Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-27 / 145. (2662.) szám

6 1981 jumifois 57, siotnihat. «MHM«iggM8MBatf2Baaiai»MaBniaiuM iiwi Ilii iii Mii’^^lll^nBna A kereskedelmi miniszter lapja tétlenséf gél vádolja a kormányt a (iektzlcfák-magyar kérdésben A tiárodni Listsr szerint december óta elég idd lett volna a kereskedelmi tárgyalások előkészítésére VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszor­szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap'1* pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, L6rinckapu-u. 17. IL (Central-passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvété- lezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská ul. Í2. III. éra. eszközöl. — Országos páiríigazg|aitórá meiv&zte M VáTlnay Ernőt a nuaglyar nemzeti párt elmölk- ségo. Kassai szerkesztő súgóink jelenti: Szép kitüntetés érbe Várnay Ernőt, a magyar nemzeti párt keletszlovenszkói kerületének ed'diigi főtitkárát. A Liptósizentiivánban tar­tott pártelnök sági ülésen a párt vezetősége országos párt igazgatóvá léptette elő a nagy népszerűségnek örvendő főtitkárt, amivel kisebbségi éltetünk egyik csendben, dolgozó, de annál nagy óbb értékű munkát végző inaik aionárinsát részesítette megérdemelt elismerésiben. A kinevezés biire a párt. kö­rében mindenütt osztatlan örömöt váltott ki, aminek bizonyítéka az a számtalan sze­mélyes és kivélbeli gratuláció, amiveH a pár {igazgatóvá előléptetett Vánnay Ernőt ebiallmazizálk. ügy értesülünk, hogy a párt keleíiszlO'vensíZ’kói) körzetének .magyarsága bankett keretében akarja megünnepelni ,Váriniay Ernő pártigazgatóvá történt kineve­zését. — Az erdélyi magyar irodalom gyásza. Budapestről jelentik: Az erdélyi magyar irodalomnak nagy gyásza van. Szerdán dél­után hosszas szenvedés után 45 éves korá­ban .meghalt Kunoz Aladár dr. tanár, az is­mert erdélyi író. Kun ez Aladár Kolozsvárott fejtett ki értékes írói és újságírói működést s az Erdélyi Helikon egyik lelkes vezetője volt. A háború alatt öt esztendőit töltött a franciák hadilfogságáíban és ennek a fogság­nak az emlékeit dolgozta fel Fekete Kolos­tor ciimü nemrég -megjelent munkájában, amelyet a kritika .naigy elismeréssel foga­dott. Kumcz Aladár azokért az élményekért, amelyek a Fekete Kolostor cimü regényé­nek anyagát -szolgáltatták, életével fizetett. A hadifogságban szerzett betegsége nemrég ágynak döntötte. Kolozsvárról föl kellett hozni Budapestre, de itt sem tudtak segiite- uii, szerdán délután .meghalt. Az elhunyt­ban Kuncz Ödön dr. egyetemi tanár, a Ma- gya rorszá-gT Szövet-kezetek Szövetségéinek ügyvezető aieinöke, az -öccsét gyászolja. — Meghalt Apponyi Lajosné (grófnő). Nyitrai tudósítónk jelenti; Az ősi Apponyi-kastély or­mán gyász lobog ót lenget a szél. Elköltözött az élők sorából Apponyi Lajosné (grófnő), az ál- dottlelkü nagyasszony, aki egész életét a közjó- tékonykoclásnak áldozta. Alig néhány hónap vá­laszt el attól, hogy megünnepelhesse a társada­lom ötvenéves évfordulóját azon közjótékony­sági intézmények létesítésének, amelyeket Ap­ponyi Lajosné emelt és tartott fenn munkát, fáradságot és anyagi áldozatot nem ismerve. Ap- ponyban iskolát, majd az aggok és munkakép­telenek számára menházat létesített, később 24 ágyas kórházat rendezett be és gondoskodott arról, hogy kórházának betegei mindég kellő ápolásban és orvosi kezelésben részesüljenek. A világháború kitörése után kastélyát sietett kór­házzá átalakítani s a k'sapponyi hadikórház a sebesült és beteg katonák százainak adta vissza egészségét. A nagyasszony nevéhez fűződik az apponyi kastély 30 ezer kötetből álló, világ­hír ességü könyvtárának a rendezése is. Férje hosszú időn keresztül a királyi udvarnál az ud­varnagyi méltóságot viselte e a nagy méltó­sággal járó nagy befolyást is Ap-ponyi Lajosné mindig a jótékonyság szolgálatába tudta áílita- tani. Amikor hetekkel ezelőtt állapota válságos­ra fordult és érezte, hogy a halál közeledik, azt a kívánságát fejezte ki, hogy temetésénél mel­lőzzék a fényes múlthoz illő fényes külsősége­ket. A díszes libériák sora el is maradt a. teme­tésről, amely azonban igy is méltó egyházi pom­pával ment végbe. A temetési szertartást Kmetykó Károly dr. nyitrai püspök nagy papi segédlettel végezte és kisérte utolsó útjára a nagy halottat a környékbeli falvak lakóinak és iskolái növendékeinek gyászoló sorai között. A megboldogult nagyasszonyra néhány héttel ha­lála előtt a római pápa táviratban küldte apos­toli áldását. _ Pozsonyban a Szárazvám 6. sz. alatt le­vő és évtizedek óta fennálló Bútorcsarnok (Bútorkereskedelmi R. T.) ,a Zöldszoba ucca 5. szám alá költözik át. Költözködés miatt a raktáron levő, közismerten elsőrangú búto­rok mélyen leszállított árban, kedvező fize­tési feltételek mellett kerülnek kiárusításra. — Greta Garbó súlyosan megbetegedett. Londonból jelentik: Greta Garbó hetek óta bete­gen fekszik Hollywoodban. A világhírű filmszi- nésznő környezetéből kiszivárgott hirek szerint állapota súlyos és félő, hogy le fog mondani filmtevékenységéről. Mihelyt teheti, — így szói az információ — Európába hajózik át, hogy va­lamelyik elsőrangú szanatóriumban, gyógyulást keressen, Prága, június 26. A nemzeti demokrata Ná- rodni Listy rendkívül eüly-os kritikát gyakorol a kormány (habozó külkereskedelmi politikája fölött. Mindenekelőtt szemére veti a kormány­nak, hogy június 24-ig, amikorra Friedmann dr. meghatalmazott miniszternek Genfibe kellett volna utaznia a magyar kereskedelmi delegá­cióval va’ tárgyalásokra, nem tudott megálla­podni a gaboinabehozata.li kérdésben s igy Friedmann tervezett utazása elmaradt. Az a benyomásunk van — írja a kereskedel­mi miniszter lapja —, hogy nem történt meg minden szükséges lépés a Magyarországgal való végleges megegyezés érdekében. Ez a tétlenség veszedelmes. Mikor az An&chluss megvalósításának veszedelme fenyegetett, min­dent megtettünk az irányban, hogy a német tö­rekvéseket meghiúsítsuk s egyúttal hangsú­lyozták azt, hogy nem elég nekünk negatív ál­láspontot elfoglalni a német törekvésekkel szemben,, hanem Csehszlovákiának Középeuró- pában a gazdasági aktivitás politikáját kell kezdeményeznie. Az aktívabb középeuTÓpai 'ke­reskedelmi politika ráadásul még lényegesen könnyebb lett számunkra.1* A genfi európai bi­zottság, mint ismertes, elfogadta a nemzetközi kereskedelmi politika alapjainak olyértelmü módosítását, hogy a földművelő államok részé­re, melyek Közéipeur ópában többségben van­nak, a legnagyobb kedvezmény elve alól adjunk mentesítését, vámkontingensek és preferenciák formájában. Csehszlovákiának tehát minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy Középeurópá- 'ba.n kezébe vehesse a vezetést, annál is inkább, mert Genifben elutasították az ipari kontingen- táiás kívánságát, mely Középen répában csak a német kereskedelmi politika résziére volna ked­vező. S ezzel szemben milyennek látjuk Cseh­szlovákia politikáját? — (teszi föl a kérdést a Kár odúi Listy. Napról-naipra halogatta a kor­mány a gabonabehiozatali kérdés elvi rendezé­sét. Nézetünk szerint december 15-ike óta elég idő volt arra, hogy megtárgyalja a Magyarországgal való tár­gyalások megújításának előfeltételeit és ha az év első hónapjaiban ez nem sikerült, akkor legalább a genfi határozatok óta elintéz­hették volna a behozatal (kérdést. Amennyiben a külföldi gabona behozatala érinti a belföldi gabonatermelés érdekeit, a nemzetközi fórumo­kon már megtalálták erre nézve is a szabályo­zás formáját. Meg lelhet ezt valósítani vagy a vámok risztornójálban, vagy pedig a vámkon­tingensek formájában. Sem az egyikhez, sem a másikhoz nem szük­séges a behozatali monopólium, amelynek megtárgyalására heteket vesztettünk el. Csehszlovákia nyugodtan tétlenkedik éppen úgy, mint az Ansehlues-törekvések első jelent­kezésekor. Nemcsak hogy nem . fejt ki aktívabb kereskedelmi politikát Középeurópában, hanem — Dcktorráavatás. Hámos Margit, Hámos Aladárnak, a Dunabamk igazgatójának leányát szombaton, e hó 27-én déli tizenkét órakor avat­ják a pozsonyi egyetemen a jog- és álamtudo­mányok doktorává. — Katedrát kap a közlekedésügy Angliá­ban. Londonból jelenítik: Az angol egyeteme­ken a közel jövőben több katedrát állítanak föl, .amelyekről egyetemi tanárok fogják taní­tani a modern közlekedés és szállítás_ tanát, — Halálozás. Poprádfelkán junius 24-én 74 éves koráiban elhunyt Csiskó Jakab, az Országos Bánya és Kohőtársulat máriahutai telepének nyugalmazott tisztviselője. Teme­tése nagy részvét mellett ment végbe. Özve­gye, gyermekei és nagy rokonság gyászolja. — A kárpátaljai református egyházkerület bel­missziói konferenciája Nagypaládon julius else­jén este kezdődik s harmadikén este ér véget. Találkozás elsején, szerdán délután félnégy óra­kor a tiszaujlaki állomáson. A konferencia pro­gramja a következő lesz: A megnyitó estén pré­dikál Lsaák Imre. Előadást tart az egyházfenn­tartó alapról Bertók Béla püspök. Üdvözlések. — Julius másodikán, csütörtökön reggel prédi­káció után előadások lesznek megbeszélések­kel: 1. Az adminisztrációs egyháztól a missziós egyházig: Szabó Béla. 2. A szociális kérdés: Si­mon Zsigmond, lsaák Imre. 3. Az egyházfegye­lem: Tornyai János. Délután: 1. A kálvinizmus küzdelme a létért: Sárkány Lajos dr. 2. Árva­házunk: Bácsy Gyula. — Julius harmadikén,' pénteken reggel prédikál: Király Zoltán. Elő­adások: 1. Ifjúságunk megszervezése: Pói Jó­zsef. 2. Tanügyi kérdések: Szabó Sándor, Takáts Gyula, Csík István tanítók. Délután: Nőszövet­ségi gyűlés. Megnyitja: Nagy-Iday Ferencné.. Előadnak: dr: Buday Istvánná, Hokky Károlyné, Szabó Sándorné, Mészáros Ferenc. Este: Záró- gyülés. A külmisszióről előadást tart: Szabó Béla. Elutazás szombaton reggel. Akik ezentúl akarnak még jelentkezni, azok jelentkezésüket már egyenesen a nagypaládi lelkészi hivatalhoz küldjék* nyöket, nevezetesen a közép- ég délkeleteurópai földmivelő államok részére nyújtott vámkontin­gensek kérdésében s azonnal tárgyalásokat kez­dett Romániával és Magyarországgal is. Romá­niával való tárgyalásai már befejezés előtt ál­lanak e a szerződés a kontingentálás elvére épül, tehát azon az alapon, 'amelyen mi ig kezdettől fogva állottunk, tehát monopólium g a beho­zatal egyéb átszervezése nélkül, mely módokat a külföld mindenütt elutasította. A kontingentálás és restaurálás elvein épül föl Ausztria és Ma­gyarország szerződése is s ugyanilyen alapon tárgyal Ausztria Jugoszláviával. A csehszlovák kereskedelmi politika azonban továbbra is stagnál. A felelős tényezők nem félnek attól a veszede­lemtől, mely ebből szemmelláthatólag fenyeget? Néba felhozzák azt, hogy Magyarországnak na­gyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy velünk ke­reskedelmi szerződést kössön, mint nekünk. Számszerűleg igaz, hogy Magyarország a szer­ződésen kívüli állapot következtében többet vé­szit, mint mi, mert a magyar kivitel értéke a ta­valyi első négy hónaphoz viszonyítva a szerző­désen kívüli állapot következtében mintegy 85 százalékkal esett, mig a mi magyarországi kivi­telünk a tavalyihoz képest csak 30 százalékos visszaesést mutat. Azonban Magyarország anyagi kára előny-e a mi számunkra? A textilipar az utolsó három év alatt az utód­államokban 50 százalékkal kevesebb kivitelt mu­tat föl. Ez a visszaesés nem a pillanatnyi, hanem sok esztendős rendszeres politikának káros ered­ménye. Az egyszerű polgár nem tudja megérteni, miért nem kötünk szerződéseket olyan álla­mokkal, amelyekbe kivitelünk van. Több mint kétszázezer munkanélküli vau ná­lunk. Az állam az egyik oldalon segélyeket fizet ezeknek a munkanélkülieknek, a kormány kü­lönböző pénzügyi, szociális és egyéb intézkedé­seket tesz. a másik oldalon viszont nem tudja létrehozni azokat az előfeltételeket, melyek szük­ségesek a kereskedelmi szerződésekhez olyan államokkal, ahová kivitelünk irányul. Emberi szempontból is nehezen érthető a kormány eljá­rása. Több együttérzést kellene hogy tanúsítson azok iránt is, akik a nyári munkaszezón előre­haladása dacára is munka és kenyér nélkül ma­radtak, akik hetenként csak két-három napot dolgozhatnak s ezek hozzátartozóira is, akikkel együtt százezres tömegeket képviselnek s nincs reményük a jobb holnapra, ugyanakkor viszont a kormány nem tud mutatni annyi elhatározott­ságot, hogy kereskedelmi politikájával jobb előfeltételeket biztosítson a kivitel számára és a munkanélküliség ellen. Az államrezon paran­— Uj helyiségbe költözött az országos ke­resztényszocialista párt pozsonyi központja. Az országos keresztényszocialíst-a párt pozsonyi központja közli híveivel, hogy átköltözött a Ventur-ucca 9. számú házba. Telefonszám vál­tozatlanul 765. — Halálos moziszerienjcsétleníség Romá­niában. Bukarestből jelentik: Egy galaci moziban tegnapelőtt este tűz támadt. A ve­ti tógépben lévő fillim pörgetés köziben ki- gyulllad't, mire az operatőr kirántotta az égő filmtekercset, amely azonban a filmé lékel telt ládába esett. Néhány pillanat alatt lángban állott a gépterem, amelyből az operatőr segédje lángoló ruhában segítsé­gért kiáltozva rohant ki a nézőtérre. A né­zőtéren nagy pánik támadt, amelynek csak a rövid idő alatt a helyszínre érkezteti tűzol­tók vetettek véget. Annikor a tüzet eloltot­ták, a gépterem villanykapcsolója melleit szénné égve találták meg az operatőrt, aki­nek keze a villanykapcsoló fogantyúján nyu­godott, amelyet még tu'toLsó pillanatban ki akadt kapcsolni. Az operatőr segédjét hal­dokolva találták meg a nézőtér padsorai kö­zötti. Több sebesülés nem történt. *• — Veszedelmes leánykereskedőt tettek ár­talmatlanná Lengyelországban. Varsóból jellen­tik: A tírsaui pályaudvaron tegnap elfogott a rendőrség egy régen keresett varsói leány,ke­reskedőt, aki nagyobb szállítmánnyal: tizenkét parasztleánnyal útban volt Danzig felé. Kide­rült, hogy a leányokat argentínai örömfliázak- ban akarta elhelyezni. - f — Marosvásárhelyen meRbolőttc magát egy ti- zenkétévcs kisfiú. Marosvásárhelyről jelentik: Víg József tizenkétéves elemista a szomszédban ello­pott egy kis ezüst értétárgyat. Tetten érték és az esetet közölték a fiú édesanyjával, akii meg fedte fi­át. A kis elemista erre beszökött apja szobájába. i előkereste apja revolverét és mellbelőtte magát. [ Mire édesanyja berohant a szobába, már halott volt. ■áadásul hagyja, hogy Németország'megelőzze, nert Németország elsőnek használja ki a leg­utolsó genfi megállapodásokból levonható elő­csolja, — hangsúlyozza a Nár. Listy, — hogy a felelős tényezők ne folytassák tovább ezt a mai tétlenkedést a kereskedelmi politika terén. A trencséntepiici régi „Sina“-§ürdő freskói Köbölkút, junius. A P. M. H. minapi számából olvastam, hogy az ezrek által ismert tremcséntep- lici „Sina“ fürdőt alapjából lebontották és helyébe uj, a jelen korszak kívánalmainak megfelelő, a légi szigorúbb orvosi és balneológiái) követelménye­ket messze túlhaladó, párját ritkító architektúrá­val, háromszorta nagyobb tükörrel s a források kibővítésével biró fürdőt létesítettek. Szinte megille födtem a nagy és hirtelen válto­zás olvasásakor és bizonyos szomorúság ülte meg a szivemet, mint Treuceénteplic régi látogatóját, csuzos bántalmaim gyógyhelyének nagy átalaku­lása felett, holott örülnöm kellene, hogy a fürdő gyógyerejének hiivatottságához méltó köntösbe öl­tözött. Nem a régi medencét, sem a régi, bár még min­dig szép épületet sajnálom, hanem a fürdőmeden­ce oszloposa rnotkos falain az idő vasfoga s főként a 42 fokos kénlhydrogén tartalmú állandóan pá­rás levegője által száz év alatt e falaikra maródéit képeket, melyek a figyelő ás gondolkodó szemlé­lőre — legalább én reám — úgy hatottak, a leg­tisztább fehér, fekete, zöld, kék, sárga színek min­den árnyalatával, mintha ősi freskó-képeket né­zegettem volna. S annál inkább sajnáltam, miive/l azok emberi kéz beavatkozása nélkül vetődtek a falakra s amelyek az élet nevezetes alakijait és ese­ményeit a képzelet alig számiba vehető közreműkö­désével állították a szemlélő elé. S ez éppen ele­gendő volt arra, hogy a medencében abszolút hallgatásra kárhoztatott fürdözőnek egyéb szórako­zás híján kellemes időtöltésül szolgáljon. Feljegy­zéseim nyomán már tavaly meg akartam írni im­pressziómat, de nem ás gondoltam arra, hogy ily hamarosan, amerikai módon történik m g a válto­zás, miért is sajnálom, hogy fényképfelvételeket nem készítettem róluk, hogy* azokat a tepiici kedves emlékeim közé sorolhattam volna. Hogy azonban a lerombolt falakkal ezek az érdekes ter­mészeti freskók feledésbe ne menjenek, legalább némileg körvonalazva mutatok be néhányat a sok körül. A medence férfi bejáratával szemben, a női bejárattól jobbra eső fal felső magasságában egy hanyatt esett mezítelen kis gyermek képe volt látható, amely fölött mentésre nyitott kéz nyúlt. Ennek tőszomszédságában, belekalkulálva az előb­bi kép egyik görbéjét, egy borjufej bárgyú szemei vetődtek a nézőre. Ezekből alább egy kuszáit ha­jú síró asszony hajolt ágyban fekvő holt gyerme­ke fölé. Az asszonytól jobbra egy harcsabajszu férfi a fürdőben balkarjávaii hárította maga elől a vizet; majd ennek tőszomszédságában egy far­kaskutya megnyúlt pofája, figyelő hegyes fűtek­kel volt látható. A haloítaságytól balra a 8-ák fres­kó egy karingben, gyóntatószékben ülő papot áb­rázolt, amint meredt szemekkel a halott gyermek­re nézett. Most jobbra haladva a csendre intő szlo­vák és német feliratú táblától balra egy széles ar­cú szürke sapkás férfi szemszögéből szigorú te­kintettel figyelmeztet a táblán olvasható utasításra, amelynek megszegése 50 Kos büntetéssel jár. A táblától jobbra egy összehajtó szerelmes pár egy nekik háttal ülő alaknak — nem tudtam kivenni — könyvébe vagy kártyájába hiibioel. A 11-ik kép a törökverő Hunyadi János, mig a következő Rá­kóczi Ferenc daliás alakjait juttatta eszünkbe. A be­járat fedett egy zaráml okbaráíot láttam, kopasz tarkóval, csuhával a vállain, bottal a kezében. Vala­mivel tovább rojtos fürdőruhában, fotelben ülő, bon­tott hajú hölgy volt látható’, akivel szemben állva egy fontoskodó képű férfi beszélt, — ki tudja miről, lehet, hogy a múlandóságról, talán éppen arról, hogy az ő életük is már leáMozik. A 15-fic kép az öreg bibliai hős Eleazárt hozta emléke­zetünkbe; míg a 16-;ik Nietzsche Friedrichnek, a nagy német filozófusnak és költőnek valahol Mün­chenben látott szobor alakját varázsolta elém. A kö­vetkező kép majomábrázatu ősembert, a 18-ik fal- diszül szolgáló emberfejet, a következő csapzott bajusszal és szakállal tudós arcot, mig ez utolsó fel­fedezhető alakok fürdőben öeszene ve tgélő asszony- fejeket ábrázoltak. Az emlékezetes freskók tehát a ledöntött falak­kal együtt eltűntek. Vájjon, ha az idén is szeren­csés lehetnék Teplicbe menni, mivel fogom tölte­ni a forró vízben nehezen múló félórát, amely a képek szemlélgetésével s újabbak fölfedezésével néha háromnegyed órára is nyúlt. Nehéz prob­léma. Valószínűleg úgy s azzal, hogy előbb be kel­lene várni egy uj századnak az eltűnését, mely alatt az idő vasfoga és a kénhydrogénes víz párái által az uj századok még modernebb alakjait és eseményeit marnák be a falakba s aztán azokat szemlélném. De azt az időt már aligha érem el. Stampay János. * 6 — A monokli és a szerencsejáték. Londonból je­lentik: Emil Meyrewitz, az amerikai optikus szö­vetség elnöke egy előadásában kijelentette, hogy európai körútja során meggyőződött arról, hogy minden szerencsejátékosnak feltétlenül monoklit kell viselnie. A monokli megmerevíti az arcot, úgy­szólván álarcot tesz a játékos elé, megakadályoz minden arcjátékot s ezáltal Ehetetlenné teszi, hogy érzelmeit a többi játékos élőt elárulja. — Repülni tanulnak a londoni soffóTök. Lon­donból jelentik: A londoni autóbuezsoffőrök re­pülő klubot alakítottak, amelynek tagjai heti 6 pennyért teljes repülő kiképzésben részesül­nek. Eddig 1300 autóbusz-soffőr lépett be a klubba, amely London egyik északi külvárosa mellett rendezett be repülőteret. xx Fej-, váll- és ágyékreumánál, idegíájá- soknál, szaggatásnál és zsábánál a természe­tes „Ferenc József*' keserűviz rendkívül haszr- nos liázisze-r, mely kora reggel egy pohárral 'bevétve, az emésztőcsatornát jól kitisztítja. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom