Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-21 / 115. (2632.) szám

■I

* *MSx iCARini KliAÁ*

íiHÍi lilUtJlla <áí, CaU,K)iuOut,

Jean Tarts

A francia uszófenomén szerepelt tegnap este

a Hagübor versenyén. Ez az agilis zsidó sportegyesület, amely ki Táló úszói révén Csehszlovákiában már rég magához ragadta a hegemóniát, ért hozzá, hogy kitünó rendezéseivel versenyzőinek a fejlődésre alkalmat adjon és a közönség érdeklődését fokozza az uszósport iránt. Minden évre kedveskedik a prágai közönségnek egy-egy nemzetközi sztár bemutatásával. Az elmúlt évben Európának legjobb százasát, Bárány Istvánt vendégszerepeltette, tegnap pedig Jean Tarist, a francia csodauszót mutatta be.

Jean Tarist bécsi és prágai vendégszereplése után nyilt alkalma a középeurópai közönségnek megismernie. Prágában nagy sajtórekíám harangozta be a francia csodauszót. A reklámnak mindig az a célja, hogy közönséget vonzzon, ezért nem találunk semmi különöset benne, ha megüti a nagydobot. Taris amúgy is tényleg a világ legjobbja a 200 méteren felüli, 1500 méterig terjedő távokon. Ezt reklám nélkül is tudjuk. Viszont a reklám érdekében olyan állítások hangzottak el a prágai sportrovatokban, hogy Bárány dr. következetesen kerüli a Taris-val való találkozást. Erre a téves és rosszhiszemű beállításra nem volt semmi szükség. Az igazság az, hogy Taris tartozott revánssal Báránynak Egerben és ennek a kötelezettségének nem tett eleget.

De ha már ez a kérdés, hogy melyik a jobb, nézzünk a szeméibe. Már magának a kérdésnek a feltevése is hibás, mert ahogy nem lehet összehasonlítani Saljapin és Caruso énekmüvészetet, úgy Bárány és Tarig kozott sincs összehasonlítási alap. Égvcdiil a 200 méteres táv az, amelyben a kettő versenyezhetik. Bárány Európa- rekordját Taris megdöntötte, azóta nem találkoztak. Viszont 100 méteren Bárány Becsben beállította régi Európa-rekordját és Pesten uj rekordot állított fel, ezen a távon kétségtelenül Bárány a világ legjobb úszója. Ahogy tegnap Taris a száz méteren úszót, abból még a laikus is láthatta, hogy Báránynak legalább 2 másodperccel jobbnak kell lennie a franciánál ezen a távon, annyival jobb a startja és jobb a fordulása. Viszont 200 méteren ezek a hátrányok már ki- ogyenlitödnck Taris nagy előnyeivel. Világos, hogy ha Taris stílusán még javít, saját világrekordjait hamarosan meg fogja dönteni. Kétszáz méteren azonban Bárány méltó vetélytársa marad hosszú ideig, mert Taris hibáinak még ezen a távon is érvényesülniük kell.

Ezt a hendikepet a francia úszó maga is érzi és úgy kapcsolja ki a kellemetlen kérdést, hogy kijelenti apodiktikusan, miszerint a ICO métert nem tartja távnak és ezt a számot nem tartja versenyképesnek. A® indokolás plauzibilis, ilyen távon az úszói erények még nem bontakozhatnak ki teljes egészükben, csak a középtávokon mutathatja be as aszó, hogy Jgasán úszó. Mindenesetre érdekes egyéni Mempont, azonban a sport- felfogás a 100 méteres tárót klasszikusnak fogadja el, mint ahogy klasszikus a 100 méteres futás is, bár Körmi esetleg éppeuugy gondolkodik róla, mint Taris.

Taris külsejében igazán semmi sem árulja el a sportembert és a világrekordért. Ez a göndör- ha,iu, élesorru francia fiú — hogy úgy mondjuk — egész jelentéktelen alak, akinek még a prágai startnál sem sok esélyt adnánk kisportolt iestii versenytársaival szemben. Bárány, Arne Borg figurát mutatott a prágai közönségnek, Tarában semmi sincs, ami elárulná képességeit. Ezért mondják róla, hogy nem különleges testi diszpozíciója (Báráuy mellkasa, Arne Borg speciális alkatú tüdeje stb.), tehát nem valami rejtett kopoltyuk tettek rekorderré, hanem tisztán tchefi-ége, Ösztöne, hirtelen kifejlődött képessegei. Primadonna ö is, mint a többi nagyság, két számban úszott, egyikhez fekete trikóban állt ki, a ncgyszázmétcrcsben, a nagy számban, égszínkék dresszben ugrott a vízbe, autogrammo- kat osztogat és interjúkat ad, menedzserrel utazik, egyszóval érzi nagyságát, és emellett természetesen nagyon jól úszik. Könnyedén, simán, semmi erőkifejtést nem lehet rajta látni, még a vizen sem, amely aránylag körülötte a legzavar- talanabb. Ezért pompásan lehet megfigyelni tempóját, laza válltartásból mélyen benyúló kar- ( jaif és kitűnő lábmunkáját.

Prágában nem erőltette meg magát, de vendégszereplése mégis alkalmat adott arra, hogy Getreuer döntő mértékben megjavítsa Antos régi négyszázas rekordját. Ha Taris jobbat úszik, , Getreuer sikere még nagyobb, mert a Hagibor- ( úszó derekasan kitartott vezetője mellett, aki csupán a 200 méteren szerzett mintegy két méternyi előnyt ób ezt tartotta meg a finisben is. így történt, hogy a primadonna melllett a tegnap estének Getreuer volt a főhőse, aki a négy- [ százas úszók ranglistáján ma már kétségtelenül a harmadik helyen áll. I r

VÉCSEY ZOLTÁN dr.

Ifj. Hegedűs Sándor prágai előadása Michelangeloról

MEGHÍVÓ. A magyar nemzeti párt érsek- újvári körzete június 7-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor Érsek ujvárntt az Iványi vendéglő különtermében körzeti gyűlést tart, melyre a párt érsekújvári körzetének tagjait ezennel! tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Megnyitó. 2. Politikai beszámolók. 3. Mezőgazda- sági szakosztályi ügyek. Indítványok. 5. Zárszó. Kuruc,z Ferenc k. körzeti elnök. Schneider Ede a. k. körzeti titkár.

Prágta, május 20. Ifj. Hegedül? Sándor, az

ismert budapesti író, a Kisfaludy és Petőfi Társaságok tagja, a Pesti Harlap szépirodalmi munkatársa a prágai MÁK meghívására feljött Prágáiba, hogy művészetével megajándékozza a kis prágai magyar kolóniát is. Ha- gedüs Sándor részleteket olvasott fel Michel- angelóról most megjelenő nagy, harmincegy fejezetes müveiből.

Előadásában a renesszánsz forrongó (hangúja tát varázsolta elő mesterien megírt írásával. Ezek komplikált korba,ngulatárnak megértése jellemzi Hegedűs Sándort. írásaiban a történész biztos tudása olvad fel a szépirodalom könnyedségében. Nem szépirodalmi stílusban megirt történelem, vagy regényes életrajz Hegedűs Míobelamgelója. Több! Átélése egy kor szellemének. Minden adaton meglátszik, hogy a művésznek is élménye volt, minden soron meglátszik, hogy lelkét öntötte bele. Ment Hegedűs rajongva szereti Michelangelot, ezt a kiváló szellemet. Ezt árulja el minden sora, minden szava.

„A vihaT“ cimü részlettel kezdte felolvasását. Művészi reliefként domborította ki IT. Gyula pápának, a renesszánsz ezen irányító szellemiének találkozását a kor másik nagy szellemével, Michelangeloval, azzal az emberrel, aki Hegedűs szavaival „az emberiség történetében a legtöbbet alkotott."

,.A Béke" c. részlet a két nagy szellem egymás iránti megbecsülésének és tiszteletének az apológiája. Michelangelo volt a gyémánt, II. Gyula pedig a köszörű, aki ragyogó b rill,iá üst faragott belőle. (E két írást a P. M. H. rövidesen közölni 'fogja.)

„Az atya és fiú" c. részlettel Hegedűs Michelangelo legbelsőbb érzelmeinek megértéséről és meglátsáról tett tanúságot. „Az utolsó örömében pedig nagyszerű pszichológiai felépátettséggel írja meg, hogy Michelangelot az életben utoljára érő öröm, az utolsó boncolás hogyan dönti ágyba.

Hegedűs Sándor művészi alkotásának egyik legjobbját, Michelangelo halálának a leírását utoljára hagyta. „És leszáll a,z est" c. részletében felelevenedik a nagy ember, a nagy művész, a nagy alkotó utolsó percei. Felvonulnak a rokonszellemekkel való találkozásai. A leg- emiberibb és mégis a legmüvésziibb Michelangelo Machiavelli szavainak az interpretálásánál: „Ha az élet törvényeit akarom tanulmányozná, akkor nem „arrivék" társaságát keresem, hanem azokét akiknek mapon- te le kell adni nagy energiát, hogy a betevő falatot elő tudják teremteni, különben felkopik az álluk. Ott az ő valóságában vibrál az élet törvénye. Ott nincs kedveskedés, nincs regard egymás iránt, hanem az élet nyers ereje lüktet kérlelhetetlen törvényiével!" És elérkezik az utolsó nap, Miidhelaingelo szive utolsót dobban és „Fomasso dei Cavatleri — Michelangelo kedvelt}© — föléje hajolt és reszkető kézzel lezárta Michelangelo szemét. S ő elvégezte utolsó napját életének és megkezdte ez elsőt az örök béke birodalmában."

És Hegedűs Donáti ajkára adja saját szavait: „Lelke mibemnünk fenmarad és tovább él."

Hegedűs előadásával megnyerte a kis prágai magyar kolónia szer eleiét. Művészete miellett az a nagy szeretet ragad meg minket, ,mellyel tárgyát kezeli. Az a lelkes taps, mely az előadás után felhangzott, bizonyítéka volt annak, hogy Hegedűs Sándort egyszeriben a szivébe fogadta a prágai magyar kolónia. A viszontlátásra! (re.)

Vázlatok társadalmunk múltjából

Mielőtt

keziyfl

mm

summlharlsnya melltartó stb

szfisésleféS beszerezné,

tekintse meg

sastias választékú raktárunkat ét syúztdfSsa meg

ölesé ára3nluő!£

BIUMBB RG

Kosise,

HSavraá u. 89

Tetei. 3S©

Fiók: Spisská N&vá Vés. „Pro Rata“ tagoknak 6 havi hitel!

Irta: Karafiáth M. drV.

Földváry Mihály alispánról

1.

Pest-Pilis-,Solt-Kiskum vármegye jegyzőkönyveiben (bizonyára meg van örökítve az utókor számára bern átfalví Földváry Mihály alispán áldásos tevékenysége. Amit róla ón ámonxma- tok, az csak magánélete néhány mozzanatára szorítkozik, mert személyében én ceak az embert., a közszeretetre és köztiszteletre méltó ■embert ismertem.

^ Az alispán Miklós fiához egy másik tanú ló- társam ma! együtt basongondoíkozáson és érzésen alapuló barátság fűzött.

Mi hárman szabad időnket, ha csak lehetett, együtt töltöttük Miklósnál, a vármegyeházán, az alispáni lakás egv barátságos, kis udvari szobájában. Itt tárgyaltuk le a nekünk ...fontos" apró ügyeinket, még egyetemi éveinkben is. Olyanok voltunk, mint a há.romlevelü lóhere. Az élet aztán szét tépte és széjjeihordta a három levelet.

Abba a barátságos, kis szobába gyakran betekintett. ha ott voltunk, az ..Édes". így hívták a. családban az alispánnét. Alacsony, törékeny- termetű. jóságos arcú, ceupasziv urhnő volt. Férje imádta, a gyermekei — négy leánya és két fia — bibliáé tisztelettel csüngtek rajta.

De betekintett hozzánk az alispán ur is, ha bokros teendői megengedték.

A mi időnkben — főképp a vármegyeházán — a pipa méíg szilárd jogalapon állott, alispánék ná] is. Volt ott elegendő vendégpipa is, kisebbfajta. e.züstkupakos, Martiny-féle tajtékpipák, mindig jól szelei8 szálakkal, melyeknek karbantartásáról az öreg János huszár gondoskodott. A dohány trafikot nem látott, finom- zamatu muskotály, Tasson termett, az ősi birtokon.

Az alispán ilyenkor közénk ült és beleszólt a vitáinkba; tanulmányaink és tanáraink iránt érdeklődött, nevetett Lenhossék tanár csudabogaras furcsaságain, melyekről én referáltam, adomázott, de sok tanulságos dologgal is gyarapította tudásunkat.

Máskor, beléptekor, üdvözlés után, az volt az ■első szava: „Hol a kártya, fiuk? Osszatok, egy- kettő!" S aztán kezdődött a kontrázás, rekont- rázás, XXI-es kergetés, polgáraiesteravatás, ultimobuktatás, Vígan, izgalmasan, ahogyan csak kitelik a tarokból.

Ilyenkor úgy láttuk, hogy jólesik neki a nagy gondjai után a fiatalok- gondtalan vidámsága. 'Maga is fiatallá lett közöttünk. Fölmielegedett és önként föltárult előttünk szép kedéllyvilága, melynek jóleső melegéből nekünk idegeneknek is juttatott valamit.

A magyar ifjúságban mindig megvolt az eb 1 enzékeskedés hajlama, bennünk is. Ezért is vonzódtunk annyira barátunk édesatyijához, áld egész életén át független, szabadgondolkozásu, ellenzéki! érzelmű volt.

Pestvármegye 1847-ben megválasztotta, szol- gabirónak. Ezzel a közélet küzdőterére lépett, melyen nyíltan é« bátran hangoztatta, ellenzéki nézeteit, ha ugv kellett. Mert rajongó íhive volt Kossuth Lajosnak, kinek pest,megyei követté roegváHasztásában a fiatal, 23 éves szolgabiró

h ath atós a.n közre m ük ö elö tt.

A vármegye gyűlésein még a gyűlölt adminisztrátori rendszert is megtámadta. Pedig akkor nagybátyja és későbbi ipja, a 30-as évek híres alispánja, Földváry Gábor, Vas Gereben egyik regényének főalakja, volt Pestvánmegye adminisztrátora. S az adminisztrátorok, mint a kormány rendeletéinek föltétlenül végrehajtói, nagyhatalmú urak voltaik.

Hogy mfért voltak az adminisztrátorok? ... Azt is elmondom.

A bécsi kormányoknak sohasem tetszett a magyar vármegyéik önkormányzata és törvényes alapra helyezkedő ellenzéki szelleme. Legkevésbé tetszett a napóleoni háborúk után, melyek Ausztriát gazdasági válságba is ejtették, amelyen segíteni Magyarország nem volt hajlandó. De a vármegyék szelleme és hatalma ■egyúttal legnagyobb akadálya volt a bécsiek ama törekvésének le. hogy a magyar királyságot az osztrák császárságba beolvasszák. Mikor Apponyi György gróf, a nagy Apponyi Albert atyja, 1844-ebn aJkancellár lett, azonnal hozzálátott ezen akadály elhárításához. A vármegyék hatalmát le akarta törni. Ehhez a mágnás főispánokat nem használhatta eszközül, mert ezek tisztsége méltóság volt, emiatt pedig nem rendelkezhetett velük föltétlenül. Apponyi tehát a legtöbb főispán helyébe — lassacskán 32 vármegyének — helyettest, adminisztrátort küldött. Az adminisztrátor nem volt méltóság és csak a központi kormánynak tartozott felelősséggel. Ezért aztán sok vármegyében zsarnok önkénnyel is igyekeztek a kormány érdekeit előmozdítani. Ez tette ezt a rendszert gyűlöletessé, megtámadásához pedig bátorság kellett és ez megvolt a fiatal szolgabiróban.

Földváry Mihály közigazgatási pályája azonban csakhamar véget ért. A 48-as eseményelv őt is magukkal sodorták, ő is fegyvert fogott a haza védőimében, de erről csak annyit tudunk, hogy 1848-ban a pestmegyei nemzetőrök egy résziét ő vezette Szent Tamás alá a rá'cok ellen.

És a szabadságharcban viselt dolgairól sohasem beszélt nekünk. Egyszer-kétszer (kiértük — mikor jó hangulata volt —, mesélne nékünk valamit harci élményeiről, de nem volt rá kapható. „Olvassátok Horváth Mihály könyvét, abban a tudnivaló mind meg van írva", — mondta ilyenkor s huncutkásan mosolygott hozzá. Eny- nyire szerény volt.

Az abszolutizmus idején, mint sok magyar

ur, otthon, Tasson, az ősi birtokon gazdálkodott. A kiegyez,és után remeteségétől megvált s a hetvenes években, 1872—1878, mint Ibalkö- zéppárti képviselő a parlament tagja lett. Mint ilyen az 1875-ben alakult „független szabadelvű párt" körének elnöke volt.

1878 eleién Pestvármegye restaurált és Földváry Mihályt, kinek képviselői mandátuma aik- koT lejárt, megválasztotta alispánnak.

Földváry Mihály mindenkor rendíthetetlen híve volt a vármegyéi autonómiának. Ennek a hűségnek a. tanú jelét mindjárt alispánsága első hónapjaiban adhatta.

Uj képviselőválasztások előtt, állott az ország, mikor Bosznia és Hercegovina megszállását Becsben véglegesen eKkgtározták. Ez a döntés Magyarországon nagy ellenkezésre talált, ezért az országgyűlés hamarosan föl lett oszlatva (hiszen a hároméves ciklus amugyis lejárt volna!). Éppen ezért Földváry Mihály alispán Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében megtagadta a kormány által követelt 500 előfogat 'szolgáltatását. Ezt a példát más vármegyék is követték. Megtagadták pedig, mert a kormány- r en d e let országg y ü l és enk i v üli, törvényt el e u

volt. Tisza Kálmán miniszterelnök persze azonnal fegyelmi eljárást indíttatott Földváry alispán ellen é& fölfüggesztette, mire az 500 elő- fogat útnak indult Boszniába.

Földváry Mihály tekintélyét és népszerűségét azonban ez a bátor tette óriási mód megnövesztette. Természetes tehát, hogy a vármegye visszahelyezte hivatalába, melyet aztán 1895-ben történt cl huny Iáig híven betöltött.

Hogy Földváry alispán egész leikével csüngött a vármegye autonómiáján, azt nem csodáljuk, hiszen Kossuth Lajos volt fiatalkori eszményképe, akit meglett férfikorában sem szűnt meg tisztelni. Kossuth pedig a negyvenes évek centralistáival szemben lelke minden hevével védte a vármegyei rendszert, és megmutatta az 1848-as törvényalkotással, hogy azt, a parlamentáris kormányrendszerrel össze lehet egyez- tatni.

A vármegye elleni harc azonban a kiegyezésit követő években újra kezdődött. Egyik leghevesebb és legavatottabb támadója Grtlnwald Béla, aki a vármegyei közigazgatás minden csinját-binját ismerte, hiszen éveken át főjegyzője, majd alispánja volt Zólyom vármegyének, mint országgyűlési képviselő szóval, mint kiváló publicista Írásaival küzdött a közigazgatás államosításáért. Sőt, utóbbit az egyesült ellenzék a munka-tervébe is fölvette.

A vármegye ellen irányzott támadások mind- stirübbek, mind hevesebbek lettek s tán eredményre vezettek volna, ha a kormányon lévő szabadelvű párt végre maga nem vallja a, vármegye fönnmaradásának szükséges voltát.

Ezek a, küzdelmek Földváry Milhályra vihar- jelző vészfelhőkként hatottak. Ha dolgai végeztével közénk, fiatalok közé jött pihenni, sokszor tért rá erre a tárgyra, Meggyőzően fejtegette, bizonyítgatta a vármegyék fontosságát, a jelenben is létjogosultságát. Sokszor aztán elégi- kus hangba csapott át, ezt mondván: ..Meglássátok, fiuk, én leszek az utolsó alispán, mert aki utánam jön, az már nem választott tisztviselője lesz a megyének, hanem a kormánytól kinevezett beamter!"

Sejtelme azonban nem valósult meg. Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, mint belügyminiszter, terjesztett be ugyan egy, a vármegye rendezéséről szóló törvényjavaslatot 1895-ben, abból azonban csak az első két szakasz vált törvénnyé (az 1891. évi XXXIH. t.-c.) s azóta is csonka maradt.

Földváry Mihály mint választott alispán halt meg és utódai máig is még választott első tis ztviselői várni egyé jü-knek.

Pergler Amerikába utazik

Prága, május 20. Emlé/ézetes, hogy a választási bíróság Pergler Károly ligapárti képviselőt megfosztotta mandátumától azon indokolással, hogy nem csehszlovák állampolgár, jóllehet Pergler volt Csehszlovákia első tokiói követe. Á választási bíróság később újból tárgyalta az ügyet s uj eljárást indított, azonban a mai napig újabb döntést még nem hozott. Miután Pergler felesége nem tud csehszlovák útlevelet kapni s így nem jöhet férje után Prágába, Pergler elhatározta, — mint a Poledni List mai számában jelenti, — hogy maga utazik Amerikába. Ott nem akar felesége számára a csehszlovák követségtől kérni útlevelei, hanem az amerikai hatóságok segítségét fogja igénybe venni. Felesége ugyanis annak idején csehszlovákiai diplomáciai útlevéllel ment ki Amerikába s igy ha még ma is Amerikában tartózkodik, nem számítható be a megengedetI kvótán belüli létszámba s az ö amerikai jelenléte törvényibe ütközik. Pergler - lehal a külföld segítségével akarja bebizonyítani azl, hogy. csehszlovák álaimpolgár.