Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-12 / 132. (2649.) szám

Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő: külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fi képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több Egyes szám ár* 1,20 Ki, vasárnap 2. —Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő; DZURANY1 LÁSZLÓ fORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága n. Panské aüce 12. U. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL Panská ullce IX U1 emelet. Telefon: 34184. SÜRQÖNYCIMi HÍRLAP, PRAHA Ifiéiül ifi zők (sp.) Prága, június 11. Mellon, Stimson, Kellogg, Goolidge és Bo­ra h áthajóztak az óceánon és -végigjárják az európai nagyhatalmak fővárosait, mint ők mondják, hogy üdüljenek és pihenjenek. Perverz élvezet az Ur 1931-es esztendejének nyarán európai városokba jönni üdülni és pihenni, kétszeresen perverz élvezet állam­férfiak számára, akiknek elvégre mégsem a pihenés és az üdülés a feladatuk ma, amikor a hullámok már-már összecsapnak a világ rendje és a polgárság társadalma fölött. Mit keresnek Amerika legiíletékesebbjei Euró­pában? hálni akarják a tizenötmillió munka- nélkülit? Kom kell Oook-expediciókat szer­vezni e végzetesen elszaporodott specimen megnézésére, minden villamosnak van vég­állomása és a végállomások környékén terül­nek el azok a szomorú külvárosok, ahol hal­latlan nyomor közepette tanyáznak a szeren­csétlenek s nyomoruk rettenetességénél csak az a földalatti baljós moraj rettenetesebb, amit a jő fül föltétlenül meghall és megérez már ezeken a vidékeken. Be az amerikaiak nem ezt jönnek megnézni. A munkanélküli­ség náluk sem ismeretlen fogalom. Talán turista'ruhát öltenek és megmásszák Tirol magas he*gyeit, hogy a Grossglo'ckner-rol szertenézve maguk alatt lássák azt a furcsa kis országot, melynek élete csupa tengőd’és, ahol minden lefelé megy, haldoklik és jó, ha vegetál s amely elérkezett a kétségbeesésnek arra a fokára, hogy boldogan lenne öngyil­kos, mint állam, csakhogy jobb feltételek kö­zé menekülhessen? Ez sem érdekli az ame­rikaiakat; nyomor, pénzügyi bukás, agrár­kérdés bőven akad ma az óceánon túl is. Nem érdeklik a németországi nap-nap után meg­ismétlődő uccai harcok, a francia és osztrák bán lebukások, az olasz agrárkrízisek, az an­gol ipar kilátáStalanságaí, a keleteurópai pa­rasztok vergődései, mindez megvan odaát is, —- más csillag vezérli útjaikat, más furcsasá­gokat jönnek tanulmányozni. Az amerikaiak saját szemükkel látni akar­ják az európai bűnöket. Látni akarják a fő­benjáró bűnt: a versenyfegyverkezést s a többi halálos vétket: a nemzetek 'gyűlölkö­dését, a vámőrület pozícióharcait, az igazság­talanságokat, a meg nem oldott kisebbségi kérdést, a sok elválasztó haragot, tévhitet, presztizskedést, önmarcangolást. Ameriká­ban jól tudják, hogy a gazdasági krízisnek nincsenek természetes okai. Nem az elemek okozták, nem az Olympusz istenei küldték az emberiség nyakára, mint az egyiptomi hét csapást s a hét sovány esztendőt, —vágy­ba az istenek küldték, akkor a régi bevált módszert alkalmazták: akit el akarnak ve- szejteni. annak előbb elveszik az eszét. Az amerikaiak tanulmányozni jöttek a káoszt, amit az európaiak rossz természete kavart föl annyira, hogy ma már Amerika is bele­esett. Amerika ma nyilván nem az az arbiter mundi többé, ami tiz év előtt volt, de ha ezek a nagy amerikai utazók európai tapasztala­taik alapján bizonyos alapelveket állítanak föl a szanálás elvégzésére, akkor feltételez­hető, hogy a kényszerhelyzetben levő népek saját érdekükben kénytelenek lesznek azo­kat elfogadni. Az Unióból kiszivárgott hírek alapján máris körvonalazni lehet e prineipiu- rnokat. A gazdasági nyomort Európában ma egyrészt a jóvátételi terhek, másrészt a szö­vetségközi adósságok, harmadrészt a fegy­verkezések költségei okozzák. Ha Európa né­pei hajlandók a harmadikat önszántukból csökkenteni, a másik kettőn .Amerika enybM s ezzel olyan összegek szabadulnak föl, me­lyekkel kényelmesen megvalósítható a nagy­világszanálási írni. A fegyverkezések csök­kentésének előfeltétele viszont a kölcsönös belső kibékülés, az igazságtalanságok meg­szüntetése és a gyűlölet csiráinak kiirtása. Bizonyosra vehető, hogy bármily magánjelle­gű az amerikai államférfiak utazása, e nagy amerikai elvi tétel megvitatására sor kerül. Európa választhat: vagy az összeomlás, vagy a feltételekhez szabott amerikai segítség, Súlyos kommunista kilengések Németországban Vesiedelmes éisssif® {Frankfurtban Is KassaSfesn — Egy balost, sok selssin Frankfurt, június 11. A Majna, melletti Frankfurt óvárosában a kommunistáik teg­nap tüntetéseiket rendeztek, amelyek súlyos kiteiíigiéls'elkkel fejeződtek be. Este tiz óra tájban a. kommunisták a kormányt becsmé­relve v(múltak végig az uooákon. Tizenegy­kor néhány munkás uceábain a hatóságok kénytelenek voltak a forgalmat beszüntetni. A tömeg a rendőröket tettleg inzultálta, úgy hogy ezelk kénytelenek voltak riasztó lövéseket leadni, különösen amikor a házak ablakaiból virágoscserepeket dobáltak a rendőrök fejére. Később a remi őrök éles lö­véseket adtak le. A lakosság nem teljeisitet- íe a parancsot és nem zárta be az ablako­í kát. Végül is a rendőrök minden egyes nyi­tott ablakot tűz alá vettek. Az uccuk ki ürí­tése után a tömeg más helyen minduntalan újra. gyülekezett és néhány perccel éjfél előtt a helyzet szinté végzetesen rosszra fordult. A rendőröket minden elképzelhető módon szidalmazták és bántalmazták s újra virágoscserepekke 1 bombázták őkét. A rend­őrök automobilokon végigszáguldorztak a ve­szélyeztetett uccákon s jobbra-balra lövöl­döztek, hogy elriasszák a tömeget. A sze­rencsés véletlen folytán senki sem sebesült meg. Éjfél után a hangulat lecsillapodott s több incidensre nem került sor. Höohsiben ugyancsak kilengéseik töírtén­i tek. A tömeg egy rendőrt a földre tiport és elvert. Több tüntetőit letartóztattak. Kassel, június 11. Ma éjjel az óvárosban súlyos összeütközés támadt a kommunisták és a rendőrök között. A házakból a rend­őrökre lőttek, mire a kivonult rendőrség tü­zeléssel válaszolt. Kuhimamn rendörőrmies- tért golyó találta és holtan maradt a köve­zeten. A kilengések éjjel egy óráig tartot­tak. Egy polgári személy súlyosan megsebe­süli. A tömeg több üzletnek kirakati ablakát bezúzta, de fosztogatásra nem került sor. A rendőrség minden felvonulást betiltott. Egyre válságosabb komplikációdba műwéMM a koalíció a ra©n®póligm terve miatt A korosán? a döntést ismét a jövö hétre uluMa is iparospárt erősen exponálja a terset, a Késet agrárpárt is bizalmatlan Prága, junius 11. A képviselőház véderőbi­zottsága ma Dávid képviselő elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen Viskóvsky nemzetvé­delmi miniszter részletes jelentést tett a kassai gránátrobbanási esetről és nagyjában ugyan- | azokat mondotta, mint amit a szenátus véderő- ’ bizottságának ■ tegnapi ülésén. Kijelentette, hogy megtette a jövőre vonatkozó óvintézke­déseket, amelyek lehetetlenné teszik hasonló sajnálatos esetek megismétlődését. Ezután minden hadkiegészítő parancsnoksá­gon egy tisztet rendelnek ki, aki állandó föl- ügyeletet fog gyakorolni és jelen lesz minden kézigránátgyakorlatnál és ügyelni fog arra, hogy betartsák az előirásokat. A szerencsétlenül jártakat, illetve azok hozzá­tartozóit kártalanítani fogják. A vizsgálat be­fejezése után részletes jelentést fog tenni a véderőbizottságnak. A miniszter jelentés-e fölött hosszabb vita tá­madt, amelyben részt vettek Vancso, Dávid, Danihel. Pateidl, Machnik, Hummelhaus és Spa- csek képviselők. Ez utóbbi fölkérte a minisz­tert, hogy tegyen jelentést a tegnapi olmützi repülőszerencsétlenségről is. A miniszter azon­nal válaszolt és kijelentette, hogy a szerencsét­lenség oka az volt. hogy a pilóta elvesztette az uralmat a kormány fölött és ennek követ­keztében zuhant le a repülőgép. Prága, junius 11. Az alkotmányjogi bizott­ság mai ülésén letárgyalta az autóforgalom­ra vonatkozó nemzetközi egyezményt, mely­nek kormányjavaslatát a bizottság némi A nyár nemzetközi politikája az amerikai államérfiak európai utazásának jegyében fog állani. A kibontakozás ennek az utazásnak eredményétől függ. Kíváncsian várjuk, hogy mennyire tud majd hatni a nagyhatalmi ame­rikai politikusok közvetlen tapasztalatból le­szűrt szentenciája: lesz-e olyan tekintélye és annyi szankciója, amivel előmozdítja azokat a szükséges megállapodásokat, amelyeket az európai népek saját erejükből eddig sohasem tudtak megkötni módosítással el is fogadta. Egyúttal a bizott­ság határozati javaslatban fölszólítja a kor­mányt, hogy a legrövidebb időn belül vég­leges törvényjavaslatot nyújtson be az au főforgalmi rendről is. Remény sínes a ffiegesysEésra Prága, junius 11. A belpolitikai helyzet a koalíció tegnapi opíi misztikus jelentéseivel szemben ma még jobban koimplikálédott. A mai nap folyamán lázas minissteiri és párt­iközi tanácskozások folytak, de látható eredmény nélkül. A gazdasági minisztereik által már elfogadott kompromisszumos tervvel kapcsolatban Bradáes, Beohynie és Matonsek minisztereik egész délelőtt tanács­koztak, azonban a gabona átlagárának limi­tálása kérdésében nem tudtak megállapo­dásra jutni s a tárgyalásokat ismét — a jö­vő hétire halasztották. A dolgokat az a tény is komplikálja, hogy több koialiciós párt utó­lag föl akarja borítani a saját miniszterei által már elfogadott kompromisszumot. így a cseh iparos párt parlamenti klubja mai ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a leg­élesebben állást foglal a gab ouamonopólium eredeti terve ellen, de nem fogadhatja el a kompromisszumot sem, mert ez nem elégíti ki az iparosokat. A klub elismeri ugyan, hogy a mezőgazdák súlyos helyzettel küzdenek, de a tervezett megoldás a gabonaterniékek árainak túlságos emelkedését hozná magává! A behozatali tár­saság tervét a német agráriusok aggodalom­mal fogadják, mert attól tartanak, hogy egy , ilyen zártkörű kereskedelmi társaság a gabo- j na bevásárlásánál és értékesítésénél ónké- j nyesen és önzőén járna el. Még a szociálde- j mokrata pártok is félnek egy ilyen társaság | megáiiapitásátój és a legszívesebben vennék, j ihla az egész kérdéskomplexumot úgy oldanák meg, hogy az importálandó gabonát a szerző­désben levő államokkal szemben szdsalékoa arányban kontingentálnák. Értesülésünk sze­rint Udrzsal miniszterelnök és különösen Be- nes külügyminiszter minden lehetőt elkövet­nek az irányban, hogy ezt a fontos kérdést a parlament még a nyári szünet előtt szabályoz­za. Benes külügyminiszternek ez azért fon­tos, mert enélküí a kereskedelmi tárgyaláso­kat elsősorban is Magyarországgal, továbbá Ausztriával és Németországgal nem lehetni eredményesen befejezni. Abban az esetben, ha a kormánypártok csütörtökig meg nem egyeznek, a partement a koalíció teljes csőd­jének leplezése végett nyári szabadságra megy. A képviselőhíz ülése Prága, junius 11. A képviselőháiz ima délután ismét összeült. Eredetileg azt hitték, hogy mcst több napon keresztül dolgozhat, a páriáiméul, azonban a koalícióban még minidig nagyok a nézeteüit-éirések, különösen ami a behozatali gabonám onopólinmoit illeti és így a házrínöíkség úgy határozott, hogy a mai ülésen kívül csak egy hét múlva, azaz junius 18-án, csütörtökön tart ülést a képviselőhöz, amely­nek mapiremdjéip. az áílümifogházról szóló <törvén3r- javaelat fog szerepelni. A házelnökeóg a kormány további intézkedésedtől teszi függővé a parlament e hónapi munkáját. Ha a kormány a jövő hét csü­törtökéig nem fogja benyújtani a gazdasági javas­ltatokat, úgy nincs kizárva, hogy junius 18-án már nyári szabadságra is megy a képviselőház. A mai ülést Malypetr elnök délután fél négy órakor nyitotta meg. Napirenden szerepelt a peren kívüli eljárásról szóló törvényjavaslat, amelynek előadói Stanek dr. és Riiichter képviselők voltak. Haltai elindult Európába Newyork, junius 11. Mellon pénzügyi kancellár Európába utazott s elutazása előtt kijelentette, hogy Európában egyáltalán nem fog államférfiakkal találkozni. Utazása ma­gánjellegű, Fiát megy meglátogatni, aki Cambridgebeh tanul. Az egyetlen hivatalos személyiség, akit fölkeres, az Angol Bank fő- kormányzója lesz, akinek vissza akarja adni amerikai látogatását. Az újságírók utaltak arra, hogy európai vélemény szerint Mellon a kontinens fővárosaiban a szövetségközi adós­ságok kérdéséről fog tárgyalni, Mellon erre határozott nemmel felelt. A riporterek véletlenül Mellon kabinjában találták Lord Rothermeret, aki kijelentette, hogy véleménye szerint újabb jóvátételi kon­ferenciáról szó sem lehet, mert Franciaország sohasem egyezik bele az uj adósságrende­zésbe* lük na* szAmunk 12 oldal % X. évf. 132. (2649) szám » PéntUk - 1931 junius 12 MvaOVARHIRbM

Next

/
Oldalképek
Tartalom