Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-25 / 143. (2660.) szám
WJKÁWU’i * tAJbtXAR*JMLI KJéAVS 1981 jmims 26, tgfrgggk. roee járásán ak magyar lakoíssúgtában és a magyarság pántjainak képviselői máris benyújtották fellebbezésüket a törvénytelen határozat elleD. Jellemző, hogy a m eglep etés szerű határosat a kammunis- ta párt, a cseh iparospárt, a csehszlovák agrárpárt, a zsidó párt és a többi csehszlovák párt szavazatával ment keresztül, holott ezeknek a pártoknak a tagjai legnagyobb részben csak magyarul tudnak beszélni és gyermekeikkel is csak m agyarai érintkeznek. Miagyar nemzetiségű képviselőtestületi tagokat ilyen határozat meghozatalára rá lehetett bírni, ez az egy tény is elegendő bizonyítékot nyújt arra, hogy minden. magyar, aki ilyen pártszervezetek ne adja szavazatát, tulajdonképpen a magyarság és a magyar kultúra sírásóinak táborába szegődik. A szlovenszkói országos képviselőtestület elfogadta pártjaink Szlovenszkói mentő javaslatát A kormánypártok is elégedetlenek Sxlovenszkó örökös mellőzése miatt — Iskola' épületekre százmilliós jótállás — Járass indítványa általános sikert aratott Pöstjéni napló Pöstyén, junius. Világválságról szólnak a hirek, a munkanélküliek éh&égtüntetéseiről, öngyilkossági járványról és — mintha a természet is ellene fordult volna, az embernek — mindenféle elemi katasztrófákról... De: itt ma szombat este van. Szép. meleg, nyári este. Hivatalosan ez éjjel fordul nyárba a tavasz. A hold keskeny sarlója s a csillagok is már mind sorra kiültek kíváncsian az égre. A városiban és a fürdőtelepen villanyfények lobbannak bele a vastagodó sötétségbe. Emberrajok 'boldogan özönlenek az uccukra és terekre; a zene hangjai zend ülnek fői mindenfelé. Rakéták röppennek, lampionok fénye tarkaszines sávokat fest a pázsitokra ... Hajrá, Élet: sose halunk meg ... A vágiparti sétányon járok föl és alá magányosan. Még mindig élénken hatása alatt állok annak a beszélgetésnek, amit egy jó órával előbb folytattam a szerpentinuton egy rendkívül értelmes fiatal nővel. —• Nincs értelme az életemnek — mondta keserűen —, el fogom dobni magamtól... Szeretett egy férfit hosszú éveken keresztül, hűséggel és remények között. Ebbe a szerelembe foglalta bele az élete minden álmát, vágyát és értelmét. S a férfi': megcsalta éss elhagyta őt... A Vöröstorony tér faszáról, amely ott állt valahol a hegy magas pontján, fölöttünk, vidám cigányzene és egy remek bariton hangfoszlányai csapódtak le hozzánk. Nyugaton, a tavaszi nap fenséges külsőségek között, bíborban és aranyban utolszor bujt az idén a Kiskárpátok sáncai mögé. —i Ó, nézze *— mondtam néki lelkesem , szép az élet. Nézze, távlatok vannak; egy csodálatos világ: ég és föld, Isten és ember, milliók; múlt és — jövő is. Egész bizonyos, hogy van értelme az életnek. Van. Akkor is, amikor pillanatnyilag nem látjuk ... Azután —ott hagyott. Haraggal és — bizonyosan — egy újabb csalódással a szivében ... * És most itt lopom magam e csöndes, bánatos parti sétán. De már idáig ér a boldog emberáradat zúgása, a muzsikák föl-fölcsapó hulláma: a tavaszi éjnap-egyenlöség pogány ünnepének tombolása. Von. húz magához. Befordulok áz ünneplő parkba. Zug, árad a tömeg; visz, sodor magával... A Roval termeiben fényár, estélyi ruhák, diádén: ok ragyogása. A Kurszalon tér rászán száz és száz ember kacag, hahotázik táncos komikusok mutatványain. — Van világválság? Van összetört szív? Nos és ha van? akkor is, mégis: szép az élet, jó az élet. Lehet, hogy ott a mulatók és kacagok között a szilárd civilizációju Dánia, Hollandia és Svédország fiai ülnek; de, lám, ott vannak a vergődő Németország polgárai is és a koldus Középei; répa s mindenfajta nyelvű fiai. És: hány van ott, aki utolsó garasaival, vagy már nem is a saját pénzével vásárolja az élet édes örömeit. Mert: szép és jó az élet ezekkel az örömökké!. Ks: ha a Holnap nem adja ezeket az örömöket, — mit érdekli már őt akkor az a — Holnap? Hát: Zúgj embersürü, zengj dali, kacagj szív! Hajrá, szép az élet!... De: * — Te, áldott, örömökkel rakott, boldog, szép Holnap — jövel! — Mikor jössz el? (S—y.) — Romain Rolland a nemeskossuti esetből kifolyólag meglátogatja Csehszlovákiát? A Prager Tagiblatt jelenti: Számos németországi iré Slávik belügyminiszterhez, Bemes külügyminiszterhez és a pozsonyi kerületi bíróság elnökéhez sürgönyiileg azzal a kéréssel fordult, hogy szüntessék be a bűnvádi eljárást Major képviselő és társai ügyében és bocsássák szabadlábra a nemeskossuti eset letartóztatottjait. A kérvényt többek között aláirta: Goldschimid Alfonz tanár, Walden Berwart, Toller Erest és Stolbe dr. tanár. Egy szlovenszkói kommunista szervezet fölkérte Romáin Rollamdot, hogy a kossuti esetről nyilatkozzék. A francia költő kijelentette, hogy ebben az ügyben akciót fog indítani s Csehszlovákiát is fölkeresi, de csak későbbi időpontban, mert előbb a szovjet meghívásának tesz eleget & meglátogatja Oroszországot. Pozsony, junius 24. (Pozsonyi . szerkesztőségünk tejei om jelentése.) Ma délelőtt titz óraikor Szlovénszkó országos képviselőtestülete Országh József országos elnök elnöklete alatt teljes ülést tartott. Az elnöki inditvó- nyok sorúin Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti indítványozta, hogy célszerű volna, ha az elnöki ügyrendi beszámolót az elmúlt ülésről, amit az elnök élő szóval szokott előterjeszteni, ezentúl Írásba foglalná és az ülés előtt minden egyes kép viselő testületi tagnak írásban kézbesítené. Blanár indítványát a képviselőtestület elfogadta. Ezután a napirendre tértek át Osoimor István agrárpárt! ennek sarán indítványozta, hogy a gazdaságii krízis enyhítése céljából memorandummal forduljanak a kormányhoz, amelyben tárják fel Szlovenszkó súlyos helyzetét. A sertéstenyésztés és a zsirkeres- kedélem Szllovenszkón ma nem jövedelmez, miután zsírt hoznak be külföldiről, igy például Hollandiából is. Szóvá teszi a boradó kérdését is, nevezetesen azt a tényt, hogy imág mindig 1.40 korona adót kell minden liter bor után fizetni, amit akkor állapítottak meg, amikor a bornak 8—9 korona volt literje. Most a bor nagyban 2.50—3 korona literenkint és az adó mégits a régi. Urszinyi János agrárius támogatja Csömör indítványát. A fapiac katasztrofális helyzetéről beszél, amin sürgősen segíteni kellene. Követeli a kereskedelmi szerződés megkötését Magyarországgal, azonkívül SzJoveniszJkó számiára hitel nyújtását, autót igazságosan 'kel elosztani. Husek Károly agrárius is helyesli az előterjesztett indítványokat. A költségvetés mezőgazdasági tételét szerinte az idén száz százalékig ki kell használni. Drahovsky szociáldemokrata szintén pártolja az indítványokat. Az ország ereje a flöldimivesnépben van. A M agyaron sz ággal való kereskedelmi szerződés felbontása — mondja a szónok — kétségbeejtő helyzetet teremtett KeJei- stítavenszkón. Különöeen a fával nem tudunk mit kezdeni, mert nincs piacunk. Sürgős intézkedést követel a fapiac megmentésére. Ami Csamox- nak azt a megjegyzését illeti, hogy Hollandiából hoznak be zsiirt Szlovenszkóra, kijelenti, hogy ez a zsir tulajdonképpen Amerikáiból jön Hollandiába és ott csak preparálják a zsírt. Blanár Béla magyar nemzeti párti hangsúlyozza, hogy a földműves nép helyzete SzlovénSzkőn kétségbeejtő. Hozzájárni a Csömör-féle inditványhoz. Az egyetlen szónok Samuké! szlovák néppárti, aki szembehelyezkedik Csömör indítványával. Bár ő i.s belátja, hogy a földműves osztály helyzete rossz, de óva int attól, hogy ki merítsék száz százalékig a rendélke- zéísre álló költség vetési tételt, mert felülről mindig takarékoskodásra intik a tartomány- gyűlést. Ezután Jaross Andor magyar nemzett párti tartománygyülési képviselő szólalt fel. Jaross Andor azt a memorandumot terjesztette elő, amelyet a szövetkezett ellenzéki pártjaink törvényíhozói klubjának névéiben és megbízásából Böthm szenátor és Holota képviselő a pénzügyminiszterihez s . Bíöihim szenátor a pozsonyi vezéipénzügyilgazgató- hoz beterjesztett. (A memorandumai! annak idején lapunkban teljes terjedelmében közöltük.) Ezután Jaross a következő hátár ozat elfogadását javasolja: Az országos képviselőtestület szükségesnek látja, hogy a jövő évi állami költségvetés ösz- szeállitása előtt egy pénzügyi és mezőgazdasági szakértőkből álló bizottság haladéktalanul járja be Szlovenszkói, amely bizottság meggyőződnék arról, hogy mennyi és mily termés várható és ennek alapján milyen közterhekkel sújtható á lakosság. Az igazság tárgyilagos niegállapitása után tegye meg a kormány az összlerhek csökkentésére szükséges sürgős lépéseket. Az országos képviselőtestület szükségesnek tartja, hogy a törvényhozás az öszes hatóságok és a végrehajtó szervek, miután meggyőződtek a kata9ztrófáíis helyzetről, megfelelő intézkedéseket tegyenek az ősszel feltétlenül bekövetkező szlovenszkói kenyéríelen- ség elhárítására. Különleges munkaalkalmak nyújtása, mint amilyen az útépítés, folyószabályozás, elodázhatatlan leendőnek látszik. Azj országos képviselőtestület szükségesnek tartja, hogy a rossz termés sújtotta vidékek lakossága, munkaadók • és munkások egyaránt a szociális ellentétek lehető kiküszübölésével és a munkaviszonyok becsületes és kölcsönösen méltányos szabályozásával igyekezzenek egymás kenyérgondjait enyhíteni. Rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket követelnek. A kormány és a közigazgatás kötelessége, hogy a mai rendkívüli és különösen nehéz gazdasági válság idején rendkívüli intézkedésekkel siessen a bajbanlévők segítségére. Jaross Andor indítványát Csömör indítványával együtt az országos képviselőtestület elfogadta és az országos választmányhoz teszi át. Bucsek Mátyás szlovák néppárti szerint a népet különösen az adóexekválások sújtják és kéri ezeknek beszüntetését. Országh József elnök ezután bejelenti, hogy indítvány érkezett az országos képviselőtestülethez, hogy szombaton, vasárnap és ünnepnapokon Szlovenszkón zárják be a korcsmákat A képviselőtestület antialkoholista tagjai tapssal fogadják az indítványt, amit az országos választmányhoz tesznek át. Az ország a községi népiskolák építésével kapcsolatban száz millió korona összegű garanciát vállal és az erre vonatkozó javaslatnál felszólalt Blanár Béla dr. tartománygyülési képviselő, aki kijelentette, hogy bár súlyos teher egy ilyen garancia vállalása, tekintettel azonban a közművelődés fontosságára, a magyar pártok a garanciát megadják és az erre vonatkozó javaslatot elfogadják. A képviselőtestület ezután a tartománygyülési képviselők vasúti jegyének kérdésével foglalkozott és elhatározta, hogy négytagú küldöttséget meneszt Prágába, amely kérni fogja, hogy egységesítsék a tartománygyülési képviselők vasúti jegyeit,'■vagyis az országos képviselőtestület tagjai ugyanazt a vasúti jegyet kapják, mint az országos választmány tagjai. Déli fél egy órakor a tartománygyülés ülését félbeszakították és azt délután négy órakor folytatták. Egy néger doUármilUomos vissza akarja vezetni a négerekéi Áiriká hm Mr, Smith európai körútra indult, hogy tervének útját egyengesse Ónálló néger államot akar teremtem az őshazában Berlin, junius 24. Érdekes vendége volt egy berlini nagy szállodának, Mr. S. O. Smith, aki már koros férfi és csak most teszi életének első nagy utazását. Az utazáshoz ugyanis, amint nevetve mentegeti magát, idáig nem volt ideje. Business, mindig csak business... Mr. S. 0. Smith Amerikából jött a kontinensre, Newyorkból. Virginiában született. Nagyanyja még rabszolganő volt, nagybátyját tiz évvel ezelőtt „tévedésből*‘ meglincselték. M. Smithet azonban egészen bisstoee® átkerüli ez a borzalma* sors. Mert a néger személye mögött egy ö’frvenmiálliónyi tőke áll és ötvenmillió dollár még az Egyesült Államokban is tabuvá teszi a négert. Hogyan vál- hatik egy néger ilyen gazdaggá? Hozzá még egy olyan országban, amelyben a négernek nincs komoly kilátása arra, hogy magasra jusson? M. Smith vagyonának alapját Newyorkban végrehajtott szerencsés telekspekulációival szerezte meg. Az a negyed, amelyet a metropolis lakosai Harlemnek neveznek, Newyork hires-hirhedt ?]égernegyede, nagyrészben Mr. Smith alkotása. Egy emberöltővel ezelőtt Harlemet még feliérek lakták, akik egyáltalán nem gondoltak arra, hogy a feketék elől kiürítsék a terepet. Csupán néhány uccája volt Harlemnek, olyan, amelyet négerek laktak. Ezekben a fekete uccukban azonban az összes lakások annyira zsúfolva voltak, hogy minden négyzetméternyi darabra egy tucat ember jutott. Hogy ennek a kimondhatatlanul összepréselt ember löm égnék levegőt t teremtsen, Mr. Smith, akinek már akkor volt egy kis tőkéje, nagyon eredeti és eredményes eszközhöz nyúlt. Egy fehér embert küldött Harlemnek a néger uccákat környező fehér házaiba, egyik bizalmiját, akit kölcsönök utján a kezében tartott. Bizalmija a lakástulajdonosnál nem a maga, hanem „egyik barátja" számára lakást béreltetett. Ez a barát, aki természetesen néger volt, éjszakának idején cók- mókjával s népes családjával behurcolkodott az újonnan bérelt lakásba és igy regigeire kész helyzetet teremtett. Mielőtt a megdöbbent házmester a bírósághoz fordulhatott volna, a felháborodott fehérek pánikszerűen ürítették ki az egész házat. A most már üressé vált ház értéke rohamosan zuhant és Mr. Smith potom pénzen vásárolta össze a lelkeket és a házakat. igy fejlődött ki Smith akciójából a harlemi négernegyed, amelyben ma kereken háromszázezer fekete lakik és ahol Mr. Smith birtokában egész uccasorok vannak. Mr. Smith ma fehérhaju ember és csaknem 70 éves. Évenként óriási összegeket áldoz fekete kórházakra, iskolákra és könyvtárakra. Egészen megszállotta azonban egy nagyszabású terv, amely különösen a harlemi néger ifjúság köréiben talált megfelelő talajfa 1 és nem kisebb céll tűzött maga elé, minthogy az Amerikában élő négerek nagyréssét visszavezesse ai afrikai őshazába. Mr. Smith véleménye szerint abból a négymillió négerből, amennyi most az Egyesült államok területén él, legalább másfél milliót vissza lehet vinni Afrikába. Természetesen ezeknek a négereknek eszükbe sem jut, hogy az amerikai igát egy az európaiak által kormányzott afrikai gyarmat igájával cseréljéík fel, hiszen mind civilizált és kulturált emberek, akik között legfeljebb öt százalék as analfabéta. A négerek nsssatérésének első fdééiÉele, hogy fötdhoi jussanak és hogy megterem*, sék a nagy autonóm néger államot, még pedig egészen más formában, mint aminő a kigunyolt és megvetett Libéria. ' _ Ha sikerülne egymillió képzett és fegyelmezett négert észszerű életfeltételek között visszavinni Afrikába, — fejtegeti Mt. Smith, — akkor a c ivilizáció ezen a világrészen tiz 6v alatt sokkal nagyobb előretörést tenne, mint az elmúlt száz esztendőben. A négerek nagy városokat alapítanának, néger gyarmatok lennének és ezzel egy óriási fclvevőképességü afrikai gazdasági terület fejlődnék ki, amelynek százezernyi és százezernyi igénye volna. Ezek az amerikai négerek az egész Afrikának tanítómestereivé válnának, kivezetnék fajtestvéreiket a prámitiv törzsi álla? pótból és modern emberekké gyúrnák őket rohamosan. Ennek pedig Mr Smith véleménye szerint elsősorban Európa és az európai gazdasági élet látná hasznát. , Ha az európai gyarmati hatalmak ezt a tervet támogatni fogják, nemcsak a feketebő- rüek örök háláját biztosítják, hanem beteg gazdasági életüknek és iparuknak is egy közeli kényelmes piacot teremtenének, olyan nagy terjedelmű piacot, aminőt zártságban, terjedelemben és lehetőségekben idáig Európának még nem sikerült találnia. Smith terve ebben a vonatkozásban nem bántja az afrikai jogosult birtokállományt, így például az ő megállapítása szerint, a Kap-gyarmat fehér föld és igy egyetlen józan néger sem vágyik erre a területre. Mr. Smith nem akarja sem a fekete, sem a fehér fajtáinak hegemóniáját Afrikában. Az ő véleménye szerint a két fajta békességben egymás mellett élhet. Smith csak egyet akar: a névnélküli feketéknek otthont, hazát, központot akar teremteni. — Európát megmentené ennek a tervinek realizálása, — mondja Mr. Smith. Mi jól ismerjük Európa helyzetét. Ne feledjék, hogy Amerikában négy néger egyetem van. Amerikában több miint ezer fekete újság, folyóirat jelenik meg és számos olyan könyvtár van, amelyek csupán a feketék részére vannak rezerválva. Ha Európa megsegít bennünket, önmagát segíti. Európa piacának felét már el veszi lelte. Nem észszerű-e, ha ilyen ■módom uj és tartós piacot akar magának biztosi tani?-1
