkész is, aki eljött megcsodálni a magyar fiuk máris jó hírnévnek örvendő táborát. * Az egész nagy táborban zajlik az élet. A stadionban cserkészjeleneteket mutatnak be, nagy felvonulásokat tartanak. A mi magyar cserkészeink az első bemutatkozáson kitűnő eredményt értek el. Rády Elemér. egyező vallomást tett, azonkívül megjegyezte, hogy a fegyverhasználat jogosságát a katonai vizsgáló bizottság utólag igazolta. A következő tárnái OservLcsek József csendőr-ürmes te,re aki tagija volt annak a csemd- őrsziakaeznak, amely a sortüzét leadta. Elmondotta, hogy Major az embereket a csendőrök ellen lazította, mire azok kövekkel dobálták meg a csendőröket és ő maga is megsebesült a fején egy nagyobb kődarabtól. Hallotta, amikor Jánosik főhadnagy magyarul fölszólította a tömeget, hogy oszoljon szét, azután szlovákul megismételi© ugyanezt a felhívást és tanúja volt annak is, almikor Jánosik főhadnagy igazolásra szólította föl Majort, a kommunista képviselő azonban az igazolást megtagadta és kijelentette, hogy a gyűlést hatósági tilalom ellenére is meg fogják tartani. Ezután több csendőrt hallgattak ki, akik mind egymással teljesen nviyjegyezö vallomást tettek. A tárgyalás lapunk zártakor móg farit. <PI^GMJVW^AR-HlKtiga II I ni ...... ké pviselő a földön feküdt és tőle néhány lépésnyire egy másik ember is. Azt gondoltam, hogy Major halott. De a következő pillanatban láttam, hogy Major felemeli a fejét cs széjjelnéz. Erre bekísértem Majort a községházára. Elnök: Olyan volt-e a helyzet, hogy az önök élete és testi épsége veszélyben volt? Jánosik: Olyan volt a helyzetünk, hogy ha mi nem lövünk, akkor minket lefegyvereztek volna. Okvetlenül szükség volt a fegyverhasználatra. Elnök: yan-e tudomása arról, hogy Majort megverték? Jánosik: Erre nem is volt idő, mert az egész eset gyorsan játszódott le. Különben is Major, amikor látta, hogy kirántom a kardomat, megfutamodott. Erre Major izgatottan felugrik és magából ki-, kelve kiabálja: — Kikérem magamnak, hogy engem sértegessen. Jánosik főhadnagy itt megjegyzi, hogy ő csak a helyzetet világította meg. Klementis dr. védő azt kérdezi a tanulói, miként leli el séges az, hogy az emberek szemtől-szembc megrohanták a
