Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-21 / 140. (2657.) szám
1981 jotnáus 21, vasárnap. 'PltiXGAt-MAG^AR-HlKIiflR 3 Tdrkdly Idzsefs Nem az a fontos, hogy az elitéit ai állam hófehér párnáján, vagy a saját őgyneimUehén nyugszik-e, hanem az, hogy a büntetés igazságosan sujfotta-e Az alkotmánytőrvény nem teljesíteti parancsai — A muSasztásek most bosszulják meg magukat — Nincs bíróság, amely a volt minisztert felelősségre vonhatná - Az áiiamfogház — gyenge ír Prága, junius 20. A képrvis'előházn ak a l«eg- uitdbíb tartott ülésén az átlamíoiglházról szóló törvényjavaslat vitájában Törköly József dr., a magyar aeanaatd párt országos elnöke, nagy felkészültséget mutató beszéddel vett részt, amellyel a kormányzati politika tizenkét éves mulasztásait Ítélte el. A nagyhatású beszédet részletes kivonatban, alább közelijük : A jogágamtól a kulturáltamig? A csehszlovák parlamentarizmus mai állapotában — kezdte Törköly dr. — fényesen bizonyítja a teljes munkanélküliséget. Hosz- szu idők telnek el akkor, amikor egy egész nagy halmaza van a közérdekből való szükséges teendőknek, törvényhozási alkotásoknak és a parlament munkát lanság ra, tétlenségre van kényszerítve. Ez bizonyltja azt, hogy maga a parlamentarizmus egy fikció, hogy a parlamentarizmus egy játékszer a végrehajtó hatalom kezében, ami az abszolutizmusnak jelenlétét a legkiválóbban bizonyítja. A parlament voltaképpen a népakaratnak kifejezője, annak kellene lennie, azonban ahhoz a népakarat nem jut hozzá, hogy kifejezést adjon a maga akaratának. A hatalmi politika azonban megakadályozza a munkát, munkátlanságra, tehetetlenségre kényszeríti a törvényhozást. Ez az állapot azonban azt is jelenti, hogy a csehszlovák köztársaságban az erőszak mindenhatósága van jelen, amely a jogállapot terén úgy fejeződik ki, hogy itt a joguralom hiányzik. De itt a gazdasági hatalom és a politikai hatalomra való törekvés is nem abban a kézben van, amely a nemzeti érdeket tartja elsőrangúnak, hanem abban, amely a saját érdekeinek akarja alárendelni a nemzeti érdeket, a plutokráciának, a bán kök ráciának, amely máris bírja a gazdasági hatalmat és törekszik a politikai hatalom felé, nem törődve azzal, hogy az összes népek sorsa folyton megy az elszegényedés felé, amely végeredményben nemzeti összeomlást és az állam gazdasági összeomlását is jelenti. Vannak olyan gondolkodó államférfiak, akik azt mondják, hogy a fejlődés útja a jogállamtól a kulturáltam felé vezet. Hát kérem, lehet a lélek nemessége folytán bizonyos mértékben kulturáltamban nélkülözhetetlen a jog, azonban a jognak az a mértéke, amely egy jogállamban meg kell hogy valósuljon, szükséges egy kulturáltamban is. De hogy lehet erről a fejlődésről beszélni ott, ahol jogállam nincs. Tudom bizonyítani és állítom, hogy a csehszlovák állam .nem jogállam. Itt a jog uralma tényleg bizonyítottan hiányzik. Itt ELIDA SHAMPOO a népeik nemzeti önneaiidiedlkeaési joga kon- iiskáltatott, mert a nemzeti kisebbségi jog ebben az államban úgyszólván csak Játszat. A szabadságjogok^ a polgári jogok, az emberi jogok, a politikai jogok mind kiépítetlenül, tehát kiszolgáltatlanul hevernek, mert hiszen nem kell rámutatnom csak arra, hogy az alkotmány parancsát sem a törvényhozás, sem pedig a végrehajtó hatalom eddig, tizenkét év alatt nem teljesítette. Ilyen körülmények között hogyan lehet beszélni a jog uralmáról? Pedig enélkül nem lehet olyan alkotásokat csinálni, amelyek évszázadokra vannak hivatva rendeltetést betölteni az emberi jólét, az emberi boldogság érdekében. A jog uralma nélkül átló szervezet magában hordja a halálnak csiráját, tehát ez mindenféle érdekszempontból, az államérdek, a nemzeti érdek, sőt az emberi érdek szempontjából is megvalósítandó. Jtt jövök arra rá, hogy voltaképpen mit találok kifogásolni valót akkor, amikor még ez a mai törvényjavaslat, az államfogházakról, a tárgyalás alapja. A kormány lelkiismerets Én a kérdést úgy fogom meg, hogy állítom azt, hogy az igazságügyi kormány nem teljesíti kötelességét, nem áll hivatásának magaslatán. Az igazságügyminiszternek a kormány joigi lelki isme relének kell lennie, ennek a jogi lelki ismeretnek meg kell éreznie azt, hogy kötelességek vannak és hogy ezek a kötelességek teljesítve nincsenek. Az igazságügyi kormánynak elsőrendű kötelessége mindazon törvények megalkotásának előmiozditása, amelyek az alkotmány szerint is a szabadság biztosítékait kell hogy alkossák. Az igazságügyi miniszter urnák elsőrangú kötelessége, hogy ezekkel a javaslatokkal idejöjjön a nemzetgyűlés elé végre 12 év után. Nézzük, melyek ezek a törvények ,és mindjárt meglátjuk, hogy azok megalkotása mind a szabadság érdekében valók. Ott van az alkotmánynak az a rendelkezése, hogy a minisztériumról, a minisztériumok hatásköréről külön törvény fog intézkedni. E törvény javaslata a mai napig sem lett előterjesztve, pedig ez nagyon fontos, mert önnek a törvénynek olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek a parlamentnek, a bírói hatalomnak és a végrehajtó hatalomnak az egyenrangúságát biztosítják, amelyek nem engednek vissza-! éléseket a végrehajtó hatalom kezében ha-j íalmi-politikai tendenciákbó 1. Mindaz a meghatározás, amely a hatáskört körülírja, a szabadság biztosítéka. A miniszteriális hatáskörről szóló törvény hiánya az egész köztársaság életéiben érezhető. De itt van a miniszteriális felelősség kérdése is. Hiszen a most folyó nagy Stri- brny politikai pernek egyik elnöki megállapítása az, hogy nincsen meg a miniszteriális felelősségre a szükséges törvény. Az alkotmányke retíör vény ad erre intézkedést és meg is mondja azt, hogy a jogi felelősségre- vonás kérdésében törvényt kell alkotni,, ez azonban nem történt meg és ezért van az a kritikus és bizonyos fokig kémikus állapot, hogy ha ma megállapítják egy veit miniszternek, vagy egy mostani miniszternek a felelősségét, felelősségre vonásának a szükségességét, akikor nincs meg a bíróság, amely felelősségre vonja és nem tudják megállapítani az illető miniszternek felelősségét, aki vétett a jog ellen, vétett az összeférhetetlenség ellen és vétett mindenféle köztisztesség ellen. Hősi derül ki az ellenzék igaza Azt hiszem, hogy akkor, amikor a hatalmi politikának exponensei is elismerik a bűnt, hogy a parlament 12 évig nem teljesítette kötetességét, a kormánynak most a törvényjavaslatot be kellene terjesztenie. A kormány 12 évig nem hallgatott a magyar ellenzék szavára, amely indítványaival az összeférhetetlenségi törvénynek és más szabadságbisto'Sltó törvénynek megalkotását sürgette. Most ezért a bünihődósnek kell elkövetkeznie és a bünhődés az, hogy a kormány nem tud ma a jognak elégtételt szerezni és hogy ha lehet megsértett jogrendről beszélni, annak nem tud elégtételt nyújtani. Az összeférhetetlenségi törvényt jól-rosz- szul megalkották ugyan a Csehszlovák köztársaságban, azonban az összeférhetetlenségi bizottság nem működött, megalakítása óta egyetlen egy ülése sem volt, egyetlen egy összeférhetetlenségi esetet sem bírált el, pedig azt hiszen, hogy sehol a világon nincs annyi összeférhetetlenségi eset, mint éppen a Csehszlovák republikában. Mert az a kérdés, amelyik most a Stribrny féle kérdéssel összefüggésben van és előjött, intő példa arra, hogy, amit elmulasztott a Csehszlovák köztársaság törvényhozása és a végrehajtó haladom, azt most minden további késedelem nélkül meg kell csinálni és ebben az ! igazságügyi kormányzatnak kell jó példával jelöl járni. De nincsenek meg az egyesületi és gyülePannónia Szálló Budapest Vili., Rákóczi-ut 5. I Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jó- hirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóviz minden szobában. Mérsékelt árak. kezeli szabadságnak az alkotmány által előirt külön törvényei sem, annak ellenére, hogy a magyar ellenzék ebben a kérdésben is előterjesztette a maga törvényjavaslatait, tehát az iniciativát a kezébe vette, remélve, hogy a kormányzás mégis ráébred a maga kötelezettségére és teljesíteni fogja azt. De itt van a bírói függetlenség, a bírói felelősség kérdése. Az alkotmány parancsa itt sem lett teljesítve. Pedig itt is megvolt az iniciativa a magyar ellenzék részéről, amely törvényjavaslattal] járult a képviselőház elé, azonban ezt nem fogadta el az igazságügyi kormány és nem teljesítette követelésünket az összkomiány. A szabadságjogok csökkennek A szólásszabadság, a sajtószabadság kérdésének rendezéséről is lőhetne itt beszélni. Itt is kötelességmulasztással lehet vádolni a 12 év alatt szereplő összes kormányokat, amelyek ez ügyben is tanúbizonyságát adták annak, hogy az alkotmány parancsát nem vették komolyan. Az élet azonban megmutatta, hogy micsoda végzetes következményei lehetnek annak, hogy még azok sem tisztelik a törvényt, akiknek kötelességük azt gyakorolni. Tessék csaik felfigyelni, mi lesz a következménye a Stribrny ügynek, micsoda rossz véleménnyel lesznek a külföldön arról, hogy itt mit jelent a törvén ytisztelet, mit jelent itt a jognak az uralma. De az igazságügyi kormánynak hibájául rovom fel azt is, hogy nemcsak ezeket a törvényjavaslatokat nem terjesztette elő, hanem semmiféle konkrét törvén yja vadlati indítványt 12 év óta a nemzetgyűlés elé nem hozott és hibájául rovom fedi azt, amiért az úgynevezett nemzeti kisebbségi jogok érdekében nem tetté meg 12 év alatt azt, amit köteles sége lett volna megtenni és amit a saint-üf germaini békeszerződés Írott betűkben ratifikál és alaptörvényül ir elő. Az éflet és szabadság védelme, a törvény előtti jogegyenlőség, az egyenlő elbánás, mind a porba hullott, itt még a minimumok sem lettek teljesítve, nem haladtak a maximum, a béke, a megértés felé, hanem ellenkezőleg, visszafelé haladtak. Ebben a tekintetben csak egy-egy mondattal akarom megemlíteni, hogy melyek azok a mérföldjelzők, amelyek ezt a hibát mutatják- Az önkormányzati jognak kiépítése tekintetében minden kormány, amelyik ebben a köztársaságban 12 év óta szerepelt, egyformán bűnös abban, hogy az önkormányzati jogot a parlamentarizmussal együtt látszattá sülyesztették és ezek a látszatok temetőjévé váltak a népakaratnak, temetőjévé váltak a szabadságnak, temetőjévé váltak a jogegyenlőségnek. Itt az igazságügyi kormánynak meg volt a maga kötelessége és hogy azt nem teljesítette és eziránt nem tett egy lépést sem, azt ugyebár nem keli részletesebben bizonyítanom. Azokról a kérdésekről, amelyek az önkormányzati jognak, például a kulturális téren való kiépítését jelentik, a kulturális autonómiának kérdéséről kár beszélni, mert hiszen ehhez nemcsak, hogy egyetlen egy homokszemet nem hoztak, hogy kiépüljön a jobb jövő, a megértés a köztársaság érdekében, hanem mindent megtettek arra vonatkozólag, hogy csak egy homokszem is ne kapcsolódhassék a másik homokszemhez és hogy az autonómia meg ne adja a szabadságot, az életet, az igazságot, az életképességet azoknak az országoknak, amelyeknek gazdasági életképességét erőszakos utón akadályozták meg. De az igazságügyi kormánynak nemcsak ez a feladata, hanem feladata az is, hogy ki kell forszíroznia minden olyan jogalkotást, amely az országokank gazdasági életképességét hivatva van szolgálni és biztosítani, mert ha ezt nem teszi és hogyha az egyes országokat prédájává engedi át a bankokráciának, a plu©. W.J.,, hőségben is Nyáron fokozottan gondos ápolást kíván / a haja. Mossa hetenként legalább egyszer / A&A/aJT'^' Elída sampónnal s állandóan egészséges. ^^ dús> selymes haja lesz. Minden egyes Lg] ^°MÉ mosásnál újból tapasztalni fogja, w ^isrs^Dirfrii & mennyire felfrissíti ez a hajmosás. \ Hozzá: I f 8 <Py ...v^/ % W ‘ Q. g Qc/ Különleges \ y ^ I fürdési eljárással \ 7^ g I biztos eredménye le j ^ £ > > visszérgyulladás j O V utáni állapo- IN tolná! / Ő -7>\ % ~-ryy % v^jf X \ÍW g O 9 ITRENCIANSKEI ITEPLICE. I o o o gyógyfürdő Q (a líárpátoU gyöngye , Q rt ?» ?[ világhírét őt körülménynek köszönheti: ^ X. gyógyforrásai nagyfokú kénhydrogéntartalmának. p rí 2 annak, hogy a gyógyforrások közvetlenül a fürdő q medencékben fakadnak és a bennük való közvetlen fürdést lehetségessé teszik, í nogv gyógyvizét sem hűteni sem melegítem <em ('■) szivattyúzni nem kell O t kénes iszapfürdőinek p; 5. idillikusán szép hegv ekvésének O ^QOQOOOOOOOCiOOOÖOOOQOOOOOOQOOOOQ
