Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-30 / 122. (2639.) szám

A világ legnagyobb léggömbje tartalma is elegendő lesz és kifogástalanul fog funkcionálni, óvatosságból két tömlőt vit­tünk magunkkal és ez mentette meg az éle­tünket. Piccard ezután az utazás alatt tett feljegyzé­sei alapiján ismertette az újságírókkal a re­pülés tudományos eredményeit. A főmérés, amelyre a kutatók a legnagyobb súlyt helyezték, a gáznak a kozmikus su­garak által produkált vezetőképességére vonatkozott és ez teljes mértékben sike­rült, azonban csupán igen nagy magasságban, ami úgy vált lehetségessé, hogy a léggömb rend- ki vül gyorsan emelkedett felfelé. nem használja az oxigéntömlőket, az oxigén­hiányban pillanatok alatt megfullad 16.000 méter magasságban a barométer nyomása, amelüy idelent 760-at mutatott, kerek száz milliméterre csök­kent, ami azt mondja, hogy ebben a magasságban a levegő nyolcszor ritkább, mint a tenger felszínén, ötször ritkább, mint a Mont Blanc csúcsán és háromszor olyan ritka, mint a föld legmagasabb pontjának, a 8860 méter magas Csomo Lungmának tetején. Ennek az övnek elérésére a levegő nehéz­Piccardéh visszatérés közben éleiveszedelemben voltak A Hlínka-párt értekezlete regisztráló ballonok automatikus hőmérőjének jegyzése által ismeretes, a gondolán kívül 55—60 fok a fagypont alatt. A gondola falán belül azonban a napsugárzás következtében igen magas volt a hőmérséklet, amely néha 41 fokra emelkedett a zérus fok fölé. A gondola fala tehát hőmérsékleti világot választott eí és a kettő között maximálisan 101 fok volt a különbség. A repülés sikere szempontjából rendkívüli fontosságai volt az az elővigyázatossági rend­szabály, hogy nem egy oxigén-tömlőt, ha­nem kettős oxigénkészletet vittünk magunk­kal. Annak ellenére, hogy egy oxigéntömlő Piccard sikerült vállalkozása csak úgy vált lehetségessé, hogy a léggömb kitünően volt megszerkesztve és nagyszerűen funkcionált. A léggömb 16.000 köbméter és 2.200 köb­méter gázzal volt megtöltve. Piccard szigorúan körülhatárolt, tisztán tudo­mányos céljainak megfelelően csupán négy műszert vitt magával, amelyek a levegő-ioni­záció a kozmikus sugarak és az elektromos áramlások potenciális differenciálódásának megmérésére szolgáltak. Hogy ezt a tudomá­nyos munkát végrehajthassa, olyan magasságot kellett elérnie, amely­ben a barométer állása, 1/19 atmoszférikus nyomásnak felel meg. A gondolában még volt két oxigéntömlő egy pároló szerkezettel, egy levegő-regenerátor, tartalékként két liter folyékony oxigén, a gondola tetején egy bőrfogantyu és egy kis pad. A gondolára egy nagy ejtőrnyő volt al­kalmazva és két kisebb ernyő volt a gondola belsejében a tudósok számára, hogy szükség esetén a veszélynyilások megnyitása után le- ugorhassanak. A gondola átmérője 2.1 méter és gömb- alakú. Vékony aluminiumfalazata van, amely 50 fo­kos hidegben szilárdabb és szivósabb lesz. Egyik oldala fehér, másik fele feketére volt lakkozva és egy készülék segítségével mindig a nap állásához lehetett igazítani, ugv hogy a gondola belső hőmérséklete állandó ma­radhat. A gondolát hét atmoszférikus nyo­másra és két atmoszférikus túlnyomásra vizs­gálták meg. A léggömbnek 30 méter átmérője van, öt­ven méter magas éi a könnyűség céljából egyszerű, nagyon el­lenállóképes gyapotszövetből készült. A start helyéül az anticiklonikus légviszonyok miatt Aügsburgot választották. Augsburgot ugyanis az Alpesek megvédelmezik az erős szálára ál­lásoktól, igen erős szelek is megtörnek itt és spirális alakban forognak. Teherként 400— 500 kilogram ólomport vittek magukkal. A jövő repülésének zónája Piccard repülése a szó igazi értelmében felfedező utazás volt. Piccardnak azonban sohasem volt szándékában, hogy olyan ma­gasságokba nyomuljon elő, amelyek telje­sen felderíthetetlenek, vagy pedig a kor divatos jelszavának meg­felelően világién repülésre vállalkozzon, amiről a rakétatechnikusok álmodoznak. A légkör azon övének, amelybe ő felszállt, a nehézségi erő szempontjából nincsenek különleges viszonyai. A föld vonzása teljes mértékben érvényesül, a stratoszférának ez a része fizikai tekin­tetben még mindig az atmoszféra alsóbb rétegéhez tartozik és a hajtóerő, amely léghajóját felfelé vitte, mint minden léghajó-utazásnál, nem volt semmi egyéb, mint a levegő nehézsége. Re­pülőgéppel már feljutottak olyan magasság­ba, amely csupán 3000 méterrel van a Pic- card által elért magasság alatt. Berson 11.000 méter magasságba jutott fel szabad léghajó­ján, de 36 kilométeres magasságba szálltaik már a regisztráló léggömbök, amelyek ter­mészetesen embert nem, csak műszereket vittek magukkal. De éppen az a régió, a 13.000—16.000 méter közötti atmoszféra- öv felkutatása rendkívül fontos a repülés technikája szempontjából, mert ez az öv a jövő repülésének a zónája, amelyben a rit­káé levegőn keresztül száguldó gépek hat­száz kilométeres óránkénti gyorsaságot ér­hetnek el. s Piccard tehát azt akarta megtudni, milyen a világ 13 és 16 kilométer között, mert ebben az övben, — de nem mindenütt egyenlő ma­gasságban — kezdődik- meg a stratoszféra. A stratoszféra az időjárás nélküli öv. A ritka®, jeges levegő nem képez semmiféle felhőt. A szélek, amelyeket a föld tengelykörüli for­gása idéz elő, nem váltakoznak, mint lent, minálunk, a levegő tengerének az alján, ha­nem egyenletesek. Éppen ugv a hőmérsék­let is, amely — 60 C fok körül van, állandó Minőé"” hogy éjszaka vagy nappal van, mindig állandó a hőmérséklet, lehál a stli­toszférában nincsen tél és nincsen nyár. A hőmérséklet szempontjából is teljesen mind- egy, hogy a föld sarka vagy egyenlítője fölött vagyunk. Egyszóval Piccard túljutott a földi időjárás határán. Közönyös volt ránézve ebben a birodalom­ban, liojry idelent csaknem 10 fokos kánikula van, de közönyös lelt volna az is, ha a ciklo­nok diihöngenének, tájfunok sodornának el városokat és falvakat. Eljutott abba a biroda­lomba, amelyben szabadó*) ő is elpusztult volna. Ha kinyitja a gömbgondola ajtaját, Becs, május 29. A mentőexpedició vezető­je, Falkner ski-tanitó nagyon érdekes inter­júban mondja el a mentőexpedició útját és a találkozást a két léghajóssal. A kis mentő- csoport a korareggeli órákban indult a Gur- gel-gleccser felé. Délelőtt 11 óra tájban a gleccser egyik nyelvére értek, amelynek bal­oldalán hosszúra nyúlt moréna húzódik. (A moréna az a törmelék, amelyet a gleccser a hegyek kövezetéből farag le, hátára vesz és magával visz. Van oldalmoréua és középüio- réna is.) Olyan vastag hólepel bontotta itt már a felületet, hogy a mentőexpedició tagjai derékig elsüllyed­tek a hóba. Negyed 12 óra tájban a glecs- csernyelven két overallba burkolt férfit láttak áílöani, akik tanácstalanul néztek kö­rül. — Szivemet csaknem a torkomban érez­tem — mondotta az interjúvoló újságírónak Falkner. — Erős hangon kiáltottam feléjük: — Ön Piccard professzor? — Hamarosan visszhangzott a válasz: — Igen, én vagyok Piccard és ez itt mel­lettem Képtér dr. Itt kötöttünk ki. Segithet- nek-e rajtunk? Falkner igy válaszolt: —. Maradjanak helyben, nyugodtan, oda­megyek önökhöz. Ne mozduljanak, mert ha­mis oldalon jönnek. Ezután az expedíció tagjai felfelé kezdtek kúszni. Amikor szemtől-szembe álltak a lég­hajósokkal, Piccard kezet nyújtott Falkner- nek és igy szólt: — Köszönjük önöknek. A két tudós azon nyomban kiürítette a termosz-palackot és sietve megettek néhány rakott kenyeret. Falknernek arra a kérdé­sére, hogy megsérültek-e, Kipfer dr. nevet­ve, hamisitallan svájci dialektussal válaszol: — Ne, aber die Hősen habén wir uns ze- rissen. A hamis vágányon A leszállás után csak úgy menekültek meg a léghajósok a biztos haláltól, hogy idejében találkoztak az expedícióval. Mert a gleccser hamis oldalán indultak lefelé, amelyen a le­szállás különösen ski nélkül, teljesen lehe­tetlen. Most már kiválasztották a legkényelmesebb leszállási utat és végre délután Öt órakor Gurgl- ba érkeztek, ahol a lakosság örömujjongása fo­gadta őket. Az asszonyok tejes-kannákkal és boroskanesókkal siettek eléjük, kolbászt és ke­nyeret adtak nekik és valósággal elárasztották a két tudóst virágokkal. Piccard professzor interjúi Piccard professzor első sajtóinterjuja szóról- ezóra a következőképpen hangzik: — Rövidesen a start után, már reggel háromnegyedöt órakor a ballon 16.000 méter magasságot ért el és följebb nem emelkedett. Ezzel azonban a vi­lágrekord máris 4000 méterrel volt túlszárnyal­va. Testileg az egész fölszállás idején jól érez­tük magunkat, A leszállás azonban nagy ne­hézségeket okozott. A ballon ellentétes szelek­be került, amelyek ide-oda hajtották, raig vég­re a bajor fennsikiról a tiroli hegyek közé ke­rült,. Ezután szélcsöndes Övbe érkeztünk, végre a nyugati szél a Felső-Tnn. völgyébe hajtott min­ket. innen viszont a déli szél a Stukái Alpesek közé sodort. Közben mindinkább vesztettünk magasságunkból és minden megterhelést ki kel­lett dobnunk. Este fiz óra tájban az Ootztaler Alpesek között voltunk és a tiszta éjszakán föl­ismertük az Oertler-masszivumot,. Mivel alattunk nagy hómezőt láttunk elterülni, el­határoztuk, hogy kikötünk. A léghajó a, gleccsertörésnél ért földet. Az utolsó alkalom volt, hogy jól kiköthes­sünk, mert tovább az a veszedelem fenyege­tett bennünket, hogy a mindinkább hidcgedő éjszakai levegő teljesen leszorít és valamely sziklafalhoz csap, úgyhogy menthetetlenül elpusztulunk. ség© által hajtott léghajó önmagában véve al legkevésbé alkalmas közlekedési eszköz, azonban csupán felfedező útról volt szó a re­pülőgép jövő birodalmába. Piccard léggömb­jének csupán egyhetedét töltette meg gáz­zal, tehát pontosan akkora mértékben vé­gezték el -a töltést, amilyen mértékben csök­ken 16.000 méter magasságban a külső leve­gő nyomása. A gáztöltó9 tékát itt hétszeresen kitágul és betölti az egész léggömböt. A gon­dola légmentesen elzárt tér, amelynek ben- sejében a légnyomás és a hőmérséklet az emberi szervezetre elviselhető módon tart­ható, vagyis tulajdonképpen az akrminium- gondola megfelel annak a buvárgömbnek, amellyel Beebe a mélységi leszállásban állí­tott fel 1930-ban 445 méteres rekordot, csak­hogy éppen a fordítottja ennek. Felhajtás, a töltőgáz kiterjedése, az egyen­súlyi zóna, a süllyedés kezdete, minden ma­tematikai pontossággal volt kiszámítva és természetesen számítottak a szél irányával is, tehát az oldalnyomás erejével és mérté­kével. Ezzel szemben voltak imponderabiliák és hogy ezeket az imponderabiliáka.t le lehetett győzni, eb­ben áffl Piccardnak és kísérőjének elvitat- hatatlanul nagy érdeme, amely a szerény svájci professzort éppen olyan mértékben teszi a repülés hősévé, mint ahogyan Lindbergh nevét szárnyra kapta a világhír. A leszállás után az éjszakát a gondolában töl­töttük. Reggel első dolgunk volt, hogy leszálló­idat keressünk. A ballon egyelőre a Gurgler Ferneren marad, mig a Riedinger igazgató ál­tal kiküldött szerelők és mérnökök megérkez­nek. Különös súlyt helyezünk a gamma-sugarak mérőapparátusaira, mert azok a rádiumnak azon titokzatos sugarai, amelyeket az eddig meg nem erősített tudományos fölfogás sze­rint a csillagok lövelnek ki. A főprobléma tudniillik, amelyre a legnagyobb súlyt fektetem, a gázoknak a kozmikus suga­rak által befolyásolt vezetőképessége és ennek a vezetőképességnek a megmérése teljes mér­tékben sikerült. A léggömb tudniillik igen nagy gyorsaságban szállt föl és ez tette lehetővé a mérések sikerét. Már a 25-ik percben 15 kilométeres magas­ságot értünk el. Egy másik interjújában Piccard azt mon­dotta el, hogy a kikötésre éppen a legfőbb időben került a sor, mert ha még két, vagy három órát kel­lett volna a zárt gondolában tölteni, megful­ladtak volna. Az éhséget és a szomjúságot te alig ibtrták. So­kat beszélt Piccard a gleccseren töltött éjszaka szépségeiről, a mély ée egészséges álomról, me­lyet a tiroli hegyi levegő okozott és azt mon­dotta, hogy étel és ital soha olyan jól nem esett neki, mint a mentőexpedició által hozott szar Ionná és snapsz. A gondolát uj útra már nem lehet használni, tulajdonképpen nyugodtan a gleccseren marad­hatna vissza. Érdekes volt az a sztratoszférába való repülés köziben, hogy egész napon át. a hold sokkal fényesebb égitestnek látszott, mint éjszakának idején a földön. A Jankers^cég stratoszféra- léggömböket épít Augsburg, május 29. Az aeronautika szem­pontjából legértékesebb Piccard professzornak azon közlése, hogy egészen este 8 óráig a tiszta sztratoszféra-övben időzött a léghajó, mert ezen ideig nem szállt 15.000 méteren alul, mig kez­detben 16.000 méterre emelkedett föl. Piccard professzornak sikerült a sztratoszférában .min­den egyes részletében kitanulmányozni a ma­gassági sugárzást, amely az ő fölfogása szerint a csillagok rádióaktivitásán alapul. Piccard út­ja bebizonyította azt is, hogy elméletileg lehet­séges zárt kabinban a sztratoszférába bejutni. Ez a tapasztalat rendkívül fontos a légi kutatá­sok szempontjából. A dessaui Junkers-cég már meg is kezdte a sztratoszféra-gépek építését. Érdekes megemlíteni, hogy Piccard lég­gömbje 32.000 márkába került, a gondola 10 ezer márka, a műszerek pedig négyezer márka költséget emésztettek föl. úgyhogy a sztratoszféra-utazás költségei mintegy öt­venezer márkát tesznek ki. A kikötés helyén Innsbruck, május 29. Ma reggel Kipfer dr. mérnök Wagner professzorral, az .innsbrucki egyetem hallonszakérlőjpnck társaságában a ti- roíi alpesi vadászezred egy osztagával fölszál­lott a kikötés helyére, hogy megtegye az elő­készületeket a léggömb elszállítására. — Angliában nem jár a kegyelmes cím a püs­pököknek. Ivondonból jelentik: Bourne bíboros, westminsteri érsek, NI. Pilis pápa előzetes hozzájá­rulásával főpásztori rendelőiben arról értesítette az angol püspöki kart, hogy a pápa állal a íöpáőztori kar tagjainak engedélyezett „Éccólenza" (kegyel­mes) címet Angliában nem használhatják. Ehelyett továbbra is érvényben marad az érsekeknek kijáró tradicionális ,,H>is Grace“ és a püspököket meg­illető ..Uh Lonlisl iip" megszólítás. A kardi­nális kiemeli, hogy j< pápa által engedélyezett ..kegyelmes" óim olyan országokban ée helyeken irnáyruló. ahol eddig a főpászton kar tagjai számá­ra semmiféle megkülönböztető megszólítás nem volt használatiban. Prága, májú® 29. A szlovák néppárt végre­hajtó bizottsága tegnap ülésezett Rózsahegyien Tiso József dr. képviselő pártái elnök elnökleté­vel. Az ülésen Tiso részletesen referált a politi­kai helyzetről e hangsúlyozta, hogy a párt a parlamentben hozzájárult a tisztogatási munká­hoz akkor, amikor segítő kezet nyújtott Pergler képviselőnek és a ligaképviselőknek. Ezáltal lehetőséget nyújtott nékik, hogy a parlamentben ténykedhessenek. Ennek köszönhető Pergler ko­moly kijelentése, amellyel megerősítette a pitts- burgi szerződés eredetiségét. Mint ismeretes, mozgalom indult különböző blokkok alakításá­ra, — mondta Tiso — hogy katolikus, vagy au- tonómieta blokk alakuljon-e. Ezen akciónak azonban hajótörést kellett szenvednie a szem­benálló pártok nemőszinte és nemkomoly állás­pontja miatt(?) Az utóbbi időben azonban mégis sikerült megalakítani az együttműködés jegyé­ben a szlovák blokkot. A bizottsági ülésen referált még Kovalik a sze­nátusi klub nevében. Dusek dr. az országos vá­lasztmányi képviselők nevében, valamint még más pártfunikcionáriusok és vezetők referáltak a különböző aktuális kérdésekről- Sajnálattal vették tudomásul Sivák távozását a Slovák szer­kesztősége éléről. Sivák József képviselő meg­cáfolta a Lidové Noviny hírét, mely szerint őt menesztették volna, mert a valóság az, hogy ő önként távozott a szerkesztőség kötelékéből. A végrehajtóbizottság üdvözlő táviratot .küldött Hlinka András pártvezérnek. Befejeződött a Szepesi Orvosegyesüíet tátrai továbbképző tanfolyama óíátrafüred, május 2ií. Csütörtökön tartották meg a Szepesi Orvos- egyesület III. továbbképző tanfolyamának utol­só előadásait az ótátrafiiredi Grandhotel sárga szalonjában. Az előadások ebben az évben is rendkívül nívósak voltak és tudományos jelentőségük igen számottevő. A sok érdekes és tartalmas előadás közül két­ségtelenül kiemelkedtek Wolff-Eisner berlini professzor, Fleischner dr. bécsi professzor, Imre dr. budapesti egyetemi tanár, Éiebersíein dr. breslaui professzor, Kostlivy dr. pozsonyi tanár előadásai, melyekben az előadók nemcsak az orvostudomány továbbfejlődését érintő té­mákat fejtegették, hanem sok oly uj momentu­mot is hoztak, amelyek azt mutatják, hogy az orvosi tudomány továbbfejlesztése terén igen jelentékeny és hatalmas munka folyik. ótáfcrafüreden az utolsó napon Feller, Mayer, Woith breslaui tanárok tartottak előadást, mi­után az előző napon Tátraszéplakon Guhr dr. főorvos egy, a Tátrát ismertető előadása után Wolff-Eisner berlini, Weil és Matkias breslaui tanárok ismertették témáikat. Ótátrafüreden az ebédnél Szász Emil dr. fő­orvos üdvözölte a fürdő nevében a nyolc or­szágból idesereglett orvosokat és örömének adott kifejezést, hogy a tátrai köröknek ebben az évben harmadszor volt alkalmuk ilyen il­lusztris társasággal a Magas Tátra szépségeit és a hegység klimatikus jelentőségét- megis­mertetni. A Szepesi Orvosegyesüíet harmadik tovább­képző tanfolyama a teljes siker jegyében zajlott le, a tanfolyam tudományos jelentősége is folyto­nosan növekszik, amit bizonyít az a tény, hogy nemcsak a résztvevők száma emelkedik folyto­nosan, hanem azon országoké is, melyekből az orvosok e tanfolyamra a Magas Tátrába jön­nek. Az általános érdeklődés kétségtelenül épp úgy érdeme a Szepesi Orvosegyesületnek, mint a Magas Tátra fürdőtelepeinek, mert mig a Szepesi Orvosegyesület az organizá­ció terén tökéletesíti mindtovább a kurzus lefo­lyását, addig a fürdőtelepek igazgatóságai min­dent megtesznek, hogy az orvosok magukat jói érezzék és a Magas Tátrából kellemes emlé­kekkel távozzanak. Kétségtelen, hogy az orvosi tanfolyam ily formában igen nagy propagandahatásu a Tátra-vidék idegenfor­galmára, mert hiszen a 261 orvos, aki ez évben a tanfo­lyamon részt vett és akiknek alkalmuk nyílott nem csupán a Tátra-vidék szépségeit, hanem azt a mélyen gyökerező kultúrát is megismerni, amely a Szép ességen létezik, ennek a hírét messze földro el fogja vinni, annál is inkább, mert az a gavalléros vendégszeretet, amelyben a tátrai fürdőik őket részesítették, sokáig emlé­kezetükben kelti, hogy maradjon. A kurzus szervezése körül Guhr Mihály dr. széplaki főorvos, egyesületi elnök mellett nagy érdemei vannak Szász Emil dr. ótátrafiiredi fő­orvosnak, Szontág Miklós dr. ujtátrafüredi fő­orvosnak, Holzmánn Gyula dr. matlárházi fő­orvosnak, Hritz Artúr dr. lőcsei igazgató fő­orvosnak és Teichner Ernő dr. késmárki orvos­nak, akik számos segítőtárssal együtt, semmi munkát nem kíméltek a tanfolyam sikere érdé kében. E siker, amint mondottuk, teljes is volt, s a harmadik tátrai orvostanfolyam igen jelen tös lépés o tanfolyamok jövőben való tovább­fejlődése felé. A tanfolyam befejezése után há­rom na,pofi át kirándulásokat rendezett az or­vosoknak a Kárpát egyesület a Tátra-vidék kü­lönböző helyeire..

Next

/
Oldalképek
Tartalom