Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-25 / 143. (2660.) szám

Mai számunk ©fiai « X. éri. 143. (2660) szám • Csütörtök 1931 junius 25 áUMWARlIIRMB Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki; külföldre > évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt H képes melléklettel havonként 2410 Kö-val több Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2, -K£ A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztői politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága n, Panské utice 12, H. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; PrAga DL Pantká ellce <2 111 emelet Telefon: 34184. SQROŐNYCIM: HIRUP, PRflHfl Péter és PáS előtt Közeledik Péter és Pál napja, a tanuló­ifjúság életében az iskolaévnek ez a tradi­cionális záródnnepa Meg kell államink en­nél a határkőnél és elmélkednünk kell a magyar tanulóifjúság sürgős, életbevágó fon­tosságú problémái és az egész magyar is­kolaügy felett. Immár tíz esztendőnél több ideje annak, bogy a csehszlovákiai magyar tanulóifjúság egy uj iskolai rendszerben nevelkedik fel- A felekezeti iskoláktól eltekintve az összes iskolák állami kezelésiben vannak, itt tehát a nevelésügy kizárólag állami feladat. Mon- damink sem kell, hogy a kisebbségek nem­zeti életének szempont iából ez nőin kívána­tos helyzet, s amióta a kisebbségek nemzeti életük kiélé®ének lehetőségéért küzdenek, a. kulturális autonómia mindig elsőrendű pro­gramjuk volt. Ez teszi lehetővé, hogy a ki­sebbségi tanulóifjúság ne essék áldozatául az elidegenítő politikának, hanem nemzeti kultúrájának szere tétében nevelkedjék és maradéktalanul megőrizze nemzeti egyéni­ségét. Észtországiban látjuk ezt a kulturális autonómiát a legtökéletesebb formáiban megvalósítva, mi nálunk csak célkitűzés, amely hivatalos részről teljes negiációval ta­lálkozik és a cseh kulturemíberek kézül egyedül Rádl professzor küzd komolyan az érdekéiben. Bele kell törődnünk albba, hogy a magyar közösség felügyelete és irányítása alól kiesett a jövő nemzedék és meg kell keresnünk azokat a lehetőségeket, hogy a nemzeti kultúra szempontjából hogyan pó­tolhassuk az iskolai nevelés elmaradt ténye­zőit és hogyan igazíthassuk ki a gyermek- lelkeklben a többnyire szándékos és akart megtévesztéseket. Nagyon jelentős pontja ez kulturális mun­kánknak, amely a magyar jövő szempontjá­ból mindenkire óriásli felelősséggel hárul. Számtalanszor foglalkoztunk méT lapunkban ezekkel a kérdésekkel. Rámutattunk arra a toészakarva elhibázott pedagógiai rendszer­űéi, amely már az iskola falai közé beviszi a sovimfiEnrast és érzületében el akarja válasz­tani a gyermeket a szülői ház és a nemzeti ®et érzésvi Hágától. Mondanunk sem kell, hogy ezek a törekvések elsősorban a törté­nelmi és irodalmi oktatásban nyilvánulnak meg. De Madtre mondásának érvényesülését látjuk az iskolai tankönyvek megirásálban és a történelmi oktatásban, hogy a történe­lem fontos tanulmány, arak az a baj vele, hogy az uralkodó törekvés mindig saját ér­dekeinek szolgálatába kívánja beállítani. H)a átlapozzuk a magyar iskolákban használt, hivatalos app robáciőkkal ellátott tanköny­vekéi!, akkor megáHapithiatftík, hogy ezek­ben nemcsak a magyar nemzeti érzés, ha­nem a történelmi, objektív igazság ellen is vakmerő merényletek történnék- A házi ne­velésnek, az egyetemes magyar kulturmun- kámalk a feladata, hogy az iskolának a nem­zeti életre ilyen módon kártékony hatását kiegyensúlyozza és olyan magyar lelkeket neveljen fél, akikben taíbemáküLuimba® vilá­git a magyarság szeretet©, a magyar múlt megbecsülése, a magyar jelen kötelességei­nek felismerése ós a magyar jövő komoly akarása. ''4r| ^jTi^rsü Iskolapolitikánknak második kínzó kér­dése általában a magyar nyelvi oktatás ügye. Az elmúlt fiz esztendő ezen a téren is szomorú tapasztalatokkal szolgál. Amikor iSkóíaűgyi sérelmeinkkel állunk elő, folyton azt a stereolip választ adják , hogy a ma­gyarságnak elegendő iskolája van és számo­kat hoznak fel. Kijelentjük azonban, hogy a magyarságnak nincs elegendő iskolába, mert A világ izgatotton figyeli a morssíórmmíerv csícshtéásáí Megérkezett Washingtonba a francia és az olasz válasz A franciák csak súlyos feltételekkel, az olaszok úgyszólván feltételek nélkül hajlandók Hoover inlclatlviját elfogadni — Brüning rádióbeszéde kitűnő benyomást keltett Párlsban — Hoover elkedvetlenedett? Paris, junius 24. A minisztertanács Dou- mer köztársasági elnök vezetésével ma. egész délelőtt tárgyalt és végérvényesen elkészítette azt a válasz jegyzéket, amelyet Franciaország a Hoover-féle javaslatra ad. A jegyzéket ma délután négy órakor nyújt­ják át Párásban Walter Edige amerikai nagykövetnek. Érdekes, hogy a ceremóniát nem Briand bonyolítja le, hanem Laval mi­niszterelnök. A válasz szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a jegyzék tartalmát? lényegében mindenki ismeri. Franciaország üdvözli az amerikai köztár­sasági elnök nagylelkű gesztusát, de nem fogadhatja el a Young-szerződésen túlmenő moratóriumot. Franciaország fönntartja ma­gának azt a jogot, hogy Németországtól a Y oung-annu i tás ok kötetlen részét még ak­kor is megkapja, ha a moratórium-terv egyébként megvalósul. Ugyanakkor azon­ban a jegyzék kifejezi, hogy Franciaország hajlandó résztvenni azokban a tárgyalások­ban, amelyek az annuitások meg nem kö­tött részén eszközlendő enyhítésekről szól­nak. Mussolini távirata Róma, junius 24. Mussolini ma reggel a washingtoni olasz nagykövethez a követke­ző táviratot intézte: „Arra kérem Exceílenciádat, értesítse az Egyesült Államok kormányát arról, hogy felülvizsgáltam Hoover köztársasági elnök­nek a kormányadósságok egyéves teljes felfüggesztéséről szóló tervét. A javaslat Olaszországtól nagy áldozatot követet Gon­dos vizsgálat utón mégis elhatároztam, hogy elvileg őszintén a terv mellé állok. Fenntartom magamnak azonban azt a jogot, hogy később az amerikai kormánynak né­hány javaslatot tegyek és megköunyitsem kilencven százalékba® magyar laktfesáigu községeket találunk, amelyekben nincsen magyar tannyelvű iskola. Hogy pedig a kö­zépfokú oktatás terén is milyen kiáltó és jogos sérelmeink vannak, elegendő az örök sérelemre, Lévára hivatkoznunk, amelynek széles magyar körzete van, amelynek lakos­sága müveit és intelligens és legalább nyolc­van százalékban magyar. A lévai középisko­lában azonban még csak párhuzamos ma­gyar osztályok sincsenek. Folyton és folyton meg kell említenünk azt, hogy a modern élet követelményednek leginkább megfelelő gazdasági szakiskoláink egyáltalán nincse­nek, hogy kereskedelmi szakoktatásunk tel­jesen elhanyagolt és végül meg kell említe­nünk, hogy a magyar iskolákból kikerülő tanuflóiifjuiságnak egyáltalán nincs meg az a lehetősége, hogy egyetemi tanulmányait sa- játnyelMi egyetemen végezhesse. Hogy mi­lyen kiáltó visszásságok történnek ezen a téren, elegendő a legújabb jellemző esetre hivatkoznunk, a királyfhelmeci polgári isko­la ügyére, amelyről olvasóink a lap belsejé­ben beható információt szerezhetnek. a. szerencsés iniciativa praktikus és igazsá­gos megvalósítását olyképpen, ahogy az Hoover elnök szándéka volt. Remiélem, hogy az iniciativa, amelynek magas erköl­csi jelentőségét az olasz nép teljesen átér- zi, a népek hathatós együttműködésének uj korszakát nyitja meg ami az általános ne­hézségek mai korszakában és a lefegyver­zési konferencia előestéjén rendkívül szük­ségesnek látszik. Mussolini,'4 A duce jegyzékéből kitűnik tegy Olaszor­szág Hoover javaslatát az eredetileg bejelen­tett föltételek nélkül fogadta el, holott illeté­kes körökben az első pillanatban ttgy vélték, hogy a vámuniós terv elejtésének föltétele nélkül Olaszország nem hajlandó tárgyalni. Mussolini a római kormány föltételeit egyál­talán nem élezi ki. Valószínű ugyan, hogy a tárgyalások folyamán szóba kerülnek ezek a föltételek és az olasz kormány a moratórium megszavazását az európai és a világhelyzet általános fölülvizsgálásától teszi függővé, amely alkalommal a mai európai egyensúly megváltoztatására irányuló törekvéseket el­lenezni fogja, de ezek a küszöbönálló tárgya­lások nem zárják ki az amerikai javaslat elvi elfogadását. Az európai egyensúly szempont­jából Olaszország rendkívül fontosnak tartja Németország és Ausztria viszonyának rende­zését, amit még a lefegyverzési konferencia előtt el kell végezni. Nem véletlen, hogy Mussolini Amerikához intézett távirata éppen a „lefegyverzés44 szóval végződik. Brüning a francia-német Chequersért Berlin, juníuis 24. Brürring kanccSfáir tegnap este a berlini rádióban beszédet mondott Hoo­ver javaslatáról. Kijelentette, hogy a német nép és a német kormány őszinte bálával vette tudomásul az amerikai iniciativát, amely Né­metországnak a német történeten iegibomzaima­Ainükor tehát u|j és életigényeinknek megfelelő iskolákat követelünk, csak elemi jogainkat kötve telijük. Ám ezen a ponton a magyar társadalomhoz is van szavunk. Az opportunitás, megalkuvás politikája az isko­lakérdésben valóságos nemzeti árulás. Tel­jesen téves ós alapjában elhibázott az a i—■ sajnos — meglehetős széles rétegekbe® meggyökerezett felfogás, hogy a magyai nyelven végzett tanulás súlyos hendikepet jelent az életibe kikerülő ifjúságra. Mi elis­merjük, hogy ez a hendikep megvan, de nem amiatt, hogy a magyar diák magyar is­koláiban végezte tanulmányait, hanem amiatt, mert magyarnak született. Nézzük csak objektíve® és minden szentimen tál iz­must kikapcsolva ezt a kérdést. Helyezked­jünk egy opportunista szülő álláspontjára. Tehát helyes, a gyerek szlovák tannyelvű iskolába járjon, tanulja meg tökéletesen az államnyelvet és az életibe kikerülve ilyen- módon igyekezzék elhelyezkedni valami­lyen állami hivatalban. Hát ez nem fog neki sikerülni.. Hiába végzett szlovák iskolát, ma- gyárunk fogják tejig.# és magyarfként bán-. eabb pillanatában hoz határozott segítségeit. A kancellár azonban szükségesnek tartja, hogy óva intse a közvéleményt attól a hiedelemtől, hogy Hoover javaslata pillanatok alatt átsegíti Németországot a veszedelmeken. A német kor­mány tudja, hogy az 1932-es év a pénzügyi ne­hézségek kulminációját fogja jelenteni. Vesze­delmes illúzió volna az, hogy Hoover javasla­tának elfogadásával Németországban véget ér a szükség és a megpróbáltatás korszaka. Ellen­kezőleg, a kormány kénytelen kitartani a pénz­ügyek megmentését jelentő, kemény rendszabá­lyok mellett. A szükségírendelet néhány nyo­masztó intézkedését megváltoztatják ugyan, de alapvető határozatait Hoover javaslata megva­lósulásának esetén sem lehet nélkülözni . A kancellár beszédének külpolitikai részében rámutatott aura, hogy az egyéves moratórium alatt nemcsak a gazdasági kérdéseket kell ren­dezni és megkezdeni az újjáépítést, hanem a nemzetközi bizalmat is helyre kell állítani és megszüntetni a népek között lévő zavaró fe­szültségeket. A beszéd végén Brüning Francia­országhoz appeláát. A német kormány tudatában van annak, hogy Franciaország és Németország viszo­nyának alakulása a jövőben rendkívül fontos szerepet fog játszani. E viszony fejlődése alatt ugyan számos nehézség és gátlás me­rült föl és gyakran mozgalmas viták támad­tak a két nemzet között, a kancellár mind­azonáltal meggyőződéssel hiszi, hogy kölcsö­nös jóakarattal megtalálhatók a két nemzet közös érdekeihez vezető utak és sikerülni fog a két nép öntudatába beleágyazni az egy­másrautaltság tudatát. A népek közötti együttműködést és az európai béke stabili­zálását csak azon a napon érhetik el a hatal­mak, amikor a két nagy, szomszédos nép kö­zött a lelkeket elválasztó momentumokat si­került kiküszöbölni. E belátások vezetik a német kormányt, amikor a pillanatokonjtúl­menő megoldásokat keres. A Hoover-féle nak ©1 vele. Vagy pedig óit vau a másik te­hetőség: legyen nemzetáruló, tagadja meg magyar származását és hitvány bérért nyújt­sa a kézéit. Lelke rajta, aki megteszi. Esők­hez nincs szavunk. Mi csak azokhoz a ma­gyar szülőkhöz és magyar tájakhoz beszé­lünk, akik a magyarságban élni és meghalni* akarnak. Ezeknek azt mondjuk: iratkozza­nak be magyar iskolákba, dokumentálják világosan, hogy a magyar iskolának iitt igen­is létjogosultsága van, ne adjanak lehel ősé­get arra, hogy egyes intézeteket elnéptele­nedés miatt beszüntessenek és botorul ne folytassanak öngyilkos politikát, ne egyen­gessék az eflmemzetlentités útját. Legyenek bátran 'és erősen magyarok és gondoljanak más kisebbségi nemzetek hősies küzdelmé­re, gondoljanak a lengyelek te, a len'gyei ifjúságra, amely a világ legbrutálLsabb ide­gen hengere, a porosz csizma nyomása alatt is megőrizte nemzeti életének és érzésének teljességét. Küszöböm állnak a beiratkozások. Péter és Pál napja előtt ez az üzenetünk ni igyar szülőkhöz és a magyar diákokhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom