Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-15 / 158. (2675.) szám

1991 jogág 16, agerda. ^RA<5AI-/v\ACrt’AR-HIRIiAB Kerdács prágai érsek lemondott Prága, julius 14. Hivatalosan jelentik: Kordáé Ferenc dr. prágai érsek magas kora és hosszantartó betegeskedése miatt lemon­dott hivataláról. A lemondást a Szentszék tudomásul vette. A magaskoru érsek tizen- kétévi működés után vonul vissza a magán­életbe, miután az érsekség élén a mozgalmas időszak alatt hervadhatatlan érdemeket szer­zett és az érsekségen tartós müvet alkotott. Lemondásával is kiemelkedő bizonyítékot és fényes példát szolgáltatott arra nézve, hogy a reá bízott érsekség javát mindenek fölött valónak tartja. Az érvényes kánonjog szerint az érseki káptalan julius 13-án tartott ülésé­ben Picha Móric dr. prelátust káptalani viká­riusnak és egyúttal első adminisztrátornak, Franz Antal dr. prelátust pedig második ad­minisztrátornak választotta meg. Kordáé Ferenc dr. érsek 1852 január 11-én született, tehát 80-ik életévében van. Gimná­ziumi tanulmányait Mariasoheinben végezte, majd a. római Collegium Germanicumban filo­zófiai és teológiai tanulmányokat végzett és ott szerezte meg a kettős doktori diplomát is. Pappászentelése után hat éven keresztül Rei- chenbergben volt káplán, majd a leitmeritzi teo­lógiai tanitóképzőintézet tanára lett. Később a prágai cseh egyetem teológiai fakultásának ta­nárává választották és ezt a tanszéket töltötte lm egészen prágai érsekké való kinevezéséig. 1919 szeptember 16-án nevezték ki érseknek és ugyanez év októben 26-án szentelték föl püs­pöknek. A katolikusok nemzetiségre való különbség nélkül adóznak a prágai érseknek, aki mindig a nemzeti toleranciát hirdette s különösen a mozgalmas forradalom utáni években tett nagy szolgálatokat a katolikus világnak. Az ősz ér­sek az utolsó két. esztendőben elhangzott szo­ciális tartalmú nyilatkozataiban nagy államfér­fiul messzelátást árult el, amikor a világválság küszöbén a szociális kérdés keresztény szelle­mű megoldását sürgette XIII. Leó szellemében. Meghalt lila Brúnó dr. Prága, julius 13. Szombatról vasárnapra vir­radó éjszaka meghalt Kafka Brúnó dr., a prágai német egyetem rektora, nemzetgyűlési képviselő. Az elhunyt képviselő, ki még nem érte el ötvene­dik életévét, hosszabb idő óta betegeskedett. Kafka Brúnó dr. 1881-ben született Prágában. 1907-ben a prágai német egyetemen magántanár­rá habilitálták, 1912-ben már rendkívüli tanár volt. 1919-ben a magánjog rendes tanárává ne­vezték ki. Kafka már a régi Ausztriában is ténykedett a politikában. 1916-ban az akkori haladó pártnak volt az ügyvezető elnöke 6 ami­kor ez a párt a forradalom,után német demokra­ta független párttá alakult át, annak lett vezető tagja és az 1920-ae választáson a prágai kerü­letben képviselői mandátumhoz jutott. A kép- viselöházban különösen a külpolitikai felszólalá­saival keltett megérdemelt figyelmet. Az 1925. évi választáson nem jelöltette magát, ellenben 1929-ben a Roecbe-csoporttal egyesülve újból fölvette a politikai küzdelmet és mandátumhoz is jutott. Mint politikus és jogász elismert szak- tekintély volt úgy belföldön, mint a külföldön. Kafka dr. halálával nagy veszteség érte a cseh­szlovákiai nemzeti kisebbségek összességét is, amennyiben az elhunyt már az első alkotmányos nemzetgyűlési ciklusban a Német Parlamenti Szövetségnek valamennnyi kisebbségi párt szer­vezetévé való kiépítését s általában a kisebbsé­gek szoros együttműködésének megteremtését sürgette. Kafka dr. az ellenzéki magyar pártok számos törvényhozójával nemcsak politikai, ha­nem személyes jó baráti viszonyban állott. Ha­lálát felesége és két gyermeke gyászolja. Tete­mét szerdán délben tizenkét órakor a kremató­riumban fogják elhamvasztani. — Kafka Brúnó dr. utódja a parlamentben Doderer Riohárd mér­nök. a Roihau-Neudek vasmüvek prágai vezér- igazgatója lesz. Símmé miniszteri tanácsot lesz I@ssfpat utóda? Prága, julius 14. A Právo Lidu jelenti: A belügyminisztérium elnöki osztályánál műkö­dő Saroch miniszteri tanácsos, aki Rozsypal ruszinszkói országos elnök utódjának van ki­szemelve, 10.-én Ungvárra érkezett és Jeoii dr. alelnök kíséretében az egyik kis vidéki fürdőre utazott. Ezen ungvári hírünkhöz hoz­záfűzhetjük — írja a szociáldemokrata Prá­vo Lidu — hogy Saroch miniszteri tanácsost régebben Pollák osztályfőnök, a belügyminisz­térium rendőri előadója utódjának szemelték ki. Saroch kinevezése azonban ellenállásra talált, mert ennek az osztálynak a munkakö­rében laikus. Egyébként Slávik belügyminisz­ter teljes bizalmát élvezi. Vmímlmi Londonban London, julius 14. Venizelosz görög minisz­terelnök hétfőn este Londonba érkezett 6 ked­den délelőtt Hendersonnal tárgyalt. A görög miniszterelnököt ma délben MacDonald látta reggelire vendégül, Hogyan lett az önfeláldozó mintafeleségből a más családi boldogságát feldúló gyilkos asszony ? Boutter Simoné, Hoíer Kunó gyilkosa elmondja, hogyan került a nagy szenvedély örvényébe Férjének halála súlyos lelki zavarokat váltott ki az érzelmes, tatfinomodott asszonyból A vádlott személyes adatait tolmács utján mondja el, ő maga francia nyelven beszél, alig hallható, bágyadt hangon. Egész vallomása alatt olyan halkan beszél, hogy saját védője is fölkel a védői i&zékből és egészen a vádlott mellé áll, hogy hallja, mit mond. Boulter Simoné elmondja, hogy Párisban született 1894 augusztus 7-én, Tedesco Henrik és Cabrillet Aliz leánya. Foglalkozása nincsen, Londonban a Hotel Savoylban van állandó la­kása. Az elnök ekkor megszakítja a vádlott asz- szony kihallgatását és fölolvassa a svájci köz­ponti rendőr igazgatóságnak Boulter Simbneról beszerzett adatait. A londoni rendőrfőnökség jelentése szerint a nő a londoni Savoy-hotel társtulajdonosának, Reginaid Boulternek volt a felesége. Reginaid Boulter jómódú ember volt, 1921-ben ismerkedett meg a Pirenneusokban Simoné Te- descoval. Nem sokkal később feleségül vette. 1923-ban Boulter megbetegedett. A londoni rendőrfőnöksége jelentése szerint az asszony a legnagyobb önfeláldozással ápolta urát és annak halála után lelki de­presszióban szenvedett, ideges, neuraszténiás lett és minden külső ingerre a legnagyobb mértékben reagált. A londoni rendőrfőnökség jelentése szerint Simoné Boulter kifogástalan életet élt fér­jével. Fölolvasták ezután a párisi rendőrprefektura 1931 március 27-én kelt véleményét, amely sze­rint Simoné Boulter a Bois de Boulogneban la­kott és 14.000 frank évi lakbért fizetett. Férje halála óta, idejének nagyrészét Párisban töltöt­te, ismerősei mint nagyon ideges és ingerlé­keny nőt jellemzik, aki azonban föltétlenül hozzáférhetetlen volt és tisztessé­ges életet élt. A legnagyobb meglepetéssel hallották, hogy szerelmi viszonyt folytatott. A rendőrség semmi rosszat nem tudott róla ki­deríteni. A párisi és londoni rendőrségek jelentésének föl olvasása után folytatták Simoné Boulter ki­hallgatását. Az elnök „gyermekei" emlit — az asszony sir •.. Ezután elmondja a vádlott asszony, hogy Angliában és Belgiumban nevelték. Nagyon ér­deklődött az iparművészetek iránt s miután ki­területéről. 3. Elvben kötelezni kell Boulter asszonyt a gyilkosság által okozott károk megtéríté­sére. 4. Viselnie kell a vizsgálatnak, a birói el­járásnak és a büntetés végrehajtásának vala­mennyi költségét. Most a vádlott nő kihallgatása következik. Boulternét elmegyógyintézetből vezette a tár­gyalóterembe két apáca. Orvosi vélemény alap­ján helyezték el a börtön helyett az elmegyógy­intézetben, mert lelkiállapota a bűntény óta rendkívül kuszáit volt, önveszélyesnek találták. tűnőén rajzolt, édesapja üzletében modelleket rajzolt. 1921-iben ismerkedett meg Reginaid Boulterrel, a Savoy-hotel társtulajdonosával. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy férje húsz évvel volt idősebb nála. ö 27 éves volt, férje pedig 47. Ez azonban sem­miféle akadály nem volt életükben, a legnagyobb boldogságban éltek. — Gyerekük volt? kérdezi az elnök. Boulter Simoné lehajtja a fejét, sir, per­cekre megszakad a tárgyalás, nem felel a kérdésre. Ettől kezdve még halkabban válaszol az elnök kérdéseire, úgyhogy a szószerinti értelemben alig lehet haliam, amit mond. Rendkívül érdekes dolgok következnek ez­után. Az elnök fölolvassa Reginaid Boulter há­rom nővérének levelét. Az egyik, Balanzani asszony, a következőket irja: „Simoné egész életét fivéremnek szentelte, amikor megtudta, hogy férje beteg, teljesen visszavonult a társaságoktól, csak a betegnek élt. Orvosoktól hallotta, meg, hogy nem lehet segíteni fivéremen. És csodálatraméltóan el tudta titkolni a beteg' férfi elől és bámulatra- méltó derűvel mutatta boldogságát és gondta­lanságát, csak hogy férjét jókedvre hangolja. Senki sem sejtette, hogy milyen szörnyen nehe­zére esik ez. A magával tehetetlen férfit öltöz­tette, fürösztötte, egy éjjel háTomszár-négyszer fölkelt és ápolta, ha kellett, orvosságot adott neki, kiszolgálta őt. Halála után valósággal megzavarodott a lel­kiállapota. Nyugtalan lett, járt-kelt a világban % ettől kezdve altatószert volt kénytelen használni.*1 Ez a három levél, amelyet az angol társasá­gok három előkelő tagja irt a vizsgálóbiróság- hoz, mély hatást tett a tárgyalás közönségére. A levelek fölolvasása után folytatták Boulter Simoné kihallgatását. Az asszony láthatólag megnyugodva vallott tovább. — Igaz-e, hogy amikor férje meghalt, ön- gyilkosságot kieérelt meg? — kérdi az elnök. — Ez nem történt meg, — mondja csodál­kozva Boulterné. — Pedig az aktákban így áll, — feleli az elnök. Ezután elmondja a vádlott, hogy ő 1930 de­cemberében ismerkedett meg St. Moritzban Ho- fer Kunóval. Megismerkedés Kunéval Ekkor az elnök rátért a Hoferrel való isme­retség jellemzésére s a nőt ez láthatólag föl­izgatja. Szaporán lélegzik, keble gyorsan emel­kedik. Az elnök ugyanúgy, mint Simoné szemé­lyét ismertette, ismerteti Hofer Kunó szemé­lyét is. Barátainak a vizsgálóbíróhoz irt leve­leiből. Kiderült a levelekből, hogy a barátok valamennyien derék, kitűnő embernek ismerték Hofer Kunót, aki rendkívül szeretetreméltó em­ber volt, előkelő, vonzó, kedves egyéniség s mint a levelekben írják, igen nagy sannja volt. Nagyon szerette a sportot és kevésbé törődött birtokával, mint a sporttal. Amikor ezeket a leveleket fölolvassák, a vádlott láthatóan fölindul, oldalt hajtja fejét, lefelé néz. Könnyek pereg­nek arcán. A levelek ismertetése után folytat­ják kihallgatását. — 1930 decemberében ismerkedtem meg St. Moritzban Hofer Kunóval, — mondja Boulter Simoné. — Mindjárt szerelmi viszonyra léptek? — kérdezi az elnök. Boulterné csodálkozó arccal néz az elnökre, de nem felel a kérdésre. — Kérem szépen, a részletekre nem vagyunk kiváncsiak — mondja az elnök — és csak any- nyit mondjon, hogy igjen, vagy nem. — Igen, — sóhajtja alig hallhatóan Boulter Simoné. — Tudta ön, hogy Hofer nős? — Igen, igen, — feleli ugyanezen a hangon Boulter Simoné. — önök között mindjárt az elején differen­ciák támadtak? — Erre nem emlékszem. — feleli az asszony. Az elnök ekkor fölmutat egy levelet, ameiy a st.-moritzi Carlton-szálló levélpapírján Író­dott, amelyen csak csupán két sor van. — Oh, ez csak csekélység volt, — mondja a vádlott és hangosan, könnyedén fölnevet — Gyakran lakott ön a st.-moritzi Carlton­hotelben? — Mindig. — Tudták a hotelben, hogy önöknek szerel­mi viszonyuk van? Az asszony először csodálkozó arccal néz az — Számos női bajnál a természetes „Ferenc József** keserű víz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkal­mazzák. A Ferenc József keserüvíz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. elnökre és nem felel, majd mikor az elnök meg­ismétli a kérdést, alig hallhatóan ennyit mond csak: — Kérem, én azt nem tudom. Boulterné hátraveti magát a pádon és a ké­nyes kérdések hatása alatt idegesen dobolni kezd fehérkeztyüs kezével. — Kérem — mondja az elnök —, az ide mel­lékelt levelekből azt látom, hogy Hofer már előbb szakítani akart önnel. Itt van egy levél, amely St. Moritzból való el­utazása után, 1930 februárjában kelt, amelyben azt irja önnek, hogy sajnos, neki más kötele­zettségei vannak, azt írja ebben a levélben, hogy nem tudja folytatni a viszonyt és nagyon sajnálja azt, hogy ezt nem látta előbb. Később azonban, 1930 márciusában találkoztak Páris­ban. ahová Hofer feleségével együtt érkezett. Találkoztak önök az alatt, mig Hoferné is Pá- risba.n tartózkodott? — kérdi az elnök. •— Kétszer volt nálam Hofer » feláll az asz­t GRAMOFONKEDVELSK' A legújabb maggyár újdonságok ' kizárólag ,Parlophon‘hozza A legkeresettebb felvételek: B 13259 Jaj üe ravasz, dolog ez a tavasz — Foxtro> Garuy Imre (25 om) Magdaléna — Tangó Pán-Pásztor B 13260 Ne legyen a másé — Blues lieténvi-Keótr (25 cm) Egy régi nótát hoz Budáról át a szál — Da Kóla Szene B 13261 Minden veréb tudja — Foxtrot Eisemann-Szeneg (25 cm) Elválni könnyű — Tangó Eisemann-Szeneg B 13262 Szívbajok ellen — Tangó i .,Lámpaláz“-bót Rozsnyav-H armatli (25 cm Kutyuk&m — Foxtrot a ,,Lámpaláz“-ból Rozsnyay-Harmatb B 13263 üjjéll! Foxtrot a ,,Lámpalás“-bó' Rozsnyay Harmath (25 om) Tessék megtanuló ezt a zenét — Foxtrot i ,,Lámpaláz" ból B 1326'! Pénteken, hogyha remélhetem — Foxtrot Szabó Guy­Kellér (25 cm> Néha fái a szivem — Tangó Szántó-Kellér B 18265 írna még — Tangó Megyery-Rniezky (25 cm) Minden álom egyszer véget ér—Tangó Vértes-Ilniczky B 13263 Mondja kedves Komámasszony — Foxtrot '/.erkovitz­Szi ágyi (25 cm) Ne kaoagjon — Tangó Weygand-Zerkovitz B 13267 Anita — Tangó Holtzer-Széess (25 cm) Ne küldjön ibolyát — Tangi. Holtzer-Szenei B 18288 Édes Annám — Tangó Márkus-Máray (25 cm) Ha majd a tavasz — Tangó Márkus-Máray B 13263 Talán egy pere, talán egy óra — Tangó Seress Rezső (25 cm) Imádom Asszonyom — Tangó Nádor Jóska B 13270 Minek a könny, mit ér a szó — Tangó Stepat-Szenes (25 cm) Nem szép magától — Tangó llniczky-Fonó B 33271 Jó éjszakát — Tangó Dr. Sándor-Szene* (251cm) Megköszönök mindent — Dai Dr. Sándor-Szenes B 1 272 Az nem lehet hogy engem elfelejtsen — Tangó Kóla-Szenes (25 cm) Wiener Walzer — Keringő Kóla-Szenes B 13273 Egy diszkrét blues — Blues Kóla-Szenes (25 cm) Mi véna, ha vóna — Foxtrot Iíoia-Szenes Kérjen tőlünk katalógust felvételeinkről. Vezérképvise­let í. S. R. részére Hovitas Ges.m.b II Praha II. i Václavské nám. 23. Képviselet minden nagyobb szlovenszkói városban . szony —, mialatt felesége Párisban tartózko­dott. — Amikor Hoferné elutazott, ismét találkoz­tak és ismét fölvették a viszonyt? — Igen, — feleli a vádlott. — Április végén Hofer visszatért Magyaror­szágra és akkor önnek egy ittfekvő levél sze­rint azt irta, hogy szakítani akar. Fölolvas az elnök egy levelet, amelyet 1930 április 28-án irt nógrádinegyei birtokáról Hofer Kunó Simoné Boulternek. A levélben a követ­kezőket irta: — Sajnos, nem lehetek az a barátod, akit érdemelsz, Chamoix-m (zergém). meg kell mondanom neked, hogy akadályai vannak annak, hogy mi továbbra is együtt marad­hassunk. — Nem tudta ön — kérdi az elnök —, hogy Hofernek felesége van, és kötelezettségei vannak, hogy maguk nem folytathatják ezt a viszonyt? A vádlott asszony némán maga elé néz és nem felel. Hosszú percek telnek el, de nem válaszol. — Önök junius 13-án Montecarlóban talál­koztak — töri meg a csöndet az elnök —, s ott megbeszélték, hogy julir 'bán Németországban fognak találkozni. Igaz ez? — Igaz. — ön azután elutazott szülei látogatására Toulouseba, majd elment Bayreuthba az ünnepi játékokra, onnét pedig Innsbruckba utazott? — Kérem — feleli halkan Boulterné —. a Dolomitokba utaztam. Ezután az elnök egy órakor megszakítja a tárgyalást azzal, hogy majd délután 4 órakor folytatják. Délután sor került a. Hofer Kunéval való együt-tlét részletezésére és a gyilkosság elmon­dására. Az egyiptomi külügyminiszter Berlinben Berlin, julius 14. Abd el Fattah pasa egyiptomi külügyminiszter ma több napi tar­tózkodásra Berlinbe érkezett. A csehsziovák-migjiétr döntőbíróság megkezdi működését Prága, julius 14. A csehszlovák-magyar vegyes döntőbíróság reorganizálása után au­gusztus elsején veszi fel újból működését. Az érdekelt feleket hivatalosan figyelmeztetik arra, hogy a peres eljárások terminusai ettől a naptól kezdve folyamatban vannak. A per­rend megváltoztatásáról szóló rendelkezése­ket a törvény c rendeletek gyiijtjemény ibea közük. A román-magyar és a csehszlovák-magyar döntőbíróság az A Fond ellen intézett agrár- konfliktusolo perrendjét elfogadta. Miniaieleség . Chur, julius 14. Az esküdtszék Boulterné Te­desco Simoné gyilkossági bűnügyét tárgyalja. Ismertetik a vádiratot, majd az ügyész előter­jeszti a vádinditványt, melynek minden szava pörölycsapásként éri a vádlottak padján ülő magas, karcsú, halványarcu, széparcvonásu an­gol asszonyt. Á vádinditvány így hangzik: 1. A bíróság mondja ki bűnösnek Boulter Simoné asszonyt erős fölindulásban elköve­tett emberölés bűntettében. 2. Az Ítélet nyolc-, esetleg négyévi fegy- házat szabjon ki rá polgári jogainak tízévi elvesztésével és tiz évre tiltsa ki az ország

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom