Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-16 / 135. (2652.) szám

ÍD81 junius 16, kedd. s <MW<3ű-A\a.C&AR-HI RLAP Északsarki utjának első fázisában felmondta a szolgálatot a Nautilus tengeralattjáró, amelyet amerikai hadihajók mentettek meg a pusztulástól Wilkins kapitány expediciós hajójának két • motorja defektust kapott s a hajó egész napon át tehetetlenül vergődött a viharos tenger hullámaiban — Az egyik amerikai hadihajó ir kikötőbe vonszolja a Nautilust — A kapitány s a hajó személyzete baj nélkül úszta meg a veszedelmes tengeri kalandot Washington, junius 15. Wilkins kapitány tengeralattjáró és-zaksarki expedíciója az el­képzelhető legrosszabb auspiciumok között kezdődött meg. Miután a Nautilust, az expe­díció tengeralattjáróját kipróbálták, Wilkins kapitány a hajó teljes személyze­tével és az expedíció tagjainak nagyrészé­vel együtt útnak indult London felé, ahol terv szerint hajójára vette volna az északsarki expedíció uégy résztvevőjét, akik az angol fővárosban várakoztak reá. Huibert Wilkins kapitány tegnap rádióüzenetet kül­dött szét, amelyben közli, hogy a hajót óceáni útjában motordeffektus érte és gyors segítségre van szüksége. A Nautilus segítségéül az Indepedanoe Hall nevű gőzöst és két amerikai hadihajót, az Ar- cansast és a Wyomingot küldték ki, hogy mentésére siessenek a tenger hullámaiban irányavesztetten hánykolódó tengeralattjáró­nak. Newyork, junius 15. A két amerikai ha­dihajó az északi szélesség 46 fok 40 perce s a nyugati hosszúság 30 fok 40 perce alatt rátalált a Nautilusra, amelynek battériái teljesen ki voltak merülve s amelyet rend­kívül súlyos motordeffektus tett üzemkép­telenné. Mihelyt a magas hullámjárás alábbhagy, a hadihajóik kikötőbe vontatják a tengeralatt­járót. Washington, junius 15. A Nautilus az egész napon át ki volt téve a hullámok szabad já­tékának. Az Arcansas hadihajó reggel 6 óra­kor küldte első jelentését, amely arról szólt, hegy több órai keresgélés után rátalált a Nauti- lusra. A viharos időjárás miatt a tengeralattjáró manőverézési képessége a minimálisra volt korlátozva és ennek következtében a mentés is rendkívüli nehézségeikbe ütközött. A Nau­tilus egész személyzete és expediciós gárdája jó egészségnek örvend, semmi bajuk sem történt. Newyork, juniu-s 15. Mint az amerikai hír­ügynökségek közl'ik, a Nautilus már szombaton kiküldte első S. 0. S. jeleit, amelyekben közölte, hogy a hajó egyik motorja cilindertörés következ­tében felmondta a szolgálatot. Wilkins kapitány ebben a jelentésében pon­tosan meghatározta azt a földrajzi pontot, ahol tengeralattjárója megtalálható. Vasárnap ko­ra reggel a Nautilusról ujabb rádiójelentést vettek fel, amely szerint akkorára már a másik motor is használha­tatlanná vált és a tengeralattjáró képtelen a további manőverezésre. Szerencséire a két amerikai hadihajó a Nau­tilus közelében járt és más hajókkal együtt tüstént a veszélybe jutott tenger alatt járó se­gítségéire sietett, a - '••test azonban késlel­tette az erős hulla.: ■ is. Volt egy pár óra, amikor a Nautilust már elveszettnek hitték, mert az ismételt és vá- lasztsürgető felhívásokra nem felelt. Jóval későben kitűnt, hogy Wilkins kapitány azért nem adott választ, mert takarékoskodni akart a szikratiáviró- battériával. Newyork, junius 15. Éjfél tájban, amikor a viharos időjárás alábbhagyott, a Wyoming amerikai hadihajó uszályába fogta a Nauti­lust és útban van a tengeralattjáróval az írországi Queenstown felé. Ezek után aligha kerülhet sor az észak-sarki expedíciónak gyors megvalósítására. A Nau­tilus alapos reparációra szorul, amely ez év­ben be sem fejeződhetik. Bethlen: A világválságellenes harcban a magyar kormány volt az uttörS Nem a haza van a királyokért, hanem a királyok a hazáért — „Vannak őszinte, nyílt, minket támogató barátaink" — A magyar miniszterelnök debreceni programbeszéde zíust€mudúrt, ^ lilWMIMil ■ ilÉlniT'MTí«|—--­Tablettá k azonnal segítenek fejfájásnál migrénnél és neuralgiánál. Kérje kizárólag az eredeti csomagolásit „JkktskJQduA". Orvosoktól ajánlva! Minden c,yn^yszertárbaD kapható. nyegesen a világparitási áron felül túrija elhelyezni ezekben az országokban. Ha ehhez hozzáveszem a boletát, amit mint belső segítséget adunk a gazdáknak, ez már mindenesetre a világpiacon ma fenn ál'ő 9—10 pengős árinak csaknem kétszerese lesz. De ha azt nézem, hogy azokból a na­gyobb megoldási tervekből is, amiket bátor voltam felemlíteni, aprón kint lépésről-léipés- re mégis valóra fognak váltani valamit, ak­kor, hozzávéve e két szerződést, amit. remé­lem, ki tudunk egészíteni a csehszlovák és német szerződéssel is, olyan alapot tu­dunk nyújtani a magyar mezögazdaság- naik, amelyen tovább munkálva újból meg­találhatja a maga boldogulását. Ezt a bulturni'VÓt, ezt az életstandardot, ■amely Magyarországom az utolsó évszázad­ban kifejlődött. 9—10 pengős búzaár mellett fenntartani nem lehel és vagy lesüllyedünk koloniális nívóra, vagy pedig leszünk egy­szerű parasztország, amely minden kultúrát nélkülöz. A kfrálylsérdás Ezek után Bethleni áttért azokra a belpoli­tikai eszközökre, amelyek segítségével a magyar kormány a magyar gazdasági életet védelmezi a válságban. Elérkeztem — mon­dotta Bethlen — a gazdasági kérdések fejte­getésének végéhez. Az a program, amit; ötnöfk elé terjesztet­tem, védekezés a világválsággal szemben, átmentése a nemzetnek egy jobb jövő számára. Debrecen, junius 15. (Tudósítónk jelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap dél­előtt 11 órakor mondotta el programbeszédét a Bika-szálló nagytermében. A miniszterelnök be­széde iránt impozáns érdeklődés nyilvánult meg és a választóközönség egyrésze kénytelen volt a Bika-szálló előtti téren hallgatni végig a minisz­terelnök beszédét, amelyet megafon közvetített. Szentpéteri Kun Béla dr. egyetemi tanár, a párt helyi elnöke nyitotta meg a gyűlést, üdvözölte a miniszterelnököt, majd Bethlen István állott fel szólásra és elmondotta programbeszédét. A világválság — Ma világnézeti dolgokról úgyszólván sem­mit sem hallunk, — mondotta a miniszterel­nök, — gazdasági kérdésekről beszélnek az összes je­löltek, mert a nemzetet, az országot, létünket elsősorban ezek a kérdések érdeklik. Az a nagy világválság, amellyel két év óta küz­dünk, az utolsó időben nem könnyebbedett, a válság mind nagyobb hullámokat vetett, ée mind ®z élesebb körre terjedt ki. Hozzájárult a mezőgazdasági válsághoz az orosz kommunista köztársaság árromboló ten­denciája is. Napról-napra szaporodik a munkanélküliek szá­ma, az iparnak rentabilitása is csökkent, ennek következménye volt az egész világpiacon az ipa­ri értékek hanyatlása. Valami beteg, valami egészségtelen irányzat van kifejlődésben a gazdasági életben, amely lehetetlenné teszi a tőkék termékenyítő szét­terjedését egyformán az egész világban. Ma kevés állam van Európában, amelynek defi­citmentes büdzséje volna. Nálunk is, éppen úgy, miint az egész világon, gazdasági válság vau. Nem lehetünk, sajnos, sziget egy óceán közepén, amely semmi össze­függésekkel nem bir a külföldi államokkal és egyedül állna meg abban a tengerben, amely körülveszi. Az állam külföldön, hacsak nem aka­runk lehetetlen feltételeket elfogadni, még a je­len percben sem képes hosszú lejáratú államköl- csönt kapni. Mezőgazdaságunkat, iparunkat hosszú lejáratú kölcsönökkel nem vagyunk képe­sek ellátni. Valóban mindenkiben felvetődik az a gondolat, hogy mi lesz a világ gazdasági életé­ből. Felvetődik az a gondolat, hogy nem állunk-e a kapitalisztikus világrend, a magántulajdon alapján álló világrend összeroppanása előtt, váj­jon nem azoknak van-e igazuk, akik a túlsó táborban a közgazdasági életet egész más ala­pon kívánják berendezni? Hát nem és sohasem, (ügy van, úgy van. Élénk helyeslés.) Ezek az átmeneti neh elégek, amelyekkel a világ küzd és minden nagy háború után küzdött. Látjuk a világtörténetHemből. Nem a kapitalizmus világrendjének összeom­lása élőtt állunk, hanem olyan nehézségek­kel állunk szemben, amely nehézségek tart­hatnak rövidebb, vagy hosszabb ideig, amely átmeneti nehézségekkel szemben minden nemzetnek kötelessége, hogy vértezze fel ma­gát, mert az a nemzet, amely ebből az időből meg tudja menteni anyagi és erkölcsi javait egy jobb idő számára, n.eg tudja menteni na­gyobb politikai áldozat nélkül, független­sége feláldozása néükül, úgyhogy az or­szágban a szociális összhangot fenn tudja tartani, az az ország oly előnyökre tesz szert a jövő szempontjából, amelyek a nemzet­közi versenyfutásban neki előnyt jelente­nek, amit visszacsinálni csak nagyon nehezen le­het. Itt röviden kívánok végezni az ellenzéki pártok túlnyomó többségének programjával, mert hiszen á szociáldemokrata párt nálunk egyoldalú osztályprogramot állít fel, amely ha valóra válna, talán ideig-óráig az ipari munkásosztálynak előnyöket biztosítana, de egész biztosan rövid időn belül még nehe­zebbé tenné a közgazdasági életet. Nem be­szélek a többi ellenzéki párt programjáról azért, mert hiszen nagy részük ama régi dok­triner iskoláiban halad, hogy a közgazdasági élet kerekébe belenyúlni nem szabad, aki azokba belenyúl, csak kárt tesz, holott az egész nemzet, az egész ország, az egész közvélemény azon az állásponton van, hogy a kormánynak ily nehéz időkben gondos­kodni kell olyan eszközökről, amelyek se­gítségével a bajokon enyhíteni tud. A független kisgazdapárt programja külön­ben egy és ugyanaz, mint az egységes párté, azonban két lényeges különbség van. Az egyik az, hogy felfogásom szerint igen sok mindent meg kell csinálni ebből a program- sült érdekeket érinteni nem szabad. További különbség köztünk az, hogy az én meggyőző­désem szerint, ha mindaz, amit a független kisgazdapárt a maga részéről követel, valóra válnék, a válságon ez alig csökkentené- A magyar közgazdasági élet védelmi gátja a világválsággal szemben a foglalkozási ágak egységében, összefogásában és össze­tartásában van. Az én meggyőződésem az, hogyha mindazt megcsináljuk, amit a független kisgazdapárt óhajt, egy fillérrel sem lesz Magyarországon drágább a búza, egy pengő külföldi kölcsön­nel sem kapunk többet, mint amennyit ka­punk most, az ipar terén egyetlenegy mun­kanélkülinek sem adnék kenyeret, sőt szapo­rítanám A munkanélküliek számát, Hogy mit jelent a közgazdasági szempontból a munka­nélküliek számának szaporítása, elég, ha át­nézünk Ausztria, Németország és Anglia ha­tárain és megértjük, hogy ez a költségvetési kiadások szempontjából mit jelent. A válság megoldásának nemzetközi médszerei Meggyőződésem az, hogy nem lehet kizáró­lag belpolitikai eszközökkel küzdeni a világ­válság ellen, hanem csakis nemzetközi esz­közök segítségével. A belpolitikai eszközök nálunk is csak ki­egészítő eszközök abban a nagy munkában, amit folytatnunk kelSI a világválság elleni harcban. Ezen a téren épp a magyar kor­mány volt az úttörő és pedig akkor, amikor felszólította az európai mezőgazdasági álla­mokat, hogy összegyűlve egymással beszél­jék meg a bajokat és állítsanak fel egy konstruktív európai programot. Három irány, három metódus van, amelyen keresztül az összefogás révén a mezőgazda- sági válságon enyhíteni lehet. Az egyik a búzatermelők világkertelljének megalko­tása, a másik egy általános európai prefe­renciáiig szisztémának keresztülvitele és a harmadik a regionális összefogás az egyes ipari és mezőgazdasági államok közt. A római és a londoni konferenciákon a ma­gyar földművelésügyi államtitkár terjesztette elő a világkartell javaslatát. A londoni konfe­rencián ehhez a javaslathoz az összes államok hozzájárultak az északamerikai Egyesült Ál­lamok kivételével. Egy másik javaslatot a belgrádi, bukaresti és egyéb helyeken tartott konferenciákon hoztunk javaslatba egy pre- ferenoiális rendszer megalkotása érdekében, amely utoljára Genfben, mint Briand francia külügyminiszter terve került forgalomba. Ezt a javaslatot még nem vetették el, de még el sem fogadták, ez még további tanácskozások anyaga. Én hiszem, hogy a világ gazdasági élete csakis nagyobb fogyasztási területek kre­álása révén lehetséges. A magyar kormány látva azt a helyzetet, hogy egy világmegoldás nem lehetséges, hogy egy európai megoldás hosszú időt vesz igénybe, sziikebb, regionális megoldást keresett és örömmel jelenthetem be, hogy ezt a meg­oldást meg is tudtuk találni. Mi Olaszor­szággal és Ausztriával megegyezést kö­töttünk regionális alapon, amely meg­egyezés, remélem, néhány napon belül a világ elé kerül és amely megegyezés biz­tosítja azt, hogy Magyarország búzáját lé­Azt mondottam bevezetőül, hogy a politikai kérdések háttéribe szorultak a gazdasági kérdésekkel szemben, mégis néhány politi­kai kérdésről szólni kötelességem. K lépi tet­tük ideiglenes alkotmányunkat, de nem in­téztük el a király kérdést, mondanák sokam őseink azt mondották, hogy Istenért, király­ért és hazáért éltek és készek voltak meg­halni is. A nem helyes sorrendet azonban meg kell fordítani: „Istenért, hazáért és ki­rályért". Nem a haza van a királyokért, hanem a királyok a hazáért. A királykérdést csak a haza javára és csak akkor szabad megol­dani, amikor a haza ezáltal veszélyben nem forog. És még egyet. A királykérdést nem egyesek oldhatják meg, a királykéir- dést csak az országgyűlés és az egész nemzet egyetemes akarata oldhatja meg. Aki ezt a kérdést másképp akarná meg­oldani, veszélybe dönti a hazát, mert vagy polgárháború vagy külső beavatkozás le­het a következménye. Épp ezért azt mondom, hogy ez a kérdés ma sem aktuális és ellene fogok szegülni annak, hogy ez a kérdés napirendre kerüljön ad­dig, amíg a viszonyok igy vannak és belát­ható időn belül igv maradnak. A választási rendszer reformja A választójog terén az elmúlt országgyűlési cikluson lépést tettünk előre azáltal, hogy a megyei választójogot a titkosság alapjára he­lyeztük és ezeken az alapokon ejtettük meg a megyei választásokat, A jövő országgyűlésen tovább kell mennünk ezen a téren, mégpedig a titkosság, a jelölési rendszer reformja és a kerületi rendszer re­formja révén. így vagyunk a közszabadságok kérdésével is. Oly időben élünk és éltünk az utolsó években, amikor sohasem tudhattuk, hogy ha valahon­nan egy szikra, kipattant, mit fog fölgyujtáni és hol fog a tűz megállni. Ha ezek az idők eny­hülnek és változnak, ha a biztonságunk szo­ciális téren és minden más politikai téren is. a nemzetközi helyzetet nézve is javul, lópésről- lépésre tovább kell menni és én leszek az utol­só, aki ennek útjában fog állaní. Lefegyverzés vagy szövetségi rendszer Talán fontosabb, mint bármikor máskor volt, hogy Magyarország külpolitikai kérdésekkel foglalkozzék. Siralmas állapotban voltunk, ami­kor az első kapavágást tettük meg azért, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom