Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-26 / 144. (2661.) szám
1981 jnmlms 26, péntek. rPRX^íMAfitoR-tflBItSP 5 Magyar gyermek magyar iskolába való! Magyar szülök! Nemcsak gyermekeitek lövőiének, de a nemzet jövőjének is tartoztok azzal, hogy magyar iskolába Írassátok fiaitokat és leányaitokat! Interpelláció a Belügyminiszter Úrhoz Lestyán György niiny-remetei lakos kiutasítása tárgyában — Beadják: Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai Miniszter Url —— Lestyán György, békéscsabai születésű, ágostai evangélikus vallásai, szlovák anyanyelvű nizny-remetei lakos, ácsmestert most már negyedikben kiutasították a csehszlovák köztársaság területiéről, jóllleihet tíz éve egybőlytálban lakik fenti községiben s a háború előtt is lakott már ott két évig, továbbá ír saván, Beregszászon és Dovihojén is hoisszablb ideig, úgy hogy összesen mintegy busz éve van a mai csehszlovák köztársaság területéin. Nevesett mint ácsmester és földművelő szorgalmas munkása volt a községnek « nem egyszer ingyen végzett mun. kákát a köz számára, amiért a kíözsíég ruszin lakossága általánosan kedvelte- Mindamellett, hogy Lestyán sohasem politizált, .mégis több iizfoen kiutasították. Először az elmúlt éviben, amikor a község egész lakossága ragaszkodott ittmar adásához, s az országos hivatal visszavonta a kiutasítást, de felhívta állampolgársága megszerzésiére. A múlt év májusában be is adta kérvényét az államipolgárság megszerzéséért, amely kérvény a mai napig sincs elintézve. Mégis ez évben .már harmadszor kísérelték meg Les- tyánmak a magyar határon való át tevését. Első Ízben ez év április 28-án Csapon, másodízben junius 1-én H idasnémetifoen, legutóbb Szolban át e hó 15-ién. A magyar hatáságok nem akarták átvenni a két évtizede itt lakó Lestyámt, aki Hidasnémetiből a legutóbb éhezve*, pénz nélkül, gyalog tiért visz- sza a legalább 200 kilométernyire fekvő falujába. Nem akarva az egyszer végigszenvedett kálváriát a legalább 600 kilométer- nyitre fekvő Szob állomástól is újból megtenni és gyalog: és éhesen visszajönni, így bizonyára könyörgjött a magyar hatóságoknak, hogy vegyék át, akik — nem jogainak elismerésével, de humánus szempontból —■ át is vették. Történt ez legutóbb ez élv június 15-én, amikor éjijei két órakor vonszolta kti ágyából a osendőrség a szerencsétlen embert, hogy feleségétől és négy kiskorú gyermekétől elragadja a kenyérkereső apát. A kezeim között lévő 68 aláírás, amely a közelégnek csaknem valamennyi csailáldlfőijét maigában foglalja, igazoltja, hogy Lestyán eeimimilféle politikai pártban nem volt 6 politikával egyáltalában nem foglalkozott. Tisztelettel kérdem esek után a miniszter urat: nem tartja-e különösnek, sőt egyenesen folitzarrnak és külpolitikai szempontból súlyos balfogásnak, hogy egy békéscsabai szlovák embert, aki több mint 20 éve lakik a mai csehszlovák köztársaság területén, éppen akkor utasítanak ki, amikor szerte a köztársaságban gyűléseket tartanak a békésmegyei szlovákok magyarországi elnyomatása miatt? Hisz e« a példa ordít a küllőid fellé, hogy íme igy bánnak a békési szlovákokkal a saját testvérei': kiutasítják, kenyérteflenné teszik s a családját nyomorba taszítják. Nem gondolja Miniszter Ur, hogy a magyaroknak az lesz a legjobb propagativ eszközük, ha a kiutasított Lestyán Györggyel elbeszéltetik itteni szenvedéséit, meghurcoltatását, felesége s négy gyermeke itteni nyomorát a békés megyei szlovákok előtt? Tud-e egyáltalán Miniszter Ur a brutális esetről s tűd-e arról, hogy a kiutasitási eljárást foganatosító ukrán járási főnök hosz- rbu évekkel később jött a csehszlovák köztársaság területére, mint Lestyán György, s ő kezdeményezi és hajtja végre a kiutasítást ? Hajlandó-e Miniszter Ur ezt az állaim- írezon szempontjából is súlyos hibát jóvátenni, — ha még jóvátehető, a hajlandó-e Lestyán rövidesen nyomorba jutó családjáról: feleségéről és négy kiskorú gyermekiéről gondoskodni, amely utóbbiak egyike hathetes, másika két s a harmadik három esztendős? Prága, 1981 junius 19. {AJáitrások^ A szlovénnal mezüiaiilasági tanács tagsági helyeire az országos képviselőtestület puccsszerüleg csak agráriusokat és szlovák néppártiakat választott Feiboniit a tartomáiiygyüEés egysége, mer! az agrárpárt és a szlovák néppárt a többi pártokat a mezőgazdasági tanácsban nem juttatta képvísettetéshez Pozsony, junius 25. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelen lése.) Szlovénszkó országos képviselőtestülete szerda délután 4 órakor folytatta ülését. Dusek Viktor dr. szlovák néppárti fcz országos hivatal palotájának építési ügyét referálta. Vélemény© szerint a mai helyzet teljesen tarthatatlan, mert az országos hivatal hét helyen van szétszórva, ami érthető módon gátolja a sikeres és hiba nélküli adminisztrációt. A legnagyobb izgalmat a napirend utolsó pontja váltotta ki, amelyen felborult a tartomiánygyülés egysége. Az utolsó pont az országos mezőgazdasági tanács tagjainak megválasztása volt. Eddig minden tag delegálása az ilyen tanácsokba az egyes pártok hatalma erejének megfelelően történt és a megegyezés következtében a legkisebb pártok is képviselethez jutottak. Tegnap azonban váratlanul felborult az' eddigi korrekt viszony és ezt az egységet az agrárius és a szlovák néppáti tartománygyülési képviselők borították fel. Amikor a szlovenszkói helyzetre oly nagy fontossággal bíró szlovenszkói mezőgazdasági tanácsba 12 rendes és 6 póttagot kellett delegálni az országos képviselőtestületnek, mindenki jogosan azt hihette, hogy ezt a 18 hellyet az összes pártok között fogják felosztani. Akik azonban erre számítottak, azok súlyosan tévedtek és csakhamar rájöttek arra, hogy ügyes trükköt alkalmaztak és ügyes sa kihúzásról volt csupán tegnap szó, amely- lyel kijátszottak az összes kispártokat. A szlovenszkói mezőgazdasági tanács tagsági helyeire ugyanis az agráriusok és a szlovák néppártiak pályáztak és azokat választották be. A szavazásnál a két párt segítségére jöttek a szociáldemokraták is. A többi pártok szóhoz sem jutottak és nem is szavaztak. A nemszavazó fronton egymás mellett sorakoztak a magyar nemzeti párt, az országos keresztényszocialis- ta párt, a szlovák nemzeti párt, a csehszlovák néppárt, a nemzeti demokrata párt és a nemzeti szocialista párt tartománygyülési képviselői. Ennek az agrárius és szlovák néppárti ad hoc egyesülésnek mélyreható következményei lesznek a taríománygyülásben, mert a szlovenszkói mezőgazdasági tanácsból kinullázott pártok meg fogják keresni az alkalmat, hogy ezt a tegnap kapott arculesapást visszafizessék. Ellenzéki pártjaink már is arról tanácskoznak, hogy az országos képviselőtestületben ezután a költségvetés tárgyalásánál és egyéb kérdésekben Is szabad kezet fognak a maguk számára fenntartani. A mezőgazdasági tanács tagjai egyébként a következők lettek: Gasperik Gusztáv, Dovalovo; Gerda József, Lemes; Korec István, Boesány; Ursiny János, Nedozar; Galambos Árpád, Alsó- várad; Straka József, Krakovány; Longa Már-^ tón, Késmárk; Rudrof Béla, Récse; Padka József, Nemsova; Caján Ágoston, Komiját; Mikulás János, Hlinik; Padlanek István, Tornok. Ezután még 6 póttagot választottak. A választások megejtése után Országh elnök berekcsztette a tartománygyülést, amely legközelebb már csak nyár után fog összeülni. — A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár természetes „Ferenc József* keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a valódi Ferenc József viz használatát, mert e« szabályozza a bélmüködést, erősiti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc József keserű1 viz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. „Egész példátlan világszerte az a szerep és az az állás, amelyet Apponyi Albert a magyar közéletben elfoglal" Berzeviczy akadémiai beszéd® a nagy magyar államférfi európai értékéről Budapest, junius 25. Most tartotta a Magyar Tudományos Akadémia a nyári szünet előtt évadzáró összes ülését, melyen Berzeviczy Albert elnökölt. Berzeviczy Albert megnyitóbeszédében, megemlékezett Apponyi Albert gró'f nyolcvanötödik születésnapjáról és a következőket mondotta: — Először gyűltünk ma össze ülésre azóta, hogy az egész ország megünnepelte tiszteleti és igazgató tagtársunk, hazánk nagy fia, Apponyi Albert gróf nyolcvanötö- diik születésnapját. Ebből az ünneplésből részt kérünk mi is, mert Apponyit mi is joggal a magunkénak valljuk és mert Akadémiánk nem szokott szófián maradni akkor, amikor nagy, közös érzelem az egész nemzet szivét megdobogtatja. — Igen, a magunkénak valljuk Apponyit, kit Akadémiánk már 1898-ban választott meg tiszteleti tagjául s 1908-ban igazgatójául is és ki éppen a legutóbbi időikben egy nagyjelentőségű emlékbeszéddel s Szent Imre-ün- nepélyünkön egy történelmi értekezéssel vett emlékezetes részt Akadémiánk nyilvános működésében. De mint szónok, nemzetünk legnagyobb szónoka s mint publicista is kiváló helyet foglal ő el állandó sorainkban és irodalmunkban. összegyütött beszédeit kiadták 1896-ban két kötetben, azóta azonban a hazánk közéletében gyakran korszakos fontosságú szónoklatok egész bosszú sora, mindig újakkal szaporodva, várja azt, hogy könyv- alakban közreadva, mint a szónoki művészet példaképei s történelmünknek is gyakran útjelzői, nemzetünk közkincsévé váljanak. A küzdelem, melyet a nagy államférfin hazája igazának érdekében nemzetközi fórumok előtt folytatott, úgy mutatja be Apponyit, mint a nemzetközi jog tudós és ellenállhatatlan meggyőző erejű művelőijét, s emlékiratai, melyeknek első kötete 1922-ben jelent meg, valódi mintáját szolgáltatják az elfogulatlan és tárgyilagos, egykorú történetírásnak. — De ami mindenkit legjobban megragad e csodálatos életpályának immár a pátriarchai kort is meghaladó, s még mindig fölfelé ívelni látszó képén, az annak szinte példátlanul álló, mindig diadalmasabbá alakuló politikai jelentősége és jellege. Apponyi sohasem igyekezett a hatalmat magáihoz ragadni: a kormány vezetésére sohasem vállalkozott, csak a politikai helyzet elutasithatatlan követelményei vehették rá, hogy rövid időre a képviselőházi elnöki, majd kétizben a vallás- és közoktatásügyi miniszteri állást vállalja el. Mégis, akár hivatali állásban volt, akár azón kívül, általánosan elismerték, hogy hazánk egyik legnagyobb politikai értékét és tényezőjét bírja benne. — Ez legvilágosabban tűnt ki, mikor hazánkra ránehezedett az a rettentő csapás, mely összeomlását hozta magával. Innen kezdve mindenki úgy nézett Apponyira, mint akire nemzeti életünk megmentésében a vezérszerep vár, különösen a külfölddel szemben, amely méltán őt tekintette Magyarország reprezentatív férfiénak. Semmi kormányhatalom nem volt a kezében, csak a nemzet bizalmát bírta, de azt osztatlanul és az egész magyarságot áthatotta a tudat, hogy ügyét jobb kezekre nem bízhatta. — Egészen példátlan, mondhatjuk, világszerte az a szerep s az az állás, amelyet Apponyi közéletünkben pályája legújabb szakaszában elfoglal, őt a gondviselés nemcsak kivételesen hosszú élettel, s az övéhez hasonló korban valóban ritka lelki és szellemi erővel áldotta meg; neki megengedte azt is, hogy hosszú életében elérje azt, amit mások a politika terén csak haláluk után szoktak elérni, az általános elismerést és bizalmat. Egy neme ez az életben való megdicsőülésnek, amelyre a történelemben alig találunk példát és nekünk, magyaroknak méltatlan megaláztatásunkban és meggye törtetésünkben jogos büszkeségünk, hogy a mi nemzetünk hozta létre azt a határainkon helül és kívül általánosan elismerve csodálatos erkölcsi és politikai értéket, melyet Apponyi jóval több, mint félszázados pályája csúcspontján képvisel. — Meg vagyok róla győződve, hogy Akadémiánk összes tagjainak érzelmeit fejezem ki, midőn indítványozom, hogy ünnepelt tag- társunknak hozzuk tudomására mély elismerésünket, meleg ragaszkodásunkat, csodálatunkat, büszkeségünket és azokat az őszinte kívánságokat, melyekkel az idén letelt évforduló alkalmából drága életének és megbecsülhetetlen munkásságának további megtartásáért fohászkodunk a Mindenhatóhoz. fi Növekvőben i lessel afféréi" Kasztot „dr.“ reég mindig fizetést húz? — A pozsonyi Slovák füRnésfkeltfi dkke a kormány magyarnyelvű sajtóidtól Prága, junius 25. A Slovák „Növekvőben A Reggel afférja “ címmel a következőket jelenti: „A szlovák közvéleménynek még élénk emlékezetében van „dr.“ Kasz tornak botrány esete, aki A Reggelnek, a minisztertanács sajtóosztálya orgánumának volt a főszerkesztője.. Néhány hónap előtt egész Szlbvenezkót konster- nálta az a hír, hogy ezen kormánylap élén közönséges csaló áll, aki maga állított ki magának hamis doktori oklevelet s aki a maga abszolút képtelenségéért, bizonyára abból kifolyólag, hogy a szociáldemokráciának volt az exponense és Ebi' dr. sajtófőnök a barátja: havonta 16.000 koronát kapott ama további ezreseken kívül, amiket különböző machinációkért kapott. Miután Kasztor sokat tud Ebi osztályfőnök dolgairól, Ebi nem akarta kidobni, igyekezett az egész affért elfojtani és Kasztort csak hosszas gondolkodás után, a közvélemény erős nyomására bocsátotta el. Hogy azonban biztosítsa magának Kasztor hallgatását, Kasztor dr. a sajtóosztály pénztárából továbbra is súlyos ezreseket kap és Ebi ur ahelyett, hogy azonnal lecsukatta volna, 1- berum exitumot biztosított számára Bécsbe, eme biztonságos menedékhelyére minden magyar kreatúrának, kiket köztársaságunk a szociáldemokrácia nyomására kitart akkor, amikor a tisztes szlovák újságírók a szó szoros ér telni éb en nyom or ogn ak. “ „A Kasztor-botrány azonban kirobbant, — folytatja a Slovák — és a Reggel egész üzemét revízió alá kellett venni és átszervezni. Ez ellen azonban a szociáldemokraták kézzel- lábbal védekeztek s amikor hosszú, közel öthónapos huza-vona után sikerült a polgári pártoknak kierőszakolni bizonyos átszervezést, a szocialisták itt is érvényre juttatták akaratukat és saját exponenseik számára kényelmes színekurákat biztosítottak. Megbízható helyről értesültünk arról, hogy — folytatja a Slovák cikkírója —, hogy a szocialisták a prágai tudósítást Váradi dívnak és nejének biztosították, akik bizonyára azért,
