Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-28 / 120. (2637.) szám
X9Ü1 uutjuib z6, osu. tűntök. LA^TLAK-ri i RüA£» Ó Piccard professzor Kipfer fizikussal a sztratoszféra legyőzésére indult A világ legnagyobb léggömbje ma hajnali négykor fölszólít Piccard 16.000 méter magasságot kíván elérni Augsburg, május 27. Nem sportszeri] teljesítményről, hanem olyan vállalkozásról van szó, amely a tudomány érdekeit mérföldet, lépésekkel akarja előre vinni. Piccard professzor, a világhírű tudós, asszisztensével, Kipfer dr.-ral arra a vakmerő feladatra vállalkozott, hogy a maga konstruálta léggömbön behatoljon a sztratoszférába. Régi terve ez Picoard professzornak, amelynek megvalósítását már az elmúlt évben is megkísérelte, akkor azonban már a startnál kudarcot vallott s a léggömb nem emelkedett fel. A professzor azonban nem adta fel a tervet, lankadatlanul dolgozott annak megvalósításán és végre május 27-én elkövetkezett az a tudomány szempontjából rendkívül nagyfontoesá-gu nap,, amikor két ember először szállt fel a magasba, hogy meghódítsa a sztratoszférát. Mi az a sztratoszféra? A földet mintegy háromszáz kilométer vastagságban légburkolat veszi körül, amelynek azonban csupán a legalsóbb részeit ismerjük közvetlen tapasztalat alapján. Amint ugyanis a levegőben fölfelé emelkedünk, az oxigén-tartalom mindinkább csökken, a lélekzési viszonyok mind nehezebbé és nehezebbé válnak, a hőmérséklet rohamosan szökik lefelé, úgyhogy az ember lélekzési zavarokat kap nagyobb magasságokban és mivel a ránehezedő légoszlop nyomása jelentősen csökken, a belső feszültség kisajtolja orrán, száján és fülén a vért. A magasba való emelkedés tehát rendkívül veszedelmes kísérlet és olyan magassági pilóták, akik rekordkísérleteket tettek, szörnyű fizikai élményekről számoltak be, ha sikerült a földre szerencsésen vissza érniök. Voltak azonban olyanok is, akik léghajón kísérelve meg a magasbajutását, vakmerőségüknek áldozatul estek és holtan értek vissza a föld felszínére. A tudomány eddigi megállapítása szerint mintegy tizenkét kilométer magasságig terjed földünk felszínétől az a légréteg, amelyben a meteorológiai jelenségek, felhőképződés és széljárás, lejátszódnak. Ez a réteg az úgynevezett sztoposzféra, amelynek alsó rétegei mintegy hatezer méter magasságig már közvetlen megfigyelés alá esnek, hatezer méter magasságtól pedig a toposzféra határáig rekorder magasrepülök tettek már föbbizhen utat és számoltak be ott szerzett tapasztalataikról. Tizenkét kilométeren felül kezdődik azonban a közvetlen megfigyelés alá nem eső másik réteg, a sztratoszféra, amelyben óriási vertikális légáramlások játszódnak le, hőmérséklete rohamosan csökken, széljárás, a viharai rendkívül hevesek, viszonyainak ismerete tehát rendkívül fontos, mert a meteorológia tudományának mai állása szerint a sztratoszféra viszonyai kihatnak a toposzfé- rára is és igy közvetlen hatással vannak általában a meteorológiai jelenségekre. A sztratoszféra közvetlen megfigyelése eddig az említett nehézségek miatt lehetetlenség volt, azonban közvetett megfigyelések már jó harminc esztendeje történnek. Erre a célra a meteorológia tudománya az úgynevezett kísérleti balónokat használja fel. Ezek ügyesen megkonstruált kis léggömbök, amelyek megfelelő meteorológiai műszerekkel vannak ellátva, a műszerek automatikusan jegyzik az észlelt viszonyokkat és igy a gömbök leszállása után a megfigyelések leolvashatók. Hyen kísérleti léggömböket már huszonhat kilométer magasságba is sikerült fel- bocsátani. Az így szerzett ismeretek azonban csupán a sztratoszféra meteorológiai viszonyairól tájékoztatnak. Piccard könnyű startja A régenvárt esemény, n sztratoszférába való repülés végre ma, május 27-én, szerdai napon valósággá változott. Piccard professzor az erre a célra külön megszerkesztett léggömbbel, amelyet méltán mondhatunk a világ legnagyobb léggömbjének, asszisztensének, Kipfel fizikusnak kíséretében felemelkedett a sztratoszférába. A léggömb űrtartalma 16.000 köbmétert tesz ki. A felszállás hajnali négy óra előtt három perccel történt. Az időjárás rendkívül kedvező volt. Az égboltozat teljesen tiszta és csupán egyes helyeken mutatkoztak könnyű felhőfoszlányok. A start az Angii st Riedinger-féle léggömlbgyár startmezejéről történt. A léggömböt a gyár munkásai és a rendőrség emberei oldották le az állványról. Friss szellő lengedezett északkelet irányából. Hirtelen lendülettel emelkedett. föl a léggömb és szorosan a, gyárépület mellett szökkent föl a magasba. Ujjongó öröm- kiáltások kísérték a kedvező startot. A gömb csakhamar elérte a kétezer méter magasságot, azután tempója egy kissé csökkenni kezdett, de fokozatosan távolodott el földünktől. Már jó kétezer méter magasságban volt a gömb és már csak parányi testnek látszott, de a sok száz érdeklődő és vendég még mindig tomboló tapsviharral köszöntötte a magasba emelkedő monstrumot. Piccard professzor tehát a december 14-iki kedvezőtlen időjárás miatt meghiúsult sztratoszférarepülést, most valóra váltja. Piccard professzor tudományos célja Azok, akik a sztratoszféra-repülést egyszerű sporttevékenységnek tartják, mélyen csalódnak. A világhírű tudós immár tizennegyedik ízben száll a magasba, hogy megfigyeléseket végezzen, de sohasem a rekord, hanem mindig a tudomány érdeke lebegett szeme előtt. Tizenhatezer méter magasságba kell a tudósnak fölemelkednie, hogy célját elérje, mert itt akarja megvizsgálni a rádium gammasugarainak homogenitását. Közvetlenül az indulás előtt egy nagy uj- ságvállalat kiküldött munkatársának sikerült Piccard professzorral rövid beszélgetést folytatni. A bátor kutató azt mondotta, hogy ez alkalommal föltétlenül, minden körülmények között el akarja érni a sztratoszférát. Úgy reméli, hogy három-négy órán belül már eléri célját, a tizenhatezer méter magasságot, ahol mintegy két órán keresztül akar időzni, mert ez az idő teljesen elegendő arra, hogy az összes szükséges méréseket és megfigyeléseket elvégezze. Ezután a léggömb lassan alá fog ereszkedni és az a!ászállás két órát vesz igényibe. Ha minden jól megy tehát, a gömbnek ebédidőre a földre kell érnie. A leszállás helyének a Basel melletti Freiburgot szánta. Bensőn kiváló berlini -léghajóé és meteorológus, aki 1901-ben Sühring professzor kíséretében a Preussen nevű -léggömbön tudományos megfigyelés céljából 10.800 méter magasságba emelkedett, Piccard vállalkozásáról a következőképpen nyilatkozott: —• Az egész vállalkozáshoz meg kell jegyeznem, hogy a sztratoszférába való repülésnek nem meteorológiai megfigyelés a célja., mert ezeket a megfigyelő -léggömbök már régóta elvégezték. Ezzel szemben a levegő elektromosságának, a szabadon érvényesülő sugárzásnak megmérése végtelenül fontos a fizikai ismeretek gyarapítása szempontjából. Repülés a sztratoszférába Augsburg, május 27. A balongyárfoan a keddi napon lázas előkészületi munkálatok folytak. Még éjjel tizenegy óra tájban is ragyogott a nagy csarnok a reflektorok fényében. A balónnak megtöltése a hidrogénpalackokból gyorsan ment végbe és mintegy 2200 köbméter, vagyis a léggömbnek egy hetedre-1 szét töltötte meg a hidrogéngáz. A csarnokban Piccard professzor és Zi-pfer mérnök segédkezett a művezetőknek és mechanikusoknak a gondola, műszerek és mérőapparátusok előkészítésében, amelyeket még mind behan tóan és lelkiismeretesen megvizsgáltak. Reggel három órakor a gondola már elő volt készítve a felszállásra és egy sínen a ba iónibur* kólát alá húzták, amely már szabadon lengeti a légben. Rendkívül gyorsan szerelték fel ai gondolát a léggömbre. A feszültség a legmagasabb fokra hágott, amikor Piccard profesa* szór és társa rövid búcsút vett a gyár vezetőségétől, az egybesereglett barátoktól és ismerő sok tői. Azután helyet foglaltak az érő- gömbben, amely légmentesen elzárható. E* az aluminiumgondola kividről is különféle műszerekkel van ellátva. Jelszavak harsamnak fel, az óriási test megremeg és amikor, a köteleket megoldják, szabadon szökik ai magasba. ( ' A halón először délnyugat irányában száll* azután egyenesen déli irányt vesz, még reggel hat órakor is világosan látható. Ebben at időben már kétezer méter magasságot ért el és három kilométernyire volt a felszállás helyétől, 7 óra 20 perckor, vagyis három és fél! órával a felszállás után még szintén világosan láthatták látcső nélkül Is az augsburgi megfigyelők. Azután eltűnt a szemük elől. Ebben az időiben Kompten felett látták. Déli. tizenkét órakor a bodeni tó melletti Lindáin, adott jelentést. Innen a léggömb a. magas alpesi terület felé szállt. Délután fél három órakor Garnisch-Pairtenkirchen jelentette, hogy óriási magasságban látja a léggömböt. Miután a gömbnek már déli egy órára le kellett volna szállnia, feltételezhető, hogy Piccard professzor valamilyen, eddig természetesen ismeretlen ok miatt a kitűzött időt nem tudta betartani. Lapzártakor jelentük a oseh távirati irodának: Piccard léggömbjéről eddig semmid hír. A fél" zállék sorsa aggodalmat kelt. A kormány könnyelmű kölcsönoolitikája ellen tiltakozott Fütty Kálmán tzenátusi beszédében A felelősség kérdése a kossuti véres munkástüntetés kőről—A katolikus egyház újabb súlyos sérelme: a kegyúri kötelességek korlátozása — ütvén perc alatt tárgyalták le az ötvenmillió dolláros kölcsönt — Ismét elnapolták a szenátust Prága, május 27. A szenátus miai ülése már egészen nyugodtan, folyt le s a kossuti véres eseménnyel már osalk két kommunista szenátor foglalkozott. Ajz ülés iránt, jóllehet az 50 millió dolláros kölcsön szerepelt napi rendem, egészem csekély volt az érdeklődés. Hogy a koalíciós szenátorok mennyire nem érzik felelősségük tudatát, a legjobban jellemzi az a tény, hogy a szenátus ötven perc ahatt letárgyalta és megszavazta az 50 millió dolláros kölcsön felvételét. Az eredeti tervtől eltérően csütörtököm metm ülésezik a szenátus. Legközelebbi ülését elnapolták junius 9-ikére. Az ülést Soukup elnök délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg. A napirend első pontja volt a külföldi kölcsönről szóló javaslat, amelynek előadója Pánek cseh nemzeti szocialista szenátor volt. A vita első .szónoka, Nedved kommunista szenátor tiltakozott azon mód és forma ellen, amellyel ezt a fontos törvényjavaslatot tárgyalják s hangsúlyozta, hogy ezt a pénzt a munkások fogják 25 éven keresztül fizetni- Teschner német nemzeti szocialista szemrehányást tett a kormánynak azért, hogy a beruházási kölcsönnél egyáltalában nem vették tekintetbe a német járásokat s ai német kormánypártok akarata ismét visszhang nélkül maradt. A kölcsön időelőtti felvételével 40 millió korona -veszteséget szenved az állam kamatok fejében. A konvertálási cél csak ürügy} mert a valóságban ezt ai összeget hadicélokra akarják fordítani. Heller német szociáldemokrata polemizál az előtte felszólalóval és tagadja azt, hogy ezit a kölcsönt hadicélokra fordítanák, A szenátus ezután gyorsított eljárással első és második olvasásban elfogadta a kölcsönről szóló javaslatot. Majd áttért a kié földosztásról szóló törvényjavaslat vitájának folytatására. Mező kommunista a kossuti eseményeket hozta elő és azok okaként az ott éllő lakosság nyomorát hozta föl. Követeli, hogy Szjovemszkóból hívják visz- sza a cseh hivatalnokokat és csendőröket és az ottani hivatalokat őslakosokkal töltsék be. Követeli Major képviselőinek és a politikai foglyokra ak szabadláb r áthelyezését. A vitában részt vettek még Huibka cseh nemzeti szocialista, Pidlik kommunista, Pe- trik cseh szociáldemokrata. Ezután Fiissy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor emelkedett szólásra. Fiissy nagyhatású beszédét részletes kivonatban alább ismertetjük: Fiissy: „Negyed év alatt teljes három milliárd" A.1Í0- néhánv hete annak. — kezdte beszéd ét kamatú külföldi kölcsönök konvertálására köteFüssy —, hogy a nemzetgyűlés — az ellenzék tiltakozása ellenére — meghatalmazást adott a pénzügyminiszternek egy 1300 milliós belföldi beruházási kölcsön felvételére s ma már uj köles ön javaslatot tárgyalunk, amely, ha törvényerőre emelkedik, úgy a pénzügyminiszternek jogot ad kevés híján 1700 millió csehszlovák koronát kitevő kölcsönnek a külföldön való felvételére. Tehát rövid egy negyed év alatt teljes hárommilliárd koronával emelkednek a köztársaság adósságai, amelyeknek pontos összegéről eddig a pénzügyminiszter uraktól csak megközelítő számokat hallottunk. S ezek az adósságok nemcsak a mi saját, súlyos megpróbáltatásokban megedződött vadainkra nehezednek, hanem terhelni fogják gyermekeinket, unokáinkat, sőt ükunokáinkat is. Hát nem szólal meg az önök lelkiismerete az ellen, hogy könnyelmű gazdálkodásukkal még a jövőbeli két-három nemzedék életét is megkeserítik? Nagyon kérdéses konvertálás A most tárgyalt javaslat szövege ugyan azt mondja, hogy a legújabb, 170 milliónyi külföldi kölcsönt a pénzügyminiszter régebbi, magasabb les fordítani, de erre vonatkozólag bizony meg kell nyíltan mondanom, hogy a készülő törvény eme rendelkezésének nem hisz sem a nemzetgyűlés, sem a pénzügyminiszter ur és mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy a pénzt el fogják költeni rövid néhány hét alatt újabb tankokra, ágyukra, repülőgépekre, valamit adnak a munkanélkülieknek is, amiben szintén nincs köszönet s néhány hét, vagy legfeljebb hónap múlva a pénznek nem lesz se híre, se hamva, ahogyan ma a legutóbbi 1300 millió koronának már csak a kamatterhei maradtak meg. A múlt- kölcsönt beruházási kölcsönnek csúfolták. a pénz elment, azonban a beruházásnak semmi nyomát se látjuk. Ami itt megy, amit a csehszlovák pénzügyi kormányzat müvei, az egyáltalán nem nevezhető ésszerű beruházási kölcsönnek. Ez a- legújabb kölcsön már erősen emlékeztet- arra a gazdasszonyra, aki midőn ebédfőzéshez lát, kénytelen megállapítani, hogy éléskamrája üres és akkor az egyik szomszédasszonytól sót. a másiktól egy-két tojást, a. harmadiktól gyufát, ecetet kér ..kölcsön41, amit rendesen sohasem szokott megfizetni. Ilyen rendetlen, eszeveszett gazdálkodás képét mutatja a csehszlovák pénzügyi gazdálkodás akkor is, amikor a v&e- utak gazdálkodásának hiányaira felvett a kormány egy „beruházási kölcsönt". „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaró ér'* A magángazdálkodásban azonban oly eseteket is látunk, hogy a könnyelmű gazda nem tartotta be az arany közmondást: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Többet költött, mint amennyit keresett s nagyigényü kiadásait kölcsönből volt. kénytelen fedezni. Az egyik kölcsönt követte a másik, majd mikor nyakig úszott az adósságokban, akkor gondolt egy nagyot, elment az uzsoráshoz és régi kölcsöneit „konvertálta" egy kölcsönnel, amely persze semmivel sem lett olcsóbb, mint a régiek voltak, sőt még drágább lett. Feltéve, hogy az 1700 milliós kölcsönt valóban konvertálásra akarják fordítani, hát nem teljesen ennek a könnyelmű gazdának az esete ismétlődik meg itt? A régi adósságok törlesztésére veszik fel a kölcsönt, mely uj kölcsön még drágább lesz, mint amilyenek a régiek voltak.-au tza ejSns su matt ‘Sara:' uropdnn? tip urán izg kém önök által irredentának nevezett magyar bankár, nem is csehszlovák közgazdászoktól hallottam ezt. hanem megírták az önök cseh lapjai, amelyek -még csak nem is ellenzékiek, igy például a Národni Politika, amely a leggondosabb kutatás után sem tudja kiszámítani, hogy miiként volna az uj kölcsön -előnyös. De hiszen a régi kölcsönök csak jövő év augusztusában konvertálhatók, a francia bankárok pedig már ut-on vannak, vagy talán meg is érkeztek Prágába a pénzzel. Ki fogja ezt a rettenetes nagy összeget őrizni jövő év augusztusáig? Mint a múltbéli példa igazolja, az 1700 milliós francia köl- csöftnek jövő év augusztusában nem lesz meg csak a kellemetlen emléke a több évtizeden át tartó kamatteherben és törlesztésben. Miből törlesztik az uj kólcsónőket? De nem kevésbé csekély probléma az is, hogy miből fogják fizetni a törlesztési részleteket és a kamatokat is? Az adókból talán? A prágai országos pénzügyigazgatóság kimutatása szerint az év első negyedében csak Csehországban 140 millió koronával kevesebb adó folyt be, mint a múlt év első negyedében. Ha az adók jövedelme igy fog apadni, úgy csak Csehországban 650—700 millió koronával kevesebb adó fog befolyni ebben az évben, mint amennyi a. múlt évben befolyt. Ha pedig az egész köztársaság területét figyelembe vész- szűk, úgy az adójövedelem csökkenése meghaladja az egymilliá-Tdot. Ezzel önök is teljésen tisztában vannak s látják azt- is, hogy az adók már a folyó kiadásokra sem lesznek
