Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-15 / 158. (2675.) szám

4 ^MGMyV\AG^ARHIHt2® 1981 Jufllns 18, tz&rőn. Közel 11 mllllö katolikus él Csehszlovákiában A görügkatolikusokkal közel 12 és fél millió — 219 ezer református van a köztársaságban nyúljanak a meglevő devizakészletekhez. Tegnap egyetlen egy berlini nagybank kénytelen volt 17 milliónyi márka értékű devizáját beváltani a Birodalmi Banknál, hogy bete­vőit kielégíthesse. Bankkörökben úgy vélik, hogy hasonló ese­mények egyéb bankokkal is megtörténtek. A német börzék valószínűleg egész héten át zárva lesznek, mert csak ezen a módon tartják megakadályozhatónak a kurzus ala­kulásának kedvezőtlen kihatásait. A bankok szünetelése következtében elő­állott helyzet arra bírta a berlini termény­tőzsdét, hogy megfontolás^ tárgyává tegye a forgalomnak szüneteltetését. A tőzsde veze­tősége még ma állást foglal ebben a kérdés­ben. A Birodalmi Bank pénztára ma és holnap is nyitva van, ami azt jelenti, hogy a Bifo- dalmi Bank teljes mértékben végzi a kifi­zetéseket. a bankforgalom épp olyan nor­mális keretekben mozgott, mint egyébkor. A kormány szükségrendelete Németország pénzforgalmát egészen megváltoztatta. A Bi- , rodalmi Bank kivételével az összes bank, ta­karékpénztár és hitelintézet zárva van. Ép­pen igy zárva tartanak a pénzváltók is. A pénzforgalomnak egyetlen útja a biro­dalmi posta. Berlinnek és a többi nagyvárosnak élelmi­szerrel való ellátása ezidpszerint teljes mér­tékben biztosítva van. Az élelmiszerüzletek forgalma fennakadás nélkül folyik, mert ez az üzletág normális időkben is elszámolással végzi üzletmenetét. Némi bizonytalanság uralkodott a berlini állatpiacon, mert az ügynökök megbízóik­tól azt a rendelkezést kapták, hogy csak készpénz ellenében áruljanak. Ezért az állatvásár kezdetét déli tizenkét órára tették s közben az élelmezési minisz­tériummal folytattak tárgyalásokat, hogy a szükségrendeletet az állatpiacra is kiterjesz- szék. Prága, július 14. A Statisticky Obzor érde­kes kimutatást közöl a tavalyi népszámlálás­sal kapcsolatban a felekezeti arányról. Első­sorban is rámutat arra, hogy a római katoli­kus vallás három és félszer nagyobb szapo­rulatot mutat, mint a felekezeten kívüliek, míg 1921-ben 10,385.988 ember vallotta ma­Felekezet: Csehorsz. Római katolikus 5,316.340 Görögkatolikus 7.-968 Örménykatolikus 25 Cseh testvériség 199.677 Egyes, német evangélikus 99.453 Ágostai ev. (Szilézia) 288 Ágostai ev. (Szlovenszkó) 3.802 Református 4456 Jednota bratrská 5-524 Pravoszláv 14.828 Csehszlovák 617.927 Ó-katolikus 17.827 Izraelita 76.348 Egyéb 20.674 Felekezetnéiküli 727.084 gát római katolikusnak, addig a múlt év végén 10,838.423 katolikus volt az egész köztársaságban, vagyis a növekedés 4.1 százalékos. A felekezeti elosztás szerint a statisztika a következő: Morv. Szil. Szlov. Rusz. összes. 3,061.679 2,386.264 69.140 10,833.423 4.130 213.794 359.514 585.406 4 4 — 33 92.656 5.943 909 299.185 28.256 4496 85 129.290 47.936 135 24 48.383 1.578 400.232 1.654 407.266 1.154 145.862 70.879 219.351 170 57 3 5.754 9.695 9.073 111.987 145.583 161.358 11.575 2.232 793.092 4.749 1 47 24 22.747 41.278 136.668 102.474 356.768 5.766 4.478 1.7:28 32.646 104.768 16.903 4.962 853.717 Nagyarányú üépipiissi! tüntetett Tardoskedd mm ai ©mips kér. mt pírt auionémista programja mellei! Jab'oniczky, Esterházy, Alany, TunMnyi és Aixbtger voltak a népgyiüés sz&iekai Parts nincs megelégedve a ölrodaisüi fessroáfiswal Páris, julius 14. A német pénzügyi katasztrófa ma is a francia sajtó főproblémája. A helyzetet igyekeznek tárgyilagos nyugalommal megítélni, azonban nincsenek teljes mértékben megelégedve a birodalmi kormány által alkalmazott rendsza­bályokkal, Elsősorban Luther dr.-na.k Bábelben hangozta­tott azon tételét utasítják vissza, hogy a krízis tisztán technikai természetű. A birodalmi kor­mány intézkedéseit a pánik leküzdése érdekében nem tartják kielégítőnek. A Petit Párisién sze­rint úgy látszik, hogy a Brüning-kormány el­vesztette a fejét ée valami csoda-hitel reményé­ben időt akar nyerni. A bankok és börzék be­zárása belső moratóriumot jelent, de ez csak át­meneti lehet, mert a szociális nyugtalanságok elkerülése céljából a hét végére a bérkifizetése­ket biztosítani kell. Az éles kritika ellenére Párisban felismerik a veszély nagyságát és megvan a segítésre va­ló hajlam is. Szükségesnek tartják azonban, hogy Berlinben a hangulat megváltozzék. Biztosítékot kell szerezni arról, — írják a la­pok, — hogy Németország maga is nagy ener­giával kész a mentés munkálataiban részt venni és jövő külpolitikájával szomszédainak bizalmát igyekszik megszerezni. Az asztronómikufi külföldi hitelekben való re­mény nem elegendő — mondja a Petit Párisién. A Franciaország ellen hangoztatott szemrehá­nyásokkal sem lehet semmit elérni, jelenti ki az Oeuvre. Az Echo de Paris megállapítja, hogy a Hitler-emberek és a kommunisták csak a kormány bukására várnak és a kormány nem mutatkozik késznek a szükséges áldozatokra, amelyeket a helyzet megkövetel. A Petit Journal szerint Németország most na­gyon drágán fizeti meg tévedését, de épp oly tévedés lenne, ha Európa elfelejtené, hogy Né­metországot nem nélkülözheti. Európa felelős államférfiainak már rég a tár­gyaló asztalnál kellene ülniük, folytatja a lap, hogy a komoly megoldásról tárgyaljanak és necsak a titszurások politikáját folytassák. Sauerwein is úgy nyilatkozik a Marínban, hogy a felelős kormányoknak huszonnégy órán belül nyilatkoztok kell. Ha Németország arra kény­szerülne, hogy belső moratóriumot jelentsen be, magától értetődik, hogy közvetlen szomszédai is kénytelenek lennének ezt a rendszabályt kö­vetni. A francia kormányon nyugszik a legnagyobb felelősség, mert Franciaország nélkül senki a világon nem hozhatja meg a segítséget. León Blum a Populaire-ben a francia kormány méltatlan ,bizalmatlan magatartása ellen tilta­kozik, amely Németországban állandóan krízist és elkeseredést idéz elő. Ha nem vezetik be azonnal a szolidaritási ak­ciót minden feltétel nélkül, a helyzet rendkívül veszélyessé éleződik. A radikális Republique is Franciaország gesztu­sán sürgeti. Az Oeuvre viszont kívánatosnak tar­KORYTNSCA-FURDO OOOm.t. sz.f. (A szlovák Kárlabad.j természetes fzénsavas fürdők, modern viz- gyógyintézet, láp — (moor) kezeiéi, subaquális bélfürdők, habfürdők. Feivilágoaitáiokkal izol- gál a fürdőigazgatóság. Tardoskedd, július 14. (Saját tudósi tónk­tól.) A gazdasági válság, melyet most a ka­tasztrofális terméseredmény súlyosbít, Tar- doskedden, ebben a nyolcezer lakosú nagy magyar községben is a nyomor fenyegető ár­nyait kelti életre. Ezt a fenyegető helyzetet tárgyalta az a méreteiben is impozáns uép- gyülés, mely vasárnap zajlott le Tardoskedd községben és a választók százait vonzotta a szövetkezet térés udvarára. Ez alkalommal a hallgatóság soraiban számos kommunista is volt jelen, akik meggyőződést szerezhettek, hogy az országos keresztényszocialista párt minden tényezőjének ma legelső gondját képe­zi a saját hibáján kívül ínségbe jutott földmű­ves munkásság segitése. Czibulka István helyi elnök meleg szavak­kal köszönti a megjelent képviselőket és szónokukat, majd a tardoskeddi leányok és asszonyok nevében Zsilinszky Irén kedves szavak kíséretében csokrot nyújtott át Jablo- niczky János dr. nemzetgyűlési képviselőnek. A gyűlés első szónoka az érsekujvári kör­zet népszerű elnöke, Turchányi Imre dr. be-^ vezető szavait a gazdasági válságnak szentel­te, amelynek egyik szülőoka a békeszerződé­sek tökéletlenségében rejlik. Ezeknek a szer­ződéseknek a kisebbségek érdekeit szolgáló intézkedéseit sem tartják be. Hogy a jog és igazság elvei hányszor szen­vednek sérelmet, arra eseteket sorol fel: Sí­pos Antal kiutasítását, aki negyven éve mű­ködik ezen a területen és Finta Ferencet, az érsekujvári főgimnázium igazgatójáét, aki taná a német államférfiak mielőbbi párisi láto­gatását. Londoni helyesli a német rendszabályokat London, julius 14- A londoni lajpok bősz­éi zabban foglalkoznak a németországi pénz­ügyi fejleményekkel és helyeslik a német kormány rendszabályait. Egyedül a Daily Héráid penget pesszimista hangokat. Megállapítja, hotgy Németország politikai forradalom szélén áll s ezt nem lehet elkerülni, ha kiét-M- rom napon belül nem következik be a kül­föld s egí ts égte. Erre az esetre a némzeiti szocialista diktatúra győzelme várható. A Daily Mail nézete szerint a tegnapi baeeli gyűlés után most már a kormányokon van az íniciativa sora. A jegyibankok elnökeinek újabb konferenciája tiz nap múlva várható. A MorniimgipoBt szerint a baseM konferencián erős francia ellenállás mutatkozott. A fran­ciák ismételten azt hangsúlyozták, hogy a német gazdasági szükségről előterjesztett helyzetjelentés túlzott. A Times azt jelenti Páriából, hogy Franciaország osak Angliával és az Egyesült Államokkal együtt hajlandó mire meghalt, ki utalványozták a nyugdiját. A kisebbségi munka eredményessége érdeké­ben mindezeket regisztrálni kell. A gazdasági válság határai már szinte át sem tekinthetők, ebben kell a legnagyobb összefogás és egymás segítsége. El kell ke­rülnünk a vérontást, értelemmel és szívvel cselekedjünk e nehéz napokban. Álljunk őrt, mert sokan a válság és a nyomor teremtette helyzeteket akarják kihasználni politikai cél­jaikra és jelentkezni fognak ismét a bárány­bőrbe bujt farkasok, mert közeledik a válasz­tás, a községi választási manőver. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képvi­selő emelkedett szólásra. Nagyszerűen fölépített beszédét egyik leg­közelebbi számunkban részletesen közölni fogjuk. Igen nagy hatást ért el beszédével Ester­házy János (gróf) földbirtokos: Mi magyarok, — mondotta —, akik a békeszerződések kö­vetkeztében sodródtunk ebbe az államkeret­be, amelyet demokratikusnak ígértek, meg­adjuk a pénz- és a véradót egyformán az ál­lamnak — mondotta többek közt. — Ezért azt vár nők, hogy a kormány egyformán mérjen a Morván innen és a Morván túl. Tekintse azt, hogy a legjobbnak mondott ka­tonák édesanyjait, kis testvéreit sújtja a sú­lyos válság és segítsen rajtuk a maga korlát­lanul nagy hatalmi eszközeivel. Maid a leszerelésről beszélt, amelyet az egész világ sürget. A költségvetés nagy részét a katonai kiadások emésztik fel, ugyanakkor részt venni a pénzügyi akcióban. Ennek fel­tételei azonban a német kormány hatékony rendszabályai és politikai garanciák volná­nak. A német fürdővendégek hazautaznak a cseh fürdőkből Prága, julius 14. Striibrny esti lapja, az Exipres jelenti: A németországi pénzügyi válságról szóló hírek a cseh—szász határon fekvő csehszlovákiai fürdővárosokban nagy pánikot idéztek elő. A birodalmi német vendégek nagyrétre nyomban félbe szakította karlsbadi, ma- rienlbadi és framzénsbadi tartózkodását. A nyugtalanságot csak növelte aj:, hogy a bankok a német márkát nem akarták cseh­szlovák pénzre váltani. A német márkáért a magánforgalomban — természetesen csak kisebb tételekben —- 4, 5, 6 csehszlovák koronát fizettek. A marién, hadi polgár mester hirdetmény utján igyeke­zel I megnyugtatni a fürdő vendégeket. A né­met fürdővendégek hangulata mára jelentő­sen megjavult s az a nézet, uralkodik, hogy Németország a válságot legyőzi. az utak annyira elhanyagoltak, hogy Tardos- kedd mellett az autót négy ökörnek kell a sárból kivontatnia. A demokratikusnak hir­detett állam egyik minisztere az újsághírek szerint benne van a leggazdagabb emberek sorában a harmadik helyen 700 milliójával. (Felkiáltások: Küldjön belőle ide is százmil­liót!) A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Alapy Gyula dr. tartományi képviselő a kormányelnök minapi nyilatkozatával pole­mizált. A miniszterelnök a közéleti erkölcsök süllyedését a háborúval hozza okozati össze­függésbe. A legsúlyosabb tévedés ez, mept 13 esztendő elég idő lett volna arra, hogy a há­ború kinövéseit megszüntessék. Milliónyi ember áll munka nélkül, de közmunka aiig van, a magyar vidéken pedig igazán semmi sincsen, holott itt vannak a kétségbeejtő ál­lapotban levő utak, amelyekkel húsz év óta nem foglalkozott senki. A köztársaságnak nagy ellensége a kapi­talizmus és a keresztényszoctelista párt. meiy kenyeret akar juttatni mindenkinek, ezt a ki­növést támadja. A kapitalizmus az, ha a prá­gai nagybankok milliárdokat őriznek és a be­tétek után két százalékot fizetnek, míg itt a szegény kisember tizenötszázalékos uzsorá­ivá mainkat fizet. A kapitalizmus az is, ha a szociális biztositó felhalmozza a milliárdokat ét banküzletekkel foglalkozik szociális segít­ség helyett. Ezekből a beverő holt tőkékből emelni lehetne a munkás életszínvonalát. Nagy károkat okoz az államnak a soviniz­mus, amely akadályozza az itt élő nemzetek közt való megértést. Ennek illusztrálására előadja az országos földmüvestanács válasz­tásának a körülményeit. A község választásokkal kapcsolatban rá­mutat arra, hogy egyes községekben a ma­gyarság számarányát mesterségesen szorítják le a busz százalék alá. Erre keli megadni a feleletet abban, hogy magyar ember csak magyar pártra szavaz­zon és igy számlálja meg önmagát. Ne üljön fel senki a radikális, a politikamentes és más szépnevü pártoknak, amelyek a magyarság megtévesztését célozza. Végül megemlékezik a Remin Nova rum negyvenéves évfordulójáról, mely a keresz­tényszocializmusnak az alapvető tanításait öleli fel, magába foglalván a munkásszerve­zetek, a munkabérek jogos és igazságos sza­bályozását és a munkásvédelem fontos ügyeit. A keresztényszocialista párt a középen fog­lal helyet és a krisztusi szeretet hirdeti mindenkivel szemben: a magyar kisebb­ség helyzete azonban olyan, hogy azon csak egyetlen módon lehetne segíteni: Szlo­venszkó autonómiájával. EzéTt kell küzdenünk és a küzdelemnek lan­kadni nem szabad annak megvalósításáig. (Hosszantartó éljenzés). Nagy érdeklődéssel hallgatta a hatalmas közönség Balogh Péter földmunkás közvet­len és szívből jövő szavait, aki a földmunká­sok nehéz és most szinte reménytelen sorsát ecsetelte. Kárpáty Béla dr. beszéde felvilla­nyozta a hallgatóságot pompás, az életből el­lesett hasonlataival, melyek hellyel-közzel nagy derültségre hangolták a közönséget. Zárszó jogán Ajxinger László dr. országos fő­titkár mondott lelkes és buzdító szavakat. Czibulka helyi elnök köszönetét mondott a szónokoknak, akiket a közönség lelkesen ün­nepelt. Braiianu György Bocit vádolja a nagyváradi diákzavargások értelmi szerzőségével Bukarest, julius 14. Bratiami György lapjá­ban, a Mistar&a>ban élesen támadta Dúcát, akit azzal vádol, hogy az 1927. évi nagyváradi diákzwvarg ás oknak ö volt az értelmi szerzője. A cikk szerint Dúca akkori belügyminiszter parancsára azsant provokátorok árasztották el Nagyváradot, akik fantasztikus híreket ter­jesztettek, miszerint a zsidók a regátban 500 diákot lemészároltak. Dúca állandó telefoni összeköttetésben állott a nagyváradi hatósá­gokkal, de semmilyen intézkedést nem tett a zavarok elfojtására még akkor sem, amikor a józamabb felfogású diákok erre táviratilag kérték. Bukarest, julius 14. A király tegnap kihall­gatáson fogadta Krizsán Györgyöt, a brassói Cetatea bank igazgatóját, akit nemrégiben le­tartóztattak, majd hosszabb vizsgálati fogság után szabadon bocsátottak. A vizsgálat szerint a bankbukás körül nagy szerepet játszottak Krizsán bűnös manipulációi. A király a teg­napi audiencián a Ferdinánd rend arany n agyke resztjével tüntette ki Krizsánt. A kitün­tetés óriási feltűnést keltett, mert abban a nemzeti parasztpárt nagy elégtételét látják, mivel Krizsán lelkes pártember volt és meg­hurcoltatását politikai hajszának tekingették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom