Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-30 / 122. (2639.) szám

Két hősiesen mentő munkás borzalmas tüzhaíált halt a lontói hastéíy romjai alatt A lángok közé rohantak, hogy megmentsék a bútort — Harmadik társuk életveszélyes égési sebeket kapott MARGÓ Egyről-másról, ami az utolsó idők fordulójában bekerült a no­teszbe, legalább per tagentera essék szó. Itt vannak mindjárt a fiatalok. Az irodalmi után­pótlás tavaszát nem is egy, de mindjárt négy fecske jelentette be. Legelőször jött Morvay Gyula „Forróra fülledt a talaj" cimü verskö­tete, aztán Erdőbázy Hugó „Térkép" és Bólya Lajos „Erő" cimü kötetei, bezárja a sort Ehrenthal Rózsi „Kinyújtott karok" címen ki­adott verseskönyve. Az utóbbi három fiatal komáromi: a dunamenti régi város egyszerre ontani kezdi a fiatal verselőket. Mind a négyen magukon viselik az indulás bélyegeit, amelyek épp annyira ismeretesek, mint amennyire rokonszenvesek. Nagyon, na­gyon bíznak magukban, hivatásukban, sőt el­hivatottságukban. És ez a fiatalos bizakodás, ha egyik-másiknál itt-ott az önreklamirozás határán is mozog (a fiatalság mozgalmaiban tanult erős gyakorlati érzék legyen a ment­sége), jogossá teszi, hogy kijöjjenek mondani­valóikkal a nyilvánosság napfényére. Nem cé­lom itt irodalmi kritikát irni. Csupán a jelensé­get akarom megrögziteni: uj nevek, uj kötetek a láthatáron. Az 1931. esztendő, ahogy hittük, tényleg produktívnak indul. Kassán is uj re­gényírót fedeztek föl: a MUDr. Darvas szerző­jét, Bálint Aladárt, s az immár százezer koro­nára rugó PMH.-pályázatokra, úgy hirlik, a befutottak is erősen készülnek. A négy fiatal költő közül egy igen lényeges, egyéni sajátsá­gáért Bólya Lajost külön is meg kell említeni: ez a poéta váratlanul őszinte, közvetlen és póztalan hangokat tud megütni. Figyelni fog­juk mindnyájukat szeretettel. * Apropó: Komárom. A Komáromi Lapokban megjelent Mécs-levél itt is, ott is hosszú cikke­ket ver föl a napisajtóban. Hát hisz nem is igen gondolta a levélíró, hogy nyomdafestéket lát Márairól, Győryről, Vozáriról s általában „a prágai kóklerekéről irt levele. Az az érzé­sünk, hogy a nyilvánosságrakeriilés Mécsnek a legkellemetlenebb. És itt becsületesen állapít­suk meg, hogy értesülésünk szerint az ominó­zus levél — indiszkréció folytán került a saj­tóba. Ennek leszögezése után mi az állásfogla­lást a magunk részéről nem tartjuk se érde­mesnek, se szükségesnek. Szivacs rá. * A Szentiváni Kúrián, ahol ez a levél is fölol­vasásra került, volt többek között egy sokkal fölemelőbb momentum is: Eszterházy János föl­állott s egy, a magyar nép számára szóló ma­gyar történelemkönyv megírására 15.000 koro­nát ajánlott föl pályadljként. A pályázatkiírók hatalmas listáján is olyan gesztus ez, amely méltó és követendő példa. Az ilyen cselekedet önmagában hordja a jutalmat * A sokmozgásu tavasz a diákleányok körében Is hullámzásba hozta a kedélyeket. A prágai női tornaszakosztály kérdésével foglalkozó jegyzetünkre előbb Mariora, majd a magát sértve érzett szakosztályvezető reflektált. Azt hisszük, hogy ezzel az ügyet be is fejezhetjük, fölösleges a további vita. De hogy teljesen fö­lösleges lett volna, nem merném állítani. Meg­ismerkedtünk két állásponttal s föltétlenül tisz­titó hatású, hogy ebben a fontos jövőkérdésben az ellentétes nézetek kölcsönösen megismerték egymást. Mi csak egyet akarunk záradékul le­szögezni. Az az érzésünk, hogy a vitázó állás­pontokat ugyanegy rugó mozgatta és mozgat­ja: a szeretet a jövő magyar nőgeneráció iránt. Kívánjuk, hogy ebből a szeretetből, a gondola­tok letisztulásával, tényleg egy egészséges tes­tű és egészséges lelkű magyar nőgeneráció fej­lődjék. ...... ALFA. A magyar országgyűlés Széchenyi Emii grófot választotta koronaórré Budapest, május 29. (Budapesti aaerkesz- bÖBégtütnk telefon jelen tése.) A képviseHőiház és a felsiőibáz ma délelőt t a páriáméin t ku- poJiaosamókáiban közös üllést tartott, ame­lyen Károlyi Gyula gróf külügyminiszter helyéibe jnáeoidik koronaőrré Széchenyi Emil gráfot vóftaaartöttók meg. A® uj koronaőr nyom/ban leteltbe aa eeküt a kormányzó ke­iéibe. Budapest, május 29. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Az uj koronaőr beiktatása délután egy órakor folyt le a ki­rályi vár márványtermében. Testőrök hoz­ták fel a pánoélk amrából a szent koronát és a koronázd kincseket tartalmazó ládát. A kormányzó kivette az esküt az uj koronőrtöl, majd feölszólitotta, hogy tekintse meg, váj­jon a koronaládán lévő pecsétek sértetle­nek-e. Széchenyi Emil gróf mindent rendben talált, amiről jelentést tett a kormányzónak. Utána a kormányzó átnyújtotta a koronáiddá kulcsait. Ezután Széchenyi saját pecsétjével is lepecsételte a láda burkolatát. A szent ko- Tonát tartalmazó ládát aztán visszavitték a páncélterembe, majd Széchenyi Emil gróf rövid beszédet mondott. Oroszba, május 29. (Saját tudósítónktól.) - Szerdán este az ipoiyimenti Lontó község határában álló Hedit-kastély kigyulladt és a lángok rövid egy-két óra leforgása alatt füstölgő romhalmazzá változtatták a kas­télyt és melléképületeit. A tüzikatasztirófia meg rendítő tragédiával kerül az esemé­nyek napi krónikájába, amennyiben a lángok nemesák a kastélyt pusztították el egiész berendezésével együtt, hanem emberéletben is végzeites kárt tettek. Az oltási és mentési munkálatoknak két ha­lottja és egy haldoklója van, akiknek szinte eszteilem heroiizmusa és megrázó szerenes étlenls égé leirihatatlan részvétet váltott ki a lakosság nfiindefa rétegéből. A döbbenetes katasztrófáról az alábbi rész­letes tudósításban számolunk be: Aiz ipoiyimenti Lomtó község határában áll Hecht Lápot örököseinek kastélya, amelyet minden oldalról hatalmas park vesz körül. A családfő elhalálozása után az örökösök vették át a kastélyt és az uradalmat s meg­bízásukból iifjj. Hecht György vezette a gaz­daságot. A fiatal Hecht az uradalom sze­mélyzetével együtt a kastély 16 lakóhelyisé­gében helyezkedett el. Szerdán este, mint rendesen, csend és nyugalom honolt a kas­télyban és környékén. Pár pérccel 9 éra előtt a kastély nyugati szárnyából hatalmas lángoís>zl«po!k csaptaik föl. A község lakói rémülten látták, hogy a kas­tély felöl vörös láugnyelveik 'kiúsznak az ég­boltozatra és sűrűn gomolyog a füst. Ég a kastély! hangzott a vészkiáltás, melyet pár pillanat múlva vitsszhangként vert vissza a falu meg­rémült lakossága. Rövid idő múltán minidéin ember talpon volt, sebtében érté­st tejttélk a tűzoltóságot is s az egész köz­ség tűzoltókkal együtt kivonult a lángba- bojrhlt kastély megmentésére. Bármilyen sebességgel száguldott szét az alarimhüir a faluban, akármilyen, gyorsam termett a helyszínen a tűzoltóság', a vesze­delmet már nem tudták megállí t ami min­dent felemésztő és elpusztító útjában. Egy­negyed órával azután,, hogy a kastély nyu­gati szárnyából az első lánignyellvék kicsap­tak, öles lángokkal égett a® egész tetőiét. A tűzoltóságinak még arra sem maradt ide je, hogy fecskendőit üzemibe helyezze, olyan vészes gyorsasággal ba r apózo t t el a tűz a kastély egész felületén. Száz és száz ember gyűlt a tüzkiátlaniuá válitozotí urlaidiaimi kastély köré s kény­szerű tehetetlenséggel nézték, boglyán vé­ge® a feltartóztathatatlan, éleim a hatal­mas épülettel. Egyszerre csak (kiugrott a tömegből Nagy János, a® ura­dalom huszeszténdős gépésze, mellé álllojtt Izsák Lajos 16 éves és Lőrinc Pál 24 éves imumjkás és anélkül, hölgy közölték volna szándékukat a tűzoltóság parancsnokával, a kapun át behatoltak az égő kastélyba. Az volt a szándékúik, hogy kimentenek né- háiny értékes bútordarabot, pusztám ezért tették kockára legényes bravúrral és hő­siességgel az életüket. Az oltáshoz öisszegyült tömegen páni féle­lem vett erőt, amikor látta, hogy a há­rom fiatalember a már reeseigő, ropogó itetőzetü kastély falai közé rohan. Lélegzetlfajtott csendben várták a fejleimié- nyeket, mindenki az előrelátható következ­ményektől rettegett, vagyis hogy a már majdnem teljesen elégett tetőzet bero9kad és az izzó gerendák maguk alá temetik a ben tűiévé munkásokat. Amitől tartottak, az szempillantás alatt be is következett. Az egyetlen lángtengerben úszó kastély te­tőzete isszonyu recsegéssel beomlott s a szo­bák ablakain perzselő lángnyelvek lobbantak ki az éjszakába. A bejáratot még mindig lángoló és izzó gerendák torlaszolták el, el­vágva a három bátor fiatalember menekülé­sének útját. Végtelennek tetsző másodpercek múltak el. majd az izzó gerendák közül velőtrázó jajkiáltások hallatszottak. Az egyik munkás, Lőrinc Pál, erejének utolsó me^eszitésévej átvetette ma­gát a küszöbön föltorlódott tüzes gerendá­kon, s a kintól és izgalomtól elgyötörtén, eszméletlenül zuhant a földre. Egy. pillanat múlva már mellette termettek a tűzoltók, elhúzták a veszedelmes közelségben lévő izzó romhalmaz mellől és első segélyben részesítették. A szerencsétlen fiatalember egész testén bor-* zalmas égési sérüléseket szenvedett. Nyomban útnak indították az Ipolysági kórházba, ahol az orvosok már átvételekor is reménytelennek látták állapotát. Mialatt a tűzoltók a tűz pokláiból kiszaba­dult munkás körül voltak elfoglalva, a szörnyű látvány többi szemtanúja dermedten várta a további fejleményeket. Senki sem merészkedett utána menni a két bennszorult munkásnak, akiknek sorsa igy meg volt pecsételve. A romok alól egy hang sem hallatszott és ebből nyilvánvaló lett, hogy mind a két munkás ott lelte halálát a beomlott tető gerendái alatt. Ez a sejtés csakhamar szörnyű módon beigazoló­dott. Éjfél felé a kastélynak már csak az alap­iii uniiimiiimin!!■ iiwmiimi■iiiiiiiii'iniiiwiimi mi niiwiiiih—im Párás, május 29. Az Éeho de Paris buka­resti jelentése szerint Heléna hercegnő, Károly király elvált felesége, a királytól piaríancsot kapott, hogy huszonnégy ólra alatt hagyja el Románia területét. A helr- cegnö helyzete az utóbbi hetekben niapról- napra súlyosabbá vált. Károly mindent el­követett, hogy elvált feleségét rábírja amrla, hogy a® országot önként hagyja el. Heléna azonban semmi eiséárie sem akarta fiát el­hagyni s igy a király rendkívül szigorú rendszabályokat léptetett életbe felesége ellen, aki az utóbbi napokban a szó legszo­Kassa, május 29. (Kassai szer kosz tősé­günk tejefomjeleintéise.) A kassai felsőbíró­ság Pitha-büntető tanácsa ma tárgyalta aiz annakidején nagy port felvert Herskovits Jónás gálszécsi terménynagy- toerteskedő, továbbá Herskovits Sándor és Heriskovfts Beírnák sikkasztási, csalási és váltó hamisítási bűnügyiét. Herskovits Jónás terimányinagyikeTeskedése Zemplén egyik legnagyobb ilynemű cége * I — Leendő anyáknak kellő figyelmet kell for­dít a niok arra, hogy bél működésük rendben le­gyen, ez pedig a természetes „Ferenc József" keserüviz használata által érhető el. Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan di­I csérik a valódi „Ferenc József" vizet, mert könnyen bevehető és rendkívül enyhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül je­lentkezik. A „Ferenc József,, keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszeriizletek­ben kapható. in wi" na«aM—— volt, amit a közönség megingathatatlannak gondolt. Annál nagyobb meglepetést kel­tett, amikor a cég 1929-ben váratlanul fizetésképtelen­séget jelentett be és a kimutatásban 1,875.000 korona aktívá­val szemben 4,600.000 korona passzíva sze­repelt. Az eljárás során kitűnt, hogy Hens- kovitsék bukásukkal magúikkal rántottak számos kis egzisztenciát is. Az ügy később bűnügyi útra terelődött, amelynek során az ügyészség el rendelte a hetvenéves Herskovits Jónás, valamint két fiának letartóztatását. A bűnügyi vizsgálat lerántotta a leplet a cég manipulációiról. Herskoivitsiélk főleg vál­tál &i maradtak éppen. A tűzoltóság csak ekkor kezdhetett hozzá a munkához és röviddel azután, hogy behatoltak a még min­dig füstölgő és szikrát vető romhalmazba, az egyik szobában rátaláltak a két munkás meg- szenesedett holttestére. A hozzátartozók mindvégig ott voltak és két­ségbeesetten jajgatva, tehetetlenségre kárhoz­tatva állták körül az izzó romhalmazt és vár­ták, (hogy előkerüljenek a szénné égett holt­testek. Amikor a tűzoltók csákányai kiszabadították a két fiatalember holttestét, a hozzátartozók drámai jelenetek közepette agnoszkálták övéiket. A tűzvész, amelynek két halottja és egy haldoklója van, kétszázezer korona értéket pusztított el. A kárösszegből biztosítás révén csupán 30.000 korona fog megtérülni. A csend- őrség még az éjszaka folyamán megindította a nyomozást annak megállapítására, hogyan ke­letkezett a tűzvész és terhel-e valakit a felelős­ség a három munkás balesetéért. rosaibb értelmében fogolyként élt. Károly engedélye nélkül neim hagyhatta el a palo­tát és nem fogadhatott látogatókat Anyjá­val, Mária királynővel sem érintkezhetett. Beavatott körök szerint Lupescu asszony befolyása egyre nagyobbá válik és végzetek az országira nézve. Károly állítólag a szám- kivetésben szabályosam feleségül vette Lu­pe seumét. Ha ez a hir megfelel a valóság­nak, akkor Károly helyzete rosszra fordul­hat, mdrt Lupescu asszony miatt, aki zsidó származású, bizonyára óriási és dühös anti­szemita hullám támadna Romániában. tótham isifásokkal egész sereg embert káro­sítottak meg, miég pedig oly módon, hogy a régíi váltók prolongálásánál a régi váltókai nem semmisitették meg, hanem azokat az uj váltókkal együtt isimét forgat óimba hoz­ták és mivel biainoo vált ókról volt sző, kitöl­tötték a blankettákat és ha kellett aláírás, a® is hamisították. Ezeket a válókat a naigy- mihályli, gátezéicsi és varannói pénzin téte­teknél leszámítoltatták és megtörtént az is, hogy egy-egy gazdán bétszelr-hároimszotr is be­kiáltották a követelésekéit. Az ügyészség ezért Herskoivitséket nyolcvanegy riendbeili vál tóhafmisi’táss al, kilenc endbeli sikkasztással és hitelezési csalással vádolta. A per fővádlottja Herskovits Jónás volt, míg Herskovits Sándor mint btünrész-eö, Heinskovits Sándor pedig mint bűnsegéd ke­rült a vádlottak padjára. Ezt az ügyet múlt év novemberében tár­gyalta a kassai kerületi bilóság és több mint egy hétig tartó tárgyalás után beiga­zolnak látta a vádakat és Herskovits Jónást ötévi börtönné, Heíris- kovits Sánidiotrt háromévi börttönjre ítélte, míg Herskovits Befnátiot felmentette a bűnrészessé g vádjla alól. .'Herskovits és fia fellebbezett az Ítélet ellen és igy került ma az ügy a felsőbíróság ólé. A mai tárgyaláison Seidhert dr. referens biró referálta az ügy iratait, aimí az egész délelőttöt kitöltötte. ítéletre délután három órakoT került a sor. A felsőbíróság Herskovits Jónás bünteté­sét leszállította két és fél évi bcfttönre, Herskovits Sándort pedig fölmentette a vád és következményei alól. Herskovits Rernát ügyével, mivel felmenté­se jogerős volt, a felsőbíróság nem foglalko­zott. Károly király elvált feleségét kiutasítják Romániából? Lupescu asszony a palotában? — Különös hírek Bukarestből A kassai felsőbíróság két és Séf évi börtönre szállította le Herskovits Jónás gálszécsi terménykereskedő büntetését Herskovits Sándort, akit a kerületi bíróság háromévi börtönre ítélt. a felsőbíróság fölmentette a vád alól 5 1931 május 30, szóimba! _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom