Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-22 / 164. (2681.) szám
ívéi jauua ÍZ, B/itxt-ua. ' Jr'jmwu'i ’ A'i.Ak*AM++lÁ EURÓPA A külkereskedelem háború előtti értékben Tény 1925 őrtTág" ^rorszav” Frtncia 0rosz Belgium Hollandia Italia EunSpa Ie?es tényle- 1925 ‘tényle- 1925 Tényle- 1925 lény e- 11925 "tényle- 1925 lényle- jl925 tényíe- 1925 tényle- 1925 érték ges = ges = ges = ges = ges = ges = ges = ges = » érték 100 érték 100 érték - 100 érték 100 érték 100 érték 100 érték 100 érték 100 Behozatal Márka 570334 109 102434 123 17025-2 90 6306-8 105 1019-0 95 2451-6 102 3096-9 111 3179-6 108 13710*9 141 Kivitel „ 45019-9 111 7776-2 124 11102 0 100 6529-7 104 991-3 98 2245-2 113 . 2308 2 112 2437-5 119 11629-8 120 Aranyállomány » 19126-1 140 2795-2 219 3656-6 113 5260‘2 176 385-6 98 5273 238 807-2 192 1116 2 122 2835-6 75 Nemzeti jövedelem Márkí 258 119 48 132 51 94 28-5 122 35 148 5 109- 8-5 110 17 107 65 125 Nemzeti vagyon * 1550 - 250 — 300 - 210 - 150 — 35 - 75 - 85 — 440 Az európai és amerikai külkereskedelmi adatok összehasonlításából azt ■latijuk, hogy Amerika közgazdasága sokkal függetlenebb a többi világrésztől, mint például Európa. Európának termelése- fenntartásához kétszer annyi behozatalra van szüksége, mint Amerikának, de kivitele is több mint másfélszerese az amerikainak. Amerika erejét mutatja a nemzeti iövedelem nagy eltolódáisa, amely ott sokkal kevesebb emberre oszlik meg és igy egy lakosra számítva lényegesen meghaladja az európai átlagot. Előző fejtegetéseinkben a különböző államok mezőgazdaságának és főként gabonatermelésének viszonyait és versenyképességét ismertettük s arra az eredményre jutottunk, hogy az elszegényedett és eladósodott közép- és keleteurópai agrárá Ham oknak meg kell védeniök mezőgazdasági termelésüket. A gazdasági autarkiára többé-kevésbé érett Amerika és az erre berendezkedő Oroszországgal szemben oly nagy gazdasági egységeket keli Európa szivében megteremteni, amelyek a mainál nagyobb mértékben közelítik meg a gazdasági önellátás ideálját. Az ilyen nagy egységeknek, amelyek természetszerűleg a termelés és fogyasztás kiegyensúlyozottságát is jobban biztosítják, nemzetközi viszonylatban módjukban van a kereteik között tömörült államok érdekeit kifelé megvédeni, befelé pedig a tőkeképződést egyrészt a termelés versenyképességének biztosi tása, másrészt az államháztartásokban ma még mutatkozó i improduktív kiadások csökkentése által előmozdítani. Hogy erre a mezőgazdaság és ipar szempontjából milyen mértékben vannak meg a lehetőségek, azt további vizsgálódásaink folyamán fogjuk megállapítani. A magyar kormányzó rendkívül ünnepélyes keretek között a parlament kupolacsarnokában . megnyitotta az országgyűlést Beszédében kitért Magyarország aktuális küi- és belpolitikai problémáira és a nemzeti egység fontosságára hivta föl az ország valamennyi polgárát Budapest, julius 21. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelentése.) Ma déliben 11 órakor nyitotta még a kormányzó á törvényhozás mindkét házát. Reggel az összes felekezetek templomaiban istentiszteletet tartottak, majd 11 óra tájban megindult a felsőházi tagok, képviselők, diplomaták és más előkelőségek pompás fölvonulása a parlament főkapuján keresztül, amit erős rendőrkordon és sokezerfőnyi tö- ipieg vett körül. A karzatokon a kormányzó, családja, Izabella, Auguszta főhercegnő, diplomaták, köztük a kisálltántállamok követei és magyar közéleti előkelőségek foglaltak helyet. Pazar látványt nyújtott a diszmagyarok és atillák, valamint a ragyogó diplomataöl tűzetek pompázó sokasága. Pontban 11 órakor a bejárathoz érkezett autójával Horthy kormányzó, akit a felsőház és a képviiselőház korelnöke: Berczelly Jenő és Apponyi Albert gróf, Bethlen István miniszterelnök, valamint a tesfőnség kapitánya kísért föl az alabárdosok sorfala, között. A kupolacsarnokban hatalmas éljenzés fogadta a kormányzót, aki átvette Bethlen miniszterelnöktől a kéziratot, majd 23 percig tartó beszédben fordult a törvényhozás mindkét házához. A csehszlovák távirati iroda a kormányzó beszédét a következőkben ismerteti: A kormányzó rámutatott a magyarság töretlen erejére, amellyel az ország példátlan megesonkitása után nekilendült és a romok eltakarítása után a magyar álla a magyar állami életet újra megteremtette. Minden magyar lelkiében és szivében kell hogy a nagy nemzeti eszmébe vetett hit éljen, az a hit, amely a magyar állam fenntartója legyen és hogy az államot tövább- íeilessze a civilizált nemzetekkel való békés egyiittmunkálkodásban. A kormányzó ezután kiemelte a nemzeti egység fontosságát és rámutatott arra, hogy az összes polgároknak és politikai pártoknak egyesülniük kell. A nemzeti egység az ország vitális érdeke, (le érdeke a határon tul élő magyaroknak is, akikre tántorithatat- ían szeretettel és meleg ragaszkodással gondol a magyarság. Ezek a magyarok csak a nemzeti egységtől várhatják sorsuk javulását. A világ gazdasági krízise a magyar gazdasági életet is súlyos válságba sodorta. A nemzet azonban ezekkel a nehézségekkel meg fog küzdeni és gazdasági függetlenségét minden áldozat árán át fogja menteni egy jobb időre. A kormányzó üdvözli az Egyesült Államok elnökének a kezdeményezését. Reméljük mondotta hogy ez a kezdeményezés olyan atmoszférát fog teremteni, amelyben Magyarország könnyebben fogja megkapni a hoiSzu lejáratú külföldi kölcsönt és a gazdasági élet hitelszükségletét könnyebben lehet majd kielégíteni. Az államháztartás egyensúlyát is minden áldozat árán biztositani kell. Nagy takarékosságra és a kiadások redukciójára lesz szükség. Az ország mezőgazdasági jellegére való tekintettel a kormány feladata lesz, hogy a mezőgazdasági termékeik feleslege számára piacokat biztosítson és jobb árakat érjen el. A kormány ezért nj kereskedelmi szerződések megkötésén fáradozik. Az olasz, osztrák és német szerződésen kívül más államokkal is tárgyalunk. A bortermelés válságának csökkentése szintén fontos feladat, valamint a mezőgazdasági munkások helyzetének megjavítása. A világválság által sújtott ipar fejlődése szintén fontos nemzeti érdek. Az elmúlt parlament e célbél megteremtette az ipar segítésére vonatkozó törvényt, mely módot nyújt arra, hogy az egyes ipari ágakat akkor is fejlesszük, ha a fennálló vámrendszer egyes pontjait enyhíteni kellene. A kormány az államvasutaknál beruházásokat tervez, továbbá folytatja az utépitke- zést, a gazdasági vasutak és az uj hidak építkezéséit és ezekkel az intézkedésekkel egyrészt a munkanélküliséget enyhíti, másrészt az ország nehéz helyzetén is segít. Horthy kormányzó ezután kilátásba helyezte a közigazgatás és a választójog reformját. Nagy örömmel állapítja meg, hogy a nem magyar anyanyelvű állampolgárok, akik nemcsak jogilag, hanem ténylegesen minden vonatkozásban a magyar állam egyenrangú polgárai és a kisebbségi jogok háborítatlan élvezetében van részük, tradicionális hűséggel csüngenek a magyar hazán. A kormány különös tekintettel van nemcsak a nyelvi kisebbségekre vonatkozó védelmi törvények pontos keresztülvitelére, hanem a saját anyanyelven való oktatás fejlesztésére is. A parlament további feladataihoz tartozik a polgári törvény- könyv, a részvényjog reformja, a szövetkezeti jog, a végrehajtási és csődjog, valamint a munkásbiztositási biróság és a hitbizo- mány reformja. A kormány különös figyelmet szentel a széles néprétegek szociális és anyagi ügyeinek. A külföldi érdekek megóvása tekintetében hii barátainkra és azokra a szerződésekre támaszkodunk, amelyek a közclpiult- bnn Magyarországnak megfelelő pozíciót teremtettek és garanciát képeznek arra, hogy a jövőben jogos igényeinket a népek családjának keretén belül teljesíteni fogják. Az emberiséget a jelenlegi gazdasági kri- i zisböl csak a nomzetek békés egy ü tton un-1 kálkodása mentheti meg. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ezt az elvet keresztülvigyük. A hozzánk barátsággal viseltető államokkal továbbra is szorosan együttműködve azt kívánjuk, hogy a többi államokkal fennálló jó viszonyt gazdasági téren is kiépíthessük. A békeszerződések számtalan, kérdését sikerrel oldottak meg szomszédainkkal. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a véltük eddig fennállott gazdasági viszonyt uj alapra helyezzük. A gazdasági viszonyok rendezése remélhetőleg a szomszédi viszonyt is meg fogja javítani, ha hasonló jóakarattal s belátással lesznek velünk szemben. A népek békéje és békés együttmunkálkodása megköveteli, hogy a fegyverkezésben ma még észlelhető különbségek megszűnjenek. Magyarország reménynyel tekint a jövő évi leszerelési konferencia elé. A békés fejlődés egy másik előfeltétele a kisebbségi kérdés helyes és igazságos megoldása. Az a nemzet, mely any- nyi szenvedésen ment keresztül, meg fogja őrizni erköllcsi integritását és a nemzetközi egységbe való bekapcsolódás jogát ki fogja harcolni. A többszöri éljenzéssel megszakított beszéd elhangzása után a kormányzó az egybegyűltek harsogó éljenzése és föveglengetése köziben elhagyta a parlament épületét. Röviddel később a notabilitások elvonulása is megkezdődött. Budapest, julius 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Ház ünnepélyes megnyitása után a képviselőház ülést tartott, amelyen megkezdte a mandátumok igazolását. A szociáldemokrata képviselők több kormánypárti mandátum igazolásánál lármás jeleneteket rendeztek és kifogásolták a választási szisztémát. Különösen nagy lármát csaptak Hadházy Ferenc hajduszoboszlói mandátumának igazolásánál, akit Juhász Nagy Sándorral szemben választottak meg képviselővé. Végül a mandátumokat sorra igazolták, negyed 3 órakor az ülés végétéit. — Bronztáblával örökítették meg a Gillis- sz igeien Aluliénak és két társának emlékét. Londonból jelentik: Ahlmann professzor, egy északsarki expedíció tagja a Gi!1is-szi- geten, ugyanazon a helyen, ahol nemrégiben Andrénak, a harminc évvel ezelőtt tragikusan elpusztult északsarki kutatónak holttestét fellelték, bronztáblát helyezeti el. Az emléktáblát Andró és két társa emlékezetének .szentelték. A Národnie Noviny a ruszinszkói autonómiáról Prága, julius 20. A turócszentmártoní Národnie Noviny egyik legutóbbi száma. „Polák, Wenger — dva bratanki...“ címen hosszabb cikkben foglalkozik a ruszinezkói kérdéssel. A cikket teljes terjedelmében szót ól-'.szóra a<z alábbiakban ismertetjük: — Podkarpatská Rus jövője iránt talán senki sem érdeklődik annyira — Írja a Národnie Noviny —, mint Magyarország és a legutóbbi időben Lengyelország. A Polska Jutrzejsza című lengyel újság a magyar lapok nagy örömére a következőket közli Podkarpatská Rusról: „A lengyel és magyar nyelv közös érdekel azt kívánják, hogy Podkarpatská Rus autonómiát kapjon, hogy e tartományon keresztül biztosítva legyen a Magyarország és Lengyelország közti szabad vasúti közlekedés. A magyar- lengyel kulturbefolyás egy csapásra a jóiét országává változtatná ezt az országot, ahol jelenleg szegénység és éhség tanyázik s a bolseviz- mus erősödik, mert a csehek Podkarpatská Rus- ban úgy járnak el, mint egy afrikai kolóniában. A Magyarország és Lengyelország közötti közvetlen szomszédság megvalósulása Podkarpatská Ruson keresztül az egészséges keresztény gondolatnak a bolsevizmus ellen való győzelmét jelentené, mert ennek a gondolatnak érvényesülése megsemmisítené a bolsevikiek egyik centrumát." E sorok átolvasásánál azt gondolná az ember az első pillanatra — folytatja cikkét az idézet után a Národnie Noviny —, hogy a lengyelek és a magyarok Podkarpatská Rus- nak a legjobb barátai, hogy páratlan szeretettel viseltetnek irányában és ezért mutatnak annyi érdeklődést a szerencsétlen Podkarpatská Rus iránt, úgyhogy nem is tudnak miatta nyugodtan aludni, hanem mély és határtalan humanizmus köntösében síkra akarnak szállanl Podkarpatská Rus éhezőiért, hogy megszerezzék számukra az utonómiát. így gondolná mindenki, aki csak fölületesen olvasná el ezeket a sorokat s nem gondolkoznék el mélyebben rajtuk. Az urak meg tudják írni azt, amire szükségük van é9 úgy Írják meg, hogy elrejtsék az igazi gondolatot és a könnyelmű olvasót megfogják ravasz csalétkükre. Ilyen csalétek Podkarpatská Rus autonómiája, amellyel meg akarnák fogni a szerencsétlen ruszinokat, de igazi céljuk valójában nem az autonómia, hanem kissé egészen más. Lengyelország az alkotmányos diktatúra hazája. Minden diktatúra támogatást és barátságot keres olyan országokban, melyekben hasonló rezsim uralkodik. Ilyen rendszer uralkodik Magyarországon, továbbá Olaszországban. Magátólértetődő, hogy Lengyelország közös határokat szeretne a vele rokon magyar rezsimmel. De hogyan lehessen megvalósítani ezt a határt, há a Varsó és Budapest közti utón ott van Szlovenszkó és Podkarpatská Rus a csehszlovák köztársaság keretében, melynek határait a békeszerződések biztosítják? Magyarom szág számára ez könnyebb volna. A megkiseb- bitett Magyarország a békeszerződések revíziójára törekszik és törekedni fog, de Lengyelország, amely maga is a békeszerződéseknek köszönheti létét, revíziót nem kívánhat. Más kiút van tehát, amely nem ellenkezik a békeszerződésekkel: Podkarpatská Rus, melynek garantálva van az autonómia, bár azt eddig nem valósították meg, vagyis Podkarpatská Rus autonómiájára törekedni: ez nem jelenti a békeszerződések megsértését. Podkarpatská Rus népszavazással kaphatja meg autonómiáját és a lakosság maga dönthet afölött, milyen autonómiát akar és melyik államban. Hiszen a Kárpát alján nem kisszámú magyar él, a ruszinokat meg lehet vásárolni, ha nem is mindannyiukat, de legalább sok olyat, aki pénzért még Magyar- ország mellett is szavazna. És ime, ilyen módon Magyarország visszakaphatná Podkarpatská Rust, a magyarónok kezükbe ragadnák az autonómiát, Lengyelországnak közös határa lenne Magyarországgal és közvetlen összeköttetése Budapesttel. Hogy a nagy monarchiák annál könnyebben beleegyezzenek a podkarpatsfcá- rusi népszavazásba, rémíteni kell őket a pod- karpatskarusi bolsevizmussal, melyet Csehszlovákia nem tud megsemmisíteni, mert Csehszlovákiában demokrácia uralkodik, amely mindenkinek egyforma jogot biztosit. Ezt csak a lengyel—magyar és hozzá még egészséges ,,keresztény kultúra" semmisítheti meg. Ez a kultúra egy csapásra uj életet öntene a ruszinokba, megszűnik az éhség és minden baj. íme, ez a célja a lengyel és magyar sajtónak és e sajtó nagylelkűségének. Úgy Lengyelország, mint Magyarország ismeretesek erőszakos kisebbségi politikájukról, Isten óvja tehát Podkarpatská Rust az ilyen védelmezőktől. Itt a legfőbb Ideje annak, hogy Podkarpatská Rus öntudatra ébredjen és józanul nézzen a veszedelem szemébe. Itt a.legfőbb ideje, hogy minden öntudatos ruszin védelmére keljen országának, fogjon össze egy hatalmas egységben, bírja le a cseh centralizmust és harcolja ki azt az autonómiát, amely Ruszinszkónak jár. Az elgermánosodott cseh nemzet soha nem lesz őszinte Podkarpatská Rosszal szemben, nekünk szlovákoknak föladatunk az, hogy a csehszlovák köztársaság eme tiszta szláv népét viribus unitis szembe állítsuk az egészségtelen cseh centralizmussal és ebben az államban ugyanannyi jogot harcoljunk ki magunk számára, amennyivel a csehek birnak, — fejezi be cikkét a Národnie Noviny.
