Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-12 / 156. (2673.) szám

14 ^i^<^-Ma<Aar-hiriíAp 1931 juliu s 12. vasárnap. Az előkelő londoni pár rémes tam-tam és ham-ham kalandja Ablkában Az angol királyi család régen mulatóit ilyen jól London, július 11. A londoni előkelő társa­ság kedvei és mulatságos eseten szórakozik. Az idén tavasszal a londoni társaság egyik kedvelt fiatal tagja, Dave Montheey Werston lord fiatalabbik fia, aki a társaságban re­gényírói készségével tűnt fel, elhatározta, hogy Dél-Afrikába utazik és a kafferek föld­jén tanulmányozza a négerek ősi szokásait, és életét. Felesége kijelentette, hogy ő is vele- megy. Fokvárosban, az ottani előkelő angol társa­ságban nagy feltűnést keltett a fiatal házas­pár megérkezése és isorozatosan ünnepelték őket. Mindenféle kerti ünnepélyeket találtak ' ki, hogy a londoni vendégek jól mulassanak és hogy az angol király egyik legbizalmasabb' emberének fia semmiben sem szenvedjen hiányt. Montheey nagyon meg volt elégedve a délafrikai fogadtatással, csak azt kifogásol­ta, hogy nem látott még igazi vad négere­ket. Addig unszolta vendéglátóit, amíg a fokvá- rosi Koyal Club vezetősége elhatározta, hogy mulatnak igád vadakat a fiatal párnak. Néhány nap múlva elindultak és néhány órai autózás után lovakon folytatták a fel­fedező utat. Hatalmas erdőn keresztül veze­tett az utjujk. Egyórai lovaglás után le kellett szállni és az utat gyalogsáé,rrel folytatni. Másfélórás gyaloglás után a társaság vezető­je rémülten villantott hátra, aztán gyorsan néhány idegen parancsszót suttogott és vala­mennyien a hatalmas bokor mögé rejtőztek. Néhány perc telt el, feszült várakozzásban. Egyszerre csak torzon borz fejek tűntek fel a bokor szomszégságában. Dárdás, ijjas nége­rek. A fiatal asszony elájult, Montheey elő­rántotta revolverét és lőni akart, amikor hátulról megragadták, kicsavarták kezéből a fegyvert, megkötözték s mire körülnézett, már felesége és ő is meg­kötözve álltak egy csomó marcona, színes, fél­meztelen férfi között. SzmHÁzKdoyvKanmRA A Jókai Egyesület húsz éve Irta: ALAPY GYULA dr. A kis dunaménti város, Komárom, a múlt ftatázad végén minden idegszálával Budapesthez fűződött a kultúra terén. Voltak ugyan ilyen intézményei, de azok ható rádiusza ahhoz is ke­vés volt, hogy a vidéket magához kösse. Az évszázados Kultsár-könyvtár a levéltár poros polcain kopik. Lelkes múzeumaia-pitója, Gyulai ilúdölftól összehordott muzeális gyűjteményei hajléktalanul vándorolnak ide-oda, pedig” a szomszédban fekvő nagy római katonaváros, Bíigetio egy nagy kultúra ezer és ezer földbe­ásott emlékét őrzi ma is. Külön működnek a 'Muzeum Egyesület és a Kultur Egylet is. Egy negyedszázad előtt e sorok írója tett indítványt (1905) a kulturális intézmények és egyesületek egyesítésére és fölvetette egy kul- turház építésének gondolatát. Ezt két kiváló közéleti egyéniség karolta föl később: Kürthy István, az akkori főispán, Baranyay Géza, a muzeum igazgatója és jóltevője és hozzájuk csatlakozott harmadiknak Beöthy Zsolt is. így lett élő valósággá az egyesülés és a kulturház. 1911 március 5. alakult meg a Jókai-Egye- sület egy fényes és nagy név: Beöthy Zsolt nimbuszától övezettem Ez év őszén beolvadnak a régi egyesületek, vagyonukkal, a múzeummal és a megyei könyvtárral. A kulturház is gyor­san a kivitel.stádiumába jut, tervét 1912-hen elkészíti Hültl Dezső dr. műegyetemi tanár és 1913-ban fölépül Nagy Mihály építőmester be­csületes és szolid munkájával. Már csak a be­rendezés van hátra, ez. is elkészül 1914 elején és mire teljesen készen áll, Sarajevo főterén eldördülnek a halálos lövések ... A borzalmas világháborúban hadikórházzá lesz kulturházunk és csak a háború végén, 1918-ban szabadul föl. A hosszú ötödfél esz­tendő alatt a Jókai-E-gyesület a társadalom jó­tékonysági munkájába kapcsolódik, előadásai­val a nemzeti kultúra szolgálatába szegődik. Majd rossz hónapok-következnek. A forradalmi lázban elfoglalja egy forradalmár csoport, ame­lyet az államfordulat után az uj hatalom távo­lit el az épületből és igy az ismét tulajdonosa kezébe kerül vissza. Nagy és uj föladatok előtt állott a Jókai- Egyesület 1919 januárjától kezdve; ez időtől kezdve az uj sorsközösség részeseivé vált ma­gyarságnak lett világító fárosza. Számos terv és gondolat ölt testet a kulturházban, melyek mind nemzetünk javát szolgálják. így valósult meg a magyar kulturális egység gondolata is, mely nyolc évén át érett meg intézménnyé. A magyar irodalom, tudomány és művészetek temploma lesz a kultúrpalota és esztendőkön át sok mámoros, forrósikerü estének színhelye. Basilides Mária, Barta Lajosné. Budanovics Má­ria, Császár Margit, Harisné-Ysave Carry. Me­rlek Anna, Paulay Erzsi, Pethő Iinrcné, Rostv Annié, Svardström Valborg, Sándor Erzsi. Thun-Hohenstein grófnő hangverseny- és ope­raénekesnek, Oláh Gyula, Molnár György, Zá- dor Dezső, Pogány György énekesek, — Aczél Gézáné, Bartók Béla, Berzsenyi-Jansits József, Oziczka Angéla, Jeanna Marié Darré, Földes Andor, Ivánfy Gézáné, Kazaosay Tibor, Keleti Lili, Péri Klára, Laky-Sebuster Matild, M. ífir Sári, Papp-Kovách Elvira, Rohoriyi Oszkár né, Schmidlliauer Lajos. Thicl Janka, Weichard Auróra zongorám 11 vész nő k, Farkas Márta, Hubay Jenő, Hermáim László. Obermcyer Jó- / ef, Komáromi Kacz Eridre. Simor Jenő, Zat- hureczky Ede hegedű- és gordonkaművészek, a Waldbaucr- - Kerpely- és a Uosé-riégycsek. a komáromi énekkarok, a Toldy-Kör férfikara és mások fényes gárdája mutatja az egyesület ra­gyogó ívelését. A nagy Jászai Mari, K. Kápol- nay Juli^., Lázár Olga, Simonyi Margó és szá­mos műkedvelő az előadóművészét, — Beöthy Zsolt, Harsány! Lajos, Jankovics Marcell, Mécs László, Ölvedi László, Páll Miklós, Tamás La­jos, Torna István, Zilahv Lajos és más írók az irodalom terén ragadták meg a közönség lelkét. Az ismeretközlés munkáját több száz előadás szolgálta, melyben részt vettek: Beöthy Zsolt, Császár Elemér, Erdélyi Pál, Láng Nándor, Pázmány Zoltán, Kérészy Zoltán, Polner Ödön egyetemi professzorok, Alapy Gyula, Albrecht Sándor (Pozsony). Aixinger László,, Berzsenyi Janosits József. Berta Orbán, Bodócs István, Bognár Cecil, Borka Géza, Egler Dózsa, Fülöp Zsigmond, Gidró Bonifác, Go&ztonyi Nándor, Gödör Kap. János, Hajdú Lukács, Horváth Cé­zár, Jaross Andor. Karle Sándor, Kenessey Béla, Penessey Kálmán, Kittenberger Kálmán, Pomonczy Gáspár, Konkoly-Thege Miklós, Me- zey János, Németh István László, Noszkay Ödön (Érsekújvár), Selye Hugó, Szijj Ferenc, Sziklay Ferenc. Szombathy Viktor, Szunyogh Ferenc, B. Tóth Pál, Vaszkó Endre, Vidóczy Asztrik, Weiss Kornélia és mások tanárok, tu­dósok, zenészek, világutazók, orvosok, mérnö­kök, publicisták, jogászok. Ötvennél több tárlatot rendeztek a kultúr­palotában Basilides Barna és Sándor, Báneághy Vince, Berecz Gyula szobrász, Csallóközi Fe­renc, P. Feszty Edit;, Hafrnos Károly, Hetzer Géza, a JESZÓ, K. Kacz Endre és Kacz End- róné, Komjáthy Gizella, Komjáthy Böske, Len- hardt György, Nagy Márton és Nagy Antal, Polony Béláné. Rauschcr György, Reichenthaí Ferenc, Thain Jáos, Orbán Dezső, Szlovenszkó képzőművészei, Szinyei Merse Pál-társaság és többen. Művelődéstörténeti, kiállítások is vol­Rettenetes pillanatok voltak. A négerek egy darabig körülöttük ugráltak, aztán az elfogott házaspárt lökdösve elindultak. Az expedíció töb­bi része sehol sem volt- Úgy látszott, hogy sike­rült elmenekülniük. Rövid gyaloglás után meg­érkeztek a nyomorúságos néger faluba, ahol egy tucat asszony nagy tűz körül ült és tam-tam do­bokon játszoittt. A házaspárt egy fához kötözték s aztán a négerek lándzsáikat fel-feldobálva vad hadi táncba kezdtek. Úgy látszottt, hogy a házaspárt a négerek meg fogják enni. A férj már Istennek ajánlotta a saját és felesé­ge lelkét, amikor a néger asszonyok és férfiak vad röhögésbe kezdtek. Mr. és Mrs. Montheey lehunyták szemüket és várták a végét. A bevetés nem akart megszűnni, sőt egyre karsogóbb és vadabb let: Már ugylátszott, hogy nemcsa ka két tucat néger nevetnek, hanem sok­kal többen. így tartott ez egyideig, aztán egy­szerre csak az egyik bokor mögül kilépett az expedíció vezetője, utána, a Royal Club tagjai­nak fiatalabb része, odasiették a megkötötöz házaspárhoz és melegen gratuláltak az átélt ka­landhoz. A magyarázat a következő volt: Montheey s felesége addig kínozták vad négerekért a Royal Club tagjait, amíg azok elhatározták, hogy fel­bérelnek néhány fokvárosi négert és azokkal el­játszatják a komédiát. A fiatal házaspár a nevetők pártjára állott és maguk írták meg Londonba az esetet Az angol királyi család állítólag rég mulatott olfhn jól, mint amikor Werston lord felolvasta a királyi családnak fia qs menye „borzalmas kalandját. tak, a grafikai, a fénykép-, a reklám- stb. ki­állítások. A magyar tradíció jegyében folytak le Beöthy Zsolt, Eötvös József, Kisfaludy Károly, Kiss Gyula, Tuba János, Baróti Szabó Dávid, Vörösmarty Mihály. Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor-ünnepeink és a felejthetetlen Jókai- centennárium. mely a. magyarság egyetemes ünnepévé szélesült. Az elhunyt híres magyar irók emlékéről, Ábrányi Emil, Kiss József, Rá­kosi Viktor és másokról is irodalmi előadá­saink keretében emlékeztünk meg. Ilyen elő­adást évente tartottunk, ezenkívül szerzői es­téken az irodalom fiatal nemzedékét juttattuk szóhoz, valamint a zeneszerzőket is. A képzőművészetnek otthont biztosított az egyesület, ahol a fiatal művészgárda képezhet­te .magát. 1923. évben alakult meg a Szépművé­szeti osztály, mely ügyeit autonóm módon in­tézte. Mégis két nevet kell kiemelnünk a húsz év történetéből. Az egyik Berzsenyi-Janosits Jó­zsef, Liszt Ferenc tanítványa, a legkiválóbb muzsikusok egyike, akinek bámulatos zenei tu­dása méltó csodálatot keltett, egy-két év alatt a zene iránt érzéketlen városból zenekedvelő tábort varázsol elő. A másik Barmos Károly festőművész, húsz év munkája alatt elvégezte a tömegek esztétikai fölvilágositását és a kép­zőművészetek talaját készítette elő, egyébként a kiváló nevű fiatal művészek egész gárdáját nevelve föl képzőművészetünk számára.. Minden előadásunk és rendezésünk koronája, volt azonban a Jókai-centennárium, melynek bevezető estéjén fényárban úszott a város és ki voltak világítva a paloták és a kunyhók is. Éjfélkor megszólalt a város minden templomá­nak harangja, az ünnepség a térés református templomban folyt le és a Jókai-emlékkiállitás tette nevezetessé. Fényes befejezője volt az ünepség után lezajlott Jókai-bál. Komáromnak ennél nem volt szebb ünnepnapja. Az egyesületet sok gyász érte a lefolyt húsz év alatt. Azok közül, akik ott állottunk böl- csejónél, már kevesen vagyunk az éípk közt. Elhunytak Szinyei József, a magyar irodalom- történet e legmunkásabb tagja, Antal Gábor, az izzó magyar lelkű főpap, Konkoly-Thege Miklós, az európai hirü csillagász, Sárközy Aurél volt főispán, Sörös Pongrác, a hírneves történetíró, Bódiss Jusztin, a nagynevű filoló­Párisba autóbusszal Ke 700 oda és vissza. Az „Express" autobuae- vállaltat, amely ma indította útnak távautöbuszát Parisba, julius 20-án ismétli meg a társasutazást, amelyen nagyobb részt orvosok vesznek részt, miután ez az utazás a párisi orvosi kongresszus idejébe esik, amelyen sokan vesznek részt Szlo- ven6zkóról is. Az autóbuszra felvétetnek korlátolt ezám-bam nem orvosok is. Jelentkezni lehet az ,,Ex- press" autóbusz-vállalatnál. Bratidlava, Benediktá-u. 6/a. (Fábián), vagy a társasutazás vezetőjénél, Klein A. B.. Bratáslava, Central-Passage, telefon 1226. sz. gus, Piss Gyula, költő, Komárom nevető böl­cse, Kacz Lajos, a nemeslelkü szenátor, Tuba János, Komárom nagy magyarja, Schnitzer Ár­min, a tudós főrabbi, Pogrányi József és fejünk ékes koronája: Beöthy Zsolt. Elhagytak örök­re: Berzsenyi-Janosits József, felejthetetlen ze­nészünk, Dávidházy János, Kálmán Rudolf volt főispán. Farkas Benő, Ghyczy Dénes és Asztalos Béla alispánok, Sárkány Ferenc ál­lamtitkár, Komárom nemes patríciusa, Bara­nyay Géza, az egyesület egyik úttörője, minden kulturális ügy igaz barátja, Darányi Ignác tisz­teletbeli elnökünk, Berencsy László, Csermák Hugó, Thaly Ferenc felsőházi tag, igazgatóta­nácsunk első tagjai. Elhagytak a tudós Hor­váth Kristóf és Mórocz Emílián bencés házfőnö­kök, Puhr János, Milch Dezső és annyian, akik mind többé-kevésbé nagyobb szerepet vittek a komáromi kultúra életében. De megmarad emlékük ebben a házban, a kultúra házában és emlékük hirdeti a jövő kor­nak a magyar tudás, hit és akarat nagy és pél­daadó munkáit. A kulturházban három nagyobb gyűjteményt őrzünk. Ezek közül a muzeum öt termében gyűjtöttük össze a város és a környék földibe­irt történetének emlékeit, a régi vármegye és város múltjára vonatkozó emlékeket, melyek sok-sok ezer darabot számlálnak. A könyvtár Szlovenszkónak egyik legszámottevőbb gyűjte­ménye, mely 36.000 kötetet számlál és egyéb' gyűjteményei is tízezreket tesznek ki. Képtá­runkban számos régi és hetven darab uj fest­ményt és rajzot őrzünk és őrizetünkben van Feszty Árpád hírneves történeti festőnk nagy vászna, A bánhidai csata. Szobáinkat, folyo­sóinkat mintegy 400 egyéb kép disziti. Á gyűj­temények többmilliós értéket képviselnek. A tudományos munkásság terén ki kell emel­nünk 1913—1916. években megjelent Komárom című folyóiratunkat, amely a háború végén szűnt meg. Uj folyama még ebben az évben elindul. Ez húsz esztendőnek dióhéjba ezoritott törté­nete: eredmények és emlékek. A dunaménti kis város álmos közéletét föl­ráztuk és társadalmát előkészítettük és ráne- veltük a kulturális életre, szomjúságát kielé­gíteni igyekeztünk. Ez ma a határvárossá lett Komárom legnagyobb életérdeke. Mindezt a Jókai-Egye&ület nagyszerű vezérkara mivelte, mely nem a jelennek, hanem a jövőnek dol­gozott. (*) Hunyadv Sándor a Tátrába utazott uj darabot Írni. Budapestről jelentik: Hunyady Sándor, a Fekete szám cseresznye szerzője, néhány nap előtt Budapestre érkezett és ipa elutazott a Tátrába, ahol hozzáfog uj színda­rabjának megírásához. Hunyady megbeszél­te a témát a Vígszínház igazgatóival és elő­reláthatóan augusztus közepére el is készül az uj darabbal. Az újdonság maga is egy tát­rai fürdőhelyen játszódik és szereplői kö­zött, akárcsak Hunyady első színdarabjában, több arisztokrata szerepel. Itt említjük meg, hogy a Feketeszáru cseresznye németnyelvű bemutatóját október havában tartják meg. (*) IVlihola Gyuszi uj nótái. A nótáekedvü fia­tal szlövenszkói dalköltő újabb dalokkal örven­deztette meg hiveit. Immár ötödik nótásfüzete ez a dalszerzőnek, ami arra mutat, hogy a szlo- venszkói magyar közönség sz Ívesen fogadta a Mihola-dalokat. Van ezekben a dalokban tűz és lelkesedés, méla magyar bánat, elégikus hangu­lat és vidám pattogás. Mihola-nótáka-t hallunk sokszor a rádióban, a Sízimházi Élet is közölt né­hányat s a szolgabiró-csárdást a somorjai da­lárda a napokban énekelte nagy sikerrel Léván az országos dalversenyen. Van ebben a füzetben nótája, amely tavaly színre került operettnek slágere volt. Érdekessége a szinkópás-csárdás s jellemző ezekre a nótákra., hogy az angol jazz- zene harm ón ikusan van kombinálva a csárdás dallamával s ütemével, anélkül, hogy ez a stílus rovására menne. Igv hoz uj szint, dalaiba. Uj nótásfüzete valószínűleg eddig a legsikerültebb darabjainak gyűjteménye. Van benne egy lassú csárdás, egy gyors csárdás s egy hallgató nóta. Két nótájának szövegét is ez a hallgatag, csön­des fiú irta, az egyik dal pergő, vidám, kedves szövege pedig Borka Gézától való, aki már be- bizonyitptta, hogy tud hangulatos dalt irni. Minden magyar család kottaállvanyának kedves darabjai lesznek ezek a nóták, melyek öelopóz- nak a szívbe. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Ariana. (IH'iswbeth Borgmer.) 3. hél. FfcNIX: Két világ. (Német beszél őfilím.) FLÓRA: A repülő sasok. ,(Oh. Roggers.) LUCERNA: X—27. (Mari. Dielrich.) Utolsó h. METRÓ: Cs. és k. tábornagy. (VJ. Burian.) MACESKA: Az udvari tanácsos vig lányai. PASS'AGE: Egy éjszaka királynője- RÁDIÓ: Olympia. (Molnár F.-fiiun.) A HEHOKRáílA ÉS AUTOKRÁCIA ÖRÖK HARCÁNAK PERSZIFLÁZSA A NAGY ANGOL SZATIRIKUS I1JI A REMEK POLITIKAI m BURLESZKJE gl m m A S2EÍNáSSZEKÉR A VÍGSZÍNHÁZ ÚJDONSÁGA könyvalak.ban megjelent AZ ATHENAEUM .... ARA Kí24/Q A aphaió ci / . M. II. kön ipvoszlcilj/áöcii'i. I ruho II. '’vwTyKöMn Pamká IA. III. Portó ő. utánvétnél he.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom