Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-03 / 101. (2618.) szám

10

1SS1 8, v&B&twtafL '

és amelyben teljes részletességgel israea-teí- jfiik valamennyi európai kisebbség mai helyisetek Politikai, kulturális, gazdaságii szempontból egyaránt. Statisztikai adatokkal igazoljuk be, hogy az európai kisebbségek helyzete milyen nehéz. A kisebbségi kérdés még mindig ainos megoldva.

Beszélgetésünk további során éknondotta még Aimsáende dir., hogy az idei kongrosz- sáusról hiányozni fog az eddigi íéaztvevoík- nek egy igen érdekes csoportja. Kém lesznek ott a katalánok, ők többé már nem nemzet i kisebbség...

Azok a katalán urak, aktük eddig a kisebbségi jogokért küzdöttek Géniben, aktív résztvevői a katalán kormánynak.

Madame Wild de WiUareal fölfedezi, hogy a cigányok nyelve Egyiptomból ered,,*

A napi politika berkeiből kalandozzunk most el egy pillanatra a fantázia birodalmába. Egy erősen zöld szemű amerikai asszony 'vezeti el oda az újságírót A hölgy még mindig igen szép, világosbarna a haja és miami csudálatosán mélyreható a tekintete. Elegáns nadrágban jár és & férje odahaza az egyik amerikai hány a tröszt elnöke.

A vagyona még dollárokban is milliókra rag. Kewyerkb&n saját erődbe van a Mi ásnék

és az erődben rádióállomás, amely nemcsak felveszi a híreket, hanem leadó stációval is rendelkezik. Őhagysága

négy esztendővel erelőtt a New York Times megbízásából Mexikóban járt, barlanr goikat kutatott fel

és az egyik barlangot hálából Fösfcyénről nevezte el. Most egy uj passziója van: három esztendeje a cigányokat tanulmányozza, megtanulta a nyelvüket, közöttük él, naponta eltűnik és amikor újra előkerül, ragyog az arca, inért megint felfedezett valamit. Ismeri a cigányok minden szokását, a hegyoldalakba vájt putrik íélmezteteu népe bizalommal van hozzá és az amerikai saépasz* szuny sok mindent megtud, ami másnak rejtély marad. Most könyvet ir a cigányokról, őszre megjelenik Amerikában.

Kezelőorvosa, Sdhanddt Sándor dr. mutat be neki. Nevetve mondja:

— Az én cigányaimra Mvéncki? Nó jőjjjiön, keressük fél okét.

És megindulunk Bankára. Mtss Wjlde de Yilláreal, akinek

a férje rokonságban van IPSlde Oszkárral, ezeket meséli útközben:

— Penge leget utaztam, rengeteget tanultam, amíg megoldottam a cigánykérdést. De megoldottamMegtanultam a nyelvüket:, felkerestem őket Spanyolországban, jártam miattuk Egyiptomban is.

Amit légeiő&zör m^állapitóttain, az engem ss megléped. A Szlogen szkóbon élő cigány se fajfilag, se a nyelvében nem rokona a -spanyol cigánynak. Az itt elő cigányok a világnak egészen más tájékáról kerültek Európáiba, mint a -spanyolországi cigányok.

A szlovén? zk ói cigányok Őshazái ja Egyiptom vodt. A királysírokban ta lált kő táblák hie- rogüMinak nyelve szavaiban és nyelvtanában hihetetlenül hasonlít a cigány nyelvhez.

fis ezeknek a cigányoknak ezernyi szokása, házasság: ele tűk, nemzeti sajátosságaik, az a

XIII. KÉSMÁRK

Ham Gáspár lőcsei krónikája nagyon érdekes olvasmány. Általában a Sz-epeseég és különösen Lőcse őstörténetétől kezdve az 1685-itk I évig összehordott abban a jó Casparus. Hain j mindent, ami csak pennája hegyire jött. Van j ott lovak áráról, sáskajárásról, ágyuöntésröí, | íokajhegyaljai szüretről, szörnyszülött világra- . jöttéről, hadak járatairól, terményárakról, r*ar- havészről, időjárásról és sok minden egyébről szó. Újságkiadó s egyben szerkesztő volt a derék Hain, aki nem az eferner ina számára irta krónikáját, hanem bölcsen számított arra, hogy munkája valaha majd becses történelmi forrásokat fog szolgáltatni. Aminthogy a címlapon [ kedves* gesztussal meg is jegyzi: Dér libben Posteriotaí zűr Nachricht. Mert van ebben a s lőcsei krónikában nagyon sok egyrészt országos jellegű, másrészt komoly s oki ej tő adat is. Késmárkról mindjárt az elején azt jegyzi föl Ham mester: Anno 1190. Ist dasz KásMarcker Nounen Kloster da jetzund dasz Sohloi&z stehet erbauet worden ondt floriret.

A késmárki vár tehát azon régi apácakolostor helyén állott, melynek ma már nyoma sincs. A vár nem tűnt el ilyen nyomtalanul az idők | szürke ködében. Igaz, ennek meg volt s meg van a logikus magyarázata: hiszen a vár jó 200 j évvei fiatalabb, mint kolostor-elődje. Hó, h,a | fiatalabb, úgy illik, hogy tovább is élt legyen. i Élt is. Sőt sietett élni, mintha érezte volna,

I hogy rövid pár száz év csak... és vége áz | aranjuezi szép napoknak. Akkoriban épült ott í a város felső részén, midőn észak felöl hol a j husziták, hol pedig a lengyelek zavarták meg I 'Zsigmond király amúgy is nyugtalan nyugai- J mát.

| —Nem elég, hogy délen folyton szórón gat- í nak a dalmátok, bosnyákok és olaszok — fakadt ki Zsigmond —, még északon is a-es-arkó- dik reám a kelyhesek hada, meg a pólyák sas! Hát majd építek én olyan várat, amelybe bizony belecsorbul a szablyájük.

És megépitette a késmárki várat. Dekát a I történelem is humorizál néha az egymást kö: vető események íepörgetésében. Mert a szépséges uj vár rövid pár évvel Zsigmond halála után éppen azok között képezett ütközőpontot, | akik ellen építette: a huszita Giskra fészkelte be magát abba ás így tartotta elvágva a lengyel Ulászlónak — mint magyar királynak -r- 3 párthiveinek útját Lengyelország felé. És az idők nagy kereke gyors kavarodással tovább forgott... a 15. század híres zsoldosvezérének — ama brandeisi Giskra Jánosnak — is betelt ideje és a késmárki vár az ő legyőzőjének* Szapolyai János bosnvák bánnak birtokába került. És itt kezdődik a birtokosok körbe-körbe tánca Késmárk vára körül. Mípt mikor a dúsgazdag pólyás örökös arcát a sok- néni 6 bácsi elhalmozza cuppogó csókjaival:

— Jaj be’ édes, jaj be’ szeretem! Enyém vagy, engem szeretsz, ugy-e, kicsim?

Éppen úgy Késmárk vára is szinte kézről- I kézre járt. A lőcsei krónika irónikus éllel örökíti meg 74-ik oldalán: A késmárkiak állhat ab lanséga kelleténél jobban kitűnik abból is, hogy 1528-tól 1583-ig a következő uraik v^lá- nak, akiknek hűséget esküdtek: 1. János (Sza- poiyaí) vajda. 2. Battányi Ferenc vasvári főispán. 3. Ismét János vajda. 4. Ferdinánd király. 5. Bechrylojofitky. 6. femet Ferdinánd. 7. Kosztka Miklós árvavári kapitány. 8. ismét János vajda. 9. Laszky Jeromos. 10, Minkovátz Miklós. 11. A lengyel király megbízásából Szmolikovszky Miklós. 12. ismét Minkoviiz. 13. Laszky Jeromos.

No itt aztán Ötven éven át szünet állott be a vár urainak váltakozásában, álért a Lasz'ky- család erősen tartotta magát adnak falai kö- | zött. Azonban — tudja Isten — valahogy nem | érezték magukat még sem itthon ezek a Lasz- kyak. mintha honvágy húzta volna őkét a Kárpátok északi lejtői felé. Ehhez az érzelmi vágyhoz. a pénzbeli gondok is hozzájárultak, mart bizony a Laszkyak — különösen Albert — préda kezében szinte olvadt az aranydiókat. El is panaszolta e bánatát Rueber János várkapitánynak Laszky Albert:

— 0 ewiety Bozse, nincs pénz, amiceako, nincs pénz. fis nem tudok dm-enni do Poleky.

— Szóval — vakargatta meg szakállát Rueber -T-, ha pénze lenne kegyelmednek, akkor elmenne Polyákórszágba.

—■j Ta& je.

— Hát ©zen segíthetünk — ha muszáj.

— Slava Bogiénál hogyan tudod ezt megcsinálni

Misein volt könnyebb ennél abban az időben: Buéber zálogba vette a várat s birtokot 42.000 forintért. Igaz, hogy későbben erősen megbánta e hirtelen cselekedetét, mert az ő subiádájában sem pen©szedtek a bankók halomszámra. Keresett hát valakit, aki őt ebből a magakeverte csávából kihúzná. Nem sokáig kellett keresnie, megtalálta erre való emberét Thököly Sebestyénben. Ez a Thököly Sebestyén valahogyan eltévesztette születési idejét, mert sehogy sem akart beilleszkedni a kor azon meggyőződésébe, hogy csak harci dicsőség és patinás címer képezhet ugró-deszkát az érvényesüléshez, ő nem így. Ó, márt egyszerű nagyszombati borkereskedő, azt vette fejébe, hogy pénzügyi spekulációk révén szerez magának kiváló pozíciót, utódainak pedig dinasztiát. Mindenekelőtt jól nősolt, amennyiben nagyftucsai Dóczy Zsuzsával kötött házassága által a Forgáchokkal, Nyá- ryakkal s több előkelő családdal jutott rokonságba, Azután pénzének megfelelő nagyúri birtok után nézet, Vöröekő várát szemelte ki, de midőn a vétel Rudolf király elé került, m így szólt hozzá:

— Te, fiam, sok szolgálatot tettél nekünk, mert ez a Kepler astronomue folyton újfajta masinériákon töri fejét e ezek sok pénzembe kerülnek. Te nem fukarkodtál a kölcsönnel. Ez szép tőled. Azonban Vörösköt nem adhatom neked, mert azt én a Fuggerektöl el nem vehetem. Egyelőre hát csak nemességet kapsz é& nézz körül más birtok után.

Erre ugyan nem kellett Thököly aramat, az újdonsült nemest noszogatni, mert egy-kettőre ő is megtalálta emberét Rueber Jánosban, akihez szócikornya nélkül azzal áhított be:

—• Mennyiért adja át nekem kegyelmed a késmárki zálogjogot?

Megegyeztek. De hátra volt még Laszky Albert, aki viszont önmaga ugrott fejest Thököly hálójába akkor, mikor pénzt kért tőle kölcsön. Thököly látszólag vonakodott, de bensőjében örült s Részen állott a terve, midőn Így szólt Laszkyhoz:

—- Nem tudóm ... nehezen fog menni. Mégis, nézzük Gsak... én adhatnék talán kegyelmed- uék pénzt, de csak három évre nélkülözhetem azt. Ha három év múltán vissza nem kapom pénzemet, a késmárki vár s tartozéka az általam megváltott zálogjog alapján •— enyém.

A szeleverdi lengyel mindenbe belement,

. csakhogy pénzt lásson. Azonban Thököly is jól számítóit, mért midőn három év múltán fizetésre került volna a sor, Laszky bizony képtelen volt Késmárkot visszaváltani és így ‘Thököly Sebestyén 1583-ban birtokába vette azt. Ez az egyszerű, de éiesefezü és vasakaratu kereskedő kivitte hát azt, hogy ő maga tekintélyes várur lett és megalapozta utódainak országom nevét: fia már több vár birtokosa e Tbuytó György nádor veje, unokája gróf és | Árvarnegye örökös főispánja, dédunokája pedig —■ Thököly Imre fejedelem.

Vannak várak, melyekkel egyes családok együtt fejlődtek efe együtt buktak, melyek mintegy. eljegyezték magukat © családokkal ® melyeknek említése egy e családok említésével, j ’Zboró* ^agy Munkács nevére a Rákóczíak csál- I laga villan ©lő a múltak homályából, Terébe® a

piód, ahogyan a gyermekeket nevelik vagy nem nevelik, egéézecn olyan, mint vélt a régi Egyiptomban...

Szinte extázisba jóm, ahogyan a cigányai- í fél besaél. Melegen köszönti őket a sárból | tapasztott barlanglakásoknál, ahol a kultúrát egyedül a törött Írtról eujno® ’ üveg reprezentálja.

—- Lacsé paladiné —- szól a köszöntés, ez magyarul azt jelenti, hogy jé napot. A válasz erre imigyen hangzik:

— Kacsra mangó kopumka *•- es viszont wfi jelenig hogy adj egy korónkái. Én ugyan nem tudom, hogy a régi egyiptomiaknak voltak-é már kornnfcáák, de boldogan vessem tudomásul, hogy a% ősrégi nyelv legalább ebben a vonatkozásában némileg előrehaladt.

In teríti ts golfpályán a világ legnagyobb selyemgyároséval

Menjünk csak vissza- Ázsiából Európába. Hagyjuk magára Wilde Oszkár nef tejének tóid szemű hitvesét a Rafaelokkal és a Torácsokkal, keressünk tel inkább kulturáltabb ■vidékeket.

Az autó megáll a Vágsz ige fen a golfpályánál. Bt Szlovenszkó egyetlen golfpályája. Ma már nemzetközi viszonylatban is hires a pös- tyépj Golf Klub. Tegnap kedves esemény színhelye volt a lakályos klub ház. Megérkezett a semmcríngiek hatalmas eziistkupája. A pöstyéni golfnak ma már hires vendégei;

%

vaunak. Csak egy pár név: a manchesteri herceg, Éliás p'ánttai. herceg, Jen Dunbai*, Ausztrália bajnoka, Lady Méntagúé, a múlt* i évi világbajnok, Thiery, Alfonz minisztere | Madridból, az Erdődy grófok, Rínghoffer (bá- ; ró) Prágából, Lauber Decskó, a magyar baj- | nők, T au bér Richard, a világ első tenorja, a Grodeí báréék és sokan még annyian, hoigy szinte káprázik a szómém, ha megnézem azt a listát, amit Henníg ezredes, a 'klub tiszteletbeli titkára mutat meg nekem, ő avat ||p a golf titkaiba. Megtanulom, mi a teem, mi a hool, mi a grsen, angol szavak keringenek a fejemben és egy elegáns ur kék-teliér dresszben üti a labdákat az egyik lyukból oda, ahol kicsiny zászlót lenget a gzól. Mindenfelé apró zászlók s Hennig ezredes, egy végtelenül kedves, drága sportember, nagy szakértelemmel magyaráz nekem, őszintén szólva, engem most nem a golf érdekel, igére®, ezt holnap alaposain ki fogom tanulmányozni, most az én érdeklődésem annak az urnák szol, aki mellett apró szurtos gyerek tartja az ütő zacskót és mialatt a Herr Obersftől megtudom, hO'gy minden valamirevaló golfozó Zacskójában legalább egy-egy drívernek, iyónnak (kóréin, ez nem ceruza; egy speciális ütőbotot neveznek igyl), továbbá egy-egy maslúenek, uib- llknek és putternek kell lenni, titkon örülök már annak, mit mesél nekem Paul Gütér- rnann az úgynevezett Gütermanu-probl-érhá^ ról, amely hetek óta lázban tartja égért Németországot,

Tudnunk kell itt a következőket:. i A Güterniaim eóv njagyarra fordítva kö-í

rulbelüí acnyit jelent, mint Rotschild. A Gü-j termán nékuak Gutach-Preisgagbaii van a székhifilyük, gyáraik vágnák többek között Becsben, Troppaubau, San Paoíoban, Varsóban, Parisban "és Comohai. A gyáraikban négyezer munkás dolgozik: és egy nap alatt apnyi fonalát termelnek, amivel a világot há- rpUipzorr lehetne kömigomdo 1 yitaní. Nekik van a világon a legnagyobb selyemgyártásuk.

A Gütenuarm-problémáról Güteniiann Pál ur a következőket meséli nekem:

^ Németországban majdnem hatmillió munkanélküli van, a dolgozó munkások tíz százaléka a munkanélküli segélyből él.

—. Énnek az okáról nem akarok nyilatkozni. Könyveket kell iyru, annak, aki még akarja világnáld a kérdési. A mego! lás • A ‘>üte~- manpvterv szerint egípzsrü. Lrs kel! számtani a munkaidőt heti 43 óráról heti 42 órára, de úgy, ho ry a munkáinak azért jogában álljon többet dolgoznia, ha akar. íja többet dől- gpz’k, akkor túlórázása után progregsziven emelkedő adót fizet a munkanélküliek számára • Ha csak 42 órát dolgozik, akkor a 42 ' órai munkájáért annyit kap, amennyit ma 44—46 óraj munkájáért kap. Felvetik azt a kérdést, kibírja-e a német ipar ezt a nran- kaberomelést. fin azt mondom, hogy igen, az iparnak ijs kell áldozatot hozni akkor, ha a munkás áldozatot hoz.

á munkaidőnek 48 óráról 42 órára való le-j litásá azt jelenti, hogy egy csapásra mun-| kához jut a munkanélküliek többmilliónyi se- vege;

fiz & Gütermanü-teíVj amelyói a napokban

Perényiekkel volt összeforrva, Szalánc csak visezatér mindig egye® kiruccanásaiból a Forgácsokhoz, Sóváraak története beleedzetfc© magát a Se ósok viszontagságaiba. Késmárk -sorsa pedig & Thökölyék sorsa. S megfordítva ist. Thököly Sebestyéntől kezdve Késmárk t családnak köszönhet sok-sok háborús viszályt, de viszont fejlődése is « család révén haladt élőre.

A vár maga pedig? Annak is éreznie kellett & súlyos kalmárkéz kérgességétől kezdve egészen a kegyeket osztó, vagy szigorral büntető finom fejedelmi kézig a Thökölyék vasmarkáfc és átalakító akaratának érvényesülését. Mindjárt a dinaszíiaalapitó Sebestyén a vár tömör falsénak, irdatlan tömegének láttára megcsóválta fejét.

—< Hm, hm. Semmi eompositio, asmmí exor- natio, semmi practicum az* egészben. No majd megfésüljük a jó öreg várat.

Ee bontott, épített, átalakított, -agy, hogy « várból rövidesen várkastély lett, csak a várkápolna maradt meg teljes egészében e érintetlenül A nagy kaputornyot már fia, I. István ujittatta meg. A Thököly- és Thurzó-cimerek- kel ékeskedő ©pitáfium ma is látható azon: Túrna fortissiina Nőmén Dornini. Stephanus Theö- kely de Késmárk Anno Saluitis 1628. Hanc renc- vari curavit.

Az igy átalakított vár fényes és valóban fejedelmi pompával telt napokat látott azután, Éppen százéves fordulója volt annak, hogy Késmárk Thököly-kézre került... az 1683-ik óv elején a kuruckiráiy úgy harci dicsőségének, mint családi boldogságának zenitfcjén állott. Az öregtorony ormán a Thökölyék egymás ellen karddal hadakozó négy oroszlános címerének lobogóját lengette a szellő annak jeléül, hogy a Nagyságos fejedelem itt mulatozik. De nem csak ő, liánom szépséges neje, Zrínyi Hona és 7 éve® mostoha fia, Rákóczi Ferenc is itt voltak vele. És az udvar. Az ő familiárisai, tanácsadói, jóbarátai. Gsáky István, Petheő László, Andrássy István. Dobay Mátyás, Eödönffy László, Révay Adóm és sokan még, mind ott sürögnek-forognak az árkádos folyosókon, & stuccomenyezete® vendégszobákban, a freskós és faragott márványiíapokkal dászitett, 200 ember befogadás-ára alkalmas ebédlőteremben.

Thököly Imre szerette a társaságot, mulató* ember volt. Könnyen tehette, hiszen a vígan- lakozásokhoz szükséges személyek és rekvizit-u- mok dúsan kéznél voltak mind. Házi zenekarán bán lö trombitás, 6 sípos, 4 hegedős, 2 dobos müvészkedett, amennyiben a fejedelem ie azon a nézeten volt, hogy:

—- Tor az, nem vendégség, ahol nem harsan muzsika és nem ropnak táncot 1

Badányi Ádám szakavatott vezetése alatt hót szakácsmester sikerkedett a 15—20 fogásból álló s még nem is ünnepi számba menő napi étkezés létrehozatalán, Eellem-esy János főpohárnok -tiszte volt, hogy Tokaj nedűjének kifogy- hatatlanságáról gondoskodjék. .Répásy Ándrátc lovászraesher és Floga János vadászmester keze;' alatt a .íovászoki. MÍajíárok, agárhordozók, darászok és peoérek egész légiója áldott a nyam- galászások s vadászatok idején a vendégek ren* • delkezésére. És mikor néhanapján bejelentette Péchy Gáspár, vagy Hindy György hopmester, hogy nincs vendég: ilyenkor őnagys.ága visszavonult családjával pihenésre az öregtorony el- soemeleti kis házába. Tágas szoba volt ez is, honnan elnézhette Thököly Imre a Tátra hőfödte ’ -csúcsait és hallhatta- a morénák morgását:

—- Emberek akarásai, országok sorsai, vezénylő szellemek dicsőségei — por vagytok. Mindezt hóval födi be a szél. De a szél ismét eláll, de a hó ismét elolvad ... majd valamikor. Ezt ti, föld férgei, nem értitek.

Eszébe vette-e Thököly Imre fejedelem az 6 dicsőségének ba-béraivai ős gazdagságának aranyaival telehintett utján a Tátra csúcsainak szavát? Akkor még aligha. De meg kellett értenie azt rövidesen, midőn a török •szövetségében csalódott, midőn hazájától örök bucsu-i Vett, midőn Galatában szivszorongva lest-e mostohafia üstökösed Hágának fénylő röppeué&eát,

' tárgyal na a bizottság, amelyet a német parlament a munkanélküliség problémájának megoldására kiküldött és amelynek az elnöke Braun, a porosz miniszterelnök. A lapok eddig sokat írtak a Gütermann-tervről, pro és kontra, mi a problémáról eddig nem nyilatkoztunk. ön az első újságíró, akinek egy Gliter mán n interjút ad ...

4c

Folytassam? Azt hiszem, a tarka virágcsokorból elég lesz ennyi is. Mindaz, amit elmondottam, két nap aratása egy újságíró szántóföldjén. Elég tarka aratás. Van benne tiszta búza, kender, de akad a termények között délszaki fa gyümölcse is, ízletes, használható valamennyi. Az ember kícsépli, megrostálja őket és kész a riport.

És ennek az én mostani írásomnak azokon kívül, amit elmeséltem benne, még egy érdekessége van. Az olvasó, aki reggeli kávéja, vagy délutáni kapucin érj© mellett kezébe veszi az újságot és elmélkedik a cikkek fölött, alkalmat talál arra, hogy megismerj©: a riporternek az élet hányfajta problémájával kell foglalkoznia huszonnégy órán belül, ha a sorsa ezt igy -hozza magával. Néha egy és Ugyanazon órában politikus, közgazdász, nemzetiségi szakértő és etnográfus. Csak akkor1 tökéletes, ha mindenhez ért. Csak akkor érdekes az írása, ha a saját koponyája a lexikon.

Hogy pedig nekem mennyire igazam vaut

mindabban, amit a cikkem végén elmondok, arra legjobb bizonyság ez az én mostani bö aratásom, a pösiyéni ^negyvannyolű ára,<«

....... : • ----: . - : -7 - .. ’ — ’

REG

ÉLÓ ROMOK dienes adorjAn