Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-17 / 112. (2629.) szám
10 ^P!S©Jt7V^GfeAR-H'ímAK a8Ha™<l8gfllWBBMW 1931 mája* 17 vasárnap. Kézenfekvő, hogy a filmipariban történt, átalakulásnak rendkívüli társadalmi és kulturáA hatóságok nem szüntethetik be a cserkészcsapatok működését azzal, hogy nincsen alapszabályuk A Csehszlovákiai Cserkészszövetség és az országos hivatal közős döntése a szláv jamboree küszöbén — Néhány érdekes következtetés liis jelen tősége i s van. A némafilm korszakában számos producer s társaság vett részt a termelésben s a szabad verseny áldásait élvezte a nagyközönség is, mért a mozgósz-in- házak bő választékot és a válogatás lehetőségét biztosították a mozilátogatő közönség számára. A monopolizált hangosfilmipar nemsokára ott fog tartani, hogy semmilyen versenytárstól nem kelj majd félnie. A világpiacot felosztották és a nemzetközi szerződések úgy a bel-, mint a külföldi versenyt (ha ugyan a monopólium gyakorlása mellett egyáltalában még versenyről lehet, beszélni), a legapróbb pontokig szabályozták. A hangosfilmnek a konszernek vezetése alatt történt diadalmas bevonulása egyet jelentett egy uj diktatúra életbeléptetésével: a konszernek diktálnak a közönségnek. A diktátum körülbelül igy hangzik: „Vagy megnézed és meghallgatod azt a filmet, amit mi gyártunk, vagy — semmi- lyet.*14 Ilyen perspektívákat, nyit a hangosfilm monopol izálása. Könnyen átgondolhatjuk, milyen társadalmi hatalom és hatóerő rejlik ebben a diktátumban. A mozgó milliók és miilók szájú ára egyetlen forrása a kulturális szórakozásnak. Egyetlen formája a művészi befolyásnak is. És most az átalakulás következtében a filmgyártás és a film játszás egynéhány pénzmágnás kezeibe jutott, akik teljhatalommal intézik az egész filmipar -sorsát. Uj világhatalom keletkezett — a monopolizált hangosfilm. Szabadalmi háborúm át — a „párisi békéig“ A hangosfilmre való átváltással egyidejűleg a patentek amerikai, németországi, franciaországi és angliai tulajdonosai között ádáz háború keletkezett, amely éveken át az eszközökben nem válogató kegyetlenséggel és ingni mat lansággal folyt. A szemben álló konszernek országaikat vám sorompókkal védték a versenytárs készülékei és hangosfilmei ellen, Még emlékezhetünk az első amerikai hangosfilmek berlini és prágai sorsára, a hatósági intézkedésekre, a tüntetésekre és ellen tűn tetősekre, A hosszú háborúnak 1930. júliusában a Parisban kötött hangosülra-béke vetett véget, ameöy a szembenálló érdekeltségek szabadalom körüli hadakozását befejezte és az egész földkerekségét a hangosíilmipar mögött álló elektro-töke szabad prédájává tette. A párisi „ békeszerzödés“-t amerikai részről a Western Electric és a Rádió Corporation írták alá. A két konszern mögött tudvalévőén a General Elektric és a Westing-House konszern áll. Európai részről a szerződő felek a német Tobis, a német-holland Küchenmeister csoport, valamint a két Elektro-konszern, Siemens et Halkse és az A. E. G. voltak. A világnak ez a két hatalmas érdekcsoportja felosztotta a földgolyó egész hangosfilm piacát. Térképünk igy fest: Német monopóftorüleíek: Németország, Ausztria, Magyarország, Danzig, Svájc, Csehszlovákia, Hollandia, HolGand-India, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Jugoszlávia. Románia és Bulgária. Amerikai raonopolterületek: Az Egyesült Államok, az amerikai gyarmatok és protektorátusok, Canada, Uj-Funland, Ausztrália, Uj-Zéland és a Szovjetköztársaság. Franciaország, Olaszország és Anglia csatlakoztak ugyan a párisi paktumhoz, de ezek az országok Amerikához és Németországhoz viszonyítva az exportban csak egészen jelentéktelen percentben vannak érdekelve. Az angol hangosfilm Délamerikában az amerikai befolyás ellen küzd, a francia film főképpen a roihán országokban és gyarmatokban keres piacot. Éppen ezért ezek között az országok között és a másik oldalról az Egyesült Államok és Németország között a piac felosztására nézve nincsenek pontosan körülhatárolt területek és előírások. A párisi fümbéke alapölve az egyenjogúság és a kölcsönösség, vagyis, hogy a forgalomba került hangos filmeket a szerződő felek területein játszhatták akár amerikai, akár német reprodukáló készülékeken. Hogy a két párisi szerződő fél közül melyik csinálta a jobbik üzletet, azt most még nehéz felbecsülni. Nem jártak rosszul az amerikaiak, akik óriási egynyelvű területet kaptak monopóliumba., viszont a német fii mpro dúc misek sem panaszkodhatnak, mert. az ö monopolterületeiken is nagyobbrészt boldogulni tudnak németnyelvű filmekkel. Más Szempontból a német filmérdekel teég nagy előhalad ást. tett a múlthoz képest, mert a néma film korszakában a német piacon is Hollywood volt a legfőbb ütő- ikártya. A hangos film s a párisi paktum véget, vetett ennek a helyzetnek. A második paténtháboru Alighogy a szembenálló filmha/talmasságok a párisi békét megkötötték, Németországban 47, Elektroipar egy belső patentháborut Uezr dett, amelynek céija az volt, hogy eleve megfojtson minden konkurrenciát, amely Siemensék és az A. E. G, köreit zavarni merészkedne. A K láng film 0. m. b. H.. ^patent, tulajdonosa, pöröket indított és ma :is azonnal pört indít minden olyan vállalkozó ellen, aki hangos film.Nóhány héttel ezelőtt, erőteljesebben kezdtünk foglalkozni a szlovenszkói magyar cserkészcsapatok sanyarú helyzetével s megállapítottuk, hogy az alsóbb hatóságok örök gyanakvása lehetetlenné teszi a Baden Powell elképzelése szerint való igaz cserkészni unkát. Megírtuk, hogy a kitűnő cserkészcsapatok munkája akadályozva van, éppen akkor, amikor a szövetség meghívta magyar alosztályát is a prágai szláv cserkésztáborra, a jamböree-ra. A csapatok nagyrésze hatóság? utón fel van függesztve, a .tanárparanesnokokban felettes hatóságaik sokszor nem bíznak meg úgy, mint pedagógusokban illenék s a szövetség maga is elhanyagolja magyar csapatait Cikkünkkel párhuzamosan fiaikért aggódó pozsonyi szülők is szót. emeltek a. kitagadott magyar cserkészek ügye mellett g el voltunk szánva, rá, hogy mi, öreg cserkészek, a. szülőkkel karöltve nyújtjuk be panaszunkat a londoni nemzetközi cserkészirodánál, a Buckingham Palacs Roadon, Mr. Martin titkárhoz, hogy az egyenesen Baden Powellnek referáljon. Nagy megnyugvásunkra történt, hogy a, prágai Svaz bebizonyította, cserkészdolgokban nem kicsinyes g örömmel adhatunk hirt egy fontos döntésről, mely az országos hivatallal törtétit megállapodás folytán jött létre. A megállapodás szerint, — melynek szövegét, minden szlovenszkói cserkészcsapat, minden nemzetiségű cserkészparancsnok, minden köz igazgatási hatóság megkapta. — a politikai hatóságoknak nincs illetékességük beszüntetni a csapatok működését tekintve, hogy ekkor egyenesen a Svaz illetékességét érintenék, már pedig a Svaz országos testület s egyetlen alapszabálya van, mely általános és minden egyes csapatra, vonatkozó. Megszűnik tehát a cserkészcsapatoknak alapszabály-kálváriája, igy elsősorban az ipol yági cserkészcsapat működhet azonnal. A cserkészcsapatok nem külön egy esületek, közli a körözvény, — csupán nevelési célú tagjai a Sváz-nek, amely egyedül felelős a hivataloknak a csapatok működéséért Az egyes egyesületek vagyona a szövetség vagyonához tartozik, igy azt külön lefoglalni nem lehet.. Ez a szakasz viszont a rimaszombati esetre1 vonatkozik, ahol a csapat ezer koronáját lefog-, lalták, holott azt akkor is csak. a, Svaz bírhatja! & A fenti értesítésből több érdekes következtetést vonhatunk le. Az első az, hogy a prágai szövetség megértő, nem túlzó soviniszta s egyként igyek isk elbánni a cserkésztestvérekkel, ha azoknak bája támad. A különös csak az, hogy éppen a szláv jamboree előtt teszi ezt, holott a dolog már: debuisset pridera, Váz jóval előbb is jöhetett volna! De természeted-is panaszunk akkor, amikészülékeket akar gyártani. A por jogcíme: szabadalomsértés és a mai német jogviszonyokból és judikaturából következik, hogy ezekben a pörökben mindig Siemensék és az A. E. G. maradnak győztesek. Igaz, hogy ma még mintegy kétszáz német színházban „illegális" készülékekeit. játszanak, de már csak idők kérdése, hogy ezek a készülékek. eltűnjenek és tulajdonosaik alávessék magukat a német konszern diktátumának. Németországban és Ausztriában a hangos filmpiac hatalmi viszonyai teljésen tisztázottaknak tekinthetők. Másképp áll a helyzet Amerikában. ahol több érdekcsoport, első helyén a General Electric és a Western Electric heves küzdelmet folytatnak « ott még csak útban vannak, ahhoz, hogy a Parisban kapott monopoljogot tüzen-vizen, törvényen és bírói ítéleteken, át az amerikai piacokon is érvényesítsék. A Tobis és a Klangfilm Hogy teljesen tiszta képet adhassunk a német fihpüzlet viszonyairól, .ismertetnünk kell a két film társas ág: a Tobis és a Klangfilm közötti kapcsolatot. A Tobist a hollandiai Kü- chenme isten-konszern kontrollálja, de végeredményben az A. E. G. és a Siemens befolyása érvényesül. A Tobis és'a Klangfilm szerződést kötöttek, amelyben körülhatárolták kölcsönösen az -egymás tevékenységi köret. A szerződés ér leimében a Tobisnak nem szabad többé hangos filmkészüléket gyártania. Ezt a funkciót a Klangfilm sajátította ki magának, inig a Tobis a filmek előállításából és a licenciaüzletekből nyeri hasznát. A szerződés következtében csupán 250 Tofois- ■készliléket állítottak elő, melyeket a német moz- góezinházszindikátus részére rezerválták. Ellenező Igá Itatáské p'pen a Klangfilm jogot nyert bat nyolc hangos film gyártására. Hogy ez a. két monopoltártáság milyen bxutelikor bármennyire is szeretnének a rimaszombati, vagy az ipolysági, vagy galátitai, vagy rozsnyói, vagy kassai fiuk menni a szláv nagytáborra, ha egyszer a hatóságok úgy találták, hogy a cserkészcsapatok működése gyanús ... Ismerjük Svojsik Antalnak, a, cserkészek fejének gondol- kozásmódját s tudjuk, hogy ö helytáll a. cserkészekért is, azonban AH kezei mégsem olyan hosszúak, hogy elérhetnének az alsóbb hatóságok túlbuzgó referenseikhez is, akik nem nevelésnek, hanem politikai célnak és érdemszerzési alkalomnak veszik a cserkészetet! Ha egy cserkészcsapatot azért, mert két kis fiú, két gimnaistza, ablakot ver be egy mélabus őszi testén, beszüntethetnek, akkor a fent? határozat alapján nemcsak a cserkészcsapatot, hanem a Svaz-t is sérelem érte s ezen az analógián egy panamista képviselő miatt be kellene csukni az egész parlamentet! A rimaszombati csapat két fiú bűne miatt, akik régen megbünhodtek már, -— (az egyik egész Sárospatakig ment, hogy iskolát találjon, a másik nem is tanul tovább, hanem a villanygyárban szerelő lett), a gyanú minden pergőtüzét keresztülszenvedte. anélkül, hogy akár a tantestület, akár a testvércsapat segítségére eleteti volna és igyekezett volna reha- büitálíatrd a csapatot! A rimaszombati csapat ma sincs rehabilitálva s igy ez a Sváz-t is éri közvetve! Ezek a fiuk nem mehetnek Prágába, mert úgy találták az illetékesek, hogy két kis gimnazista ablakhevérésé az ottani cserkészet szellemét tükrözi vissza s mint külön alapszabállyal \ biró testületet, az iskolai hatóságok megkerülésével, beszüntették. S az iskolái hatóságnak ez ellen egy szava sem volt! Az ipolyságiak is azért, nem működhetnek, mert nincs külön alapszabályuk! Az országos hivatal döntése automatikusan visszahelyezi a csapatot jogaiba, csak meg kell indítani az akciót s íudtul kell adni az illetékeseknek, hogy a magyar cserkészet is tisztán és kizárólag nevelési célzatú, abba politikát belekeverni, enyhén szólva, a dolognak teljes nem ismerése, Hogy ne fájna a magyar diáknak az, hogy szlovák cserkész testvérei ugyanannak a gimnáziumnak párhuzamos tagozatában kirándulásra mehetnek, tábort építhetnek, ő meg nem mehet, mért magyar cserkész s mint, ilyen, gyanús!! A döntésnek az a része, amely azt mondja, hogy a csapatok vagyona egyszersmind a Svaz vagyona is, megfordítható és egyúttal azt Is jelenti, hogy a szövetség közös vagyonából minden csapatnak is jut! Há a Sváz egyetlen, közös egyesület, mély-ben a magyar csapatok is egyenjogú, kedves testvérek, akkor a vagyoni egyenjogúság alapján a magyar cserkészek is igényt tarthatnak sok befizetett tagdijukból a segélyezésre és abból jiwbiihbb '.*qwFfiiiriiJg^l»UBg.wea«MH. 1UW- nutignaHPír^ i iif TWiWtfinninviffiHK.vi'f san gyakorolja hatalmát, az abból is kitűnik, hogy" a Tobis mindent megtész a német filmgyártás mennyiségi redukálása érdekében. Vigyáz arra, hogy ne veszítse el a különböző .fikütátsaeágok fölötti ellenőrzési jogát és egyszerűen megtagadja a fölvevőkészülékek rendelkezésre bocsátását, elzár bizonyos filmtár- saságokat a filmgyártás lehetősége elől. Csak így magyarázható az a. groteszk helyzet, hogy német filmproducensek kénytelenek német színészekkel együtt külföldre menni és ott előállítani német filmeket. Eényözériti őket erre a Tobis, amelynek üzleti érdeké, hogy minél kevesebb néniét bangóé, filmet állítsanak elő s ezáltal az egyes, filmeket minél gyümöesözőbben kiaknázhassák. A filmipar monopol jogot élvez és ennek megfelelően a profitja i-s horribilis. Hogy milyen há 1-latlamll nagy összegek folynak a hangos filmiparból az elektroipar kasszáiba, azt egyebeken kívül a Warner Bros amerikai konszern mérlege is mutatja. Az "átváltás évében a társaság tiszta nyeresége kétmillió dollárról 17.3 millió dollárra szökkent. De a német Tobis és Klangfilm profitja i« fantasztikusan nagy. A fümproíiticensek minden fölvételi nap után 25Ó0 márkát fizetnek, ezenkívül a Tobisnak 5 százalék jár a film összbevétele után és ráadásul forgalmi provízióra is igényt tart. Ha egy filmet félmillió márka költséggel állítanak elő, abból a Tobis inam -kevesebbet, mint 250.000 márkát kap részesedésként -a kezeibe. Tálán nem is lehet rossznéven venni a filmpro- düceMsektől, ha ilyen terhek súlya alatt nyögve, a Tobisnak járó szolgáltatásokat a publikumra igyekeznek áthárítani. De vegyük kezünkbe a. ceruzát és számoljunk tovább. Ha föltesszük, hogy Németországban 1930-ban száz hangos filmet, állítottak elő 50 lüijiió márka költséggel, akkor a Tobis és a Klangfilm részesedését 20 ...30 a sok igazoltatás! díjból juthatna bízvást valami a magyar titkár reprezentációs költségeire és kiadásaira is, hisz egyéb funkcionáriusok remélhetőleg kapnak is, megérdemelt, munkájukért némi tiszteletdijat! A magyar cserkészek társadalmi utón igyekszenek annyi pénzt összehozni, amennyi szűkösen elég a szláv nagytáborra Prágában e bizony, ez a pénz nem sok, noba a fiuk rászolgálnak a, támogatásra, mert jól akarnak működni a cserkészbecsület érdekében, (Legalább minden öregcserkész küldhetné a magyar cserkészek jamboreé-dijára néhány koronát!!) A Svaz újabb működéséből szívesen látjuk, hogy objektív igyekszik lenni a magyar cserkészekkel is, de természetesen, nem láthat be a magy ar vidék problémájába. Mi, öreg cserkészek az egyenlő, testvéri elbánást kérjük fiatalabb testvéreink számára, mert a szövetség van a csapatért s nem a csapatok a szövetségért. A szövetségnek soha. nem szabad cserbenhagyni a csapatokat, mint tette az utóbbi néhány évben. Nemcsak a szláv jamboree közeledte kell, hogy jóindulatát megmutatni alkalom mutatkozzék, hanem minden időben s mindenképpen elvárja minden csapat és parancsnok, hogy a szövetség helytáll a csapatokért s nem hagyja őket egyedül, mint mondani szokás: a víz ben! Egy eredményünk mindenesetre van: alsóbbfoku hatóságok nem kérhetik számon a csapatoktól, van-e alapszabálya, vagy nincs! A cserkészcsapatok automatikusan működhetnek s el is" várjuk, hogy az ipolysági munka, meginduljon. Második eredmény az lesz, ha a magyar titkár intézkedéseit respektálni fogják Prágában is. Harmadik eredmény, ha segélyt kapnak az egyenlő elbánás elve alapján a. magyar cserkészek is, akár a szövetségtől, akár az iskolaügyi minisztériumtól, mely csak az imént nyújtott a szláv jamboree-ra nagyobb összeget. Legnagyobb eredmény pedig az lesz, ha az illetékesek kételkedés nélkül elhiszik a cserkészcsapatok s parancsnokaik jószándékát, ha elhiszik, hogy a magyar fiuk lovagok, jó cserkésztesívérek s tisztán és kizáróan csakis nevelési célzatú cserkészcsapatokat alakítanak! Beszéltem parancsnokokkal, azok egyértelműieg hangoztatták lojalitásukat s azt a szándékukat, hogy a cserkészeket a jó állampolgárság szellemében kívánják nevelni. Ez van a kanderstegi egyezményben, ez a cserkész-tízparancsolatban, ennek alapján áll, vagy dől a szlovenszkói magyar cserkészet s vájjon ki akarná ezt elgáncsolni? Testvéri ezeretetet, bizalmat, segítséget úgy a hatóságok, mint a Svüz részéről a. mag37ar anyanyelvű cserkészeknek is! Szombathy Viktor. i millió márkában állapíthatjuk meg. A filmiparban történt átalakulás., amelyet I nagy vonalaiban vázoltunk, majdnem teljés egészében a. kulisszák mögött ment. végbe. A nagyközönségnek minderről semmit sem volt szabad megtudnia, csak egy joga volt, hogy az uj találmányit a hangos filmet hódolattal üdvözölje és meg' csodálja. Így volt ez Európában. Amerikában az itala.- kulás és a. hangos filmipar kifejlődése aránytá- tanul viharosabb volt. A csehszlovákiai származású Fox esete klasszikus példája, annak, hogyan használ föl és értékesít a .nagytőke zse-- niális találmányokat. Erről és a hangos filmipar más kulisszatitkairól legközelebb írunk._______ — A Magyar Néplap uj köntösben. Az országos íreresz'ényezocialista párt központi hivatalos lapja,, a Magyar Néplap képes toppá alakult át. A láp olvasói bizonyára örömmel veszik tudomásul, hogy legújabb szánra hét eredeb képeit közöl a legaktuálisabb eseményekről. A szerkesztőség ezentúl minden egyes szám tartalmát gazdag képanyaggal egészíti ki, amely nyomon kíséri a legújabb eseményeket. és színes tájékoztatót nyújt az olvasóknak a politika, tudomány és művészet különböző dolgairól. A keresztény nemzeti öntudat e harcos orgánumának szerkesztősége a kisebbségi, politika megnyilatkozásaim kívül az iparosok, mezőgazdák és munkások számára külön rovatot, vezet, amelyekben átandóan ezeket a társadalmi osztályokat éníeíkiliő közlemények jelennék meg. Méltán váltott ki nagy Pöfllbümést Neumann Tibor dr.-nak „Pozsony iák a tjjjzvoinaillban Dublin és I vnngorod előtt" óimra szenzációs regénye, amelyet eredeti harctéri nap lé jegyzetei nyomán- irt a szerző. A hetenként megjelenő újság igaz barátja a mezőgazdának, iparosnak, kereskedőnek, munkásnak és az intelligencia is megtalálja benne az őt érdeklő közleményeket. A tartalom élénkítését szolgáló áldozatok ellenére is a lap előfizetési ára vátitózúttomul 48 korona egy évre. A kiadóhivatal ciáné: BratiSlava-Po'zsony, Kertéez-ucoa 1. c
