Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-19 / 138. (2655.) szám
Mai számunk 152 ®* s’a! Előfizetőst ár; évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KO. H képes mel-éklettel havonként 2.50 K£-va! több Egyes szánt áré 1.20 K£, vasárnap 2, -KA A szlovenszkói és ruszinszlcói ellenzéki pártok Főszertesztő: politikai napilapja Meiöl ÍJKOfeM«; DZURANY1 IASZL0 FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőségi Prágáik, Panská ullee 13, IL emelet, — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L Panská ollce 12. Ul. emelet Telefont 34184. SÜRGÖNYÖM. HÍRLAP, PRHHfl Ender teljhatalmat akar A pártok ellenzik kívánságát — Anglia az utolsó pillanatban megmentette Ausztriát a pénzügyi összeomlástól — León Bium az osztrák kérdésről Egységes nemzeti mentimunlca • A júniusi nap melege érleli a gabonát, néhány hét még és beköszönt az aratási időszak. Jobb időkben a gazdának vágyva vágyott időszaka, amikor a földre fordított munkájának gyümölcsét, az újabb termésig életének alapját betakarította a magtárba és nyugodt megelégedéssel nézhetett a tiéli időszak elébe. Ami munkát befektetett, azt kamatostul fizette vissza az áldott anyaiföld, tellett belőle életre magának, családnak, cselédnek, jutott a városnak s mi pénzt a piac hozott, illő ruha s cipő lett belőle, még városi iskolába is járhattak a gyerekek. Hová lett a boldog idők boldog aratása? Hová tűnt az njjoingás, az aratási ünnep minden mámoros öröme? Van-e még gazda- ház a Bodrog síkjától a Mátyusföld. rónájáig, hol nem a gond, aggodalom vert volna tanyát, amelynek ablakán nem kopogtatna a nyomorúság s a megnehezült élet nem von* na mély barázdákat a homlokra? Évek óta nincs ára a gabonának, megszűnt az értékesítési lehetőség, megváltoztak a gazdasági élet alapjai, csak egy maradt állandó, az adóprés munkája, amely alig veszi tekintetbe az alacsony árakat, a minimumra csökkent értékesítést, a rossz termést, egyforma nyomással nehezedik állandóan a gazdátár- sad alomra. Ez a nyár az eddigieknél is rosszabbat igér. A májusba benyúló tél s az átmenet nélkül beállott pusztai nyár, sárgászöld termőföldek helyett tarka mezők a junius képe és szakértő vélemények szerint az idei termés eredménye a normális átlagnak jó ha a felét fogja kitenni. Szomorú napok virradnak a magyar gazdákra és földművesekre s gazdatársadalmiunk szociális problémái az eddigieknél is égetőbb sebei lesznek a magyar életnek. Már pedig a magyarság tömegének hetven százalékát a mezőgazdasági foglalkozásúak teszik s ha ennek a rétegnek gazdasági alapja megrendül, abból társadalmi katasztrófa következik be. A gazdasági válság néhány évvel ezelőtt kezdte ki gazdatársadalmunkat s a hozzája kapcsolt mezőgazdasági munkásréteget, az idei rossz termés kínzó aktualitássá teszi ezt a krízist, de egyéb társadalmi rétegeink már jóval korábban áldozatul estek a krízisnek « a kormányzat elhibázott gazdasági politikájának. A háború utáni konjunktúra, amely a világégés borzalmas anyagveszteségét igyekezett pótolni, a kárpáti országokban rendkívül rövid ideig tartott, rögtön bekövetkezett az a periódus, amelyet gazda* ségtörténetünik dezindusztrializélás cimen legsötétebb lapjaira jegyzett fel s amely elsősorban a magyar ipari vállalatokat terítette le. Ami megmaradt, az már csak látszatélet, tengődé®. A magyar ipari proletariátus elpauperizálódott. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy ötven százaléka munkanélküli és igazán a legnagyobb rejtély, hogy miként tengeti életét. Akik pedig munkában vannak, olyan siralmas bérekkel dolgoznak, hogy a létminimumot alig tudják előteremteni. Kereskedőosztályunk még csak fejlődőiben volt, amikor az uj viszonyok bekövetkeztek s a dekonjunktúra évei teljesen tönkretették. Erős fogyasztórétegek nélkül nincs kereskedelem. A kíméletlen adóvégrehajtások a babokkal küzködő egzisztenciákat végleg a mélységbe rántották. Szörnyű sorssal küz- kődik kisiparos-osztályunk. És kell-e sokat beszélnünk intelligenciánk válságáról, mely a közhivataloktól elesett, a szabad pályákon pedig kínzó nyomorúság az élete? Becs, junius 18. A köztársasági elnök tegnap fölszólította Ender dr.-t, hogy vállalja az uj kormány megalakítását. Az exkanoellár kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetre való tekintettel csak akkor tehet eleget Miklós kívánságának, ha bizonyos feltételeit teljesítik, mert a parlament mad munkarendszere képtelen megbirkózni az ország súlyos problémáival. Az első feltétel az, hogy a parlament adjon a kormánynak pontosan körülhatárolt időre messzemenő teljhatalmat, hogy akadálytalanul helyreállíthassa a költségvetés egyensúlyát és a Hitelintézet kérdiéskoin- plexumában zavartalanul meghozhassa a szükséges döntéseket. A második feltétel az, hogy bizonyos személyiségek, akiket Endier nélkülözhetetlennek tart uj kormányában, vállalják a fölkínált miniszteri tárcát. A kancellár ma érintkezésbe lép a pártok vezetőivel és a szóbakerülő személyiségekkel és megállapítja, vájjon feltételei teljesithetök-e. A megbízatás elfogadásáról csak tárgyalásai után dönt. Ender dezignált kancellár ma délelőtt folytatta tárgyalásait a pártvezérekkel, akik azonban, ejgyelőre nem hajlandók, teljesíteni kívánságait és nem hajlandók beleegyezni abba, hogy a parlament kikapcsolásával csupán tanácsaidéi joggal felruházott kis bizottság intézze az ország sorsát és döntsön a szanálási program ügyében. A nagy németek/ a Landbund és a szociáldemokraták mindenekelőtt azt kívánják, hogy Ender előzetes megállapodást kössön velük az adójavaslatra vonatkozólag. Ezenkívül ismerni kívánják az uj kormány összetételét, mielőtt a messzemenő teljhatalmak megadásába beleegyeznének. a pártvezérek tanácskozásain resztvettek a nemzeti bank és a többi nagy bécsi bank vezetői is. Prága, junius 18. A képviselőházi vizsgálóbizottság ma befejezte vitáját és ma délelőtt Koudellka előadó reflektált a vita folyamán elhangzott felszólalásokra. Az előadó záróbeszéde közben éles összetűzés támadt közte és Stribrny képviselő között, aki tüntetőleg elhagyta a tárgyalótermet. De profundis hangzanak fed a gegélykiál- tások a magyar társadalom minden rétegéből. Igazán ütött a tizenkettedik óra. A ma* gyár élet gazdasági alapjait meg kell szilárdítani. Meg kell menteni, ami menthető s meg kell kezdeni az újjáépítés sziszifuszi munkáját. Ezer és ezer akadály áll az útiban, jól tudjuk, de ezer és ezer akaratnak kell munkára feszülnie. Csüggiedés és despará- ció helyett hit, akarat, az alkotás vágya, a Legapróbb részletekig ható építő nemzeti munka töltsék be a magyar szilveket. A teo- retizálás korszaka elmúlott, egészséges akcióknak kell következniük, hogy elviselhetővé váljon itt a magyar élet. Politikai pártjaink eddig is mindent meg-, A szociáldemokrata és a demokrata lapok meglehetős ellenségeskedéssel tárgyalják Ender tervét. Az Arbeiterzeitung nyíltan fölteszi a kérdést, vájjon Ender Brüning szerepét akarja-e játszani és féldiktatórikus rendszabályokat vezet-e be. A lapok véleménye szerint az a kis parlamenti bizottság, amelynek meghallgatásával Ender kormányozni akar, nem helyettesítheti a nemzeti tanácsot. Az angolok nagylelkűsége Bécs, junius 18. Jelentettük, hogy Anglia az utolsó pillanatban saját elhatározásából folyósította annak a kölcsönnek első részét, amelyet Ausztria a nyugati hatalmaknál kért a szanálási akció megindítására és amely körül Párisban nehézségek merültek föl. Elvitathatatlan, hogy ezzel a nagylelkű lépéssel Anglia Ausztriát óriási katasztrófáról és még nagyobb megaláztatástól mentette meg. Informált körök szerint kedden este Bécsben lejárt annak a francia ultimátumnak a szövege, amely a kölcsön folyósítását politikai természetű megszorításokhoz kötötte, amennyiben Ausztria politikai és gazdasági mozgás-szabadságát jobban korlátozni kivánta, mint az 1922-es genfi jegyzőkönyv. Ha Ausztria az égetően szükséges kölcsönt elfogadja, akkor politikai és gazdasági függetlenségéről többé szó sem lehet és a kis állam Franciaország gyarmatává sülyed, azaz még inkább föladja függetlenségét, mintha a vámunióval Németországhoz csatlakozott volna. Ezeket a kívánságokat Anglia is megsokalla és váratlanul, a franciák megkérdezése nélkül, 150 millió schillinget folyósított a bécsi kormánynak, amivel Ausztria lélekzethez jutott és nem volt kénytelen elfogadni a francia ajánlatot. Ezenkívül az Angol Bank önként elvállalta annak a nemzetközi konzorciumnak a vezetését, amely az oszA. bizottság délelőtti ülését kitöltötte az előadó beszéde. A képviselőház plenáris ülése után a bizottság újból összeül és szavazná fog. A bizottság mai ülését Stefinek eluök délelőtt 9 órakor nyitotta meg. Koudellka előadó a zárószó jogán erélyesen visszautasította Stribrny ama kijelentését, hogy neki nem tettek, ami erejükből tellett, a roskadozó épület alátámasztására. Megsokasodott és megnehezedett feladataik megújult és fokozott feladatokat írnak elő a számukra. Ezeknek a feladatoknak felismerése, a fokozott munka vállalásának akarata dominált parlamenti klubjaink multheti közös értekezletén. Parlamenti vezéreink sürgős és erélyes akciót kezdtek Szlovenszkó és Riuszinszkó gazdasági életéinek megmentése érdekében. Amit törvényhozó a megbízatásával körülhatárolt térem megtehet, annak minden lehetőségét ki fogják meríteni. Megnyugvással és bizalommal kísérjük ezt a nemzetmentő munkát, de rá kell mutatnunk arra, hogy törvényhozóinkat ebiben a munkában mintrák kincstári jegyek külföldi elhelyezését in- London, junius 18. A ma reggeli angol lapok részletesen beszámolnak arról a segélyakcióról, amellyel Sir Róbert Kindersley az Angol Bank megbízásából az utolsó pillanatban megmentette Ausztriát. Az angol jegyintézet az osztrák helyzet súlyosságára való tekintettel azonnal pénzt folyósított, anélkül, hogy a párisi tárgyalások végét bevárta volna. Anglia Franciaország részét is magára vállalta és véget vetett a hosszadalmas tárgyalásoknak. A Cityben hangsúlyozták, hogy az Angol Bank határozott magatartása rávilágít az angol pénzügyi világ jó szándékára és igazolja, hogy Angliában komoly a törekvés a középeurópai államok pénzügyi helyzetének megoldására. Remélhető, hogy ez az eljárás Párisban is jő benyomást kelt. Francia szocialista vélemény Péris, jiuniuB 18. León Blum szocialista pártvezér a Populaire mai számában kifejti, hogy az a választás, amely elé Pirié Ausztriát állította kemény és kegyetlen volt. A párisi kormány cinikusam kijelentette, hogy vagy összeomlanak Ausztria pénzügyei, vagy pedig a kis köztársaság elfogadja az újabb ellenőrzést. León Blum szerint a legújabb események napnál világosabban bebizonyították, hogy a békeszerződésekkel teremtett Auztrfa nem életképes. Amióta Versailleslben életre hívták az uj Ausztriát, soha nem volt valójában független és a jövőben sem lehet az. Ha a csatlakozás kérdése ma ismét nyugtalanítja Európát, akkor elsősorban azok felelősek érte, akik a hat millió osztrákot örök gazdasági szükségre és pénzügyi nehézségekre ítélték s ezenkívül megtiltják, hogy kísérleteket tegyen helyzete megjavítására. Ha a csatlakozás szóba kerül, akkor elsősorban Tardieu-t kell felelősségre vonni, akinek nagy szerepe van abban, hogy Ausztria mai alakjában létezik. volna meg az erkölcsi jogosultsága ahhoz, hogy Stribrny felett Ítélkezhessek. Stribrny ezt nem tagadhatja meg tőle, mert a képviselőház hatalmazrta föl erre. Az előadó vitába száll Szüllővel Az előadó beszéde: további részében elsödenkinek támogatnia kell. A legnagyobb veszedelem idején egyetemes nemzeti erőfeszítésre van szükségünk, hogy úrrá legyünk a fenyegető katasztrófán. így kapcsolódik egybe létünk kérdésében a nemzeti társadalom olyan egységbe, melyben minden szerv a helyén van és jól funkcionál. Az élet irta elő számunkra a társadalmi formát., az osztályok váll vetett együttműködését, amelyben egyik réteg érdekei nem preponderálhatnak a másiké felett, amelyben önzetlenség, szeretet, áldozatkészség, törhetetlen munkavágy kötelező parancs s amelyben az egyének tényleg „non nuimerantur, séd ponderantiur". A koalíció diszkvalifikálja Stribrnyt? Csütörtök este szavaz a parlamenti vizsgálóbizottság Stribrny becsületügye fölött — Stribrny az előadó súlyos megsértése után kivonult a bizottság üléséről — Koudelka előadó sok tekintetben egyetért Szüllő éfmiml SH
