Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-27 / 119. (2636.) szám

jVy ^ Mai uámiink na ©f«?ai

X, ^ _ * Ssarcla - 1931 május 27

Előflzetétl ári évente 300, félévre 130, negyed* évre 76, havonta 26 Ki; külföldre i évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Ejgrea szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2/—Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztői politikai napilapja Felelős szerkesztő >

DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Szerkesxtfieégs Prágait. Panská ullce 12. IU emelet, —* Telefoni 30311. ~ Kiadóhivatal; Prága U. Panská ulice 12 111. emelet Telefonj 34184.

5ŰR«Ö«YCIMj HlRl-AP. PRAHA

A kossuti véres sortiiz a szenátus előtt

Siávik belügymmiszlief Major képviselőt teszi felelőssé jelentésében a csendőrsortilz kiprovokálásáért — A kommunista szenátorok óriási

demonstrációja a szenátus ülésén

i

Prága, május 26. Tikkasztó hőségben, fiil- Leid't levegőiben és még forróbb hangulatban tartotta meg a szenátus mai ülését. Már a megnyitás előtt is egyébről sem beszéltek a szenátorok, mint a véres kossuti eseményekről. Slajvik bélügymitniiszter azonnali fölszólaláMt várták e a komi maiin isták ellentámadásokra készültek. Mikuli’csek, a kommunista szenátorok tűnte téseilnek ismert karmestere, az első padsorban ült. A hallgatóság részére fentartott karzaton pedig Ropetíky képviselő és számos kommunista foglalt helyeit Általános volt az érdeklődés, hogy vájjon mi lesz Major Istvánnal, fogva tartják** és egyfbdhiiviják-e joemtelini ügyiének elintéaéae végett a képvibedőlházat, avagy . ideiglemeisen szalbadlálbra helyezik- Ilyen feszült találgatások között mailt el egyik hegyedóraa másik után. Köziben az elnökség tanácskozik-, az igazságügym in i sz- iter pedig a belügyminiszterrel tárgyal. A kommunisták már- nyugtalankodnak és állandóan kiaíbálnak. így Mikulicsek többek között Soiukiuipra célozva ezt mondja:

— Az elnök háztelkeket ad el és nem ér

j tosak volltak, hogy minden községben dob- i szóval hirdették ki a járási főnökség betiltó végzését. Mindennek ellenére Kossutiban 140 ember Major képviselő vezetésével összegyűlt és fenyegető magatartást tanúsított a csendőrséggel szemben. Jancsik főhadnagy 14 csendőr élén kivonult és igazolásra szólította föl Majort, aki azonban ahelyett, hogy igazolta volna magát, még tovább uszított, majd a földre dobta mar gát és súlyos sebesültnek tetette magát. Miután a csendőrök elvitték Majort, a tömeg megtámadta a csendőröket, revolver- lövéseket adott le és köveket dobált, mire Janosik főhadnagy lőrééire adott parancsot. A soiftüi után a helyszínen meghalt két ember, öt ember súlyosan megsebesült, egy könnyebben. A . súlyos ’ sebesülteket azonnal beszállították á nagyszombati kórházba, Majort lazítás, forradalomra való lázitás és haderő elleni erőszak címén letartóztatták, a gafllántai járásbíróság fogházába szállították, majd onnan átkisérték a pozsonyi járásbíróság fogházába. Rajta kívül még nyolc embert tartóztattak le, akiket a galántai járásbíróságra szállítottak. A véres eset után bizottság szállt ki Kossuti községbe, amely kivizsgálja az ügyet. Ma már a községben rend és nyugalom van.

A kommunisták állandó közbeszólásai közben megállapítja a belügyminiszter, hogy Major nem sebesült meg súlyosabban, mert a pozsonyi rendőrorvos megvizsgálta őt és a jobb lábán egy karcolást állapított meg} valamint a szemén egy kisebb sérülést.

— Mint belügyminiszter, mint ember és mint szlovák mélyen sajnálom ezt a szomorú eseményt, — mondott**. ^JMávik, —- áronban egy idő óta egyes törvényhozók állandóan lázitják a munkásokat a fegyveres erő ellen, ami azután véres eseményekre vezet

Beszéde végén újabb lárma tör ki. A koalíciós pártok, különösen az agráriusok megtapsolták a miniszter beszédét, amit a kommunisták éles füttyszóval és lármával viszonoztak.

Ezután ismét faelyreállott a rend és & szenátus áttért a mad ülés napirendjének tárgyalására, miután az elhunyt Dyk szenátor utóda, Kasper dr. cseh egyetemi tanár letette a fogadalmat.

Mikulicsek kommunista

szenátor válasza

A vita első szónoka Mikulicsek kommunista szenátor volt, aki az elnök többszörös rendre- utaeitása mellett s a kommunista szenátorok állandó közbeszólásai közben foglalkozott a véres kossuti .eseménnyel. Igen élesen támadta az agráriusokat, akik szerinte

a földreformot úgy hajtották végre, hogy a földmunkások munka nélkül maradiak, de még a telepesek is tönkre mentek, teljesen koldusbotra jutottak és mindennapi vendég náluk a végrehajtó. Állandóan operáltak azzal, hogy mennyire el voltak nyomva a szlovákok Magyarország alatt, de bizonyítsák be —- mondja Mikulicsek —, hogy Magyar- országon annyi szlovákot öltek volna meg, mint a maguk csendőrei a legutóbbi időben, Jellemzőnek tartja, hogy az egyik véres eset a németlakta Duxban történt, a másik pedig a magyarlakta Kossutiban.

Selmec agrárpárti szenátor (idegesen közbeszól): Hogy állíthat ilyesmit, hiszen Csernován egy perc alatt tiz embert öltek meg.

Mikulicsek hangoztatja, hogy minden reakció ellenreakciót szül s megkérdezi, hogy

ha most hatvan tüntetőtől félnek, mit fognak csinálni, hogyha hatvanezer fog tüntetni?

Selmec: Akkor majd harcolni fogunk,

Az ülés lapunk zártakor tart.

A szenátus legközelebbi ülését szerda, délelőtt tiz órakor tartja, amikor a 'külföldi kö.1- csönjavaslatot fogja a szenátus tárgyalni, majd csütörtökön letárgyalja a munkabiróságról szóló törvényjavaslatot.

—• ■ ■ jjL-aanu

rá megnyitni az ülést.

Kimdl kommunista: Banketten, vannak. Végre Soukup élinak délután félét órakor megnyitotta az ülést, mire a kommunista azerátorok a miitnisziteri padsorok elé sietnek és óriási lármát rögtönöznék. Az üvöltő, fülsiketítő zajban alig hallani egy-k'ét szót. Medvéd konraiuttisita ezt kiabálja:

— Tegnap mumkáiaveizéréket öltek meg Szlovenezkőn.

Mező ezUovenszkóí magyar kommunista szenátor feíbete tóm a ingben héveeen csapkodja a műn ismeri padot.

Siávik beszéde

Az elnök megnyitó szavalt nem is lehet hallani ég csengetése hiábavaló. Közben a szónoki emelvényre lép Slavik belügyminiszter. Megjelenését még hangosabb lármával fogadják a kommunisták, ököllel fenyegetik, azonban egy szót sem érteni szavukból. A belügyminiszter szavai elvesznek a tomboló Bajban. Közben a karzaton ülő kommunistáik is állandóan kiáltoznak, mire bevonul a parlamenti ŐTség éls egyenként kivezeti a közbeszólókat. Némelyik karzati tüntető ellenáll a parlamenti őrségnek és csak erőszakkal lehet kituszkolni a folyosóra. Miután az ülést a karzatról is állandóan zavarják, Soukup elnök félbeszakítja az ülést és a karzatot kiüritteti.

Mikor kissé helyreáll a rend, Soukup újból megnyitja az ülést és a belügyminiszter folytatja beszédét. Nagyjából ugyanazt mondja, amit a csehszlovák távirati iroda jelent a kossuti eseményekről. Megáfllapit- ja, hogy a kommunista párt a galántai járásban május 24-óre és 25-ére több helyen, igv Kossutiban is népgyüléseket jelentett be. A hatóságok megtették az előkészületeket és miután tartani lehetett attól, hogy j összetűzésekre kerül a sor, még idejében j betiltották a gyűléseket, sőt annyira óva-;

A hontalanság, a gazdasági válság

és a leszerelés kérdései dominálják a népszövetségi ligák budapesti nagygyűlését

Bethlen miniszterelnök üdvözlő beszéde—Szüllő Géza: Miért nem kaptak útlevelet a jugoszláviai magyarok? — Apponyi ünneplése

Budapest, május 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vasárnap délelőtt 11 órakor nyitották meg a magyar képviselőház üléstermében a Népszövetségi Ligák Uniójának teljes ülését nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében. J. L. Limburg holland delegátus, a gyűlés elnöke francia nyelvű megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a világnak igen jelentős államférfiai és közgazdászai egyetértenek abban, hogy az utóbbi évek módszereit nem lebet tovább követni anélkül, hogy Európát végromlásba ne döntsék.

Sürgősen cselekedni kell, mert a fegvégze- tesebb elszegényedés és a gazdasági anarchia küszöbén állunk.

A nemzetközi egyetértés — úgymond — még nem tudta legyőzni a nacionalista aspirációkat. A súlyos aggodalmak és balsejtelmek ellensúlyozására megh ivott bennünket Magyarország, ahol első ízben gyűlt össze uniónk.

Klasszikus földön vagyunk, régi, fejlett kultúrájú nép körében, amely büszkén dicsekedhet a szabadságért folytatott dicső harcaival, fényes történelemi múltjával,

— Bátorsággal és bizalommal fogunk hozzá — mondotta végül — nagy napirendünk le tárgyalásához. Elsősorban foglalkoznunk kell a gazdasági kérdésekkel a Genfiben most befejezett értekezlet szellemében. Tárgyalnunk kell továbbá a leszerelés problémájáról, még pedig oly gyakorlati módon, hogy a februárban megnyíló leszerelési tárgyalá- .sok befolyásolására alkalmas határozatokat hozhassunk.

Az elnöki megnyitó után Apponyi Albert gróf üdvözölte a kongresszust. Majd a magyar főváros nevében Ripka Ferenc főpolgármester mondott üdvözlő beszédet. Ezután Ber- zeviczy Albert Apponyi Albert grófot üdvözölte 85. születésnapja alkalmából.

A kongresszus nemzetközi közönségének tjeik es ovációja kíséretében 85 levélből álló ezüst babérágat nyújtottak át a nagy magyar államiérfiunak.

Majd Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabb beszédben üdvözölte a magyar kormány nevében az unió nagygyűlését. Általános figyelemmel fogadott beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország különösen méltányolja a népszövetség törekvéseit és jelentőségét. A népszövetségi ligáknak — úgymond — megvan az a nagy előnyük, hogy szabadabban tárgyalhatnak és több nyíltsággal határozhatnak, mint maga a népszövetség és szivükre is hallgathatnak.

Magyarország őszinte hálát érez a népszövetségi ligáknak azon nemes fáradozásaiért, amelyeket a kisebbségi kérdés megoldásának elősegítésére szenteltek.

A másik nagyjelentőségű világprobléma az általános leszerelés kérdése, amelyet csakis egy szempont biztosíthat: a nemzetek feltétlen egyenlősége. Nem elég ennek elvi kimondása, hanem érvényesiteni kell ezt a szempontot a gyakorlati keresztülvitelben is.

örömmel ragadom meg az alkalmat, — mondotta a magyar miniszterelnök — hogy melegen üdvözöljem Henderson angol' külügyminisztert a leszerelési értekezlet elnökévé történt kijelölése alkalmából.

Őszintén gratulálunk a népszövetségi tanácsnak is eme szerencsés választáshoz.

Bethlen gróf végül a magyar kormány őszinte jókivánságait tolmácsolta és sok si-