Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-03 / 101. (2618.) szám

10 1SS1 8, v&B&twtafL ' és amelyben teljes részletességgel israea-teí- jfiik valamennyi európai kisebbség mai hely­isetek Politikai, kulturális, gazdaságii szem­pontból egyaránt. Statisztikai adatokkal iga­zoljuk be, hogy az európai kisebbségek hely­zete milyen nehéz. A kisebbségi kérdés még mindig ainos megoldva. Beszélgetésünk további során éknondotta még Aimsáende dir., hogy az idei kongrosz- sáusról hiányozni fog az eddigi íéaztvevoík- nek egy igen érdekes csoportja. Kém lesz­nek ott a katalánok, ők többé már nem nem­zet i kisebbség... Azok a katalán urak, aktük eddig a kisebb­ségi jogokért küzdöttek Géniben, aktív résztvevői a katalán kormánynak. Madame Wild de WiUareal fölfedezi, hogy a cigányok nyelve Egyiptomból ered,,* A napi politika berkeiből kalandozzunk most el egy pillanatra a fantázia birodalmá­ba. Egy erősen zöld szemű amerikai asszony 'vezeti el oda az újságírót A hölgy még min­dig igen szép, világosbarna a haja és miami csudálatosán mélyreható a tekintete. Ele­gáns nadrágban jár és & férje odahaza az egyik amerikai hány a tröszt elnöke. A vagyona még dollárokban is milliókra rag. Kewyerkb&n saját erődbe van a Mi ás­nék és az erődben rádióállomás, amely nemcsak felveszi a híreket, hanem leadó stációval is rendelkezik. Őhagysága négy esztendővel erelőtt a New York Ti­mes megbízásából Mexikóban járt, barlanr goikat kutatott fel és az egyik barlangot hálából Fösfcyénről ne­vezte el. Most egy uj passziója van: három esztendeje a cigányokat tanulmányozza, megtanulta a nyelvüket, közöttük él, napon­ta eltűnik és amikor újra előkerül, ragyog az arca, inért megint felfedezett valamit. Is­meri a cigányok minden szokását, a hegy­oldalakba vájt putrik íélmezteteu népe biza­lommal van hozzá és az amerikai saépasz* szuny sok mindent megtud, ami másnak rej­tély marad. Most könyvet ir a cigányokról, őszre megjelenik Amerikában. Kezelőorvosa, Sdhanddt Sándor dr. mutat be neki. Nevetve mondja: — Az én cigányaimra Mvéncki? Nó jőjjjiön, keressük fél okét. És megindulunk Bankára. Mtss Wjlde de Yilláreal, akinek a férje rokonságban van IPSlde Oszkárral, ezeket meséli útközben: — Penge leget utaztam, rengeteget tanul­tam, amíg megoldottam a cigánykérdést. De megoldottam­Megtanultam a nyelvüket:, felkerestem őket Spanyolországban, jártam miattuk Egyiptomban is. Amit légeiő&zör m^állapitóttain, az engem ss megléped. A Szlogen szkóbon élő cigány se fajfilag, se a nyelvében nem rokona a -spa­nyol cigánynak. Az itt elő cigányok a világ­nak egészen más tájékáról kerültek Európá­iba, mint a -spanyolországi cigányok. A szlovén? zk ói cigányok Őshazái ja Egyiptom vodt. A királysírokban ta lált kő táblák hie- rogüMinak nyelve szavaiban és nyelvtaná­ban hihetetlenül hasonlít a cigány nyelv­hez. fis ezeknek a cigányoknak ezernyi szokása, házasság: ele tűk, nemzeti sajátosságaik, az a XIII. KÉSMÁRK Ham Gáspár lőcsei krónikája nagyon érde­kes olvasmány. Általában a Sz-epeseég és kü­lönösen Lőcse őstörténetétől kezdve az 1685-itk I évig összehordott abban a jó Casparus. Hain j mindent, ami csak pennája hegyire jött. Van j ott lovak áráról, sáskajárásról, ágyuöntésröí, | íokajhegyaljai szüretről, szörnyszülött világra- . jöttéről, hadak járatairól, terményárakról, r*ar- havészről, időjárásról és sok minden egyébről szó. Újságkiadó s egyben szerkesztő volt a de­rék Hain, aki nem az eferner ina számára irta krónikáját, hanem bölcsen számított arra, hogy munkája valaha majd becses történelmi forrá­sokat fog szolgáltatni. Aminthogy a címlapon [ kedves* gesztussal meg is jegyzi: Dér libben Posteriotaí zűr Nachricht. Mert van ebben a s lőcsei krónikában nagyon sok egyrészt orszá­gos jellegű, másrészt komoly s oki ej tő adat is. Késmárkról mindjárt az elején azt jegyzi föl Ham mester: Anno 1190. Ist dasz KásMarcker Nounen Kloster da jetzund dasz Sohloi&z stehet erbauet worden ondt floriret. A késmárki vár tehát azon régi apácakolos­tor helyén állott, melynek ma már nyoma sincs. A vár nem tűnt el ilyen nyomtalanul az idők | szürke ködében. Igaz, ennek meg volt s meg van a logikus magyarázata: hiszen a vár jó 200 j évvei fiatalabb, mint kolostor-elődje. Hó, h,a | fiatalabb, úgy illik, hogy tovább is élt legyen. i Élt is. Sőt sietett élni, mintha érezte volna, I hogy rövid pár száz év csak... és vége áz | aranjuezi szép napoknak. Akkoriban épült ott í a város felső részén, midőn észak felöl hol a j husziták, hol pedig a lengyelek zavarták meg I 'Zsigmond király amúgy is nyugtalan nyugai- J mát. | —Nem elég, hogy délen folyton szórón gat- í nak a dalmátok, bosnyákok és olaszok — fa­kadt ki Zsigmond —, még északon is a-es-arkó- dik reám a kelyhesek hada, meg a pólyák sas! Hát majd építek én olyan várat, amelybe bi­zony belecsorbul a szablyájük. És megépitette a késmárki várat. Dekát a I történelem is humorizál néha az egymást kö: vető események íepörgetésében. Mert a szépsé­ges uj vár rövid pár évvel Zsigmond halála után éppen azok között képezett ütközőpontot, | akik ellen építette: a huszita Giskra fészkelte be magát abba ás így tartotta elvágva a len­gyel Ulászlónak — mint magyar királynak -r- 3 párthiveinek útját Lengyelország felé. És az idők nagy kereke gyors kavarodással tovább forgott... a 15. század híres zsoldosvezérének — ama brandeisi Giskra Jánosnak — is betelt ideje és a késmárki vár az ő legyőzőjének* Szapolyai János bosnvák bánnak birtokába ke­rült. És itt kezdődik a birtokosok körbe-körbe tánca Késmárk vára körül. Mípt mikor a dús­gazdag pólyás örökös arcát a sok- néni 6 bácsi elhalmozza cuppogó csókjaival: — Jaj be’ édes, jaj be’ szeretem! Enyém vagy, engem szeretsz, ugy-e, kicsim? Éppen úgy Késmárk vára is szinte kézről- I kézre járt. A lőcsei krónika irónikus éllel örö­kíti meg 74-ik oldalán: A késmárkiak állhat ab lanséga kelleténél jobban kitűnik abból is, hogy 1528-tól 1583-ig a következő uraik v^lá- nak, akiknek hűséget esküdtek: 1. János (Sza- poiyaí) vajda. 2. Battányi Ferenc vasvári fő­ispán. 3. Ismét János vajda. 4. Ferdinánd ki­rály. 5. Bechrylojofitky. 6. femet Ferdinánd. 7. Kosztka Miklós árvavári kapitány. 8. ismét Já­nos vajda. 9. Laszky Jeromos. 10, Minkovátz Miklós. 11. A lengyel király megbízásából Szmolikovszky Miklós. 12. ismét Minkoviiz. 13. Laszky Jeromos. No itt aztán Ötven éven át szünet állott be a vár urainak váltakozásában, álért a Lasz'ky- család erősen tartotta magát adnak falai kö- | zött. Azonban — tudja Isten — valahogy nem | érezték magukat még sem itthon ezek a Lasz- kyak. mintha honvágy húzta volna őkét a Kár­pátok északi lejtői felé. Ehhez az érzelmi vágy­hoz. a pénzbeli gondok is hozzájárultak, mart bizony a Laszkyak — különösen Albert — pré­da kezében szinte olvadt az aranydiókat. El is panaszolta e bánatát Rueber János várkapi­tánynak Laszky Albert: — 0 ewiety Bozse, nincs pénz, amiceako, nincs pénz. fis nem tudok dm-enni do Poleky. — Szóval — vakargatta meg szakállát Rue­ber -T-, ha pénze lenne kegyelmednek, akkor elmenne Polyákórszágba. —■j Ta& je. — Hát ©zen segíthetünk — ha muszáj. — Slava Bogiénál hogyan tudod ezt megcsi­nálni Misein volt könnyebb ennél abban az időben: Buéber zálogba vette a várat s birtokot 42.000 forintért. Igaz, hogy későbben erősen megbánta e hirtelen cselekedetét, mert az ő subiádájában sem pen©szedtek a bankók halomszámra. Kere­sett hát valakit, aki őt ebből a magakeverte csávából kihúzná. Nem sokáig kellett keresnie, megtalálta erre való emberét Thököly Sebes­tyénben. Ez a Thököly Sebestyén valahogyan eltévesztette születési idejét, mert sehogy sem akart beilleszkedni a kor azon meggyőződésébe, hogy csak harci dicsőség és patinás címer ké­pezhet ugró-deszkát az érvényesüléshez, ő nem így. Ó, márt egyszerű nagyszombati borkeres­kedő, azt vette fejébe, hogy pénzügyi speku­lációk révén szerez magának kiváló pozíciót, utódainak pedig dinasztiát. Mindenekelőtt jól nősolt, amennyiben nagyftucsai Dóczy Zsuzsával kötött házassága által a Forgáchokkal, Nyá- ryakkal s több előkelő családdal jutott rokon­ságba, Azután pénzének megfelelő nagyúri bir­tok után nézet, Vöröekő várát szemelte ki, de midőn a vétel Rudolf király elé került, m így szólt hozzá: — Te, fiam, sok szolgálatot tettél nekünk, mert ez a Kepler astronomue folyton újfajta masinériákon töri fejét e ezek sok pénzembe kerülnek. Te nem fukarkodtál a kölcsönnel. Ez szép tőled. Azonban Vörösköt nem adhatom neked, mert azt én a Fuggerektöl el nem vehe­tem. Egyelőre hát csak nemességet kapsz é& nézz körül más birtok után. Erre ugyan nem kellett Thököly aramat, az újdonsült nemest noszogatni, mert egy-kettőre ő is megtalálta emberét Rueber Jánosban, aki­hez szócikornya nélkül azzal áhított be: —• Mennyiért adja át nekem kegyelmed a késmárki zálogjogot? Megegyeztek. De hátra volt még Laszky Al­bert, aki viszont önmaga ugrott fejest Thököly hálójába akkor, mikor pénzt kért tőle kölcsön. Thököly látszólag vonakodott, de bensőjében örült s Részen állott a terve, midőn Így szólt Laszkyhoz: —- Nem tudóm ... nehezen fog menni. Mégis, nézzük Gsak... én adhatnék talán kegyelmed- uék pénzt, de csak három évre nélkülözhetem azt. Ha három év múltán vissza nem kapom pénzemet, a késmárki vár s tartozéka az álta­lam megváltott zálogjog alapján •— enyém. A szeleverdi lengyel mindenbe belement, . csakhogy pénzt lásson. Azonban Thököly is jól számítóit, mért midőn három év múltán fize­tésre került volna a sor, Laszky bizony képte­len volt Késmárkot visszaváltani és így ‘Thö­köly Sebestyén 1583-ban birtokába vette azt. Ez az egyszerű, de éiesefezü és vasakaratu ke­reskedő kivitte hát azt, hogy ő maga tekinté­lyes várur lett és megalapozta utódainak or­szágom nevét: fia már több vár birtokosa e Tbuytó György nádor veje, unokája gróf és | Árvarnegye örökös főispánja, dédunokája pedig —■ Thököly Imre fejedelem. Vannak várak, melyekkel egyes családok együtt fejlődtek efe együtt buktak, melyek mint­egy. eljegyezték magukat © családokkal ® me­lyeknek említése egy e családok említésével, j ’Zboró* ^agy Munkács nevére a Rákóczíak csál- I laga villan ©lő a múltak homályából, Terébe® a piód, ahogyan a gyermekeket nevelik vagy nem nevelik, egéézecn olyan, mint vélt a ré­gi Egyiptomban... Szinte extázisba jóm, ahogyan a cigányai- í fél besaél. Melegen köszönti őket a sárból | tapasztott barlanglakásoknál, ahol a kultúrát egyedül a törött Írtról eujno® ’ üveg reprezentálja. —- Lacsé paladiné —- szól a köszöntés, ez magyarul azt jelenti, hogy jé napot. A válasz erre imigyen hangzik: — Kacsra mangó kopumka *•- es viszont wfi jelenig hogy adj egy korónkái. Én ugyan nem tudom, hogy a régi egyiptomiaknak voltak-é már kornnfcáák, de boldogan ve­ssem tudomásul, hogy a% ősrégi nyelv leg­alább ebben a vonatkozásában némileg elő­rehaladt. In teríti ts golfpályán a világ legnagyobb selyemgyároséval Menjünk csak vissza- Ázsiából Európába. Hagyjuk magára Wilde Oszkár nef tejének tóid szemű hitvesét a Rafaelokkal és a Torá­csokkal, keressünk tel inkább kulturáltabb ■vidékeket. Az autó megáll a Vágsz ige fen a golfpályá­nál. Bt Szlovenszkó egyetlen golfpályája. Ma már nemzetközi viszonylatban is hires a pös- tyépj Golf Klub. Tegnap kedves esemény színhelye volt a lakályos klub ház. Megérke­zett a semmcríngiek hatalmas eziistkupája. A pöstyéni golfnak ma már hires vendégei; % vaunak. Csak egy pár név: a manchesteri herceg, Éliás p'ánttai. herceg, Jen Dunbai*, Ausztrália bajnoka, Lady Méntagúé, a múlt* i évi világbajnok, Thiery, Alfonz minisztere | Madridból, az Erdődy grófok, Rínghoffer (bá- ; ró) Prágából, Lauber Decskó, a magyar baj- | nők, T au bér Richard, a világ első tenorja, a Grodeí báréék és sokan még annyian, hoigy szinte káprázik a szómém, ha megnézem azt a listát, amit Henníg ezredes, a 'klub tisztelet­beli titkára mutat meg nekem, ő avat ||p a golf titkaiba. Megtanulom, mi a teem, mi a hool, mi a grsen, angol szavak keringenek a fejemben és egy elegáns ur kék-teliér dressz­ben üti a labdákat az egyik lyukból oda, ahol kicsiny zászlót lenget a gzól. Mindenfelé apró zászlók s Hennig ezredes, egy végtelenül ked­ves, drága sportember, nagy szakértelemmel magyaráz nekem, őszintén szólva, engem most nem a golf érdekel, igére®, ezt holnap alaposain ki fogom tanulmányozni, most az én érdeklődésem annak az urnák szol, aki mel­lett apró szurtos gyerek tartja az ütő zacskót és mialatt a Herr Obersftől megtudom, hO'gy minden valamirevaló golfozó Zacskójában legalább egy-egy drívernek, iyónnak (kóréin, ez nem ceruza; egy speciális ütőbotot nevez­nek igyl), továbbá egy-egy maslúenek, uib- llknek és putternek kell lenni, titkon örülök már annak, mit mesél nekem Paul Gütér- rnann az úgynevezett Gütermanu-probl-érhá^ ról, amely hetek óta lázban tartja égért Né­metországot, Tudnunk kell itt a következőket:. i A Güterniaim eóv njagyarra fordítva kö-í rulbelüí acnyit jelent, mint Rotschild. A Gü-j termán nékuak Gutach-Preisgagbaii van a székhifilyük, gyáraik vágnák többek között Becsben, Troppaubau, San Paoíoban, Varsó­ban, Parisban "és Comohai. A gyáraikban négyezer munkás dolgozik: és egy nap alatt apnyi fonalát termelnek, amivel a világot há- rpUipzorr lehetne kömigomdo 1 yitaní. Nekik van a világon a legnagyobb selyemgyártásuk. A Gütenuarm-problémáról Güteniiann Pál ur a következőket meséli nekem: ^ Németországban majdnem hatmillió munkanélküli van, a dolgozó munkások tíz százaléka a munkanélküli segélyből él. —. Énnek az okáról nem akarok nyilatkoz­ni. Könyveket kell iyru, annak, aki még akar­ja világnáld a kérdési. A mego! lás • A ‘>üte~- manpvterv szerint egípzsrü. Lrs kel! számta­ni a munkaidőt heti 43 óráról heti 42 órára, de úgy, ho ry a munkáinak azért jogában áll­jon többet dolgoznia, ha akar. íja többet dől- gpz’k, akkor túlórázása után progregsziven emelkedő adót fizet a munkanélküliek szá­mára • Ha csak 42 órát dolgozik, akkor a 42 ' órai munkájáért annyit kap, amennyit ma 44—46 óraj munkájáért kap. Felvetik azt a kérdést, kibírja-e a német ipar ezt a nran- kaberomelést. fin azt mondom, hogy igen, az iparnak ijs kell áldozatot hozni akkor, ha a munkás áldozatot hoz. á munkaidőnek 48 óráról 42 órára való le-j litásá azt jelenti, hogy egy csapásra mun-| kához jut a munkanélküliek többmilliónyi se- vege; fiz & Gütermanü-teíVj amelyói a napokban Perényiekkel volt összeforrva, Szalánc csak visezatér mindig egye® kiruccanásaiból a For­gácsokhoz, Sóváraak története beleedzetfc© ma­gát a Se ósok viszontagságaiba. Késmárk -sorsa pedig & Thökölyék sorsa. S megfordítva ist. Thököly Sebestyéntől kezdve Késmárk t csa­ládnak köszönhet sok-sok háborús viszályt, de viszont fejlődése is « család révén haladt élőre. A vár maga pedig? Annak is éreznie kellett & súlyos kalmárkéz kérgességétől kezdve egészen a kegyeket osztó, vagy szigorral büntető finom fejedelmi kézig a Thökölyék vasmarkáfc és át­alakító akaratának érvényesülését. Mindjárt a dinaszíiaalapitó Sebestyén a vár tömör falsé­nak, irdatlan tömegének láttára megcsóválta fejét. —< Hm, hm. Semmi eompositio, asmmí exor- natio, semmi practicum az* egészben. No majd megfésüljük a jó öreg várat. Ee bontott, épített, átalakított, -agy, hogy « várból rövidesen várkastély lett, csak a vár­kápolna maradt meg teljes egészében e érintet­lenül A nagy kaputornyot már fia, I. István ujittatta meg. A Thököly- és Thurzó-cimerek- kel ékeskedő ©pitáfium ma is látható azon: Túr­na fortissiina Nőmén Dornini. Stephanus Theö- kely de Késmárk Anno Saluitis 1628. Hanc renc- vari curavit. Az igy átalakított vár fényes és valóban fe­jedelmi pompával telt napokat látott azután, Éppen százéves fordulója volt annak, hogy Késmárk Thököly-kézre került... az 1683-ik óv elején a kuruckiráiy úgy harci dicsőségének, mint családi boldogságának zenitfcjén állott. Az öregtorony ormán a Thökölyék egymás ellen karddal hadakozó négy oroszlános címerének lo­bogóját lengette a szellő annak jeléül, hogy a Nagyságos fejedelem itt mulatozik. De nem csak ő, liánom szépséges neje, Zrínyi Hona és 7 éve® mostoha fia, Rákóczi Ferenc is itt voltak vele. És az udvar. Az ő familiárisai, tanács­adói, jóbarátai. Gsáky István, Petheő László, Andrássy István. Dobay Mátyás, Eödönffy László, Révay Adóm és sokan még, mind ott sürögnek-forognak az árkádos folyosókon, & stuccomenyezete® vendégszobákban, a freskós és faragott márványiíapokkal dászitett, 200 em­ber befogadás-ára alkalmas ebédlőteremben. Thököly Imre szerette a társaságot, mulató* ember volt. Könnyen tehette, hiszen a vígan- lakozásokhoz szükséges személyek és rekvizit-u- mok dúsan kéznél voltak mind. Házi zenekarán bán lö trombitás, 6 sípos, 4 hegedős, 2 dobos müvészkedett, amennyiben a fejedelem ie azon a nézeten volt, hogy: —- Tor az, nem vendégség, ahol nem harsan muzsika és nem ropnak táncot 1 Badányi Ádám szakavatott vezetése alatt hót szakácsmester sikerkedett a 15—20 fogásból álló s még nem is ünnepi számba menő napi ét­kezés létrehozatalán, Eellem-esy János főpohár­nok -tiszte volt, hogy Tokaj nedűjének kifogy- hatatlanságáról gondoskodjék. .Répásy Ándrátc lovászraesher és Floga János vadászmester keze;' alatt a .íovászoki. MÍajíárok, agárhordozók, darászok és peoérek egész légiója áldott a nyam- galászások s vadászatok idején a vendégek ren* • delkezésére. És mikor néhanapján bejelentette Péchy Gáspár, vagy Hindy György hopmester, hogy nincs vendég: ilyenkor őnagys.ága vissza­vonult családjával pihenésre az öregtorony el- soemeleti kis házába. Tágas szoba volt ez is, honnan elnézhette Thököly Imre a Tátra hő­födte ’ -csúcsait és hallhatta- a morénák mor­gását: —- Emberek akarásai, országok sorsai, ve­zénylő szellemek dicsőségei — por vagytok. Mindezt hóval födi be a szél. De a szél ismét eláll, de a hó ismét elolvad ... majd valamikor. Ezt ti, föld férgei, nem értitek. Eszébe vette-e Thököly Imre fejedelem az 6 dicsőségének ba-béraivai ős gazdagságának ara­nyaival telehintett utján a Tátra csúcsainak szavát? Akkor még aligha. De meg kellett ér­tenie azt rövidesen, midőn a török •szövetségé­ben csalódott, midőn hazájától örök bucsu-i Vett, midőn Galatában szivszorongva lest-e mos­tohafia üstökösed Hágának fénylő röppeué&eát, ' tárgyal na a bizottság, amelyet a német par­lament a munkanélküliség problémájának megoldására kiküldött és amelynek az elnöke Braun, a porosz miniszterelnök. A lapok ed­dig sokat írtak a Gütermann-tervről, pro és kontra, mi a problémáról eddig nem nyilat­koztunk. ön az első újságíró, akinek egy Gli­ter mán n interjút ad ... 4c Folytassam? Azt hiszem, a tarka virágcso­korból elég lesz ennyi is. Mindaz, amit el­mondottam, két nap aratása egy újságíró szántóföldjén. Elég tarka aratás. Van benne tiszta búza, kender, de akad a termények kö­zött délszaki fa gyümölcse is, ízletes, használ­ható valamennyi. Az ember kícsépli, meg­rostálja őket és kész a riport. És ennek az én mostani írásomnak azokon kívül, amit elmeséltem benne, még egy érde­kessége van. Az olvasó, aki reggeli kávéja, vagy délutáni kapucin érj© mellett kezébe ve­szi az újságot és elmélkedik a cikkek fölött, alkalmat talál arra, hogy megismerj©: a ri­porternek az élet hányfajta problémájával kell foglalkoznia huszonnégy órán belül, ha a sorsa ezt igy -hozza magával. Néha egy és Ugyanazon órában politikus, közgazdász, nem­zetiségi szakértő és etnográfus. Csak akkor1 tökéletes, ha mindenhez ért. Csak akkor ér­dekes az írása, ha a saját koponyája a lexi­kon. Hogy pedig nekem mennyire igazam vaut mindabban, amit a cikkem végén elmondok, arra legjobb bizonyság ez az én mostani bö aratásom, a pösiyéni ^negyvannyolű ára,<« ....... : • ----: . - : -7 - .. ’ — ’ REG ÉLÓ ROMOK dienes adorjAn

Next

/
Oldalképek
Tartalom