Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-07 / 104. (2621.) szám
4 K28H| ea mi május 7, csütörtök. A békéscsabai Járom és a fogadatlan prókátorok Irta: Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő Az eddig békességben és megelégedettségben élő békési szlovákok az utóbbi időben roppant sokat csuklottak, különösen vasárnaponként. Eleinte nem tudtak ennek a különös járványnak a nyitjára jutni; csak amidőn a Slovák legutóbbi számában bejelentette, hogy „a magyarországi szlovákok „elnyomása" ellen indított akció véget ért", — ocsúdtak fel a békési szlovákok, hogy miért vol ez a sok csuklás! És aztán elmosolyogtak a békési szlovákok: Ok, ti meggaba- Jyodott, fogadatlan prókátorok: ugyan ki bízott meg benneteket a mi ügyeink rendezésével, amidőn a ti saját ügyeitek rendezetlenek. És ha már annyira a sziveteken viselitek a sorsunkat, akkor miért nem jöttetek segítségünkre az állam- alakulás kezdetén, amikor földparcellázás, ma- radékbirtok-osztogatás, jövedelmező koncessziók ég zsíros hivatalok osztása volt; miért jösztök csak most, 12 év múltán, amikor gazdasági válság van. amikor munkásaitok tízezrei munka nélkül éheznek, az annak előtte virágzó kisipar a nyomorba jutott, a kereskedelem katasztrófáiig nehézségekkel küzködik, a jólétet és kenyeret biztosító gyárak le vannak építve, sőt leszerelve és saját újságjaitok tele vannak panasszal, s feljajduláesal Ezt nem mi mondjuk, hanem a saját hivatalos és nem hivatalos kormánypárti és ellenzéki szlovák lapjaitokból citáljuk. íme a „Slovák“-nak, az autonómiátokat eltemető hivatalos orgánumnak néhány szemelvénye: „Mentsetek meg minket, mert pusztulunk"! — „Szlovák ember már nem tud érvényesülni Szlovenszkón sem. most már a szlovák vasutasokat is elbocsátják". „A prágai összes minisztériumokban csak 16 szlovák tisztviselő van, az is azért, mert a szlovák nyelv mellett, bírja a magyar nyelvet is". „Ifjúságunk, amidőn elhagyja az iskolát, már nem tud tisztán szlovákul beszélni." A legujabbi számaiból: „Kialusznak Szkü- venszkón az utolsó kohók, a munka Liberca-ba ment és a szlovákok éheznek". — „Felekezeti iskoláinkat egymásután bezárják, beszüntetik". „A tanítási szellem pokrokár, vallástalan". „Felhívás a szlovák olvasókönyvek védelmére". „Szlovákot már tisztnek sem akarják". És ezt betetőzi: „A szlovák saját ősföldjén nem tudja kenyerét megkeresni". — Tíz év alatt 37 ezer szlovák vándorolt ki Amerikába és még mindig 25 ezer útlevélre vár". Ezt lehetne a végtelenségig folytatni, de felesleges, mert ezek nemcsak Írott frázisok, de szomorú tapasztalatok. Hát mit akartok ti fogadatlan prókátorok a békési szlovákokkal, akik jólétnek örvendenek és hogyan, s mitől akarjátok őket „megmenteni?" Erre az egész manifesztációra, a Pozsonytól Ungvárig rendezett 240 tüntető gyűlésre igazán semmi szüksége sem volt a munkanélküliség, a kenyértelenség, a végzetesen súlyos gazdasági válság ezer bajával kétségbeesett küzdelmet vivő Szlovenszkónak. Nem ez kell a népnek, hanem állandó munka, tisztességes kereset és a megélhetés biztosítása. Inkább arról beszéljetek, hogy miképpen lehetne és kellene a nagy adóterheket leszállítani, mert ha kipusztul az adófizető alany, ez az egész köznek pótolhatatlan vesztesége. Arról beszéljetek. miért nincs meg a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés? Miért kellett emiatt tízezrekre menő munkást elbocsátani? Miért rothad a drága fa? Hogy nem szállítható, emiatt szenved a termelő, munkás, a bérbeadó községek és maga az ország is. Hónapok kellenek, amíg csak arra jutnak, hogy felveszik-e újból a tárgyalást; a tizenharmadik havi fizetést azonban — akkor, amikor minden osztály a tönk szélén áll, amikor százezrek munka nélkül vannak, amikor a városok nyakig sülyednek adósságaikban, Tövid pár óra alatt szavazták meg. Beszéljen Hlinka, a „nemzet tatieskója", az autonódiáról? Hol van ez?! Tizenkét éve várja a népe s ime, most maga hökkenti ki a Slovák- ban, hogy most már a hivatalos „Vestnik" is nem azt irja: „Slovenska Krajina" (Szlovákország), illetve „Krajinsky Urad") (Országos hivatal). Ebben a Krajinsky (Országos) szóban volt az egyedüli „záblesk autonómie" (az autonómia megvillanása) 6 ezzel a korrigálással ez a „meg- villanás", a „tatiöka" tizenkét éves, változatos, hol ellenzéki, hol kormánypárti, hol álellenzó- ki politikai pályafutása alatt elért egyedüli „vívmánya" is megsemmisült. Egy békéscsabai szlovákkal találkoztam Szolnokon a fiánál, akit meglátogatott, s aki egy nagyobb intézetnek a vezetője s nekem régi barátom. Végtelenül örült neki, hogy egy ezloven- szkói embertársat látott és mindjárt szlovákra fogtuk, a társalgást, ö szlovákul beszélt, szép, hangzatos kiejtéssel szóval az ezeréves „elnyomatás" alatt is megtartotta és megőrizhette Ős- nyel.vónek a szűzi tisztaságát; én csehszlovákul beszéltem, utánozva a nyitrai kiejtést és keverve a sárosi dialektust. Én őt megértettem, minden szavát, de ő engem nem értett meg jól, úgyhogy egyes kifejezéseket, hogy megértse, körül kellet tárnom. Nevetett. Nem mertem megkérdezni miért nevet, mert akkor valószínűleg kinevetett, volna, hogy m% azt sem tudom. Hiszen egy olyan „elnyomott járomban lévő" magyarországi szlovákkal beszélek. De azt nem állhattam meg, hogy meg ne kérdezzem: — Igaz-e az, hogy járom alatt lévőknek tartják magukat? — Hát ami igaz, az igaz, — mondja — járom van, sok is, de annak kell lennie, mert hiszen járom nélkül nem tudnók ökreinket befogni. Nekem három pár ökröm van a járom alatt; tessen egyszer hajlékomat megtisztelni becses látogatásával, megtessen látni, hogy ökröknél nincsenek nagyobb ökrök. Megígértem neki, hogy alkalmilag meglátogatom. Akkor időt veszek magamnak arra, hogy megszámláljam a jármokat is. A tüntető menetnek manifesztációknak, a tüzes és izgató beszédnek vége. Néhol mérsékelten és tényleg izgatási szándék nélkül beszéltek, néhol azonban nyersen, durván, gyűlölködve, például Rózsahegyen Hlinka — elnöklése alatt. Hogy a beszédek milyen hangnemben folytak és hogy ezek tényleg izgatások voltak a magyar kisebbségek, a magyar nemzetiségű polgárok ellen, ennek bizonyítékul szolgál magának Hlinka hivatalos lapjának, a „Slovák"-nak folyó év 83-i'k száma, amidőn a gyűlés lefolyásáról többek közt ezt írja: „reénici sekali do zivého, Hlinka historicky, Pruzsinszky kulturne doka- zoval mad’arsky barbarizmus. Na konci znela odveha tisicov... — ze MÁV (magyar állam- vasút) znamená: Magyarok Ázsiába vissza". (Magyar forditásban: „a szónokok elevenbe vágtak. Hlinka történelmi, Pruzsinszky kulturáNewyork, május 6. A Rádió Corporation tegnap tartott rendes évi közgyűlésén Sarnoíf elnök referált & képátvitel, illetve a távolbalátás technikai megoldásáról és bejelentette, hogy a jövő óv végéig több képátviteli állomást fognak létesíteni. A távolbalátás problémájának megoldása ée a technikai tökéletesítés föllenditő hatással lesz az iparra, valósággal uj iparágat fog teremteni. óvakodni kell azonban az elhamarkodott vállalkozásoktól, a készülékek időelőtti forga- iombahozatalától, nehogy & publikum csalatkozzék várakozásában. Az elnök előadását a newyorki telefontársaság által bemutatott kísérleteik követték, amelyeken nagyszámú érdeklődő és a sajtó képviselői vettek részt. A k isé rlete zés aikaím á v al a telefon és a távolbalátás egybekapcsolásának már eddig is pompás eredményeket hozó megoldását mutatták be. Négy kilométer táBudapest, május 6. A M. T. Iroda jelenti: .Wlassics Gyula báró, a közigazgatási bíróság elnöke, most érte el magas szolgálatának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök üdvözlő iratokat intéztek hozzá, amelyek igy hangzanak: I. Kedves Wlassics báró! A magyar királyi Közigazgatási Bíróság elnöki állására történt kinevezésének negyedszázados évfordulóján a lem elegebb szerencsekivánataám kíséretében megküldöm atáirásounmial ellátott fényképemet. KelHt Budapesten, 1931 május hó 2. napján. Horthy s. k. Bethlen a. k. II. Nagy méltósága Báró Ur! A magyar királyi Közigazgatási Bíróság elnökévé történt kinevezésének negyedszázados évfordulója alkalmából örömmel ragadom meg az alkalmat arra, hogy Nagy- méilitóságodat úgy a magam, valamint a magyar királyi kormány nevében igaz nagyrabecsüléssel üdvözöljem. Fogadja Nagyméltóságod ez alkalomból legmelegebb szeren-sckiváiwtaimat amaz be szempontból bizonyította a magyar barbarizmust. — A végén elhangzott az ezrek válasza. „ hogy MÁV (magyar államvasutak ezt Jelenti: Magyarok Ázsiába vissza".) Szóról-ezóra igy magyar szöveggel ez utóbbi szavak! Ezzel dicsekszik Hlinka, a feleberáti szeretet hirdetésére hivatott pap. Hol van az a pápai rendelet és a püspöki kar körlevele, amely tiltja a papságot a gyűlöletet szító szereplésektől. Hiszen az ilyen gyűlölködések, nemzetiség elleni izgatások csak ártalmára vannak az egyháznak. A hitszakadások s az egyházból való kilépések mindig ilyenekhez vezethetők vissza. Hol van a főt; ^vházme gyei ellenőrző hatóság? Miért tűri ezt? Miért van több egyéni súlya, tekintélye egy- egy protestáns papnak, mint a rózsahegyi pro- tonotáriusnak? Azért, mert ezek nem fogadnak el ilyen megbízatásokat és megrendeléseket. Pedig ezek protestáns, evangélikus papok és az „elnyomott" békésiek az ő hjtsorsosaik. Tehát miért kell éppen a katolikus papoknak előtérbe lépniök, más hitvallásunkért a gesztenyét ki- kaparniok, amikor azoknak vannak saját, mégpedig erős hitvezéreik. Amidőn ezt felemlítem, ezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy az egész tüntetés politikai eszköz akart lenni, kétes érdemek gyűjtésére és olcsó érvényesülésre. A politika terén csődöt mondott és többször bukott vezér újból szeretne a hatalom körében sütkérezni, még pedig minden áron, mert jól tudja, hogy a miniszteri székek, közjegyzőségek, szénszállítások, koncessziók, kamatmentes milliók, csak a hatalomból jöhetnek és nem az ellenzék oldaláról. Hát érdemeket kell szerezni! Ami Lőcsét illeti, itt a tüntetés sokkal simább lefolyású volt. A menet elég jól volt rendezve. Volt két fúvó bandája s a népnek azon rétege, melynek nagy érzéke van a huzó és fúvó zene iránt, örömmel vette körül. Vasárnap lévén, a korzózó'k is a. banda után igyekeztek. Azonvolsúgra állították be a készülékeket, amelyek frappirozó tökéletességgel működtek. A két telefonfülkéből egymással beszélők úgy folytatták le a beszélgetést, mintha nem négy kilométer távolságnyira lennének egymástól, hanem egy szobában ülnének, egy-kétméternyi távolságra. A távolbalátással eg^ekaposol* telefonálás a következő lalfeaeltások Alapján ment végbe: Lépjen be a telefonfülkébe, zárja be maga mögött az ajtót, üljön le a székre és fordítsa arcát a megvilágított jel felé. Amikor a jel eltűnik, helyébe lép a telefonpartner képe, mely teljes élethíiséggel jelenik meg a vetitő- sikon. Kezdje meg beszélgetését, amelyet mikrofon és hangerősitők beiktatásával tovább vezetnek. Ne beszéljen két percnél hosszabb ideig, azután álljon föl, forgassa meg a széket baloldali irányban és nyissa ki ■ az ajtót. őszinte, legfőbb óhajom Kifejezése memett, hogy kimagasló közjogi állásában a* isteni Gondviselés különös kegyelme a haza és a magyar közigazgatási jogszolgáltatás javára még az évek hosszú során át megtartsa. Budapets, 1931. május 2. Bethlen István gróf s. k. A nevezetes jubileum alkalmából a Budapesti Hírlap a következőket. írja: „Wlassics Gyula báró kimagasló egyénisége a magyar közéletnek, egyaránt nagy alakja a bírói széknek, a tudomány katedrájának, az elméleti és a gyakorlati politikának. Mint a nemzetközi jog egyik első tekintélyének neve európai csengésű. Mint a büntetőjog tudósa elévülhetetlen munkákkal gyarapította a krímiinalógia irodalmát. Mint politikai iró, nagy érdemeket szerzett Deák Ferenc munkáinak rendezésével, mint politikai szónok, nagy belső harcok, különösen az egyházjogi viták idején, klasszikus magaslatra emelkedett. A magyar kul'turhiistóriálba közoktatásügyi miimiszter korában irta be nevét, amikor nagyarányban fejlesztette az állami népoktatást és rengeteg, maradandó reformot hajtott végre a középfokú és a felső oktatásiban. ő nyitotta mog az egyetem kapuit is a nők előtt. Wlassics Gyula elnöke a felsőházinak, amelynek a jogfolytonosság szellekivül volt még sok különböző alakú, nagyságú ég öltözetű menő, vagy induló, de ruházatuk után nem lehetett felismerni, kik voltak, kiket képviseltek. Az úgynevezett gazdát, földmivest — dacára a nagy agitációnak — nagyon keveset lehetett látni. Ezek is félreértették az intenciókat. A gyűlés utáni megjegyzéseiket érdemes volna megörökíteni. A menetben volt három ur is: a jövendőbeli táblaelnök, a bűnözők hivatalos vádlója és városkánk egyik volt sztarosztája. Hogy ezek miért voltak éppen a menetben és nem úgy mentek a színhelyre hazulról direkt, mint a többi csehszlovák vezető, vagy tisztviselő, azt én nem kutatom. Nincs okom. de kiváncsi sem vagyok rá. Azt azonban nagyon szeretném tudni, hogy a Magyarországon lakó. jó hivatalokban ülő testvéreik, sógoraik. komá;k, atyafiaik mit szólnak hozzá? Kaptak-e tőlük mandátumot, hogy tiltakozzanak — „elnyomatásuk" miatt? A szerelmes emberek nem igen szoktak a világ folyásáról töprengeni, de egy komoly iíé- lethozónak tudnia kellene azt, hogy amidőn jól szlovákul tudók, sőt szlovák születésűek távoztak innen — elég balgán és ostobán — Magyar- országra és az nem kergette cl őket, sőt táplálta és táplálja őket most is és az ilyenekkel tetemesen emelkedett az ottani szlovákok száma, elnyomatásról komolyan nem lehet beszélni. Ha ezek a szlovákok ott el vannak nyomva, miért nem hívják őket vissza az ittélö szlovákok és miért nem szereznek azok számára itt állásokat? Hagyják már abba a gyűlölet politikáját! Kinek az érdekében állhat a népet állandóan izgatni. Ez nem lehet érdeke sem a népnek, sem az államnak, de még a nyugdíjazott sztarosztá- nak sem. No de hát miden csoda három napig tart és ez az egyébként, sima mederben lefolyt menet lángja csak addig tartott, amíg a fúvó banda szólt. mében és demokratikus irányba történt előkészítéséiben szintén része volt. Az üdvözléshez, melyet az államfő és a kormány elnöke kifejezésre juttatott, igaz elismeréssel és nagyrabecsüléssel csatlakozik az ország egész társadalma." Véres sztrájkjaitok Amerikában Harlem, Kentuekv, május 6. A sztrájkoló bányamunkások és az önkéntes rendőrség között a város közelében lévő bányatelepen tegnap véres ütközet játszódott le. Harminc sztrájkoló munkás megtámadta az egyik rendőrjáratot, amely gépfegyvere* pisztolyaival felelt a támadásra. Az eddigi megállapítások szerint a rendőrök három támadót agyonlőttek. A küzdelemnek csak akkor szakadt vége, amikor gépfegyveres rendőrerősi- tések érkeztek a hely színre. A rendőrparancsnok utasítást adott, hogy a támadások megismétlődésének esetén a rendőrök azonnal használhassák fegyverüket. Összeüli a magyarországi reformátusok zsinatja Budapest, május 6. Hétfőn reggel, a reformátusok Szabó Jóasef-ucoai székiházában megnyílt a református egyházi törvényhozó testület, az Országos Zsinat ülésszaka. A megjelent „zsinati atyáik" sorában ott voltak a többi között : Ravasz Lástalló dir. és Antal Géza dr. püspökök, Czláky Endre püspökhetyettes, esperes, Balogh Jenő dir., Teleki József gróf, Dókns Ernő főgondnok, világi elnök, Degenfeld Pál gróf egy- házkertileü főgondnok, Puky Endre dr., Benedek Sándoir, Darányi Kálmán dr.. Ráday Gedeon gróf, Szása Károly dir., Némethy Károly dr., Benedek Zsolt dr. és sokan mások. Baltazár Dezső dr. püspök, egyházi elnök imája után Dókius Ernő egyházkerületi főgondnok. világi elnök mondott megnyitóbeszédet g megemlékezett Bethlen István gróf tízéves kormányéinöksógéről. Ezután Baltazár Dezső dr. húszéves püspöki szolgálatait méltatta . Baltazár nevéhez fűződik a református éuekeekönyv megszerkesztése. Baltazár készítette elő e lelkész választási törvényt, az egyház közigazgatásáról szóló törvényjavaslat szintén az ő érdeme. Baltatár Dezső dr. püspök, egyházi elnök rernd- kivlilli melegséggel emlékezett meg Dókus Ernőről, aki húsz éve főgondnok. Kováts J. István egyházkorüílet'i főjegyző, zsinati jegyző a megalakulásról teaijesztett elő határozatot. RavAfii László dir. püspök, mint a missziói bizottság elnöke, Varga Sándor esperes a pénzügyi. Benedek Zeoílt dr. konventi tanácsos a nyugdijai gyi bizottság előadójaként számoltak be a zsinati bizottságban kidolgozott törvényjavaslatokról. xx Még néhány példány kapható a Prágai Magyar Hírlap 1600 oldalas lo«xikomiból. Iíi- adóhlvatálunk az egész vászonba kötött, gazdagon aranyozott könyvet 72 korona és 5 korona portódij beküldése1 után vagy utánvétjei megküldi a t. mog rendelőknek. A távolbalátás ma mér a technika megoldott problémájának tekinthető Sarnoií elnök beszámolója a Rádió Corporation közgyűlésén A bemutatóit kísérletek trappánsul sikerültek Wlassics Gyula negyedszázada elnöke a magyar közigazgatási bíróságnak Horthy kormányzó és Bethlen miniszterelnök üdvözlő iratai a Jubilánshoz
