Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-26 / 144. (2661.) szám

6 «BaniagEinffia!m!g»BBara^^ hogy naponta letelefonálják a prágai esti la­pok és főleg a Prágai Magyar Hírlap híreit, ) havi 3500 koronát kapnak. A szocialisták azonkívül a szerkesztőségbe is bevitték mint exponensüket Simányit, aki junius elsejére szintén havi 3500 koronát k-ap.“ „A Reggel-aiíféi* olyan szennyes — Írja to­vább a Slovák —, hogy az első, akinek ezen bűnökért a fejével kellene fizetnie éppen Ebi kellene, hogy legyen. Ez az emiber azon­ban továbbra is ott ül hivatalában és ott min­denható nr és diktátor. Udrzsal miniszterel­nök ur érthetetlen okokból fedi Ebi összes dolgait és eddig néni gondoskodott radikális javításról. A magyar kormánysajtó skandalu­ma már kipattant és minden pillanatban a nyilvánosság elé kerülhetnek más, még csú­nyább üzelmek a Slovensky Vychod és a Slo- venská Krajina körül. Mindezekért Ebi osz­tályfőnök a felelős. Kérdezzük a miniszterel­nököt: Mi érdeke fűződik ahhoz, hogy Ebi osztályfőnök továbbra is basáskodjék a sajtó- osztályban'?“ „Nem tudjuk megérteni, — folytatja a Slovák cikkírója, — hogy a csehszlovák újságírók szin­dikátusa ebben az ügyben még nem emelte föl szavát. A szlovák és cseh újságírók még a kor­mánylapoknál is nyomorult fizetésből élnek s államunk megengedi, hogy egy magyar-zsidó ál-.,doktor" több mint húszezer koronát keres­sen. A leghatározottabban kívánjuk, hogy ebben az ügyben szólaljanak meg az illetékes té­nyezők: Udrzsal miniszterelnök és Ebi osztály­főnök. A hallgatás gyanús és ha ezen felszólításunkra a szlovák közvélemény nem kap kellő felvilágo­sítást, kikényszeritjük ezt akár parlamenti inter­pellációval is. Ha a parlament belement a kor­rupciók leleplezésébe és büntetésébe, úgy első­sorban a sajtóosztályban tisztítsák meg _Augias- istállóját" — fejezi be cikkét a Slovák. Stslps zsidóellenes Ültetések SíiieiÉí&ii Athén, június 25. A szaloniki zsidó hitközség intéző bizottságának ülése alatt a görög nemzeti liga kétszáz tagja behatolt a terembe s megkí­sérelte, hogy az egész házat felgyújtsa. A rend­őrségei sikerült az utolsó pillanatban értesíteni ■ s igy a nacionalista felelőtlen elemek nem va­lósíthatták meg szándékukat. A verekedésben a Makkabi nevii zsidó egyesület alelnöke és két más zsidó megsebesült. A verekedés az uccán folytatódott. A támadás híre óriási izgalmat keltett a városban s a rendőrséget azonal meg­erősítették. Az athéni sajtó egyhangúan elitéli a nacionalista diákok tüntetését és a bűnösök azonnali megbüntetéséi követeli. Emelik a bírósági illetékeket Prága, junius 25. A múlt hetekben rövi­den közöltük már, hogy a kormány a bíró­sági illetékek emelését tervezi. A kormány erre vonatkozó tör vényjavaslatát a képvise­lőház mai ülésén nyújtotta be. A bírósági illetékek emeléséről szóló, most benyújtott törvénytervezet az 1915. évi 279 számú birodalmi rendelettel, az 1914: XLIII. törvénycikkel s az 1922. évi 38. szánra cseh­szlovák törvénnyel rendezett bírósági illeté­keket, ezek közül elsősorban a szilárd ille­tékeket biztosítja olyképpen, hogy a háború előtt érvényben volt illetékeket a három, négy, ötszörösükre emeli föl. A javaslat ezen­kívül az illetékkiszabás alapjának maximá­lis határait is fölemeli, illetve a régi maxi­mális határokon felül uj kategóriákat állít föl. Ai uj illetékemelés különösen súlyosan érinti a peres eljárást, a végrehajtási eljá­rást és a telekkönyvi eljárást, mert ezek­ben az ágazatokban az illetékek csaknem mindenütt legalább az ötszörösükre emel­kednek. A százalékos illetékek javarészt változatla­nok maradnak. Újítás az, hogy a telekkönyvi eljárásban az egész köztár­saság területén a sorrendi feljegyzéseknél is illetéket kell fizetni, mely illeték a föl­jegyzett teher értékének egy negyed szá­zalékával! egyenlő. A kény szeregyezségi és csődeljárás illeték­jogát a javaslat olyképpen egységesíti, hogy a történelmi országokban érvényes illetéke­ket bevezeti Szlovén szkór a és Rusziaszkóra is. A javaslat szabályként változatlanul hagy­ja azokat az illetékeket, amelyek az 1922. évi illetéktörvénnyel már módosíttattak, il­letve felemeltettek. A törvényjavaslat indokolása szerint a kor­mány az uj törvénytől 15 millió állami több­letbe’vételre számit. A javaslat záróintézke­dései szerint a fölemelt illetékeknek 1935 év­végéig kell érvényben maradjatok, jól tud­juk azonban, hogy az ilyen időbeli korláto­zások csak fájdalomcsillapító szerepre van­nak hivatva és hogy az egyszer fölemelt ille­téket csökkenteni bem fogják/ . Ha a hóhér nem teljesíti kötelességét... Sikkasztások miatt körözik a volt prágai hóhért — Az inkasszált pénzzel nem számolt el, majd nyom­talanul eltűnt Minden vagyonát elvesztette az amszterdami szélhámosok és képhamisitók karmai közé került német kereskedő Pirlag'a, junius 25. A prágai bulvársajtó nagy szenzációként rikító feltálalásban jelenti, hogy Neehyba Frantisek volt prágai hóhér ellen sikkasztás miatt körözölevelet bocsátottak ki. Az egykori prágai hóhér éveken át rendkí­vüli hivatása jóvoltából kétes nevezetesség­nek örvendett. Broumarsky álnéven töltötte be az állami hóhér tisztjéit hosszabb időn át. Mellékfoglalkozásként a Lehman prágai cég­nél rakvizitőri minőségben dolgozott. Itt kö­vette el visszaéléseit, melyek -miatt meggyűlt a baja a törvénykezési hatóságokkal. Régi holland mesterek alkotásai helyett hitvány hamisítványokat sóztak ís nyakába — A megirigyelt műkereskedői babérok ÍÍ5M00 holland forintjába kerültek a hiszékeny németnek Amszterdam, junius 25. A suszter ma­radjon a kaptafájánál, aki nem tud arabu­sul, az ne (beszéljen, legfőképpen pedig: aki nem ért a pikturához, az ne akarjon régi hollandi mesterek képein vagyont szerezni. Ez a tanulság kívánkozott levonásra tegnap az amszterdami bíróság tárgyaló te rímjében, ahol egy csúnyám felült-e tett német keres­kedő tragikomédiája váltott kai mindunta­lan harsogó nevetést a hallgatóközön ség soraiból. Winter Rudolf német kereskedőnek te­kintélyes vagyona volt, amelyet gyülmöl- cslözíetmi szeretett volna. Ismerősei köré­ben akadt egykét ember, aki képekkel és szobrokkal kereskedett és nem egyszer ki­tűnő üzletet csinált. A kereskedő azt hitte, hogy a mlükereskediéishez nem kell egyéb, mint egy kis tőke, egykét jó tanácsadó, az­után megy az üzlet, mint a karikacsapás, akad majd gazdag és bogaras amerikai, aki jókora fölárral megvásárolja a holland mes­terek képeit. A művészettörténetből mindössze annyit tudott a furfangos kereskedő, hogy a nlé- metaMö'ldi piktorok, feltéve, ha pár száz éve éltek és festették, kitűnő keresletnek örvendenek a piacon. Amszterdamiba ment tehát és érdeklődni kezdett, hol vásárolhatna olcsó áron fest­ményeket. A véletlen összehozta két amszterdami szélhámossal. Az egyik kereskedő volt, a más'lk elbocsá­tott hányatisztviselő, -akinek abban az idő­ben semmiféle keresete sem volt. Mindket­tőjüknek kapóra jött a duzzadó pénztárcával némtet kereskedő, akit páratlan furtfanggal fosztottak ki. Mindenekelőtt egy kép ham isi tó társasággal kerestek összeköttetést és ham árosán találtak is egyet, amelynek műhelyében tucat számra gyártották a holland mesterek remeikéi­nek a kópiáit. Ezek a másolatok már első látásra elárul­ták származásuk titkát s még szakértőnek s-eim kellett lennie annak, a-ki fölismeri -a teljesen értéktelen hamisítványokat. A né­met kereskedő azonban még az éleimi. is­meretekkel sem rendelkezett és öröimiujtfoingtva ragadta meg m alkalmat, hogy összevásároljon egv 150 'képből álló galériát. A bőkezű mecénásnak híre ment és ahány nyomorgó festő Amszterdamban a festéket keverte, szép sorjában a mecénás elé járult és megvételre -ajánlotta fel az amszterdami múzeumban nagy mesterek alkotásairól készített kópiáit. A kereskedő azonban csakis olyan képeket vásárolt, amelyeknek hiteles eredetét szakér-tői- vélemények iga­zolták. A szé Illáimo-stársas ág tehát szakmánybán hamuisito'tta a szakértői véleményeiket is, csatolta azokat a képekhez és rövid idő alatt 115.000 holland forintot szedett el a hiszékeny német kereskedőtől. Amikor Winter Rudolf vásárlási kedve és pénztárcája lohadni; kezdett, a szélhámosok ujaíblb trükköt talállak ki. Autót bérelteik, bclé-üitetíek egy angolul jól beszélő fiatalembert, a kocsira ameri­kai zászlóit tűztek és a „dúsgazdag aimetri- |kiaitc‘ összehozták áldozatukkal. Mindez előre megbeszélt terv szerint tör­tént, megbízottjuk. adta az előkelő amerikait, aki csak azért jött át Európába, hogy otthoni képtárát holland festők értékes képeivel kiegé­szítse. Pár napig a legkomolyabb hangnemben folytak a tárgyalások s ezalatt még egy pár hamisítványt1 nyakába sóztak Win temek. Az amerikai azután egyik napról a má­sikra hirtelen eltűnt anélkül, hogy egyet­len festményt is vásárolt volna, ott ma­radt ellenben a teljesen megkoppasztoitt német kereskedő, birtokában 160 képre rugó teljesen értéktelen gyűjteménnyel. Még ekkor som fogott gyanút és csák a vé­letlennek köszönhető, hogy a szlélháimos- ba-nda üzellmeiről lekerült a lepel. Mindezt teljes 'részletességéiben, bulmorois epizódjaival tárgyalta tegnap -az amszter­dami bilróság. Az államügyész két és fél évi börtönbün­tetést indítván yoz ott. A bíróság nyolc nap múlva hirdeti ki Íté­letét. Mexikóban tovább folyik a katoükusüldözés Newyork, junius 25. Hpatusco mexikói vá­roskában hétfőn súlyos harc folyt a város katolikus lakossága és a rendőrség között. A Veracruz államban folyó kátóliku-sellenes agitáció következménye lett, hogy a város­ban meggyilkoltak egy katolikus lelkészt. A katolikus lakosság ezért tűnte tőfel vonulást akart rendezni, gyásza jeléül. A rendőrök szét akarták kergetni a tüntetőket, mire valósá­gos uccai harc keletkezett. Három tüntető, a rendőrség vezetője és két rendőr halálos ál­dozata lett a harcnak, amelynek igein sok se­besültje is van. Páris, junius 25. iChicago Tribüné szer­kesztőségének mexikói távirata szerint Ve- rác fűz-bán a katolikus papság létszámának csökkentésére vonatkozó rendelet következ­tében zavargások törtek ki. A tüntetők össze­ütköztek a rendőrökkel. Huszonöt ember meghalt, harminc megsebesült. A Böhmerwaid egyik községét elpusztította a tűzvész, amely károm emberéletet is kioltott Emmán, junius 25. A Böhmerwald vidékén fekvő Perneck községben tegnap tűzvész tá­madt, -amely az erős szélben rohamosan ter­jedt és a falu házainak nagyobb részét elhamvasz­totta. A környékbeli falvak tűzoltósága minden tőle telhetőt megpróbált, hogy útját állja a tüzka- lasztréfának, de a dühöngő elemmel szemben tehetetlen volt. , A katasztrófában 24 épület pusztult el. A község bírája, annak felesége és fia életü­ket veszítették, mind a hárman súlyos füst- mérgezést szenvedtek és amikor rájuk ta­láltak, már nem lehetett rajtuk segíteni. A tűzvész az állatállományban is nagy kárt tett s mindezt összevéve egymillió koronára becsülik a vagyonban esett pusztulást. A tűz keletkezéséinek okát még nem tudták megállapítani. 1 ’ - ' ­1931 juiűusl^p^tejk Az országos her.-szoc. párt Selmecbányái népgyulése Junius 29.-én, Péter Pál napján, délután fél 4 órakor Selmecbányán népgyülést ren­dez az országos keresztényszocialista pánt helyi szervezete. A népgyülésre meghívást kapott Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési kép­viselő, országos pártelnök és Rí oh tér János, a magyar nemzeti párt szenátora. A két tör-* vényhozó a népgyülésen kifejti a két or­szágos pártnak a szlovenszkói autonómiára: vonatkozó programját s az autonómia érde­kében folyó küzdelem további feladatait. A gyűlésen felszólalnak még: Fodor Mik­lós nemzetgyűlési, Petrá sek Ágoston tar to­rnán ygyülési képviselő, Esterházy János, a csehszlovákiai magyar népszövetségi -liga el­nöke, továbbá Mihalik, Chrenko és Chilavy, a keresztén y szociális ta párt szlovák osztályá­nak szónokai. . f. .< Ljapcsev párttá támogatni fogta Malinovot, az uj bolgár miniszterelnököt Szófia, junius 25. A LjapcsevJkormány tegnap délben benyújtotta lemondását, amit pénteken hoznak nyilvánosságra. A minisz­terelnök a sajtó részére tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a demokrata liberális blokk, amely eddig kormányon volt, tovább­ra is egy párt marad és támoigatni fogja Ma- linovoiti, az uij miniszterelnököt az agrárpárt­tal szemben, csak hogy biztosítsa a polgári uralmat. . Félezeréves posta, amely valamikor a mészáros céh ,kezében volt Debrecen, junius 2-t. Nemrég adták át a debre­ceni postaigazgatóság uj palotáját hivatásának. Ebből az alkalomból Mókus Ferenc dr. poetatit- feá-r Sülön tuaulmányban foglalkozik a debreceni -posta történetével, amely egészen érdekes múlt­ra tekinthet vissza. Félezeréves a debreceni po6-ta, amelyet a Habeburgt-Mrályok utasítására alapítottak, ké­sőbb a debreceni tisztes mészáros céh vette át a postát és a török hódoltság idején Debrecenben tartott vásári 6okadalmak nagyban fejlesztették a postai forgalmat. A Debrecentől Bécsig vezető útvonal nem mindennapi események színhelye volt. Jellemző a török hódoltság korára, hogy a lo­vas legényeket sokszor leverték, lovaikat is elra­bolták. A mészárosok azonban ilyen körülmé­nyek között is fenntartották a posta közvetítését s egyben a hírszolgálatot is ellátták, amennyiben az útközben értesült eseményekről pontosan be­számoltak a várost tanácsnak, sőt kémszolgálatra is felhasználták őket. 1696-tól szervezett császári posta működött Deb­recenben. Minthogy azonban még a XVIII. század elején is Buda—Debrecen között hetenként csak -egyezer közlekedett a posta, a mészárosok tovább is foglalkoztak levelek közvetítésével. A mészá- r-oeposta 1720-ban szűnt meg hivatalosan Debre­cenben. Az 1699-ik évben Paar gróf „generálás posta­mester" Diósz-eghy Sámuel főbírót nevezte ki pos­tamesterré. Ebben az időben a Hortobágyon ás volt postaállomás, amelynek mestere úgy enyhí­tett a forgalom-hiányon, hogy az átutazóknak bort és pálinkát mért. Megtudván ezt a nemes város, azonnal összeültek a tanácsnokok s a következő Ítéletet hozták: „Olyan panasz érkezett, hogy a hortobágyi postamester bort és égettbort áruitat. Végeztetik azért, hogy mivel az inhibit-ió elten tee- tekedett, vágattassék ki az hordója feneke/* Mónus Ferenc azt ís kimutatta, hogy a deliberá- t.nm ineghozata után a hordók fenekének hivata­los eltávolítása is megtörtént, amely után a bor és égett bor elfolyván, hortobágyi postamester ur szomorúan •emlékezett „a alvilági múlandóságo­kon/* — Rendes közlekedési eszközökkel 37 nap alatt lehet körülutazni a világot. A Berliner Morgen- post irja: Melyikünk ne emlékeznék Fogg Phi­leasra, gyermekkorunk ideáljára, aki Verne fantá­ziájában 80 nap alatt kerülte meg a -földet? A mo­dern utazó így tenné meg ugyanezt az utat: Egy reggel kimenne autóbusszal a croydon-i repülő­térre s délben már Kölnben ülne az asztalnál. Az éjszakát Becsben pihenné át. Négy nap sem telne bele s már Kalkuttából Rangoonba repülne. Az utazás tizenkettedik napján Hong-Kongban volna. Ehhez az úthoz hatvan évvel ezelőtt, amikor a repülés az álmok birodalmába tartozott, 87 nap kellett. A modern Mr. Fogg Shanghaiban luxus- gőzösre szállna és 16 nap mul-va az Egyesült Álla­mok északnyugati sarkán kötne ki. Két nap múlva Newyotikban újból egy üsző hotelre szállna és 5 napra rá Soulha-mpionban kötne ki, ahonnét már csak macska-ugrás Londonig. A mai Fogg Phi-leas a -menetrendszerűen járó közlekedési eszközök igénybevételével 37 nap alatt tenné meg elődjének 80 napig tartó utazását. Neehyba vidéki kiutazásokat vállalt, fel is vette a napidijaikat, de neon utazott el se­hová. Ezenkívül megbízás nélkül inkasszálta a oég kintlevőségeit és a befolyt összeget magánál tartotta. Midőn sikkasztásai napvilágra kerül­tek, a cég békésen akarta az ügyet elintézni s megbízta ügyvédjét, hogy egyezzen ki a volt hóhérral. Az ügyvéd felszólította Nechybát a fizetésre s az okozott Lárok megtérítésére, a volt hóhér azonban okosabbnak látta, ha eltűnik a látha­tárról. Öt nappal ezelőtt nyoma veszett, mire a oég ügyvédje bűnvádi feljelentést tett elle­ne a rendőrségen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom