Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-30 / 122. (2639.) szám

6 Oroszországi csalódások Irta: NAGY SÁNDOR (Losonc) Oroszország I. Sándor cár diadalmas hódítá­saival kapcsolódik bek Európa problémaköré­be. Novinál a bizánci autokrácia és a francia forradalom eszménye kel bírókra. Az abszolút uralkodó meg akarja menteni a látszatkulturá- ban sorvadó Európát. Azóta sok idő telt el. Oroszország a tőle nyugatra eső európai álla­mok sorsának intézésébe többször belenyúlt. A magyar szabadságharcot orosz sereg veri le. A világháborúban a győzelmet a nagyhatalmak­nak tulajdonképpen Oroszország szerzi meg az első két évben hozott óriási emberáldozattal. Ma, úgy látszik, Oroszország megint változást hozhat Európában. Oroszország és Spanyolor­szág közt vészes szikrák csapnak át, amelyek könnyen fölrobbanthatják földrészünket. És akkor a romlás, ki tudja, hol áll meg? Ettől félnek az emberek. Miért? Mert az orosz kommunizmus ígéretét: oly állapotot te­remt, amelyben több embernek lesz boldogsá­ga, jóléte, mint a múltban, megvalósítani távol­ról sem tudta, hanem fordítva, az ország lako­sai 95 százalékára az életföltételek lezüllesz- tését, bizonytalanságát s a diktátorok zsarnok uralmát termette meg véres gyümölcsként, A szovjet életében eltelt tizenkét esztendő az orosz csalódások ideje. Elsöpörte: a kultúrát, erkölcsi életet, kifejlődött jogot, elsősorban pe­dig az ember szellem világának alapvető alkotó­részét, az Istenben való hitet semmisítette meg. Ez pedig azt jelenti, hogy Oroszország vissza­esett a nomád pogányéletnél is rosszabb álla­potba, Az orosz kommunizmusnak éppen ezért saját magában kell megsemmisülnie. Mi az orosz kommunizmus? Reális szocia­lizmus? Távolról sem. Annak kigúnyolása, Pártpolitikai taktika elmélete. Marx tanítása szerint Oroszország 1917-ben még nem volt megérve a forradalomra. Ezt Lenin tudta, mi­kor Oroszországba ment s eleitől fogva számolt ezzel. Az orosz nagyobbrészt földművelő, az is alacsony fokon álló. Hogyan lehet ezekkel for­radalmat csinálni? Marx tanítását megértetni? Ez a paraszt forradalmasítása esetén csak ra­bolni és gyújtogatni tud. Lenin igy Marx gaz­dasági elméletétől elfordulva, fölállítja az ön­tudatos proletár-kisebbség vezércsoportja dikta­túrájának elvét-, hogy minden elméletet ironi­kusan megcáfolva, előálljon a proletárdiktatú­ra, jobban mondva: diktatúra még a proleta­riátus fölött is. A diktátorok hatalmukat u. i. csak tenorral tartják fönt, mert- nincs tömeg­többség, amire támaszkodhatnának. . Miután pedig a ceeka vérfürdői, a terror a hatalmat íbiztoeitani látszott számukra, a- dik­tátorok hozzáfogtak a szovjet földi paradi­csom megteremtéséhez. 4^.. Milyen ez? I. A parasztnál. A forradalom gyümölcsét először ezek kós­tolták meg. Legyilkolták a föld régi birtoko­sait, magukhoz ragadták a földet. így a pa­raszt cinkostárs lett. Számukra eddig jól ment minden, de jött a pénz elértéktelenedése. Piac­ra nyers termény nem került, hiszen a pénznek nincs vásárlóértéke. A városok élelmiszer nél­kül maradtak. Lenin tapasztalhatta, hogy a tö­meg számára az ételen kívül nincs más problé­ma, Terroriszt-ikus eszközök: falvak fölégetése; büntető expedíciók, amidőn a férfiakat, nőket, öregeket, gyermekeket összeterelve egy térre, mind lelőtték, egy időre beváltak, de aztán jött a passzív ellenállás. A paraszt nem termelt és most már nem volt mit eJrekvirálni. •Ezután a tényleges viszonyokhoz alkalmaz­kodó gazdasági politikával, a- Nep-pel próbál­tak segíteni. Eleve rossz. Az orosz paraszt na­gyon is individualista. Szociális hajlam nincs benne. A kulákot racionalizált mezőgazdasági üzembe, kolohoszo'kiba terelni, visszafejlődést jelent, még ha ötéves tervvel vigasztalják is. Hogy a termelt búzamennyiségük mégsem cső Ide ént, annak előidézője az addig parlagon álló nagy földterületek traktorral, s modern gazdasági gépekkel való megművelése. Termé­szetesen a ráfizetés óriási. A föld csak az első években terem bőven. Gazdasági gépeik pedig, melyek Amerikában átlag tiz év élettartamnak, itt az első két évben mind tönkremennek. A statisztika grafikonja mégis anyagi ha­szonról he6zél. Az orosz statisztika azonban távolról sem megbízható. A muzsiknak elvették szabadságát, elszedik terményét, kap érte propagandairatot, népgyü- lést, Ígéretet, ha panaszkodik, sorsán változ­tatni akar: tízéves szibériai deportációt. golyót, II. Az iparban. A falu demoralizálását hűségesen kiséri a ipari élet anarchiája, A gyárakat nacionalizál- ták. Minden gyárat egy-egy munkáscsoport vett kezelésbe. A gyár mindenható intézője az agitációiS képességű pártférfi,- akinek alá van rendelve a szakvezető. Dolgozni senki sem akar. A régi készletet eladták. Tőke hiányá­ban a nyersanyagraktárak kiürültek. A fél­muzsik ipari munkás pedig korlátoltságára jel­lemzően a gyárakból és a műhelyekből ellopott minden megmozdítható tárgyat. A munkavi­szony fölbomlása, a raubkafegyelem megszű­nése lehetetlenné- tette mindenütt a céltudatos, pontos munkát. A munkás felében kap csak fizetést: ruhát, élelmet, kevés pénzt, a másik fele fizetésének ígéret, A propaganda tudósítása szerint ott mindenkit munkája arányában fizetnek. Való­ságban pedig nem a munkateljesítmény fontos, hanem a politikai szolgálat. Sajnálat ram él tó az orosz ipari munkás, mert a becsületes, a szor­galmas nyomorog; mig a lusta, az erkölcsi ér­zék nélküli, mint polikai megbízott él emennek Londonban a szovjet-delegátus bejelentette, hogy Oroszország vissza akarja szerezni régi piacait London, május 29. A londoni gabona- konferencián a szovjetmegbizottak szembe­fordultak az Egyesült-államok abbeli javas­latával, hogy a konferencia határozza el a gabonatermelésre felhasznált földterületek csökkentését. Erre vonatkozólag Lubinoff szovjet-dele­gátus a sajtó előtt a következőképpen nyilat­kozott: „Amint már a szovjetdelegátusok a római konferencián is kimutatták, Szovjet-Orosz- országban nincs semmiféle válság és a kor­mány az ipar és mezőgazdaság fejlesztését továbbra is az ötévi tervnek megfelelően folytatja, jóllehet igaz az, hogy Oroszország mint exportáló állam, szintén érzi azokat a nehézségeket, amelyekkel az értékesítés terén a kapitalista államoknak is megk ell küzdeniük. Oroszország ennélfogva nem nézheti közön- hősen a világ gabonapiacainak helyzetét, mert miint hatalmas és állandóan növekedő készletekkel rendelkező exportőr, kétségte­lenül erős érdeklődést mutat a világ gabona­piacainak kérdései iránt. munkájából. Annyira nincs a munkásnak ked­ve dolgozni, hogy az egész országban nagy a munlkáshiány. Ma a lezüílött' iparon külföldi tőke fölhasz­nálásával igyekeznek segíteni. így áll 'elő az orosz kommunizmus elveit megcsufoló üzleti szerződés az amerikai milliomos Henry Ford és a szovjetkormány között. Henry Ford ad automobilalkatrészeket, Oroszországban ezeket összeállítják és eladják, mint orosz gyártmányt a rezsiár feléért. Ki fizeti- meg majd a defici­tet? Jellegzetes a szovjetre, hogy mindent nagy méretben, gyorsan akar keresztülvinni. Áll ez elsősorban a gépipar, eléktriifikálás, vas­útfejlesztésre. Nagyszabású tervek egész tö­megét termelik ki. A terv megvalósitásáihoz hozzá is fognak sok millió rubeles befektetés­sel. de a tervezett mü sohasem valósul meg. Terv marad minden; ami megvalósul, az meg balul üt ki. A pjetiljefcka injekció mindehhez, hogy a haldoklás tovább tartson. A külföldi propagandáiban mindez persze szi- nes panorámában van föltüntetve. III. A közművelődésben. Az iskolakötelezettség általános. Iskolákra — ők úgy mondják — nagy gondot fordítanak, hiszen a gyermekek életünk virágai. A szóv- jetiskolák kiállításai arról beszélnek, hogy a régihez képest gigászi magaslaton áll tanítá­suk. A cárizmus alatt a tanítás abban állott, amint a kiállítási képek hirdetik, hogy a főúri ház szobájának sarkában ült a muzsik gyer­meke s annyit tanult, amennyit az előkelő csa­ládok gyermeke tanítása köziben hallott annak magán-tanítójától. Kérdem, hogyan került a piszkos muzsikgyerek az előkelő gyermekszo­bába? Propagaganda miatt! Szedőgép sem hiányzik az iskola fölszerelései közül, amelye­ken a gyermekek magúik állítanak elő nyom­tatványokat. Igazán modernnek kell monda­nunk az iskoláikat, ha nem zavarná g,z illúziót az a tény, hogy mivel Oroszországban az isko­lákban még könyvhöz sem tudnak jutni 50 szá­zalékban a tanulók, igy valószínű, hogy az, összes szedőgépeiket iskolai kiálLitásokra. hasz­nálják föl. Az egyetemi oktatás szintén fejlődött. Moszkvában már hat egyetem van. Egyetem­ből, igaz, csak a név vau meg. Minden fontos tanszéket töröltek. Az egyetem kéteslhirii szak­iskolává süllyedt le. A fölszerelésük silány. Az orvosi fakultáson boncolni való több van, mint hallgató, de mikroszkóp egy sincs. Egyetemi tanárok közt még sok a régi em­ber. Ezeket ujjal pótolni olyan gyorsan nem le­het. Közép- és elemi iskolákban azonban fölül­ről jóváhagyott atheista, bolsevista elveket valló, propagandaiskolákban képzett tanítók terjesztik a műveltséget. Milyen lesz a jövőjük azoknak a gyermekeknek, akiket ezek nevel­nék. arról jobb nem is beszélni. Ez a bolsevista lélekmérgezés az orosz diktátorok legnagyobb bűne. Hogyan írjuk föl most már a szovjetis­kolák homlokzatára: A gyermekek a mi éle­tünk virágai? Istenhit, templom látogatás főbenjáró vétek. A vallás a nép ópiuma tanításuk szerint, Troc- kij egyik könyvéiben a mozit ajánlja a keresz­tény hit legjobb ellenszerének. A papokat kol­dusbotra juttatták. A templomokat lefoglalták — persze ilyenkor alső dolog volt a templom drágaságainak ellopása — s átalakították színházakká, mozikká, atheista múzeumokká. Statisztika szerint milliós számmal nő évente az atheisták száma náluk; tényleg pedig az orosz népet ért sok megpróbáltatás hatására a hitélet kezd elmélyülni. Az ortodox egyház papjai ma nem egyszer tekintenek vissza saj­nálkozva a multiban elkövetett hibáikra, ők a hitéletről teljesen elfeledkeztek s az orosz pópa leggyakoribb vallásos oselekvénye az volt, hogy a betegből, csengők csilingelésé- vel, tömjénfüsttel kiűzte az ördögöt. Az orosz kommunizmus újszerű fölfogását abban is megtaláljuk, hogy minden kommunis­tának Jézus Krisztus ellenségének kell lenni. A forradalom sokszor eltévelyedésre vezet, A francia forradalomból ismert az ész kultusza. 1 Hangsúlyozta, hogy Szovjet-Oroszország a világ gabonapiacain ugyanazt a helyet kívánja most elfoglalni, mint amelyet a háboruelőtti Oroszország elfoglalt és ezért, ha a konferencia a kvótarendszer elfogadása mellett döntene, akkor az Orosz­országra eső helyes kvóta voltaképpen a há­boruelőtti exportipenyi ségnek figyelembevé­telével lenne megállapítandó." A szovjetmegbízott továbbá rámutatott ar­ra, hogy Oroszország múlt évi búzaterme­lése 29,500.000 tonnát tett ki, az ország bel­földi fogyasztása pedig 28,400.000 tonnát. Ilyenformán a múlt évi termésfelesleg körül­belül 6.1 millió tonna. A jövő évad kezdete előtt a múlt évi termésből származó szovjet­gabonakivitel valószínűleg eléri majd a 3,500.000 tonnát. Ami az uj termést illeti, téli búzával körülbelül 12,600.000 hektárnyi területet vetettek be eddig, a tavaszi búza- vetések kiterjedése valószínűleg eléri majd a 2$.700.000 hektárt. A jelenlegi becslések szerint az 1931. évi termés 36.500.000 tonnára tehető. De utána igyekeztek megnyerni a keresztény­ség támogatását és Krisztust védnökük gya­nánt emlegették. Sok kommunista ócsárolja a bibliát. Kérdezem: valaha átolvasta-e? Olvas­sa el először, azután mondjon róla ítéletet. A kommunizmus a szocializmus megvalósitója? Tessék megismerni a kereszténység szocializ­musát, Az evangéliumiban annyi szocializmus van, amennyi sehol máshol. A kommunistának Jézus Krisztus ellenségének kell lenni? Jézus a szegények, az elhagyottak barátja. Igaz, akik Oroszországban a tudatlan embereket Jézus ellen ingerelték, a. szovjet diktátorai, nem is szegények, és nem is elhagyottak. Ezzel szemben, ahol az evangélium szocializ­musát megvalósították, ott ninc6 szovjetfajta kommunizmus. Lásd: Hollandia, Svájc, Angol­ország. Oroszország ma rohamosan szegényedik. Em­berszámban a esek a mészárlásaival, anyagiak­ban az őrült tervek miatt, lelkiekben az isten- telenséggel. A .létminimuma nincs meg legtöbb embernek. A lelkek keserűséggel vannak tele. Fogy a jobb jövőbe vetett reményük is. Csak az erkölcsi züllés nő. Paraszt, ipari munkás, intellektuell egyformán béklyóban nyög. Joga senkinek sincs. Az egyéni szabadság fikció. Ki az akkor, akinek kedvező a jelenlegi orosz állapot? Van ilyen ember is? Igen. A diktátorok, csekavezérek, szovjethivatalnokok serege, elitkatonaság és a besúgók. Lehet a számuk ötmillió. Emellett százötvenötmillió ember nyomorog, élete örökös bizonytalanság, jogi helyzete ex-lex. Ez az orosz nép megváltása? Emberi „megváltók".munkája ez, akik meg­váltóknak nevezik magúikat, de ők a keresztet nem veszik vállukra, hanem a megváltandó em­beriséget hurcolják golgotára. Ma az orosz ember lefekvéskor, fölkeléskor igy fohászkodik föl: Isten ments meg minket és könyörülj rajtunk! Oroszországon, de a beteg Európán is csak a kereszténység segíthet, Az igazi kereszténység szociális elveinek diadala után: a halom alá- száll, a völgy fölemelkedik és az egyenetlen egyenessé lesz. Sikkasztás miatt letartóztatták a társadalombiztosító magyar- komáromi vezetőjét Győr, május 29. Tegnap este Győrbe hoz­ták Pállfy Andor 48 éves nyugalmazott MÁV 'főellemőrt, az Országos - Társadalombiztositó Intézet esztergomi kerületének szerződéses alkalmazottját, aki ebben a minőségében a magyar komáromi körzet vezetésével volt megbízva. Pálffy sikkasztás gyanúja miatt került a győri vizsgálóbíró elé. A vád szerint a bűnhalmazatot már 1929 óta űzi, amelyet úgy követett el, hogy a területé­hez tartozó gyárvállalatoktól, mint amilyen például az ácsi cukorgyár, a szalmásfiizitői Vacuum Rt. stb., felszedte a betegsegélyzési járulékokat, amelyeket*-azonban a pénztárba nem szolgáltatott be. Régóta sugdostak már arról, hogy Pálffy a rábízott és általa besze­dett pénzekkel nem számol el, biztosat azon­ban senkisem mert állítani róla. Végre is hi­vatali vizsgálat indult meg ellene és ennek folytán kiderüllek a bűncselekmények. Pálffyt behozták a győri vizsgálóbíró elé, aki azonnal megkezdte kihallgatását. Pálffy beismerte a, bűncselekmények elkö­vetését és eddigi vallomásának adatai sze­rint 1929 óta körülbelül 25—30.006 pengőt sikkasztott. Beismerése alapján a vizsgálóbíró kihirdette ©lőtte az előzetes letartóztatásról szóié vég­zést. 1981 május 30, szombat Qfl ! Május UP ÍJ! Szombat flsiig Djitsa ii§ Aliséi! VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszor­szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap*1 pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, Lőrinckapu-n. 17. II. (Central-passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az ősszeget utánvété* lezzük, A többi államokba szolgáló vízumok * megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II„ Panská ui. 12, IH. em. eszközök * POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrlnckapn-ncca 17, (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69., L em. Jobbra, NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovlcs-ucca 3j PÓRÁZ Mai KARINTHY FRIGYES Itt az ablak előtt történik abban a pillanatban, mikor felveszem a tollat, hogy belefogjak a két­száz részből álló versciklusba, melyben csalódásom és kiábrándulásom történetét kell majd elmon­danom. Ketten jönnek szembe, két siető asszonyság. Véletlenül mindkettőnek póráz van a kezében. A pórázon kutyák — egyik fehér spitz, másik fekete­foltos fokszi. Vidáman futottak eddig, szaglásztak, farkukat csóválták, jókedvük volt. Most megtorpannak. Előbb a fokszi veszi észre a spitzet, nyilván utóbbi a kisasszony. Fokszi hevesen visszafordul. Megveti a négy lábát, megfeszül, a két szeme kidagad a nyakörv szorításától. A négy láb megmerevedett, nem haj­landó mozogni magától, a rángató póráz annyit tehet csak, hogy gépiesen húzza ellenkező irány­ban, a lábfejek keservesen csúsznak a földön. Világos a helyzet. i Meglátni és megszeretni Spitz kisasszonyt pil­lanat miive volt — pillanat volt valóban, de csakúgy örökidőkre szól, mint ahogy sokezer év távlatából indul el ez az érzés. Fokszi e pillanat­ban villámfényesen tudja és megérti létének tit­kait. Az okot, amiért világra kellett jönnie — vi­lágra kellett jönnie, hogy taiálkozhassék Spitz kisasszonnyal, aki párezer generáción keresztül szintén erre az egy pillanatra várt. Spitz kisasszony is megfordul és megfeszül, valamivel szemérmesebben, mint Fokszi, de ugyanolyan felbuzdult szenvedéllyel. í)e a két asszonyság annyira nem veszi észre a dolgot, hogy mégcsak meg se fordulnak. Meg­szokták, hogy a kutya időközönként megbicsakolja magát, az ember nyugodtan továbbmegy, rábízza a dolgot a pórázra. A póráz elvégzi dolgát. Pár méteren keresztül a két kntya egymás felé fordulva, félig fulladtan a nyakörvtől, csúszik hátrafelé, megfeszült négy lábán, hasával súrolva a fö'-det. Aztán nagyobb lesz köztük a távolság. Aztán Spitz kisasszony eltűnik a sarkon. Fokszi visszafordul. Megszagol egy sarkot. Aztán loholni kezd. Két másodperc múlva vidáman fut, szaglász, farkát csóválja széles jókedvében. Nem emlékszik semmire. Boldog mint a fü, mint a virág, mint a felhők. És most — belefogjak abba a költeménybe?!... Egy óriási póráz villan fel — egyik vége eltűnik1* a felhők közt... a másik ... A másik... mintha itt hurkoíódna valahol... a nyakkendőm körül... Minek feszítsem meg? Nem jobb volna továbbhaladni — amerre lehet? — Horthy kormpnyzó finn kitüntetése. Bu­dapestről jelentik: A finn köztársaság elnö­ke a következő táviratot intézte Magyaror­szág kormányzójához: „áthatva attól az óhaj­tól, hogy Főméltóságod előtt Barát Ságomnak és különleges nagyrabecsülésemnek tamuje- lét adjam, elhatároztam, hogy Fő méltó Ságod­nak finn Fehérrózsa-rend nagykeresztjét és nyakláncát adományozzam. Megbíztam Tal- las rendkívüli követet és meghatalmazott mi­nisztert, hogy Főméltóságodnak átadja a ma- das rendjel jelvényeit. Kérem, Jegyen meg­győződve arról, hogy a legőszintébiben kívá­nok Főméltóságodnak személyes boldogságot és Magyarországnak boldog fejlődést. Svin­ti uívud, köztársasági elnök." — Elmarad a keresztényszocialista párt vasárnapra tervezett hidas kürti gyűlése. Az országos keresztényszocialisla párt vasárnap­ra tervezett hidaskürti gyűlése elmarad, mórt a járási hatóság a véres események miatt a járás te ihlet én egyelőre minden gyűlést be­tiltott. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom