Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-03 / 125. (2642.) szám
1961 junius 8, szerda. 3 <PmCxAI-/V^GYAR*HIRLAI> Slávik: A csendőrség jogosan használta fegyverét A képviselőház viharos vita után kiadja Malőr képviselőt, a oesneskossuti vérontás előidézőiét — Kilenc Seiariáztafás a kossuti véres essssténF kapcsán Pírágia, junius 2. A •képvíse-löháiz ma délután roradkiivüűii ülést tartott a nemoskossuti viéres osomónyo'k kavotkozménye-képpera, amienmyilbein a pozsonyi államügyészség Major kommunista képvisolő további fogvatar- tására kért' engedélyit, valamint a képviselő momtelimi jogának felfüggesztését kérte. A délelőtt folyamán a képvisolöház falaira három iifju kommunista piákat nagyságú betűkkel kormánygyalázó jelszókat irt. Mire ész- revették müvüket, már csak egy fiatalembert 'Sikerült megcsípni, a másik kettő;megszökött. A képvisetőház. délutáni ülésére feltűnő nagy számban jelentek meg a kommunista képviselők, összesen 23 koimimuni's- ta képviselő volt, az ülésteremben, de a karzatokon is számos kommunista foglalt helyet, A kommunisták a mentelmi ügy vitájához 15 szónokot jelentettek be. A vitában felszólalt Slavik. belügyimimiszter is, aki újból részletesem ecsetelte a kossuti esemény előzményeit és a véres eseményt. Viharos előjáték A délután 3 órára összehívott ülést fél- négy órakor még nem kezdték meg- Ekkor már türelmetlenek voltak a kommunisták és állandóan kiabáltak: hol van a kormány és hol van az elnök? Masata háznagy leintő hangon feléjük kiáltja: Csak legyenek szépen csendben! Ez a kihívó hang még jobban felizgatta a kommunistákat. — Gyilkosok, majd ti fogtok ha Ugatni! •— kiáltozták. — Ha nem kezdődik aneg gyorsan az ülés, nemsokára lejár a 14 nap és Majort ki kell bocsátani a fogházból. ■ Amikor Slarüfc balügyminásater az iilés- itenembe érkezik, a kommunisták óriási lármával fogadják. Revaj kommunista Slavik felé ront, A miniszter nyugodtan helyet foglal, Masata háznagy Reraj elé áll. A többi kommunista is a miniszteri pádkor elé siet és nagy tumultus támad Slavik előtt. MalypefUjr elnök nagy tumultus közepette nyitja meg az ülést, rázza a csengőt, de a zaj nem akajr elülni. Az agráriképviselők ía- lanikszot alkotnak Slavik előtt, vissza szorítják a kommunistákat, tettlegességre azonban nem kerül sor. Az elnök több kommunistát rendreufasit, azonban a nagy lármában nem lehet kivenni azt, hogy kit és mit kiáltoznak a kommunisták. Megindul a vita Végül is háromnegyed négy órakor a napirend tárgyalására kerül a sor. A napirend egyetlen pontja Major István képviselő mentelmi joga. Az ügy előadója Suchy agrárpárti, aki a mentelmi bizottság javaslatát olvassa fel. A bizottság azt javasolja, hogy a Ház járuljon hozzá Major képviselő további fogva- tartásáihoz és függessze fel mentelmi jogát. A kommunisták az előadó jelentését állandó kiáltozással kisérik. Amikor egy kissé eláll a zaj, az elnök bejelenti, hogy 20 percnyi beszédidő mellett megnyitja a vitát. A vitához 15 kommunista képviselő jelentkezett. Az első szónok Kopecky volt, aki rámutat arra, hogy a kossuti véres eset a régebben tör.tént kcrompai, trencséni, verebélyi, galgóci véres események utolsó láncszeme. Ecseteli a földmunkások helyzetét és kijelenti, hogy nem igaz az, hogy Kossuton kidobolták volna a gyülekezési tilalmat. Az elnök háromizben is figyelmezteti a szónokot, hogy beszédideje lejárt, Kopecky azonban továbbra is beszól, mire az elnök megvonja tőle a szót. A kommunisták gyenge fuj- kiá!fásai mellett Kopecky lelép a szónoki emel vényről. Slávik expozéja Ezután Slávik belügyminiszter jelentkezett, szólásra. A képviselők tömegesen és izgatottan a iniszteri padsor elé sietnek. Slávik bejelenti, hogy első jelentését telefonon kapott információ alapja u tette meg és most az újabb körülményekről akar jelentést tenni, amelyek a vizsgálat folyamán felmerültek. Még márciusban megállapította a hatóság, hogy a kommunista ifjumunkás-központ januárban utasításokat adott arra, hogy pünkösdre szervezzenek kerületi pártg^üléseket és azokon a kormány és a militarizmus ellen beszéljenek, községről községre járjanak éf még ha meg is tiltják a nép gyűléseket, tartsák meg azokat és ifjúsági rohamcsapatok is vegyenek azokon részt. Meghagyták továbbá, hogy a demonstrációs népgyüléseken nemzetiségi jelszavakkal is operáljanak. így szólt az utasítás. A kommunisták ismételten közbekiáltják: Nem igaz! Nem igaz! Slávik beszéde további részében megállapítja, hogy ezen utasítás még a községeket is jelezte, ahol ezeket a tüntető ué.pgyüléseket rendezni kell. A pozsonyi országos hivatal megtette a szükséges óvintézkedéseket, miután nyilván államellenes tüntetésekről volt. szó. Közben a galántai járásban kiütött a földmunkássztrájk, amely május 18-tól 22-ig tartott. 24-én Diószegen kellett volna népgyiilést tartani, 25én pedig Kossuton és más községekben. A rópgy ülése két azonban mindenütt betiltották, A kommunisták mindamellett föl akarták használni az alkalmat az izgatásra és igy Major István képviselő néhány nappal a véres esemény előtt fölkereste Nemeskossutot és a szomszédos községeket, ahol fölszólította a földmunkásokat, hogy a nemeskossuti népgyülésen vegyenek részt. Már akkor látszott, hogy a kommunisták a tilalom ellenére demonstrálni akarnak. Május 21 én Galántán az adóbehajtások miatti küldöttségét is Major vezette. A kommunisták a csendőrséget ekkor kővel dobálták meg és nem akartak szétoszlani. a halvan ember tüntetése Pünkösdkor a kommunisták a tilalom dacára meg akarták tartani a népgyüléseket, mire Soucek csendőrtörzskapitány kidobóitatta, a járás- I főnökség tilalmi rendelkezését. Kossuton az emberek már azt beszélték, hogy a kommunisták gépfegyverrel fognak fellépni a csendőrök ellen. (A miniszternek ezt a bejelentését a kommunisták óriási nevetéssel fogadják.) A hatóság hangsúlyozottan figyelmeztette a lakosságot, hogy népgyüléseket nem szabad tartani és erről Nemeskossuton is mindenkinek tudomása volt. Csendőr járőrök járták be a vidéket és megállapították, hogy a szomszédos községekből mintegy 70 ember készül Nemeskossutra. Az egyik őrjárat meg is állította az egyik kommunista csoportot, ezek azonban áttörték a csendőrök kordonját és tovább mentek. A kossuti községháza előtt a csendőrparancsnok szlovák és magyar nyelven szétoszlásra szólította fel a körülbelül hatvan emberből álló tömeget és figyelmeztette, hogy ellenkező esetben fegyvert fognak használni. Major nem karta magját igayolni és azt mondotta a tömeg felé: Pred — előre! Egy kommunista képviselő közbekiált: Én ott voltam, nem úgy történt, nem igaz! Tizennégy lövés eseti Slávik folytatja: A csendőröket kővel ostromolták meg, mire Jánosik főhadnagy látva, hogy a csendőr- kordon barszárnya szorongatott helyzetbe került, sortüzet vezényelt a balszárnynak. Tizennégy lövés dördült el. Hat csendőr azonkívül puskatussal, egy csendőr szuronnyal védekezett. A csendörséget a sor- tű z után is kővel dobálták. A miúiszter ezután felolvassa a halottak és sebesültek neveit, majd megállapítja, hogy -Sovicék törzekapitáray, mikor a lövéseket hallotta, azonnal a községházára sietett és intézkedett, hogy a sebesülteket kórházba szállítsák. A sebesültek állapota a nagyszombati kórház június elsején kelt jelentébe szerint kielégítő. A véres esemény során hét csendőr sebesült meg. Janosik főhadnagy és a csendőrök vallomása szerint a csendőrök életveszedelemben forogtak és nem maradt számukra más hátra, mint a fegyverhasználat. Ezt. vallják különben a nemeskossuti szemtanuk is. A támadásra, a kommunisták előre fölkészültek. A pozsonyi kommunista központ 25 embert küldött Nemeskossutra. jóllehet tudta, hogy a gyük* be van tiltva. A csendőri és a katonai vizsgálóbizottság megálla- pitóttá., hogy a csendőrség jogosan használta fegyverét. Major képviselőn kivül még nyolc személyt tartóztattak le és további 3 személy ellen folyik az eljárásMajor, mikor a lövések eldördültek, a.esendöi'si'g előtt földre bukptt. mikor azon hun a .tüntetők, szétszéledtek,' Major felkelt a. földről A csendőrök » képviselőt a községházára, vezették, ahol Major íbucek törzskapitány előtt, igazolta macát, és akt kérd te. hogy vezessék a járási főnökhöz.* A~ törzs-kapitány .teherautót szerzett, s azon Gálántára vitette Majort, Közben a. vizsgálat folyamán kid érült, hogy Major büntetendő cselekményt követeit el, mert ö volt a tüntetés.értelmi szerzője. Ezért, a- törzskapitány intézkedett, hogy Majort tartóztassák le, akit azután Galántáról a, pozsonyi állami ügyészség fogházába szállítottak- A miniszter tagadja azt. hogy Majort, bántalmazták volna és ha. volt. is némi sebesülése, ez legfeljebb úgy történhetett, hogy nagyon hirtelen a földre vetette magát. A miniszter végül is bejelenti, hogy minden törvényes eszközt, igénybe kellett venni a rend fentaríása érdekében. Az eseményt mélyen sajnálja, de felhívja a, törvényhozók figyelmét arra, hogy a. képviselő kötelessége a törvények betartása, nem pedig az. hogy a törvények ellen uszítsa a tömeget. A belügyminiszter beszédét az agrárpárt iák nagy tapssal fogadták. Lapzártakor az ülés tart. tei bizalmukról és ragaszkodásukról biztosították. Az értekezletet követő barátságos megbeszélés sorám idb. Gálffy István a munkásság, gazdasági sérelmeiről beszélt, továbbá rámutatott a magyar anyák azom kötelességére, hogy a gyermekeiket odahaza a magyar történelemre oktassák. Közérdekű gyakorlati kérdéseket vetettek . föl föl szól alásaikban Miskoroványi Ernő bankigazgató helyi pártelnök és Hlayathy János Vágsellye kérész- tényszocialista párti községi bírája. A késő délutáni órákban Böhm Rudolf szenátor és a pozsonyi pártközpont kiküldöttei Vághosszufalut látogatták meg, ahol épp aznap búcsú volt. A szenátort és a központ képviselőit Molnár Vilmos gazda igazi magyaros vendégszeretettel látta házában vendégül, kát setft. Böhm: A kormánypártok gazdasági politikája valósággal bolsevizálta Szlovenszká gazdasági életét A magyar földmunkás és gazda súlyos létproblémáiról tárgyalt a keresztényszocialista párt vágsellyei körzete Vágsellye, június 2. (Saját tudósítónktól). Az országos keresztényszocialista párt vágsellyei körzete népes pártértekezletet tartott vasárnap délután, amelyen Böhm Rudolf szenátor és a pártközpont részéről id. Gálffy István és Kárpáti Béla dr. vett részt. Eredetileg nagyszabású nép- gyiilésnek tervezték ezt a gyűlést, azonban a szombati galántai járásban a nemeskossuti események miatt elrendelt gyüléstilalomra való tekintettel a hatóság kívánságára népgyülés helyett a. körzeti pártelnökség csak értekezletre hívta össze ez alkalommal a. járás összes párt- szervezeteinek vezetőit. A többszáz főre menő gazdaközönség részvételével megtartott pártértekezletet Pigler István dr. vágsellyei ügyvéd, körzeti pártelnök nyitotta meg. Fölkérésére Böhm Rudolf szenátor hosszabb beszédben ismertette a politikai és gazdasági élet aktuális kérdéseit. Mindenekelőtt azzal, a bizonyos politikai körök részéről nagy előszeretettel terjesztett állítással foglalkozott, amely szerint a magyar kisebbségi közélet túl volna politizálva. Ezzel a félrevezetésre alkalmas jelszóval a közöny halálos mérgét akarják a magyar lelkekbe beoltani. Az igazság ezzel szemben az, hogy ebben az államban mindenkinek muszáj poii tizálni, hisz a pártok képviseletére van építve úgy a községi, mint a parlamenti élet, s aki például nem szavaz valamely választásnál, azt büntetéssel sújtják. Ha pedig már politizálnunk kell, nem lehet közömbös az, hogy milyen politikát folytatunk. Mi magyarok csakis olyan politikát csinálhatunk, amely magyar érdekeinket legjobban szolgálja. Ha más politikai utakat követnénk, a megsemmisülés veszélyének tenraők ki magunkat. Gazdasági érdekeinket is elsősorban a politika segítségével vihetjük előbbre, hiszen súlyos gazdasági bajainkat is elsősorban az ellenünk irányuló politikának köszönhetjük. Kik voltak mindég azok, akikkel a kormányzat gazdasági téren a legkevesebbet törődött? A magyar gazdákkal, iparosokkal és munkásokkal! Cseh- és Morvaországban is érzik az emberek a gazdasági válságot, azonban mégis sokkalta jobban állják meg a helyüket minden nehézséggel szemben, mert az ottani cseh és német gazdakö- zöDségnek nagyszerűen kiépített önsegélyző szervezetei vannak. Ezzel szemben az államalakulás után Szlovenszkón megakadályozták a régi központjuktól elszakadt magyar saöveikazetek külön szervezkedését Alapos kritikában részesítette ezután a szenátor az Udrzsal-kormány „válságenyhitő14 intézkedéseit, Másféléves élete alatt ez a kormány folytonosan tárgyal a válság enyhítéséről, azonban megfelelő tettek hiányában mit sem javult ezen idő alatt a mezőgazdaság helyzete, sőt állandóan rosszabbodott. Szlovenszkó falvai sohasem éltek ilyen lerongyolta^ mint manapság. Az őrlési törvényt is teljesen későn alkották meg, miután ősszel a szlovenszkói gazdának már nem volt mit eladnia. így csakis a morvántuli nagymalmok látták hasznát ennek a törvénynek. Miután a gazdának ma. már nem fizetődik ki a termelés, az a komoly veszedelem fenyegeti a közgazda- sági életet, hogy egyre több gazda csakis annyit fog vetni és aratni, amennyit saját háztartása föltétlenül igényel. Népszerűén megmagyarázta a szónok a kormánykoalíció furcsa kölcsönpolitikáját s annak a gazdasági helyzetre károsan kiható következményeit. Majd megdöbbentő színekkel ecsetelt? a földmunkásság nyomorúságos helyzetét, amely szinte minden képzeletet felülmúl. A kormánypártok önző gazdasági politikája valósággal bolsevizálta Szlovenszkó gazdasági életét s ennek legszánandóbb áldozatait, a földmunkásokat a bolesvizmus karjaiba kergették. Fájdalommal látjuk földmunkástestvéreink szánandó sorsát, aminek tragikus kirobbanása volt az illetékes köröket komoly meggondolásra késztető nemeskossuti eset. Mi, kisebbségi magyarok — úgymond — szívósan ragaszkodunk ehhez a földhöz, amelyen őseink éltek és boldogultak, itt akarunk mi is élni és bodogulnil A kormányzat gazdasági politikája juttatott mai helyzetünkbe, jogosan követelhetjük tehát azt, hogy egy jobb gazdasági politikával megváltoztassák javunkra ezt a helyzetet. A magyar kisebbségi iskolák jelentőségére hívta fel végül Böhm szenátor hallgatói figyelmét. Nemzeti kötelességünk iskoláinkhoz ragaszkodni, azokat megerősíteni, azokért áldozatokat hozni s gyermekeink számára mindenütt magyar iskolát követelni és magyar iskolát biztosi tani! A lelkes helyesléssel fogadott beszéd végén a pártértekezlet közönsége a szenátort melegen ünnepelte « m egyes községek kiküldőt iOOOOOOOOOOC OOOÍÍOOOOOOOOOOOOOOOÓ — Államtitkári kinevezés Magyarországon, Budapestről jelentők: A hivatalos lap vasárnapi száma közölte Horthy Miklós kormányzó kéziratát, amellyel Lázár Andor dr.4 budapesti ügyvédet, honvédelmi államtitkárrá nevezte M. Lázár dr. tegnap elfoglalta uj hivatalát, és Gömbös honvédelmi miniszter kezébe letette a hivatalos esküt. — A máltai lovagrend nj nagymestere. Rómából jelentik: A szuverén mákéi lovagrend tanácsa a nagymester i tisztségre Ghiigi A libámi deka Rovere Lgjoe heipeget választotta meg. VVVVVVwVVVVVVVVVVVVWVVWVW i %aJ# j > IN. • -y- Ö I ^chia^ § ItrencianskeI jTEPLICE. | } gyógyfürdő X ) (a Kárpátok gyöngye. Q > világhírét öt körülménynek köszönheti: , 1. gyógyforrásai nagyfokú kénhy drogén tártaim.•inak. V í 2. annak, hogy a gyógyforrások közvetlenül a fürdő- sj í medencékben fakadnak és a bennük való közvetlen í fürdést lehetségessé teszik, 2* í 3. hogy gyógyvizét sem hűteni sem melegíteni sem jí? \ szivattyúzni nem kell. sí > 4. kénes iszapfürdőinek, M-j 5. idillikusán szép hegyi fekvésének. x
