Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-28 / 120. (2637.) szám

* IMXt ILMJNL' 1~JLÁ jKilM** ■* elégségesek és már most hallani oly hango­kat, hogy ősszel újabb államkölcsön kibocsá­tására fog sor kerülni. Hát miben különbözik az az államháztartás a folyton szomszédba szaladó gazda sszonv, vagy az erején és képességén fölül költekező gazda háztartásától? Nagyon örülnék, ha erre meg­nyugtató választ kapnék önöktől, vagy talán istruccmadár módjára, homokiba dugva fejüket, nem akarják látni a fenyegető veszélyt, hogy egyszer bekövetkezik az államháztartás eladó­sodásának olyan foka, hogy a hitelezők is ki­mondják: eddig és ne tovább, vagy fizess, vagy végrehajtunk. A magánadóssal egyszerű a do­log. a hitelező elviszi az adós ingatlanát, ingó­ságait. De mi lesz, ha bekövetkezik az állam- háztartás csődje? Mi intő szavunkkal már most, a veszély kezdetén itt állunk, résen ál­lunk s már most tiltakozunk az ellen, hogy a kormány pazarló gazdálkodásának árát egy­koron velünk, vagy unokáinkkal fizettessék meg. Ezt sohasem vállaljuk s az ilyen merény­letek ellen, amelyek a nép vagyonibiztonsága elleu irányulnak a jelenben és a jövőben több nemzedékre kihat ó-an, a leghatározottabban és legélesebben tiltakoznunk kell. önök talán azt kérdezik, mit tegyünk hát, pénz kell. az adók nem folynak he ugv. amint azt vártuk, a gazdasági válság egyre tart, a hivatalnokokat fizetni kell. Takarékoskodnia kell az államnak is Erre is megfelelek, bár a válasz fölösleges annyiban, mert én már egy évtized előtt tilta­koztam s azóta nem volt fölszólalásom úgy a iképviselöházba.n, majd később a szenátusban, hogy óva ne intettem volna a kormányt az ál­lami berendezkedés pazarló s a polgárság adó- fizetőképességét messze fölülmúló gazdálkodá­sától. Miért nem látnak már egyszer a hadsereg le­szereléséhez? A köztársaság területének nagyságához és lakosságának számához mér­ten föltétlenül fényüzésszámba menő hadse­reg tartása milliárdokat nyel el, amiknek semmi látszatjuk nincs. Minek csinálták meg ilyen drágán a szociális biztosítást? A Központi Szociális Biztosító csak úgy nyeli pénzünket a ennek ugyancsak semmi látszatja nincs, mert 'hiszen a beteg ko­moly orvoslást a betegbiztosítótól nem kap s a rokkantnyugdija'k összege nem több az ala­mizsnánál a csak arra jó, hogy élvezője ne kap­hasson koldulási engedélyt, pedig aTra nagyon rá van szorulva a „busás“ szociális nyugdíj mellett is. Itt már nehezebben lehet javítani a helyzeten, azonban még mindig lehet. Exportál­ják Kanadába, Argentínába a betegbiztosító [pénztárak miniszteri fizetésekkel ellátott fölös- számú igazgatóit, kontrollorjait és revizorjait s &z így megtakarított fizetésből építsenek utakat, hidakat, risreze lékeket « akkor már nagyon sokat tettek ée megtakaríthat­ják őszre Az újabb szomszéda kölcsönt Csupán csak a hadsereg alapos redukálásá­val s a szociális biztosítás alapos, komoly re­formjával évi két-három milliárdot takarít­hatnak meg, tehát annyit, amennyiért most kölcsön után szaladgálnak. Ha pedig a kül­ügyminisztériumot és a külképviseletet úgy szerveznék meg, mint ahogyan az egy kis köz­társasághoz illik, úgy a megtakarított pén­zen egy év alatt megcsinálhatnák a komáromi kikötőt, a másik évi megtakarításból a Vágót, a harmadik éviből a Dunát szabályozhatnák és igy tovább. Ezek mind olyan dolgok, amiket már az unalomig hangoztattunk itt a nemzetgyűlés­ben, szavaink azonban nem találtak meghall­gatásra. De úgy látom, nincs messze az a nap, amely folyton hangoztatott aggodal­mainkat igazolni fogja; nincs messze az a nap, hogy a pénzügyminiszteri szék betölté­sére nem akadt emberük s Bngiis után eltá­vozik a sülyedő hajóról a mostani pénzügy- miniszter ur is. Lássanak egyszer már tisztán A kormányköröknek a való helyzettel szemben valló elvakultságát semmi sem bízó- nyitja jobban, mint a pénzügyminiszternek a közelmúltban Nitsoh képviselőtársam s más törvényhozók adóügyi interpellációira adott válasza. Englis volt pénzügyminiszter ur éppen úgy, mint érdemdús utóda, még mindig nem ta­lálja elég rigorózusnak, elég szigorúnak az adóvégrehajtók munkáját. Hát én, mint a nép között élő ember meg­nyugtatom a pénzügyminiszter urat: végrehajtói kitünően működnek, úgy dol­goznak, hogy ezzel az erömegieszitéssel hegyeket lehetne áthordaná. De ne felejtse a pénzügyminiszter ur és az egész kormány, hogy* a mesebeli Vasgyáré is csak porrá tudta zúzni üres kézzel a. követ, de vizet abból nem tudott sajtolná, úgy nem lehet pénzt kisajtolni azokból az emberekből se, akiknek már .ma jóformán betevő falatjuk sincs. Figyelmeztetnem kell a pénzügyminisz­ter urat arra is, hogy legalább mifelénk ne reméljen aratás után se valamivel sokkal nagyobb eredményt az ad óvégrehajtók munkájától. Mert e tekintetben is nagyon téves nyomo­kon jár a kormány. Ma olvastam a Nemzeti Banknak egy gazdasági jelölését, hogy a ve­tések állása az egész országiban kielégítő. Le­het, hogy Cseh- és Morvaországban valóban kielégítő a vetések állása, de nem úgy nálunk, ahol a tavaszi áradá­sok után májusban a szárazság folytán «■ termés szalmába aszott s kövér búzás ze­niek helyett bő pelyvatermést ígér. Kossuti véres pünkösdje A sok baj betetőzéseképpen szinte önmagá­tól jön az elégedetlenség elemi kirobbanása, mint az piros pünkösd ünnepén Kossuti köz­ségben jelentkezett. Nagyon rossz utakon jár a belügyminiszter ur, amikor egyedül és kizárólag a kommu­nista képviselőket teszi felelőssé ezekért a végzetesen szomorú eseményekért. Ha a belügyminiszter ur pártja, a cseh agrár­párt nem akadályozta volna meg azit, hogy a földreform során a földet a földturó mun­kásnép kapja, ahelyett, hogy azt politikai érdemiek jutalmazásaképpen telepeseknek és le vitézlett politikusoknak maradékbir- tokként adták, ha a délszlovenszkói koló­niák helyén ma az odavaló nép szántana- vetne, mégha csak pelyvát is aratna, úgy ma hiába jönne oda maga Litvinov elvtárs, vagy hiába támadna fel még Lenin, a kom­munizmus atyamestere is, a birtokhoz jut­tatott népet ö se terelné a kommunizmus útjaira. Itt is csak önmagamat ismétlem, amikor megállapítom, mint öt-hat év előtt, hogy önök a földreformmal a helybeli ős­lakosságot könyörtelen koldussá s igy kommunistává tették. Az önök kezében van a {latalom már tizenhárom éve, a ha­talom rossz gyakorlásának, a helytelen gazdálkodásnak a következményedért Is­ten s ember előtt önökre hárul a felelős­ség s önökre hull vissza a kossuti áldozatok kiontott vére. # Az u] kiváltságosak tehermentesítése: megszüntetik a kegyúri jogokat Keletszlovenszkó magyar és német orvosainak pünkösdi közgyűlése a Tátrában Megválasztották az uj tisztikart Kassa, május 27. (Kassai özerkésztősé- günktiőL) A csehszlovák orvooegyesüiet XXXVI. zsupánénak nem-szLáv nemzetiségű orvosai pünkösd vasárnapján, tartották ren­des évi közgyűlésüket Tátraloinmijoom, a Ho­tel P rabiéiban. A közgyűlésen, melyen Szabó Gusztáv dr. kassa i nő or vos, a zauipa elnöke elnökölt, közel nyolcvan orvos jeleni meg a kassai központ, továbbá az eperjesi, a nagy­in ihályi és a szepességi fiókok képviseleté­ben, képviseltette magát azonkívül a ezlo- venszJkói éis ruszinszíkói orvosi kamara Kost- liivy dr. pozsonyi egyetemi tanár, kamarai elnökkel, a morva-sziléziai orvosi kamara Lalzer dr. alelnökkel (Brünn) és a XXXIV. orvosi zsuipa Weil Miklós dr. főtitkárral. A közgyűlésit Guhr Mihály dr. tátrasziéplaki fő­orvos, egyesületi társelnök meghívása foly­tán a Zipseir AjerZteverein tudományos ván­dorgyűléséivel kapcsolatosan tartották meg Tá'fralomnioon. A közgyűlés megnyitása után felszólalt Kostlivy dr. kamarai elnök és németnyelvű beszédében az O'rvosgazdasági egyesületek támogatását kérte a kamara részére, egyút­tal kilátásba helyezte a mai orvosi munka elszocializálódása folytán a kamara leg­messzebbmenő támogatását az orvosok kari, gazdasági és etikai érdekeinek a megvédé­sére. Mietőíí heztyO summiharísnya melltartó *. szűsésletét beszerezni, tekintse meg iaztfas választéki raktá­runkat ét svüzGdjfin met öltté árainkról! BLUMBERG KoSice, Hlavná (Fö) u. 89 Telef. 360 Fiók: Spisská Nová Vcs. >»Pro Rata“ tagoknak 6 havi hitel * Még az államifordulat utáni években csinál­tak önök egy törvényt, amellyel a kiváltságo­kat, a nemességet s a kitüntetéseket meg­szüntették. A törvény alapján tényleg meg­szüntették a régi kiváltságokat, előjogokat, de uj kiváltságos osztályokat csináltak a földreform végrehajtása során. Ezt a munkát azonban még mindig nem fejezték be, ma is tárgyalt a szenátus egy javaslatot, amely, ha az törvényerőre emelkedik, az önök kiváltságos osztályának újabb mente­sítését hozza meg a közterhektől. Az úgy­nevezett kis föMosztási törvényre gondo­lok, amelynek egyik kis paragrafusa a kegyúri jogok uj szabályozásáról intézke­dik. Kijelentem, hogy engem, mint református embert a egyházamat is ez a kérdés kevéábé érdekli, azonban jól tudom, hogy a katolikus keresztény testvéregyháznak mit jelentett a patronátusi jogintézmény. A templomok, pa- róchiák, az egyházi, felekezeti iskolák omla­doznak, a nép nem tud pénzt adni a rendbe­hozásra, a nagybirtokos kegyur joggal elhá­rította magáról a kegyúri terhet azzal, hogy elvették a földjét, nincs miből teljesítenie a kegyúri kötelességeket. Ezek a katolikus egy­házközségek soká azt gondolták, hogy a kegy­úri jogok és kötelességek is a föld uj tulaj­donosaira szállnak át, igy a telepesekre és a maradékbirtokosokra is. Most pedig előjött a kormány a kis földosz­tási törvénnyel, amelynek egy eldugott pa­ragrafusa kimondja, hogy a telepeseknek és a maradékbirtokosoknak kiadott földek telekkönyvi bekebelezésénél, illetve átírá­sánál!! a kegyúri jogoktól mentesen kell az átruházást megcsinálni. Ezzel sok omlado­zó katolikus felekezeti iskolaépület sorsát pecsételték meg, de ezzel elősegítik a fe­lekezeti iskoláiénak az államosítását, ezál­tal közvetve a felekezetnélkiili, erkölcsi alapot nélkülöző s a kommunizmusnak me­legágyát jelentő nevelés terjedését. Én mint református ember tiltakozom az egy­házak az adott esetben a katolikus egyház Ezután az évi jelentéseket, miint a főtit­kári, pénztárosi, szakosztályi, orvosi önse­gélyző, pénzJtá”'- orvosok nyuigdijügyéről és a különböző pénztáraikról szóló jelentéseket terjesztették be aiz egyes előadók, amiket a közgyűlés tudomásul vett. A jelentések el­hangzása után Szabó Gusztáv dr. elnök a tisztikarral és a választmánnyal egyetemiben benyújtod a lemondását, amtit az uj vezető-1 sé|g megválasztása követett. A’ szavazás ide­je alatt Tesohler Antal dr. iglói főorvos ve­zette a közgyűlést mint korelnök s a köz­gyűlés egyhangúlag az alábbi tisztikart vá­lasztotta meg: Elnök Szabó Gusztáv dr. Kassa, társelnö­kök Guhr Mihály dr. Tátra szépiák és Holté- mia Gyula dr. Eperjes, ügyv. alelnök Hbtff- mann Zoltán dr. Kassa, főtitkár Kocsma jogainak ilyen ki semm i zése ellen és csak őszinte csodálkozásomnak adok kifejezést, hogy a magát katolikusnak hirdető cseh néppárt — szlovenszkói viszonylatban Micsura kép­viselő úrral az élén — beleegyezését adta ehhez a törvényhez, amely, mint mondot­tam, nemcsak a katolikus egyház sérelme, hanem a szlovenszkói felekezeti oktatás és nevelés egyetemleges sérelme. Mert ma nekem, holnap neked. Ma elvetlek a katolikus kegyúri jogát s ezzel hozzájárul­tak az ujnemesek és ujmágnások kiváltságai­nak növeléséhez, de holnap sót kerülhet az evangélikus egyházra, holnapután az amúgy is mostohán kezelt reformátusokra. Nem gon­dolnám, hogy ezek után Szlovenszkón és Ru- szinszkón csak egy katolikus pap is megma­radna Micsura ur táborában, amely oly köny- nyüszerrel mond le egyháza évezredes jogai­ról. Ilyen gazdasági és politikai helyzet mel­lett, ilyen közállapotok mellett egyenesen Sárador dr. Kassa, titkárok Sdhwarz Gyula dr. Ka-ssa, Hübschlmainn Zsiigmoud dr. Eper­jes, Neumann Miksa dr. Nagyimihály, Teiclh- nör Ernő dr. Késmárk és Fuchs Lajos dr. Beregszász, ellenőrök Szilágyi Gábor dr. Kassa és Gallotsik Sándor dr. Eperjes, pénztáros Kemény Albert dr. Kassa, jegy­zőik Szepessi Dezső dir- Kassa és Bálint Ala­dár dr. Kassa. Választottak azonkívül 24 rendes és 24 válaszfanányi póttagot. A vá­lasztás után a közgyűlés elhatározta, hogy a zsupa jövő évi közgyűlését Bártfa-fürdőn fogják megtartani. A közgyűlés után a Zipser Aeretevereim tudományos vámdorgyülé'sén résztvevő orvo­sokkal beható vita kezdődött az aktuális or­vosi problémáikról, ameíly a késő esti órákig bűnt követnék el nemcsak önmagunkkal, ha­nem a jövő generációkkal szemben is, ha az uj kölcsönjavaslatot elfogadnám, ezért a ja­vaslatot, mely semmi jót, csak újabb terheket hoz a közterhek alatt amugyis roskadozó nép számára, nem szavazhatom meg, sőt annak tÖTvénybeiktatása ellen a leghatározottabban tiltakozom. Az utolsó szónok Jánosok szlovák nép­párti volt, majd az előadó zárszavai után ezt a törvényjavaslatot is első és második olvasásban elfogadták. A legközelebbi ülés jiunius 9-én, kedden délután 4 órakor lesz. Napirendjén a 'többi között a munlkabirióságokrél szóló törvény- javaslat szerepel. * Olcsóbb külföldi kölcsönajánlat! Prága, május 27. A gazdaságú miniszterek teg­napi tanácskozásán Benes külügyminiszter részle­tes expozét mondott a genfi konferencia eredmé­nyeiről. Benes jelenléte azért bor fontossággal, mii­vel most a tanácskozások előterébe jutott a gabona- momopótóum kérdése. A gabouamonopólium beve­zetése kérdésében már rövidesen döntenek, mert jumius elején megkezdődnek Magyarországgal a ke­reskedelmi tárgyalások. Egyelőre azonban belpold- tútoad nehézségek vannak a monopólium útjában. Cseh szociáldemokrata részről egyre édesebb han­gok hallatszanak az agráriusok ellen. A nemzeti demokrata párt és a cseh iparoepárt is a leghatá­rozottabban állást foglal a monopólium elien. A nemzeti demokraták a monopólium helyett a beho­zatal]! engedélyezési eljárást kívánják fenntartani és Matoueek kereskedelemügyi miniszterrel egy erre vonatkozó törvényjavaslatot dolgoztaik ká. A gazdasági miniszterek még ma ás folytatták tanács­kozásaikat. Bajok a gabonamonopólium terve körül Prága, május 27. A Poledni List értesülése sze­rint egy nem párisi, de külföldi pénzügyi csoport ugyancsak fölajánl Csehszlovákiának igen előnyös feltételek mellett kölcsönt. Ez az uj ajánlat 80 millió koronával olcsóbb, mint a francia. Ezen pénzeső]tori képviselői csütörtökön Prágába érkeznek e két napi itt aT tűzik odásuk alatt tárgyaim fognak a csehszlo­vák kormánnyal. r tartott. Piccard tanár és kísérője, Kipfer, védősisakkal, amely a leszállás alkalmával egy esetleges erősebb ütődéinél a fejet védi. A *mk egyszerű párnákkal kibélelt vékonyfonáeu acélkoeár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom