Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-17 / 112. (2629.) szám
1931 május 17, vasárnap. 9 Nők a nőkről AMIRŐL NEM BESZÉL A HANGOSFILM... Kedves Alfa! A ve Caesar! morituri te satu tant. Sál ve Kex Poétika. Szeretettel gratulálok legújabb diadalodhoz, hogy felfedezted az „ujarcu" nőt. Elaragadtaláso-ioban nem álthatom meg, hogy .pár szóban én is hozzászóljak soraidhoz, amelyben ezt a fel magasztalt uj csillagot ismerteted. Mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy azt hiszem — ebben a kérdésben Te nem ítélhetsz tárgyilagosain. Nem azért, mintha ismert tiszteleted és szimpátiád a nők iránt (persze ezt általánosságban értem) befolyásolhatná sazvaidat, hanem azért, mert te az említett nőd szemináriuméin — csak a vitát hallottad és magát a felolvasást nem. Mielőtt rátérnék a tárgyra, szeretném itt elmondani, hogy ón elismerem a sport és testedzés szükségességét a nőkre nézve is — és különösen is elismerem, hogy a hivatalokban görnyedő, tanulásban elfáradó úgynevezett „dolgozó'' nőnek fokozottabb mértékben szüksége van a iestgyakorlatokra. Ebből tehát kitűnik, hogy a prágai női sportszakosztály megalapítását nemcsak helyesnek tartom, de őszintén örülök is neki. Nem akarok arról hosszabban beszélni, hogy a háztartást vezető, kertet gondozó, iföldmivélő és általában fizikai munkát végező nőnél a sport létjogosultságát csak mint időtöltést és hasznot hajtő szórakozást ismerem el. Mindkét esetben, azonban csak addig, amiig a sport és testedzés a nőiesség és a női struktúra ellen nem vétkezik. Nagyon szerettem volna, ha te figyelmesen végighallgatod azt a bizonyos sj>ortelőadást és épp oly figyelmesen végighallgatod az utolsó orvosi szemináriumom felolvasott előadást a legkényesebb kérdésről, a prostitúcióról. Én nekem módomban volt összeha- sonlitást tenni a kettő között. Az orvostáji* hallgató oly finoman tárgyalta ezt a témát, kerülve — amennyire lehetséges persze — az erősebb kifejezéseket, olyan erkölcsi alapon beszélt például az önmegtartóztatás szükségességéről stb., hogy bármilyen szalonban előadhatta volna. Mig a sportelőadásban, minél kevesebb volt a sportról, és testedzésről. — annak lényegéről — majdnem az egészben azt tárgyalta, hogy mennyire szükséges a testedzés, a sport és a torna az anyaságra készülő nőnek. Már mint fiatal leány is, hogy edződik az anyaságra alkalmassá, hogy lesznek a sport által bizonyos orgánumok rugalmasabbak, ami a tágulás és összehúzódás tekintetében fontos, mennyivel könnyebb a test szépségét általa megszerezni és megtartani. És később is, az anyaságot megelőző áldott időszakban is, mennyire megköny- nyiti a már megszokott torma az anyáváváiást magát stb. Ezeket én is elismerem és a „dolgozó" nőre nézve fontosnak is tartom, bár az áldott időszak alatt a megszokott torna is lehet ártalmas — és ezért abban az időben a tornászás gyakorlását csak orvosi felügyelet mellett tartom megengedhetőnek. Nem is ez ellen van kifogásom, hanem az ellen, hogy ezeket s hasonló tényeket az előadónő olyan hangnemben, olyan kifejezéseket használva ismertette, ami esetleg egy orvostanhallgatón ő szájából orvosi előadáson tán elnézhető, de egy pedagógus, egy tanárnő ajkairól visszásán hat. De még visszásabbau hatott rám az, hogy a torna szükségességét azzal is demonstrálni akarta, hogy a torna s sport által felébred a nő szexuális érzése és hogy az a gyermek, kit kiskorától nem engednek el tornagyakoriatökra és sportra, áldozata a szüleinek. Erre a két dologra nézve megjegyzem: Hogy a gyermek önmagától is keresi az alkalmat a mozgásra, szaladgál, játszik. fára mászik és ez már maga is testedzés és alig hiszem, hogy ma már volna olyan szülő, ki gyermeke érd-okiét szem előtt tartva, ne tanítaná sportra, ne edzené higiéniára, ne gondoskodna szabad levegőről és szabad mozgásról számára, még akkor is, ha ezt a gyermek maga is nem kívánná. Ha ezt nem más gyermekekkel közösen végezteti, hanem saját felügyelete alatt, ezt bízvást rábízhatjuk a szülőre, a fontos csak az, hogy ne űzzön testkultuszt, hanem tomásztassa, edze meg a gyermeke lelkét is, ne csak testét. Hogy a sport a szexuális érzést felébresztené, vagy fejlesztené, azt nem hiszem, sőt (és éppen ebben látom a sportolás egyik legfontosabb és legszebb fontosságát) igenis lefokozza a szexualitást mindkét nemnél. Mert mint minden fizikai munka, a torna és sport többé- kevésbó fáradságot okoz és ezáltal üdítően bat a létekre is, de növeli a sportoló önfegyelni ezettségét is, amire pedig mindenkinek szüksége van az életben. Sokat lehetne erről írni, de tulajdonképp csak azért hozom fel, hogy a például felhozott szemináriumiéi jobban tájékoztatva légy és hogy azok a te hármas koronával koronázott „ujarcu" nőid, talán mégsem egészen alkalmasak arra, hogy a jövő generáció nevelését a kezükbe vegyék. Kétségbe kell vonnom, hogy azok a leányok, kik tanulnak, kik hiva- talnoknők akarnak lenni, kik a férjhezmenés, gyermekáldás esetén is azok akarnak maradni és gyermekeiket és háztartásuk, otthonuk gondozását fizetett alkalmazottakra készülnek bízni és ezzel aláássák a család, az otthon létjogosultságát, találnak-e és mikor alkalmat arra, hogy gyermekeikbe bele neKét hatalmas érdekcsoport korlátlan diktátora lett a világ hangosfilm piacának Az európai piac horribilis profitja a Tobis, a Klanglilsn és nr nf ipar zsákmánya - Amerikában még áll a harc a milliós hasznokért Ugyanez a helyzet Ausztriában, Franciaországban, Angliában, Olaszországban, az északi államokban stb. Az önálló vállalkozás alkonya A filmiparban történt átalakulás uj fejezetet nyitott a modern szórakoztatási iparban. Mig eddig a filmpiaoan tere volt az önálló vállalkozásnak, addig a technikai forradalom két uj urat szabadított korlátlan hatalommal a filmipiacra: az elektro-ipart és a nagybankokat. Ez ;a két hatalom a zseniális feltalálóknak az Becs, anájus 15. A néma film, ugylátszik, végleg letűnt ,a mozgók vetítővásznáról, bár tagadhatatlan, hogy a technika megváltoztatta az uj művészeti ágat: a filmet, még mielőtt a néma filmben rejlő lehetőségeket kimerítették volna. A néma filmtől a beszélő (filmig történt ugrás nagy művészi értékek el vesz lésével járt. Még vigasztalanabb a helyzet, ha 'mérlegre vetjük a bangó^filmgyártás első Iérmékéit, amelyek nivóttanságukkal és miivészi e tlens égüfck cl semmiképpen sem indokolják a nétnia film gyors és radikális detronizálását. Ma már világos, hogy a filmipar átváltása nem művészi elvek alapján történt és hogy a filmbrancsban beállott technikai forradalom elsősorban nem a közönség javát szolgálta, hanem a finánctőke malmára hajtotta a profitot. A nagyközönség, amely hetenként szorgalmasan odaadja obulusát a hangosfilm-produkció legújabb termékeinek „élvezetéért", legkevésbé sincs (tájékozva afelől, kiknek a zsebébe jut a világ ma már 'kétségtelenül, legnagyobb és legjövedelmezőbb szórakoztatási iparának bozadéka. Azt sem tudja a mozilátogató, hogy milyen hatalmak és érdekcsoportok diktátuma érvényesül a filmgyártásban s milyen izlésszempontokat erőszakolnak hallatlan raffinériával a nagyérdemű publikumra. Annál inkább tisztában vannak ezekkel a kulissza mögötti titk okkal a beavatottak , akiknek információi tettebben tik a leplet a nagy fi 1 mprodiucensek miühelyeiről egész organizációjukról. A némafilmről hangosfilmre való átváltás Amerikában, a filmipar vezető államában ma már teljesen végre van hajtva. Néma filmet egyáltalában nem gyártanak s a régi produkcióból csupán egy-két csúcsteljesítmény kerül a kölcsönzői forgalomba. Jelenleg több mint nyolcezer amerikai mozgó van felszerelve hangosfilm-apparátussal és már csak idő kérdése, hogy a legeldugottabb amerikai fészek mozijába is hangos- készülék kerüljön. A többi országokban egy-két évi késedelemmel kezdődött az átváltás, annál amerifcaiabb volt azonban a fejlődés tempója. A Németországban üzemiben levő 2106 rnozgósziníház hatvan percentje már átváltotta hangosfilmre üzemét s a legnagyobb német ffimproducensck, élükön az Ufával egy esztendő óta már csak hangosfilm előállításával foglalkoznak. rheumatikus betegségeknél (köszvény, csuz) elismerten kitűnő gyógyító hatású. Elsőrangú, emésztést elősegítő asztali víz. emberiség részére szánt ajándékai arra használta fel, hogy uj osztalék-plantázsokat teremtsen, amelyeknek jövedelmezősége sokkal nagyobb, mint azt bárki, is feltételezné. Az elektro-ipar hatalma arra épült, hogy a szabadalmak birtokában sem a felvevő, sem a. visszaadó-késziilékeket nem adja el örök áron, hanem hihetetlenül magas ö®z- s zegekért ki k öle sióm. Az elektro-ipar nem elégszik- meg a különben rendkívül jelentős termelési profittal, kezét ráteszi minden filmre, bárhol is állították azt elő. A hangosfilm-szalagnak minden háromszáz méteréért licencia ciánén ötszáz dollárt kap a társaság, amely az apparátust a felvételhez kölcsönadta. Ezenkívül a filmfelvétel minden napjáért 2—3000 schiliinget fizettet a felvevökésziilék tulajdonosa a film előál- litóival. A többit azután megteszik a ki- és beviteli, engedélyek. Ezek a feltétetek, melyek nélkül egyetlen hangosfilm, sem készülhet, benne foglaltatnak a német—amerikai, angol, francia, osztrák stb. érdekcsoportok között létrejött szerződésben, amely a szerződő feleknek monopol,jogot biztosit, a konkurrencia számára pedig lehetetlenné teszi, hogy behatoljon a hangosfiImgyártás exkluzív csarnokába. A nagybankok betörnek a piacra A filmtermelés és a fiiunkölcsömzés monopoljogának haszonélvezői a nagybankok, amelyek akkor nyertek vezető pozíciót, amikor az európai és tengerentúli mozgókban a némafilmet kiszorította a hangosfilm. Ez az átalakulás természetesen nem mehetett óriási tőkebefektetés nélkül, hiszen ezer és ezer mozgót kellett hangosfilmkészülékkel ellátni. Min thogy a reprodukáló készülékek át- kwültek osohszlovák koronába ezer mozgónak az átállítása 150—600 millió csehszlovák koronát igényel. Mé ifi™1] Vitó« >***«*" moag&anbfei- nak étele «* talaja fölött a ragvfiataok let- lek az urak. i. nagyarányú invesztíció, amelyet a hangosfilm bevezetése.követelt, alapjaiban is fonradalmositolta a filmipart. Az egyes országokban koncentrációs mozgalmak keletkeztek, amelyeknek következniényekép kisebb- nagyobb .moziérdekeltségek elhullottak, illetve függési viszonyba kerültek fiuanszirozóik- kal, minden országban egypár hatalmas konszern alakult, melyek állandóan tért hódítottak és^ a filmiparnak mind nagyobb terii- leteit hajtották igájukba. A filmipar és a mögötte ál Jé bankok a mozi mellett a színházakra és szórakozási ipar- és üzletágakra is kiterjesztették imperializmusukat, úgyhogy ma már központosított műmiitszervezetek akarata és politikája érvényesül úgyszólván Európa és Amerika egész szórakoztatási iparában. Koncentráció az egész vonalon Ami áll a filmgyártásra, ugyanaz vonatkozik magukra a mozgöszinházakra is. A hangosfilm bevezetése maga után vonta a kis, tőkegyenge mozgószinházak elhullását. A nagyvárosokban hovatovább nem fizetődnek ki az olyan mozgószinházak, amelyeknek befogadóképessége nyolcszáz ülőhelynél kisebb. A konszernek azt a célt tűzték maguk elé, Ihogy számos kis mozgószinház és más szórakoztatási üzem helyett különböző városrészekben nagy mozipalotákat, egybevont szórakozási etablissement-okat, létesitenek. Ezt gazdaságosabbnak találják, mert csekélyebb az üzemi költség és nagyobb a profit. véljék az oly szépen körülírt egyenrangúságot, a gyöngédség, az intellektust, a nőiesség s függetlenséget, a természetes függés mellett. Félek, ezekből a nőkből hiányzik, önmagukból is a gyöngédség, a nőiesség és a természetes függés érzése. Lehet, hogy nem is ők maguk az okai. Tán a gyermekszoba hiánya, túl elkényeztetés, vagy viszont elhanyagolás, hibás nevelés hiánya teszi, tehet, hogy más okozza, de hiányzik, pedig nőies, szemérmes, gyengéd, finom lélek nélkül, természetes függés érzete nélkül nem nő a nő és főleg nem az akkor, ha bármiért a világon le tud mondani az anyasága kiéléséről, a gyermeke közelségéről, a családról és az Otthonról. Bár úgy lenne, ahogy lé írod; én örülnék neki a legjobban. Ha a görög testszépség mellett a krisztusi szeretet örök szépsége és nemessége is érvényre jutna. És vigaszt.a Iga- lom is önömnagamaít, hogy ez csak a kiforratlan fiatalság meggondolatlansága, feltűnési, vagy Valakinek tetszeni akarás, ami az ilyen nyilatkozatokat belőlük kiváltja és ha majd eljön az idő, ha megérkezik a gyermek, mindent odaadnak, elhagynak érte és bevonulnak királynőként az Otthonba, a családba, gyermek lelkeket nevelni. Szép tenne ez így! Ó, én nagyon szeretem őket mind és éppen, mert szeretem őket, szeretném ha mind jobb tenne a jónál, igazán szép testben szép téteti:. Szeretném őket megkímélni a csalódásoktól, a kisiklásoktól és főleg az önön magukban való csalódásoktól. Én ismerek azonban ujarou magyar diáklányokat, itt az ujarcu mellé a .magyar jelzőt is hozzámerem tenni. Ezek igenis Eszmének élnek. Kik tanulnak ernyedetleu szorgalommal, küzdve, fáradva, sokszor éhezve is, ambícióval, Tart pour í‘art is, ha kell, kik az egésznapi fáradság után gyomrukon megtakarított fillérekből kézimunkát csinálnak bele az éjszakába, hogy az értük élő édesanyjuknak egy mosolyt csaljanak az ajkára megemlékezésükkel, akik mindig készek társnőiken, pajtásaikon segíteni, szivess'get tenni, ha fáradságukba is kerül. Akik elvégzik a kötelességüket Isten iránt épp úgy, mint felebarátjuk és önmaguk iránt is. Kik nem mások kárán, de önérzetesei! saját erejükből akarnak előbbre jutni. Kik nemcsak a tanulrnányokiban, tudón í ányokba 11 int ell ige n- sek, de l-elkük, szivük is az. Kik tornásznak, sportolnak és tisztán és higiénikusan élnek testben, létekben egyaránt. Kik függetlenek a férfitől, de arról álmodnak, hogy igenis függjenek attól, akiinek majd egyszer szivüket és kezüket odaadják — és hogy feltekinthessenek szivük választottjára mindég és mindenben. Dolgoznak, hogy hozomány hijján diplomát vigyenek az életközösségibe. Ezek, ha kell, fognak dolgozni tudni a férjük oldalán. Ezek azonban azt is tudják, hogy komolyba megy a játék és hogy mindenhez istentől kell kérni az erőt és a kegyelmet. És ezek mindig fognak tudni küzdeni, lemondani és dolgozni, mert nekik az első tesz az Otthon, a család és a gyermek. Lesznek anyák és feleségek, fele segítsége az ő választott emberüknek, ha kell a kenyérgondok megosztásában is. Az ilyen leány, ki fiatal, napsugaras lélek, ki modem, felelősségteljesen öntudatos és amellett nőies, igazán a fején hordja, azt a diadémot, amiről te Írtál — és amit én úgy, de úgy szeretnék minden magyar diáklány fején látni és tudni. Te pedig, kedves Alfa, ne neheztelj rám, hogy szavakba foglaltam (egyszer a sok alkalom közül) véleményemet, mit cikked olvasása belőlem kiváltott, de hiszem, hogy neked is az ilyen ujareu magyar lány az igazi ideálod, csak talán önmagadnak se akarod bevallani. Szeretettel köszönt Manóra. í A j SALVATOR FORRÁS
