Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-27 / 119. (2636.) szám

izgalmas harc után megválasztották Beregszász főrabbiját Nagy többséggel Hirsch Salamon, Schreiber Salamon veje lelt az uj főrabbi 2 kért kívánt az uniónak súlyos és nagy fel­adatok szolgálatéiban álló munkájához. A magyar miniszterelnök beszédét általá­nos és lelkes helyeslés fogadta. Vasárnap délután a delegátusok Fótra ráa- dultak ki, ahol megtekintették a gróf Károlyi László-féle hadirokkanttelepet. Este a Ma­gyar Külügyi Társaság a vendégek tiszteleté­re a Hungária-szállóban diszlakom át rende­zett. A közgyűlés csehszlovákiai résztvevői Budapest, május 26. Az Unió budapesti közgyűléséin Csehszlovák iából a következő delegátusok tesznek részt: A magyarság ré­széről SziüTlő Géza dr. képviselő, Szvatlkó IMI dr. szerkesztő, a csehszlovákok részéről Boihuimil Baxa, Karét Móniin, Karéi Rulbim, Henrietté Wiunm asszony, C. Syrovy tanár és Fr. Wurim, a németek részéről Withelim Medinger szenátor, Emil Firenzéi dr., Friiled- ridh Néboeek dr., Heinrítíh Raudhlberg dr. ta­nár, Friedrieh Westphalen dr. és Al'ioe Me- dinger asszony. Sziillő felszólalása a kisebbségi bizottságban Budapest, imáijns 26, (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelein tése.) A Népszövetségi Ligák Uniója hétifőn folytatta ülésezését. A gazdasági 'bizottságiban Dele isi francia dele­gátus javasolta, hogy a 8*ot|et Ötéves programjával űzőmben a kapitalista világ Ina1?unió ötéves gazdasági tervet dolgozzon ki. A bizottság a javiaslatihoz nem foglalt állást. A kisebbségi bizottságban a hontalanok problémájával foglalkoztak. Boér Elek közigazgatási bíró, magyar delegátus rá- mutafcoitt arra, hogy ez a kérdés Magyar- országot érinti a 1 égtájdialmiatsabban. Nem­csak azért, mert Magyarország földarlabo- Jása miatt a legnagyobb számban magya­rok lettek hontalanok, hanem azért is, mert az utódállamok legerősebb fegyvere ez a kisebbségek zaklatására. Kéri annak kimondásét, hogy a kérdés a legsürgősebb megoldást igényli és a nép- azövetséghez olyirányu kérelem terjeszten­dő, amellyel véget lehetne vetni a hiuszadlik aaázad. e®en ember telem problémájának. Utána Szül lő Géza dr., a csehszlovákiai magyarság képviselőije szólalt föl, aki töb­bek között kijelentette, hogy é agyas csehszlovák állampolgár, de szí­rében magyar. Aláveti miagát azon udva­rilaissági határozatnak, amely szerint a budapesti ülésein nem érintheti a kisebb­ség és hontalanság kényes kérdését, de fel kell hívni a közgyűlés figyelmét arra, hogy jugoszláviai magyar testvéreiinik, kik az érvényes jogi rendelkezések értelmé­ben megalkották ligájukat, neim kaptak útlevelet. A bizottság elhatározta, hogy a kérdést az őszi korgirésiszuiS ©lé utalja. A leszerelési bizottságban Rolim belga de­legátus határozati javaslatot terjesztett elő. A javaslat szerint elsősorban a fegyverke­zés lényeges mértékben csökkentendő az egyes nemzeteknél és végeredményben tel­jes egyenlőséget kell elérni a leszerelés te­rén. A katonai költség vetések huszonöt szá­zalékkal korlát ozand ók. Magyarország nevében Apponyi Albert gróf szólalt föl és hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország niem fogadhatja el a javallatott, amennyiben kisszámú zsoldos hadsereget kényszeritettek rá) amelynek létszáma most is elégtelen. A bizottság ezután egyhangúlag elfogadta a javaslatot, csak Magyarország tartózkodott a szavazástól. 1 hétfői ülések Budapest, május 26. (Budapesti szerkesz­tőségünk teléfonjelelntéise.) A nép'Szövetiségí ligák uniójának mai ülésén belső szervezeti kérd léseket tárgyaltak meig. Egy indítvány iis szerepel az unió előtt aura vonatkozóan, hogy a Kellogg'-páktűim aláírásának emléké­ire augusztus 27-én az egész világon béke­nap legyen. Délután három órakor kezdő­dik a lefegyverzési vita, amelyen Apponyi Albert gróf hatalmas beszédet mond és deklarációt olvas föl a magyar álláspont ismertetése céljából. Déli Űzőnkét Órakor a kormányzó fogadta a népszövetségi' ligták uniójának részivevőit, akiknek névében a kormányzót Lilmiborg elnök üdvözölte. A kormányzó rövid be- sziédiben mondott köszönetét az unió tagjai­nak Magyarországon való.,Anegjelenésükért. — Hlinkia Abbáziában emlékiratait írja? Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Hlinka András, a szlovák néppárt vezér© Srobár ka­nonok társaságálban Pozsonyon keresztül az Adriai tenger mellé utazott. Mint értesülünk, Hlinka András az abbáziai Ioa üdülőtelepen levő „Papok szanatóriumáéban egy hónapig marad. Az államfordulat óta Hlinka először mozdult ki hosszabbá időre rőzsahégyi pát­riájából. Az őszülő szlovák pártvezér abbá­ziai tartózkodása alatt, állítólag, emlékira­tain dolgozik. Beregszász, május 26. (Sajót tudósítónk t,ól.) Uag­yár és Munkács zsidó hitközsége inek messzire el­hangzó harcai után a beregszászi zsidóság soraiban is kitört az egyemetlemfcedéft. A város zsidósága, míndiaaideig, ómig Schreiber Salamon főrabbi éüt, mind énkor a legszigorúbban megakadályozta, hogy a hitközség békéjét viszály háborgassa, mikor azon­ban tavaly a kiváló lieflkipásztoT elhunyt, kitört a harc. A harc oka a főrabbi szék betöltésének kérdése volt. Az elhunyt főrabbi végrendeletében kérte a hit­községet, hogy halália után vejét, Hirsch Salamont — aOni ti® éven át helyettesi tette — válasszák meg utódául. Schreiber Sálamon a világhírű Sofer főpapi csa­ládból származó főrabbi, temetésén közei száz rabbi jelent meg, akik mindannyian kérték a hteközsé- egt, hogy az elhunyt utolsó óhajának tegyenek ele­get. A hitközségi tagok nagyrészt rövid idővel a te­metés után eleget is akart tenni a végrendeletnek, a tagok egy része azonban ezt megakadályozta. A hitközség életében felborult a béke, amire az ilte­téik'es tényezők a beregszászi hitközség autonómiáját felfüggesz­tették és annak élére kormánybiztosságot nevez­tek ki. A kormán ybiztioss'ág a régi választód névjegyzéket átdolgozta és abba négyszáz tag helyett nyolcszázat vélt fel, majd május 24-re kiírta a főrabbi szék betöltésére a választást. A magas állásra Hirsch Salaimon rabbihelyettest és a losonci főrabbit je­löltök, azonban ez utóbbi a jelöltséget nem fogad­ta él-Az úgynevezett Hirsdh-elítemes párt azonban a választás megtartását miniden körülmények között meg akarta akadályozni és azt hangoztatta, hogy a „Sókban Orách" (zsidó törvények) szabályai sze­rint kormánybiztosság alatt nem lehet főrabbit vá­lasztani és azon csak olyanok vehetnek részt, akik ennek a 'törvényinek állapján élnek. Röpirntot röpirat után bocsátottak ki és a viszály egy ízben már tömeges verekedéssé fajult el. A hitközség belső harcába idegen rabbik te be­avatkoztak és ez a helyzetet miég inkább elmérge­sitetite. A választást megelőző pünkösdi ünnep előtt a harcban megtörtént az első komoly lépés, a kisebb­ségi párt álláspontját képviselő ezepesváraljei, sebeskekemesd és csapi rabbik megjelentek a vá­róéban és a beregszésoJi őrt. hitközsége* „aemerol- ték“, iletive tilalom alá helyezték. Ennék a tilaílomnaik hajdan súlyos következményei voltak, azonban az utóbbi időben ez a zsidó hitköz­ségek harcaiban annyira elhasználódott, hogy je­lentőségét vesztette és a beregszászi hitközség tagjainak csak egy kis része vetette magát alá. ■ A tiíllfflommeil szemben a H irsch-párt közölte tizen­[-Asszonyok, --------­ha szaggató fejfájásuk van, biztosan segítenek a Í Kérdezze meg orvosát. Minden gyógyszertárban kapható Csak az ismert eredeti csomagolásban vegye — '■ i .i—JÍhiátabJjtéiM­i két rabbi nyilatkozatát, amely szerint a főrabbi­választás megtartása egyáltalán nem ellenkezik a zsidó törvényekkel és Beregszász zsidósága vasár­nap főrabbit választott, azonban ezen a® ellenzék nem vett részt. A választás reggelén már bora reggel hatalmas csoportokban vonult idei a zsidóság és estig a nyolcszáz jogosult szavazó közül hatszáz adta le szavazatát. így a hatalmas többséggel rendelkező Hirsch Sa­lamont a végrendeltet értelmében főrabbivá válasz­tották. Az agrárpárt a regionális intézd ellen Prága, május 26. A sziovemz/kói regionális intézet, illetve nemzetgazdasági intézet meg­alakulása elé az első perctől kezdve némi ké­tellyel néztünk, mert abba csupán a szlovák pártokat vonták be. Eddigi működése néhány zártkörű ülésben merült ki s a vezetés körül máris hajbakaptak az agráriusok a szlovák néppárttal. A konfliktus az útépítési alapról szóló törvény parlamenti tárgyalása körül tört ki A törvénytervezetet módosítani kívánták olyanformán, hogy a járási utak építését és karbantartását is fölvegyék az útépítési alap kompetenciájába. A szlovák törvényhozóknak ebben a kérdésben egységesen kellett volna föl­lépniük. Egy erre vonatkozó módosító javaslat el is készült s azt a szlovák néppárt nyújtotta be. Ebiből sa.jtóharc támadt s az agráriusok, miután nem az ő kezdeményezésük volt a ja­vaslat, sőt ellenkezőleg, ellenük irányult, máris robbantaná akarják az általuk, illetve Hodzea által életre keltett regionálig intézetet. Ez a tény legjobban tükrözi vissza a szlovák politi­kai táborban dúló egyenetlenséget és a pártok féltékenykedésót. Egyik párt sem gondol Szlo- venszkó ősszérdekeire, hanem minden intéz­ményt saját pártagitácíós céljaira akarja föl­használni s ha egyszer egy másik párt kezde­ményező lépést tesz, még az eddigi látszólagos együttműködésüket is fölborítják. HAPPY END Irta: Palásthy Marcell (Két közlemény) ELŐSZÓ Gyakran hallom azt a tanácsot, amelyben olykor a poeetulatum kemény érce cseng, hogy ne mé- lyedjek bele az emberi szenvedésekbe, mert min­denkinek sok a búj a-gondja manapság. írjak a könnyes Idára emberi megnyilatkozáséi helyett dé­riig és érdekes meséjű történeteket, amelyek olva­sása közben a közönség é’Jfeliegitkezilk a saját életé­nek megfejtheted len keresztrejtvényeiről. Tessék! ... TÖRTÉNET A BECSÜLETES BILLRÖL Minden attól függött, hogy Mr. Richaird Parkőrre, a kitűnő urlovaera, — aki Maidgie-zsel, a nagy book- maker leányával jegyiben járt, — miiilyen, hatással lesz Fred Hopkiinsnak, a divatos eportiirónak „A becsületes Claüdiíus" oíimü sporttörténete, amely- ] egfris&ebb szám álban. Holnapután futják ugyanis a Gentleman Dragh Saitnft Steeple-cheeet. amelyen nemcsak e verseny dijának sorsa dől el, hanem Bili Coxoomb és Madge kisasszony aörsa tte. Bili Goxcomb edzve volt a turf börzéjének izgal­mas csatáiban és diadalmasan maradt állva a pia­con olyan félelmetes fekete szombatokon :is, ame­lyeken a szeren esés fogadók tucatjával söpörték l>e páholyaikról a kifosztott bookmalkereket. Valóságos Sedánokat Ólt túl, dw most a szoron­gás fojtogatta, mert ezúttal csakugyan nem babra ment a játék. És éppen akkor szakadt nyakába ez a válság, amikor elkerült egyetlen leány®., a bájos és fino­man nevelt Madge számára egy méltó és előkelő házastársat találnia és az volt a terve, hogy szakít­va izgalmas foglalkozásával, nyugalomba vonul s * tőkepénzesek élet ónéli ét leánya boldogságának örömeit élvezi majd. A dráma feszült légköre nehezedett a gazdag ha­zaidéi' házatájáPa. E dráma elemei pedig így csoportosultak: A Géniteman Draghount Stoepte-öhMe o'őre- fogadási piacán eleinte CapUIn Blun kitűnő ugró lóvé: Deaf and Duimb iránt érdeklődtek. de aztán apróbb tétetekben százszor^ pénz elten fogadni kezdték rejtelmes kezek a mezőny legelhanyagol­tabb lovát: Old Boyt s egy kellemetlen, ködös őszi napon, — lóét héttel a nagy urtevasrakadályverseny előtt — Bili Goxcoimb azt a jelentést kapta az ő rotterdami, zürichi és genfi fogadóirodá'itól, hogy a lekicsinyelt esélyű Old Boy győzelme esetén több mint százezer font sterlinget kelil a nyerőknek kifi­zetnie. Ez a horribilis összeg az általa személyesen vál­lalt kockázattal ezázhetvemezer fontra emelkedett, ami azt jelentette, hogy hanmincévi munkájának és izgalmainak csaknem mindem gyümölcse kockán forog.. Az a hozomány mindenesetre, amit Mr. Riöhiard Pa. ikernek kilátásba helyezett s amit öl leányának boldogsága és a Pa.iker-Coxcomb pedigréejü uno- kácskáknak jövője függött, Bili Goxcomb nem volt olyan álmodozó termé­szet, aki azt hitte volna, hogy Mr. Parker hajlandó legyen sorsát egy 'tönkrement bookmaker leány á- nak sorsához kötni. Ezt a józanság örökérvényű törvényei alapján nem is várhatta tőle Bili Coxcomb. mert a nagyon kitűnő jeJtteimÜ Mr. Riűhard Parker egy előkelő csatádnak negyedszülött fia volt csupán s így ke­vés esélye volt. ahhoz, hogy szűkös anyagi helyze­tét, amely őt a turf világában való elhelyeckedésre utalta, — a családi vagyon valaha is úgy feljavítsa, hogy szerelmi házasságra gondö'básson. Elég szép tőle, meghozni vonzalmának azt az ál­dozatot, hogy a báj os Madge szép kék szem óért belemenjen ebbe a messzaliánszba. De hogy ha már az apósa közönséges polgári lény. aki ráadásul a vereenytereken nyakába akasztott, táskával • és fején színes oiiiiniderkalapban áll föl a bookimaker- zsámoiyra, — azt joggal'elvárhatta, hogy az eljö­vendő Píiirkér-caemetéknek tegyem miit apr.itaniiok a tejbe. Mert mi vár egy szegény urte vasra, .ha koldus- tarisznyái akaszt a nyakába. Bizony a teljes tönk és a leziillés. Jó, jó — állap teje meg az olvasó —- a történet közlője túlságos feketére festi a 'helyzetét, hogy aztán a história végén bravúrosan űSéndiltihesse lei a Irappy end halteluláját. Az iró csakugyan tudja, aimtut, ezt Bili Coxcomb is tudta, hogy sóik mindén történik midiig, amiig egy tó egy nagy akadályvoimenyt megnyer s a book- makeruek ki kell űri tente táskáját a fogadók iá­vá ra. Csalik agy az Old Boyra vállalt óriási kockázatot közlő üzleti jelentések befutása után két nappal a The Spöntenian hírrovatában megjelent egy kis trémíimgtudősdtás. amely megmagyarázta a kis esé­lyű Old Boy iránt megnyilatkozó érdeklődést és egyszersmind nagyon válságossá tette a helyzetét. A híradás azt. közölte, hogy Mr. Redstome ötéves Old Boy-ja kitűnő kondicá'őbam készül a nagy ver­senyre s hogy a Gentleman Draighonnt Steeple- chaseben a kiváló ugróvá emelkedett mént Mr. Ri- chard Parker lovagolja. Ez volt az, ami a becsületes Bili Ooxcombot na­gyon lesújtotta,. A pár év alatt ugyanis, amelyek során Mr. Ri- chard Parker diadalt diadalra aratott az angol ver­senytereken. Bili Coxcombnak nem egy alkalma volt arról meggyőződnie, hogy ez a gentleman a lehető legkomolyabban veszi a sportsman-becsii- tetet. A legóvatosabb an s legköíunönfoutabban kivetett megvesztege'téei hálóval sem tehetett őt soha tőrbe ejteni. Mr. Paaiker egyenes, úri gerincén mnkaies és be- csitilietes koponya ült. Nem, lehetett semmifajta vi­rágnyelven „okosan beszélni a fejével". Ennek máskor Bili Coxcoimb mindig örült, bár a Mr. Parker félracsa.varhatiatilan feje sok Ízben sú­lyos veszteségeket okozott, őneki. Örült neki, mert volt benne annyi bölcs apai sze­retet, hogy szívesebben bízza egyetlen leánya bol­dogságát és jövendőjét- egy becsületes férfiúra, mini egy megvesztegethető, rongy kalandorra. Mr. Parkee — ez egészen biztos volt — becsüle­tesen minden igyekezetével azon les®, hogy Old Boy győzzön az akadályversenyben, még ha közölné is vele, hogy ebben m esetben dvész a — hozo­mány. Ezért örült a becsületes Biti. amikor utolsó szal- m-aazálként eszébe jutott az egyetlen ötlet, amely még megmentbeli a helyzetet s ezért beszélte meg a kiváló Mr. Fred HopkiiiíiSszai azt a bizonyos ..sportstoryíl", amelynek meg kell jelennie a Spor­ting Life legközelebbi számában. Az ókori Iunfnóvetk csakugyan meg is jelent, mórt Mr. Fred Hopkiim nem volt holmi ingatag jellemű bohém, hanem komoly és mogbizliató üz­letember módjára űzte Írói mestorgégétj A earsdönitő verseny előtti délutánon, a dohányzó- szoibá'ban, ahová visszavonult az apősjelölt s a vő­legény a Miss Madge számára elviselhetetilen füst- felhőiit ontani, a becsületes Báli szorongó várako­zástól izgultan átnyújtotta Mr. Parkemek a Spor­ting Life legfrissebb számát. — Olvassa csak el, kedves fiam, a Fred Hopkáns sportetoryját. ördöngős fickó ez az öreg Fred. Roppant érdekes és bizarr baokimaker-történetet irt egy ókori kollégámról. Biztosain érdekelni fog­ja önt A finom papírosu oldat élléin archaikus vonalve­zetésű illusztrációba illesztve ez a különös cám szö­kött Miir. Parker szeméibe: „A becsületes Claudius", bookmaker-történet Jú­lius Caesar napjaiból. Irta: Fred Hopkins." A három oldalnyi történeteit mozgalmas képek élémikritettiék. Már szinte fölöslegessé ás tették ezek a beszédes dusztrációk, hogy az ember elolvassa a gyászosvégü ókori történetet, Mr. Parker azonban, mert minden érdekelte őt, aimii a sporttal össze­függ, belemélyedt az olvasásba. Hadd lássa, ho­gyan bonyolítja Fred Hopkins ezt a bizarr mesét, inig az a tragikus megoldásba kulminál? Ez az érdeklődés egészen különös éllm'ények iz­galmát szerezte meg a kitűnő urlovasnak. Fred Hopkins néhány órai kortanulmányozá?t álidozoit-t az ügynek, mielőtt nekilátott volna a meg­rendelt történet megírásának és ezért az akkori Róma képe és társadalmi életének rajza aránylag kevés anakronizmussal bontakozott elő az elbeszé­lés során. Ez elbeszélés hőse Okudlflus volt. Tőkepénzes és szeretetreméltó modorú öreg cívis, aki főként az élet vigasságait kedvelő, de még az apai szigor rövid kan t árán fogott nemes fiatalurak kör ében örvendett népszerűségnek. Cteudiiiuöiban. aki a latifuinidiiumioik leendő urai­nak niegilehetőseiu magas kamatra, de gyorsan nyújtott hitelt, szilárdam ölt a sürgetés nélküli vá­rakozás erénye s e kiváló tufloijdionságaii révén el- neynte a honestus mieiiléknevet. A becsűlel’es Claudius gondolkozó s az élet szi­liéi. fonákjút s egész szövevényét alaposan ismerő férfiú volt, s ezért az idők sorún fölismerte, hogy a nagy nemzeti üuépségekén rendezett, kocsiverse­nyeikkel (kapóso laLbam mogny itmlíozó játékizgailmat a saját javára hasznosítani kellene. 1931 májú b 27, szerda. ■mii iiiiiii—imiiin ni i«imi ■■iiniiiiii irTiiiiinBiiinininniwi mii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom