Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-27 / 119. (2636.) szám

jVy ^ Mai uámiink na ©f«?ai X, ^ _ * Ssarcla - 1931 május 27 Előflzetétl ári évente 300, félévre 130, negyed* évre 76, havonta 26 Ki; külföldre i évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Ejgrea szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2/—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztői politikai napilapja Felelős szerkesztő > DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesxtfieégs Prágait. Panská ullce 12. IU emelet, —* Telefoni 30311. ~ Kiadóhivatal; Prága U. Panská ulice 12 111. emelet Telefonj 34184. 5ŰR«Ö«YCIMj HlRl-AP. PRAHA A kossuti véres sortiiz a szenátus előtt Siávik belügymmiszlief Major képviselőt teszi felelőssé jelentésében a csendőrsortilz kiprovokálásáért — A kommunista szenátorok óriási demonstrációja a szenátus ülésén i Prága, május 26. Tikkasztó hőségben, fiil- Leid't levegőiben és még forróbb hangulatban tartotta meg a szenátus mai ülését. Már a megnyitás előtt is egyébről sem beszéltek a szenátorok, mint a véres kossuti esemé­nyekről. Slajvik bélügymitniiszter azonnali fölszólaláMt várták e a komi maiin isták ellen­támadásokra készültek. Mikuli’csek, a kom­munista szenátorok tűnte téseilnek ismert karmestere, az első padsorban ült. A hall­gatóság részére fentartott karzaton pedig Ropetíky képviselő és számos kommunista foglalt helyeit Általános volt az érdeklődés, hogy vájjon mi lesz Major Istvánnal, fogva tartják** és egyfbdhiiviják-e joemtelini ügyié­nek elintéaéae végett a képvibedőlházat, avagy . ideiglemeisen szalbadlálbra helyezik- Ilyen feszült találgatások között mailt el egyik hegyedóraa másik után. Köziben az elnökség tanácskozik-, az igazságügym in i sz- iter pedig a belügyminiszterrel tárgyal. A kommunisták már- nyugtalankodnak és ál­landóan kiaíbálnak. így Mikulicsek többek között Soiukiuipra célozva ezt mondja: — Az elnök háztelkeket ad el és nem ér j tosak volltak, hogy minden községben dob- i szóval hirdették ki a járási főnökség be­tiltó végzését. Mindennek ellenére Kossuti­ban 140 ember Major képviselő vezetésé­vel összegyűlt és fenyegető magatartást ta­núsított a csendőrséggel szemben. Jancsik főhadnagy 14 csendőr élén kivonult és iga­zolásra szólította föl Majort, aki azonban ahelyett, hogy igazolta volna magát, még tovább uszított, majd a földre dobta mar gát és súlyos sebesültnek tetette magát. Miután a csendőrök elvitték Majort, a tö­meg megtámadta a csendőröket, revolver- lövéseket adott le és köveket dobált, mire Janosik főhadnagy lőrééire adott paran­csot. A soiftüi után a helyszínen meghalt két ember, öt ember súlyosan megsebesült, egy könnyebben. A . súlyos ’ sebesülteket azonnal beszállították á nagyszombati kór­házba, Majort lazítás, forradalomra való lázitás és haderő elleni erőszak címén le­tartóztatták, a gafllántai járásbíróság foghá­zába szállították, majd onnan átkisérték a pozsonyi járásbíróság fogházába. Rajta kí­vül még nyolc embert tartóztattak le, aki­ket a galántai járásbíróságra szállítottak. A véres eset után bizottság szállt ki Kos­suti községbe, amely kivizsgálja az ügyet. Ma már a községben rend és nyugalom van. A kommunisták állandó közbeszólásai közben megállapítja a belügyminiszter, hogy Major nem sebesült meg súlyosab­ban, mert a pozsonyi rendőrorvos megvizs­gálta őt és a jobb lábán egy karcolást álla­pított meg} valamint a szemén egy kisebb sérülést. — Mint belügyminiszter, mint ember és mint szlovák mélyen sajnálom ezt a szo­morú eseményt, — mondott**. ^JMávik, —- áronban egy idő óta egyes törvényhozók állandóan lázitják a munkásokat a fegyve­res erő ellen, ami azután véres események­re vezet Beszéde végén újabb lárma tör ki. A koalíciós pártok, különösen az agráriusok megtapsolták a miniszter beszédét, amit a kommunisták éles füttyszóval és lármával viszonoztak. Ezután ismét faelyreállott a rend és & szenátus áttért a mad ülés napirendjének tárgyalására, miután az elhunyt Dyk szenátor utóda, Kasper dr. cseh egyetemi tanár letette a fogadalmat. Mikulicsek kommunista szenátor válasza A vita első szónoka Mikulicsek kommunista szenátor volt, aki az elnök többszörös rendre- utaeitása mellett s a kommunista szenátorok állandó közbeszólásai közben foglalkozott a véres kossuti .eseménnyel. Igen élesen támadta az agráriusokat, akik szerinte a földreformot úgy hajtották végre, hogy a földmunkások munka nélkül maradiak, de még a telepesek is tönkre mentek, teljesen koldusbotra jutottak és mindennapi vendég náluk a végrehajtó. Állandóan operáltak az­zal, hogy mennyire el voltak nyomva a szlo­vákok Magyarország alatt, de bizonyítsák be —- mondja Mikulicsek —, hogy Magyar- országon annyi szlovákot öltek volna meg, mint a maguk csendőrei a legutóbbi időben, Jellemzőnek tartja, hogy az egyik véres eset a németlakta Duxban történt, a másik pedig a magyarlakta Kossutiban. Selmec agrárpárti szenátor (idegesen közbe­szól): Hogy állíthat ilyesmit, hiszen Csernován egy perc alatt tiz embert öltek meg. Mikulicsek hangoztatja, hogy minden reakció ellenreakciót szül s megkérdezi, hogy ha most hatvan tüntetőtől félnek, mit fognak csinálni, hogyha hatvanezer fog tüntetni? Selmec: Akkor majd harcolni fogunk, Az ülés lapunk zártakor tart. A szenátus legközelebbi ülését szerda, dél­előtt tiz órakor tartja, amikor a 'külföldi kö.1- csönjavaslatot fogja a szenátus tárgyalni, majd csütörtökön letárgyalja a munkabiróságról szóló törvényjavaslatot. —• ■ ■ jjL-aanu rá megnyitni az ülést. Kimdl kommunista: Banketten, vannak. Végre Soukup élinak délután félét órakor megnyitotta az ülést, mire a kommunista azerátorok a miitnisziteri padsorok elé siet­nek és óriási lármát rögtönöznék. Az üvöl­tő, fülsiketítő zajban alig hallani egy-k'ét szót. Medvéd konraiuttisita ezt kiabálja: — Tegnap mumkáiaveizéréket öltek meg Szlovenezkőn. Mező ezUovenszkóí magyar kommunista szenátor feíbete tóm a ingben héveeen csap­kodja a műn ismeri padot. Siávik beszéde Az elnök megnyitó szavalt nem is lehet hallani ég csengetése hiábavaló. Közben a szónoki emelvényre lép Slavik belügymi­niszter. Megjelenését még hangosabb lár­mával fogadják a kommunisták, ököllel fe­nyegetik, azonban egy szót sem érteni sza­vukból. A belügyminiszter szavai elvesznek a tomboló Bajban. Közben a karzaton ülő kommunistáik is állandóan kiáltoznak, mire bevonul a parlamenti ŐTség éls egyenként kivezeti a közbeszólókat. Némelyik karzati tüntető ellenáll a parlamenti őrségnek és csak erőszakkal lehet kituszkolni a folyosó­ra. Miután az ülést a karzatról is állandóan zavarják, Soukup elnök félbeszakítja az ülést és a karzatot kiüritteti. Mikor kissé helyreáll a rend, Soukup új­ból megnyitja az ülést és a belügyminiszter folytatja beszédét. Nagyjából ugyanazt mondja, amit a csehszlovák távirati iroda jelent a kossuti eseményekről. Megáfllapit- ja, hogy a kommunista párt a galántai já­rásban május 24-óre és 25-ére több helyen, igv Kossutiban is népgyüléseket jelentett be. A hatóságok megtették az előkészülete­ket és miután tartani lehetett attól, hogy j összetűzésekre kerül a sor, még idejében j betiltották a gyűléseket, sőt annyira óva-; A hontalanság, a gazdasági válság és a leszerelés kérdései dominálják a népszövetségi ligák budapesti nagygyűlését Bethlen miniszterelnök üdvözlő beszéde—Szüllő Géza: Miért nem kaptak útlevelet a jugoszláviai magyarok? — Apponyi ünneplése Budapest, május 26. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Vasárnap délelőtt 11 órakor nyitották meg a magyar képviselő­ház üléstermében a Népszövetségi Ligák Uniójának teljes ülését nagyszámú és elő­kelő közönség jelenlétében. J. L. Limburg holland delegátus, a gyűlés elnöke francia nyelvű megnyitó beszédében rámutatott ar­ra, hogy a világnak igen jelentős államférfiai és közgazdászai egyetértenek abban, hogy az utóbbi évek módszereit nem lebet tovább követni anélkül, hogy Európát végromlásba ne döntsék. Sürgősen cselekedni kell, mert a fegvégze- tesebb elszegényedés és a gazdasági anar­chia küszöbén állunk. A nemzetközi egyetértés — úgymond — még nem tudta legyőzni a nacionalista aspiráció­kat. A súlyos aggodalmak és balsejtelmek el­lensúlyozására megh ivott bennünket Ma­gyarország, ahol első ízben gyűlt össze uniónk. Klasszikus földön vagyunk, régi, fejlett kultúrájú nép körében, amely büszkén di­csekedhet a szabadságért folytatott dicső harcaival, fényes történelemi múltjával, — Bátorsággal és bizalommal fogunk hoz­zá — mondotta végül — nagy napirendünk le tárgyalásához. Elsősorban foglalkoznunk kell a gazdasági kérdésekkel a Genfiben most befejezett értekezlet szellemében. Tárgyal­nunk kell továbbá a leszerelés problémájá­ról, még pedig oly gyakorlati módon, hogy a februárban megnyíló leszerelési tárgyalá- .sok befolyásolására alkalmas határozatokat hozhassunk. Az elnöki megnyitó után Apponyi Albert gróf üdvözölte a kongresszust. Majd a magyar főváros nevében Ripka Ferenc főpolgármes­ter mondott üdvözlő beszédet. Ezután Ber- zeviczy Albert Apponyi Albert grófot üdvö­zölte 85. születésnapja alkalmából. A kongresszus nemzetközi közönségének tjeik es ovációja kíséretében 85 levélből ál­ló ezüst babérágat nyújtottak át a nagy ma­gyar államiérfiunak. Majd Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabb beszédben üdvözölte a magyar kor­mány nevében az unió nagygyűlését. Általá­nos figyelemmel fogadott beszédében hang­súlyozta, hogy Magyarország különösen mél­tányolja a népszövetség törekvéseit és jelen­tőségét. A népszövetségi ligáknak — úgy­mond — megvan az a nagy előnyük, hogy szabadabban tárgyalhatnak és több nyíltság­gal határozhatnak, mint maga a népszövet­ség és szivükre is hallgathatnak. Magyarország őszinte hálát érez a népszö­vetségi ligáknak azon nemes fáradozásai­ért, amelyeket a kisebbségi kérdés megol­dásának elősegítésére szenteltek. A másik nagyjelentőségű világprobléma az általános leszerelés kérdése, amelyet csakis egy szempont biztosíthat: a nemzetek feltét­len egyenlősége. Nem elég ennek elvi kimon­dása, hanem érvényesiteni kell ezt a szem­pontot a gyakorlati keresztülvitelben is. örömmel ragadom meg az alkalmat, — mondotta a magyar miniszterelnök — hogy melegen üdvözöljem Henderson angol' kül­ügyminisztert a leszerelési értekezlet el­nökévé történt kijelölése alkalmából. Őszintén gratulálunk a népszövetségi tanács­nak is eme szerencsés választáshoz. Bethlen gróf végül a magyar kormány őszinte jókivánságait tolmácsolta és sok si-

Next

/
Oldalképek
Tartalom