Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-11 / 131. (2648.) szám

Mae számunk US olda!

131. (2648) siám . Csütörtök * 1931 11

nMnaBBKaaBKui —— ———— ■MUmmSUm—BUW

Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre : évente 450^ félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több E^yes szám ára 1,20 Ki, vasárnap 2, —Ki

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Fősseckesxtő: politikai napilapja Felelős ss.etkess.10

DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Szerkesztőség: Prága l|w Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon* 30311. — Kiadóhivatal; Prága ÜL Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184.

SQRQÖWYCIMj HIRLRP, PRRHfl

Franciaország hallani sem akar a Young-terv revíziójáról

Egy francia kísérleti ballon — Hoover szerint a revizié a lefeiyyerzéstél függ — Brüning és (yrtius hazaérkezett

A csődbe került gazdasági politika

Sokszor megírtuk, hogy az osztrák örökség- kői a csehszlovák kormánypártok átvették a Fortwrsfceln-elvet, amely abban áll, hogy tehetetlenségük tudatában a hatalom tényezői elzárják fülüket a politikai és gazdasági élet égető problémái elől s a dolgok fejlődését egyszerűen a sorsra bizzák, majd meghozza az a megoldást. Ez a strncc-madár politikája, amelyből csupán az a veszedelem fenyeget, hogy minden kényelmessége ellenére nagyon keserű lehet belőle az ébredés.

De nemcsak a kormányzók vallanak kudarcot a nagy problémákkal szemben, hanem azok a tényezők is, amelyek oly szívesen ne- vezgetik magukat gazdasági vezetőknek. Nem nehéz a gazdasági vezetés a, konjunktúra idején, amikor a. gazdasági élet virágzik, ilyenkor tényleg elegendő a diszebéden elmondott ékes beszéd, ám a mai nagy gazdasági válság idején, amikor a hic Rhodus, hic salta parancsának kellene érvényesülnie, az itteni gazdasági vezérekből hiányzik a koncepció és a bátorság, hogy a régi utakat elhagyják és uj csapásokat törjenek. Pedig a szédületes tempóban haladó racionalizálás egyensen megköveteli az uj utakat. A földkerekség minden országában rendkívül előrehaladt a racionalizálás, ha á mód nem is egyezik meg mindenütt. A javak termelése énnek következtében hatalmas mértékben fokozódott és a termelők reménysége szerint a jövedelemnek is világmértékben kellett volna fokozódnia és ez igy is történne, ha a termelés fokozódásával egyidejűleg az elhelyezés lehetőségeiről és a fogyasztók vásárlóképességének fokozásáról gondoskodnának. Ám a racionalizálási eljárás során százezrek és milliók váltak ki mint produktív munkaerők a termelésből és ezek a fogyasztás szempontjából is elveszitek. A még munkában levők bérviszonyai pedig any- ayira. rosszak, hogy csak a puszta létet teszik lehetővé, úgy hogy a következmények természetszerűen állottak be, a vásárló erő még fo- <ozattabb mértékben zuhant, mint ahogy a ra- úonalizált termelés árukészletét fokozta. Az ^helyezési lehetőség tehát nemhogy nöiveke- lett, hanem jelentékenyen csökkent.

Már pedig a mai gazdasági rendnek egye- íesen életkérdése, hogy az áruk elhelyezésiét is a fogyasztást a termelés mértékére hozza is a termelésből kizártaknak újból munkahete tőséget nyújtson, különben a gazdasági endszer mai formája teljesen összeomlik. Mit esznek azonban a felelős tényezők más or- zágokban éppenugy, mint nálunk? Eltekin- ünk attól, hogy hónapok óta hivatalos nyilat- lozatokból folyton azt olvassuk, hogy a kon- unktura mélypontját már elértük és a gödiének újból kell emelkednie. Egyelőre mi em vesszük észre, hogy a gazdasági élet elenségei igazolnák ezt a megállapítást. Az gazság — sajnos — éppen az ellenkezőt múltja: a munkanélküliség egyre nagyobb és agyobb méreteket ölt és hogy az építészeti zakma kisebb konjunktúrája felvesz és al’kal- íaz ugyan munkaerőket, de ezt a tényt a más zakmákban mutatkozó dekonjunktúra sulyo- an lenyomja. A keresztény fémmunkások ize mi nemzetközi kongresszusa megállapitot- i, hogy a bérleépités nemzetközi jelenséggé ált. Ez lenne az ut, amely az elhelyezést és

vásárló erőt fokozná? Ha igen, akkor az szielenséget akarják valósággá tenni és ak- or valóban el kellene hinni, hogy a munka- dók inkább önmagukat is ruinálják, Somogy azt. a lehetőséget megfontolják, hogy a iinegtíkeí részesítsék a technikai vívmányok tál hatalmasan fokozott termelés benső elődeiben.

Páris, június 10. A kamara tegnapi ülésén Briand kétizhen nyilatkozott Franciaország és Németország viszonyáról) s különösen a Young-szerződés revíziójáról és a chequersi találkozó eredményeiről. Beszédének legfontosabb része a következőképpen hangzott;

„Lehetséges, hogy Németország a londoni megbeszéléseken fölemlítette kedvezőtlen gazdasági helyzetét. Ehhez joga volt. Ha azonban valami olyan ajánlat történt, amely ellenkezik Franciaország érdekeivel, nekünk is jogunk van nemet mondani. A jóvátételi kérdést a velünk való megegyezés nélkül lehetetlen rendezni. A Young-szerződés a közelmúltban lépett életbe. Revíziójáról szó sem lehet, mert állandó jellegű szabályozást jelentett. Viszont több olyan lehetőséget tartalmaz, amely Németország helyzetét megkönnyítheti. Németországnak , érdeke, hogy e lehetőségeket kihasználja,' de a legközelebbi nemzetközi konferenciáig hosszú az ut és csak az adósságkérdés rendezésén át vezethet. Ne beszéljünk tehát uj revíziókról és uj jóváté- teli konferenciákról. A francia külügyminisztériumót ebben az irányban senki meg nein kérdezte, de ha ez megtörtént volna, nem adott volna választ, mielőtt a francia parlamentet meg nem kérdezi."

Briand második beszédében a breslaui acélsisak szövetség kongresszusáról nyilatkozott. Megállapította, hogy a német tábornagyok, tábornokok és hercegek jelenlétében sajnálatraméltó szavak hangzottak el. A kongresszuson ugyan nem 150.000 ember vett részt, hanem mindössze 50—60.000, de a használt tónus nyugtalanító volt s a francia kormány nem hagyhatja figyelmen kívül az eseményt. A német kormányt állandóan figyelmeztetni kell az ilyesféle manifesztációk ve szedőiméire s arra kérni, hogy minden eszközzel nyomja el a hasonló megnyilvánulásokat. Franciaország szempontjából természetesen nem volna előnyös, ha a mai kormányt a jobboldal megdöntené. Ebben az esetben sem fenyegetné veszedelem Francia- országot, mert minden eshetőségre föl van készülve, de addig egyetlen alkalmat sem mulaszt el tiltakozása bejelentésére és álláspontjának érvényesítésére. A vezető német államférfiak sok szomorú órát okoztak Briand- nak, de ő nem kedvetlenedik el. Lehetséges, hogy Brüning kormánya gyönge, de még mindig jobb, ha ő uralkodik, mintha Hitler kerül uralomra. Viszont Franciaország lakosságának akkor sem kell nyugtalankodnia, ha a

Minálunk nagyon sokat beszélnek a gazdasági élet tőkével való dopingolásáról. Az állam külföldi és belföldi kölcsönöket vesz fel, de ezeknek hatása teljesen elmarad, mert a kölcsönök jövedelmét nem produktív .munkaalkalmak megteremtésére használják ifleft, hanem az állami kasszában mutatkozó lyukakat tömik be velük, vagy pedig bizonyos olyan tranzakciókat hajtanak végre, amelyek csupán a nemzeti bank presztízs-szükségletéből származnak. Egyes gazdasági körök a gazda- ségi élet megélénkülését az úgynevezett kamatnélküli építési alap megteremtéséből várják. Mások ismét uj terveket forgatnak, de a

nemzeti szocialisták hatalomra kerülnek, mert bizonyos, hogy ebben az esetben Franciaország nem mulasztaná el az intervenciót.

Briand beszéde után Franklin Bonillon interpellációt akart bejegyeztetni, amelyben újabb bizalmatlanságot fejez ki Briand- nak. Hosszú és izgatott vita után, amelynek folyamán a szocialisták és a jobboldali pártok csaknem összeverekedtek, a kamara leszavazott és 314 szavazattal 252 ellenében elvetette az interpellHációt.

Ili konferencia előtt!

Páris, junius 10. A félhivatalos Petit Párisién ma genfi jelentést közölt amelyet illetékes körökben írunckv kiséHé.i b állón nak tekintenek. Genfi körökben hónapok óta egy nagy nemzetközi konferencia összehívásáról beszélnek, amelynek célja nem a Young-szerződés revíziója, hanem a hágai megállapodások egyes enyhítő passzusainak alkalmaztatása volna. Az Egyesült Államok ellenzékisége miatt a jóvátétel! kérdést egyelőre nem lehet összekötni a háborús adósságok kérdésével, ennek ellenére Németország segítségére kell sietni, mert a német ipar tőkeszegénysége óriási és ilyen körülmények között lehetetlen az üzemeket fenntartani. A moratórium megszavazása egyedül nem segíthet Németország bajain. Szélesebbkörü akcióra van szükség, esetleg a baseü nemzetközi bank vezetése alatt oly módon, mint ahogy a népszövetség kétszer már Ausztria segítségére sietett. Természetes, hogy Németországnak komoly és végérvényes garanciákat kell adnia a jövőre nézve. E konferencia összehívását különösen a közép- és keleteurópai államok kívánják, mert Németország összeomlása számukra rettenetes következményekkel járna. A kisantaint köreiben egyenes és akár brutális eszmecserét követelnek Németországgal, mert a diplomáciai játék félhomályánál és a versaillesi szerződés állan- dá aláaknázó sánál ez a nyílt szakítás többet ér. A Petit Párisién szerint a likvidációs konferencia tehát körülbelüli! olyan atmoszférában ülne össze, mint amilyen atmoszférában a génuai konferencia folyt le. Ha igy történik, akkor a leszerelési probléma megoldását el kell halasztani. Nyilvánvaló, hogy a Petit Párisién az egész kombinációt az utolsó mondat miatt közölte, mert ami Franciaországot a legjobban idegesíti, az a

komoly megvalósiíásra való készség teljesen hiányzik. Gazdasági tettek helyett politikai okok szította pár t verse ngesek jelentkeznek a politikai életben s a mai rendszer politikai csődje annyira haladt, hogy pozitív “eszmékre egyáltalán nem képes jutni és további fen maradását csupán annak köszönheti, hogy a nyár áll a küszöbön. De ha majd az ősz fel- íbukkan s a tél problémái előre vetik árnyékukat, akkor ennek a politikai rendszernek a községi választások alkalmával kel) számot adnia sáfárkodásáról és ez a számadás balul fog kiütni a Fortwurs telei bajnokai szempontjából

jövő év elejére összehívott nagy lefegyverzési konferencia.

HaeDonald sikere

London, junius 10. A Times szerint az angliai német látogatás Brüning és Out tins személyes sikerének tekinthető. Akik a német miniszterekkel érintkezésbe kerültek, nem győznek magasztalni előzékenységüket és tapintatosságukat. Az a körülmény, bogy a király fogadta a németeket, azt bizonyítja, hogy a legfelsőbb angol körökben is nagy jelentőséget tulajdonítottak a chequersi találkozónak. A külpolitikában a munkáspárti kormánynak szerencsés keze van. A munkáspárt volt az, amely !924-4>en előkészítette a Dawes-ter- vezet elfogadását, s MacDonald második kormánya alatt sikerült megvalósítani a washingtoni utazás után a londoni flottale szerelési konferenciát, amely kedvező eredménnyel végződött.

Hoover Cliequers eredményeiről

Washington, junius 10. Á chequersi találkozóval kapcsolatban Hoover köztársasági elnök rendkívül foutos nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy a háborús adósságok revíziójáról mindaddig szó sem lehet, amig a lefegyverzési konferencia eredményei nem ismeretesek. Hoover szerint azok az amerikai szakértők, akik a német gazdasági helyzet tanulmányozásával foglalkoznak, azon a véleményen vannak, hogy Németország mindaddig elviselheti mai terheit, amig megállapítható, vájjon a nehézségek a világkrizis hatása alatt kelot- keztek-e, vagy pedig különleges német politikai okai vannak. A továbbiakban az elnök kifejezi, hogy az Unió a világháborúban legyőzött államoktól nem követelt hadisarcot s hogy Amerika szövetségesei adósságának legnagyobb részét elengedte. Éppen ezért az amerikai kormánytól nem várható, hogy adófizetőire uj terheket rój- jon csak azért, hogy Európa folytathassa fegyverkezését. A washingtoni kormány mindaddig nem dönt, amig nem látja, hogy hogyan viselkedett Európa a lefegyverzési konferencián. Hoover szerint tehát Amerika magatartását két ténv determinálja:

1. az, hogy amerikai felfogás szerint a német helyzetet egyelőre nem szabad két- ségíbeejtőnek tartani; 2. az, hogy miként fog viselkedni Európa a jövő évi lefegyverzési konferencián.

A lémet miniszterek Bremerhavenben

Bremerhaven, junius 10. Brüning dr. kancellár és Curíius dr. külügyminiszter nia délelőtt kilenc órakor az Európa fedélzetén a kikötőbe érkezett, ahonnét rövid üdvözlés után folytatták útjukat Berlinbe. A kikötőben Stimming, a Norddeutscner Ltoyd főigazgatója és a 'brémai szenátus képviselői üdvözölték a minisztereket. A kommunisták megkísérelték, hogy tüntetéseket rendezzenek, de a rendőrség meggátolta őket tervük keresztülvitelében.