Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-28 / 120. (2637.) szám

9 ^RAKM-MaG^AR-HIIU^ 1991 májjas 28, csütörtök Amerika támogatja az orosz ötéwes tervet! Borah szenátor nyilatkozata a revízióról Spanyolország és a Vatikán között megszakadt a diplomáciai kapcsolat Madrid, május 27. A Vatikán és a spa­nyol kormány között a diplomáciai kapcsolat egyelőre megszakadt, miután a Szentszék nem fogadja el a spanyol kormány által kikül­dött vatikáni követet. A spanyol külügymi­niszter a sajtónak kijelentette, hogy egyideig a vatikáni követi tisztet nem töltik be. Letartóztatják a magyar párt jelöltjeit Romániában Kolozsvár, május 27. A magyar párt székely- udvarhelyi választási gyűlését pünkösd hétfő­jén nem tudta megtartani, mivel a már kibérelt helyiségben a megyei hatóságok a kommunisták gyűlését engedélyezték csak azért, hogy a ma­gyar párt hívei ne tudják meghallgatni vezé­reiket. Az udvarhelymegyei Szentkirály község­ben Sebesi János magyar szenátorjelöltet és Hinlánder Felsoh Ákost, a párt egyik vezetőjét letartóztatták. Mindkettőjüket napokig fogva tartották minden indokolás nélkül. Hogy a kor­mány milyen eszközökkel dolgozik a magyarság ellen, arra nézve jellemző Argetoianu belügymi­niszternek egyik kortesbeszédélben tett kijelen­tése, miszerint Jósika János báró választói előtt azzal akart népszerűséget elérni, hogy bejelen­tette a Magyarországhoz való csatlakozást. Eh­hez hasonló hazug beállításokkal akarnak a ro­mán lakosságban gyűlöletet ébreszteni a ma­gyarság ellen, miután a közállapotok miatti nagy elkeseredés miatt a román lakosságból is többen támogatják a magyar pártot, A szepesi orvosegyesiilet nemzetközi orvos­tanfolyama Tátraszéplak, május 27. (Tudósítónk táv­irati jelentés-e.) A szepesi orvosegyesület nemzetközi részvétellel most folyó orvosi to­vábbképző tanfolyamának harmadik és ne­gyedik napján Wolff-Eisner berlini tanár a vérátömlesztésről, Klika prágai professzor a haemolysis kérdéséről, Stepp berlini tanár a modern diétáról, Biéberstein breslaui pro­fesszor az injekciós terápiáról, Fleischner bé­csi magán tanán- a tiidőgümőkór röntgennel való kezeléséről. Weil breslaui tanár a hát- gérincbetegségek körül szerzett tapasztalatai­ról, Gutzeit breslaui tanár a fehér vérkép kli­nikai jelentőségéről tartott előadást. Tátra- széplakom Guihr Mihály dr. főorvos az egybe- gyült orvosi kapacitásoknak magasnivóju elő­adást tartott a Magas Tátra klimatológiai je­lien tőségéről. A nemzetközi orvosi tanfolyam holnap be is fejeződik s a résztvevők holnap este háromnapos kirándulásra indulnak a Tátra különböző természeti szépségeihez. ———^■i—11 —■ ■ >niiibi ii ihii mm m Newyork, május 27. Az amerikai külügyi bizottság elnöke. Borah szenátor ma egész Amerikában rádión szétterjesztett interjú­jában feltűnést keltő nyilatkozatot tett. Ar­ra a kérdésre vonatkozólag, hogy miért akarja Amerika Oroszországot támogatni az ötéves terv klercsztülvitelében, Borah azt válaszolja, hogy a terv elősegítésében máris résztvesznek amerikai fejek és ame­rikai pénz, mivel több mint háromezer igen tehetséges amerikai mérnök dolgozik Oroszországban s eddig több mint 200 mil­lió dollár hitelt nyújtottak szovjetnek, Oroszországnak Németországgal 75 millió dolláros és Olaszországgal 350 millió lírás megegyezése, Lengyelországot, Franciaor­szágot és Finnországot is arra bírta, hogy gazdasági delegációkat küldjön Oroszor­szágba, Amerikának szüksége van az orosz kereskedelemre és az amerikai nép elég erős arra, hogy a kommunista propagandá­nak ellenálljon. a Borahnak ez az interjúja azt jelenti, hogy Amerika eltért eddig követett orosz politi­kájától. « Kassa, május 27. (Kassai szerkesztőségünk teíefon'jelentése.) Zay Károly (gróf). A Nap cimü pozsonyi napilap tulajdonosa, a múlt he­tekben többször .járt Kassán és ezekkel az uta­zásokkal kapcsolatban azt rebesgették, hogy párt alakítása szándékai vannak Keletszloven- szkón. Eibben a tervében hü csatlóst kapott egy Pásztor András nevű Abaujenyickei gaz­dálkodóban, aki egészen a múlt évig az orszá­gos keresztényszocialista párt tagja volt, de akit már tavaly kizártak a pártból pártbontó viselkedése miatt. Pásztor András ugyanis már a műit éviben egy földmüvespártot akart alakí­tani fö 1 dmiivesszővetség címen és akkor töb­bed magával sorra járta az albuji és zempléni magyar falvakat, ahol tagokat gyűjtött és be­szedte a tagsági dijakat is. Később ez a párt- alakitáei kísérlet válságba került és akkor Pásztor Andrásék fölajánlkoztak Hodzsa Mi­lánnak, aki azonban a fölajánlkozást nem fo­gadta el. A múlt nyáron ez az uj pártalakulási Az interjú további részében Borah kijelen­tette, hogy a német-osztrák vámunióterv és a francia-olasz tengeri tárgyalások meg­hiúsulása kevésbé fogják előmozdítani a szárazföldi leszerelés idejét. „Az én szemé­lyes meggyőződésem az, — mondotta Bo­rah szenátor — hogy mindaddig, amíg a békeszerződések reviziójának békés metó­dusait nem találják meg, nem lehet leszere­lést várni és legkevésbé lehet várni azt, mielőtt az orosz helyzet meg nem válto­zik. Annak, hogy Európa egy es államai ma erősebben vannak felszerelve, mint a há­ború előtt, a főoka az, hogy különböző ha­talmak a békeszerződéseket abban a formá­ban akarják fenntartani, ahogy azt a há­ború befejeztével aláírták.“ Borah nyilatkozatából nem nehéz kiol­vasni, hogy az amerikai külügyi bizottság elnöke a fennálló állapotok radikális meg­változtatását kívánja és az amerikai kül­politika uj orientációért kiizd. Washingtoni körökben ezt az interjút Amerika szem­pontjából jelentős külpolitikai eseménynek tartják. « mozgalom el oSön élesedett és csak akkor ujult fői ismét, amikor Lelki és Szappanos Nyugat- szlovenszkón elkezdte akcióját. Ekkor a föld­mű vessző vétség helyett már radikális paraszt- pártról, kezdtek beszélni és lassan annyira ki­látszott a vállalkozásból a lóláb, hogy Pásztor nyiltan résztvett Leilei nyugatszlo- venszkói portyázásaiban Is és korteskedett neki. Ebbe az akcióba kapcsolódott most bele Zay Károly, akit, úgy. látszik, azzal bíztak meg, hogy ő intézze a keletszlovenszkói szervezés ügyét és akit úgy szerepeltettek Keletszlovenszkón, mint az uj párt eblökét és vezérét. Több napos itt tartózkodás után Zay Károly tegnap gyűlést hivott össze a kassai ligeti kioszk 1 érméibe. A gyűlésen körülbelül két­száz ember jelent meg, főleg a Kassa-kör- nyéki falvakból, mégpedig Csécaről, Enyické- ről, Szeszta községből, Makraméról, Szináról és Zayt választotta „*ezéré“-« a mindenünnen kikapott keSeüsiavenizkói kortesek „politikamentes" radikális gazdapártja HAPPY END Irta: Palásthy Marcell Tapasztalta ugyanis, hogy a versenyekben részt­vevő fogatok mindegyikének megvan a maga lel­kes tábora 6 úgy a patríciusok, mint a plebejusok egymás között a falc utóimtól, a sesteroiuson át a réz óbuluflokig fogadásokat kötnek. A becsületes Claudiius nem volt légvárépitő és gőgös téliek s ezért nem vallotta az „odii vutgus j profatnum et arces“ fened*égés és resoluit elvét. Sok­kal inkább az üzlet lehetőségét firtatta e tömeg- Ksenvedélyben. Minit a Circus tnaxiimu6 látványosságainak egyik leglelkesebb nézője, apránként rájött, hogy nem elegendő legjobbnak lennie annak a trágárnak a többi fölött, amely a győzelem pálmáját elnyeri, mert verseny közben ezeT olyan körülményt cso­portosít a véletlen, amiktől aztán a diadal sorsa függ­— A fiúcskáknak kell eltalálniok, hogy melyik fogat ^vergődik elsőnek a célhoz a véle fenség ezer akadályán s a verseny ezer veszedelmén át. Hadd toörj'ék a fejüket ők és lássák, miire viszik? A becsületes Claudius, — aki nem mulasztotta el, hogy értesüléseket szerezzen a versenyekben résztvevő fogatok s hajlóik képességeiről, — klien­seit és szabadosait Rómára szabadította s a hadi- 6zekerek népszerű versenyeivel kapcsolatban olyan fogadási forgalmat bonyolított le nagy haszonnal, amivel mesziviitágló példáját adta az emberi buta­ságot kamatoztató okosságnak. Egy-egy verseny után a talentumokat rejtő bőr- aacskók oly kövéren sorakoztak a becsületes Clau- ’dlus pénzeeládájának tetején, amiilyen kövér Xe- dIub volt, a hairuspex. Antonius Velox, a fiatat cent/urio, a becsületes Olaudiusezail szemben azonban jól eltalálta a dol­gát. Azt fedezte fö! a jó családból való, de kievagyowu nemes, hogy a becsületes Glaudiius hajadon leánya, jVolummia, üde és férfiszemmek kedves jelenség. Olyan, akiért maga az ifjú Mars is egész nyugodtan lek öltözhetnék a földre, örökre hátait fordítván a furcsa kalandjaikkal már a halandók körében is kompromittált olympuszi liölgyikőknek. De Antonius azt is jól tudta, hogy Vo'umuia Ró- smának nemcsak egyik legszebb, de legpénzesebb leánya is. Meg is kérte tehát a bájos leányzó kezét s a becsületes Glaudiiufi, akii elöregedvén, egyre Jobban vágyott arra, hogy éloée maradékát a Soruote tövében épült nyáráilakában töltse el, tüzes s ifjitó kekubumival locsolva, — boldogan egyezett bele, hogy az ifjú nemes az ősi házába vezesse Volum- niát, ha majd a pocakos bőrizsáik okiból újra aranyoz­ták az iunagofexek az úri hajlék kopott falfestmé­nyeit. Voiumnia boldog volt. hát,, a becsületes Cilaudiius büszke r megelégedett s szegény, de előkelő cen- tuiriio bizalommá! tekintett a jövőbe. De a sötét fátum bajt kevert. Juliiius Caesar egyik készülő diadiailünnepének műsorát egy nagy trigaverseny Í6 élénkítette s ez alkalommal napokon át a becsületes Glaudiius ügy­nökei azzal tértek haza üzleti kőrútjukból, hogy az emberek megbolondultak. Nemcsak az előkelő urak és katonáik, hanem a szurtios plebejusok iis, akiilk nehezen öszevereijtéfcezett obulueaiiikat lovuk futásán szeretik megkockáztatni, mintha összebe­széltek volna, valamennyien azt a fogatot fogad­ják győzelemre, aimielyet a versenyein Antonius Velox, a oeniturio fog 'hajtani. Igaz hogy pompás hispaniiai mén ez a három. Izmaik acélból valók, tomporuk karcsú, szügy ük' széles, fejüket büszkén hordják s járásuk mint a szél s Antonius, a oenturio sem hiába kapta meg a Velox melléknevet. Nincs olyan vakmerő és gyor­san hajtó kocsis a versenyzők között. Glaudiius nem tehette, hogy ne álljon minden fo­gadást. Ezzel hl rémek ártott volna és megvan min­denkinek, az üzletembernek is a maga büszkesége. Esténként azonban, amikor a Ihlispan-m énekre fogadott összegeket viasztábláján összeadta, a ötitusvessző kiesett a kezéből. Megdöbbenve állapította meg, hogy egész vagyo­na elveszett, ha leendő vejének, a híres-nevezetes Antonius Veloxnak tógája győz a versenyen. Bizonyos ellenintézkedést minden esetre meg­tett a becsületes Glaudiius. Coraxot, a nagyhangú vargát és Tniifurcifert. a sanda s pletykáit suttogó tógaiPoltozót szerződtette. Gora azonban hasztalan verte kaptafával a mellét, hogy Jnlimnus nemes ur nubiiai lovai nyerik a ver­senyt. Kinevették őt. S TrMurciifer is hasztalan súgta az ő hióbbirét a hispaniai lovak megbetege­déséről. nem akadt, aki hitelt adott volna a sugdo- sónak. Claudius hosszú töprengések után, amelyek köz­ben kialudt n mécséee és kigyulladt keleten a nap, egy napon végre döntő lépésre szánta magái. Egy nappal a trigaverseny előtt ellküldé egyik rabszolgáját, a hü Tboraxot a nemes cent úriéhoz, kérve őt, hogy sürgősen keresse föl őt az ő hajlé­kában. Egyedül várja őt, mert leánya rokonlátogatni falura utazott. Nagy dolgok forognak kockán, ®i diá non iuvemt.... Antonius Velox, amint az igazi úrihoz illik, sietve megérkezett s nyájasan üdvözölte menyasszonyának atyját. Nyájassága azonban tovatűnt, mint futó felhők árnyékában a nap fényes csillogása a fórum kőkoc­káin. aimikor a becsületes Claudius atyai aggoda­lommal telten és pironkodva feöllártia szomorú hely­zetét, amin csak ő segíthet: Antonius Velox, a cen­tink), a hispaniiaii triga holnapi hajlója. Nyájassága eltűnt és arcán a gőg álarca mereve­dett meg. A koszorúra gondolt, amelyet a Divinus nyújt át a győztesnek, a cirkusz tapsára s a hírnévre, amely besugározza életének egész útját és halhatatlanná ■teszi emlékét. Riid'eg hangon szótamlott meg: — Te pénzeszsák! Hogyan mersz ilyen ajánlatot tenni egy római nemes unnak? Egy centurionak, ki dicsőséggel harcolt sok csatatereken a nagy Július Caesar vexMluimaii alatt. Sasból nem vélik tolvaj szarka, tudd meg, te együgyű gonosz! így szólt és sarkonfordulva, ötökre elhagyta Olau- ddus hajlékát. Miikor pedig az ajtó purpurkárpiüja összecsapó­ri ott a távozó mögött, a becsületes Claudius már tudta, hogy minden elveszett. Áim ő töprengésének tiilkkadt éjszakáin mindennel száméit. Tudta, mi vész el s hogy mit lehet megmenteni. Hármat tapsolt hát s bár tudta a választ, igy szólt belépő meghitt szolgájáhipz: — Elment a centurio? — Igen, elment, uram! — Nem nézett vissza a sarkon? — A gőg merevíti meg az ő nyakát, uram. — Thoirax, hozzad a kardot. A rabszolga szó nélkül engedelmeskedett. A becsületes Claudius bátran nézte a mécs világ­ban veresen villogó acélt és vértélen ajkat e sza­vakra nyíltak: — Á táblákon. Thornx. írva találjátok, ki milyen összeggel fogadott nálam a holnapi versenyekre. Nektek még löszén holnap, nekem nem lesz többé holnapom. A sáfárok kinek-kinek adják vissza a maga pénzét. A fogadások örvényüket veszítik, mert egy'halottnak nincsenek kezei, amelyek fizes­senek. ha arra kerülne a sor. Nem vagyok csaló, mert. az Is lehet, hogy én nyerném meg a fogadá­sokat, ha élnék. De nem logok 6W, Tihorax, az én, Miglócről. A megjelentek között igen sok asszony volt. Ezeknek legtöbbjét több ismieart felhajtó kortes hozta be a kassai gyűlésre. Zay Károly elnökölt a gyűlésen és rajta kí­vül még részt vett az elnökségben Pásztor András, valamint egy Szalaga János nevű Ma­gyarsas községbeli kisgazda, akinek szintén aktív szerepe volt a szervezkedésben. A gyűlésen Pásztor András „nagy“ beszédet mondott és durván sértegette azokat, akik meg vannak elégedve a magyarság pártjai­nak munkájával. Bejelentette Pásztor, hogy az uj radikális gazdapárt vezére Zay Kár roly lesz, aki maga is gazda és egyelőre másfél milliót szándékozik adni a gazdán ép segítésére (?) és ha ez a pénz kevés lesz, akkor még fog adni ötmillió koronát is (??) Az uj párt kétszáz (!) képviselőt fog a par­lamentben küldeni és nem papokat és urakat, hanem csupa kis­gazdákat. Ezután Zay Károly beszélt szlovákul és magyarul é* előadta, hogy az uj párt „po­litikamentes" párt lesz, amely azért alakul, hogy a gazdákat kivezes­se a mai válságból. A gyűlésen fölszólalt még Szalaga János, a párt másik abvezére, nemkülönben Ohoeholous titkár, aki bejelen­tette, hogy az uij párt anyagilag gyöngén áll s ezért keresni voltak kénytelenek olyan személyt, aki ezt a hiányt betöltse, egyben pedig vezére legyen a pártnak. A párt készül a községi, nemkülönben a parlamenti válasz­tásokra, melyek szerinte szintén küszöbön vannak. Mondani sem kell, hogy Ohoeholous egyike a legtipikusabb csehszlovák kortesek­nek, akik már több pártnál tettek kísérletet kortestehetségtük érvényesítésére. Beszélt még Latkáczy József, Zay jószágigazgatója, továbbá egy Bényó és Kovács nevű ember. Ezután a gyűlés kimondta a radikális gazdapárt megalakulását és a párt elnökéül Zay Ká­rolyt választotta meg. A Lidové Novíny jelentése szerint a gyűlés végén Ohoeholous titkár fölolvasta a köztársa­sági elnökhöz küldendő távirat szövegét, mire az uj pártvezér — írja a Lidové Novíny — iefény- képeztette magát a falusiak körében, akik közül némelyiknek kellemetlenség lesz a rendőrséggel, mert a „gróf ur“ megszólítást használták. Érdekes volt a gyűlésen résztvett gazdák vé­leményét meghallgatni, akik azt mondották, hogy eljöttek erre a gyűlésre, meghallgatták ezt is, azonban eddigi pártjaikból nem lépnek ki, hanem megvárják előbb, hogy mit tesz ez az uj párt a gazdák érdekében. Mondanunk sem kell, hogy az uj alakulat nevetséges erőlködése egy mindenünnen kiko­pott kortesekből álló jelentéktelen kis társaság­nak, melynek egyedül célja az, hogy a magyar választókat megtévessze és a magyar választási frontot néhány száz, esetleg egy-két ezer szava­zattal megrövidítse — a cseh pártok javára. Csodálatos a dologban csak az, hogy egy Zay odaadta magát ilyen szerepre. időm letelt. A kegyes isteneik őrködjenek leányom ■és házaim népe fölött. Valié, Thoirax, vale IffiMa mea, víde aeterna Roma! Tihorax, nyújtsad felém hegyé­vel a kardot. És a becsületes Claudius a hegyes pengébe dűl­ve, megfizette becsületének diját. * Mr. Riichard Parker egy percig még merengve nézte a klasszikus, pogány megoldás jelenetét, amely a Sporting Life-ben az ókori történet végét oly megrázóan ábrázolta, — aztán a remegő szájszélü s karosszékébe rogyva, elörehajló Bili Coxcombra emelte friss, fiusmézésü, őszinte szemét és a meg­győződés hangján szólalt meg: — A oenturio gonosz, rideg ember volt és rosz- 6zaibib ennél is: ostoba volt! Hát van a világnak olyan dicsősége, amely megéli, hogy a legkedve­sebbünk az édesapja erőszakos halálát sirassa? — Kedves fiami! — és Bili Ooxoomib felugorva, az ő széles mellére ölelte a kitűnő urlovast — Jól hal­lok? ... Jól értettem meg önt ? ... ön ... ön meg­értette a Gtaudius példázatát? — Tökéletesen! — felelte Mr. Richard Parker és a Cambridge-boyok fölényes hetykeségével folytat­ta: — Legyein nyugodt. Old Boy nem nyeri meg a versenyt. Beteget jelenitek s más nem tud a hátán maradni enek a sárkányfaijzatnuk... De, duddv, — többé nem ülök nyeregbe. Megtanított rá az öreg Claudius, hogy mindemnek megvan a maga ára. * Most nyílt az ajtó és Madge vidám, meleg hangja csapott az örömtől még szédülő „becsületes Biíl“ fülébe: — Csúnya füstevők, ti! Gyertek már kft a nap­sütéses kertbe. Hisz iibt valósággal felhőkben ful­dokoltok. — Felhők? — felelte Bili Coxcomb csodálkozva — Hol vannak itt felhők?... Minden fenyegető felhő éppen most foszlott szét... Jöjj. Csókold meg a Riichárd száját. Aranyos, kedves száj az! ... És a homlokát is, azt az okos, világos homlokát... Én meg megrázom a becsületes kezét. Derék ember hordja ezt a két kezet... Büszke vagyok rá. Mindezt a lelkes dikuiót nem értette ugyan meg Miiss Madge, hanem az atyaiilag elrendelt csókok­nak nagyon jó izük volt * És most mondják meg. kérem, volt-e ilyen há­lása valaha egy ókori római történetnek? — .Vége. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom