Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-17 / 112. (2629.) szám

1931 május 17, vasárnap. 8 MCM——BBWB—BWBWWMM—————IHmigaM Érthető tehát, hogy a rádiológusok mindon igyekezetükkel azon vannak, hogy ezt a ve­szedelmes betegséget leküzdjék. A jövő nemzedéknek már nem lesz oka a rákiét léim náe. OetröM öt éve folytatja kísérleteit s ötévi munkájának .volt ez a szenzációé bejelenrtée az eredménye. Rákellenes szérum mint oltóanyag A joacMmetaM rádáiológuskongresszus nagy eseménye azonban egy másik fiatal tudós, Va­nysek Ferenc dr. prágai egyetemi magántanár 'jelentése volt. Vanysek dr. a Bajeedow-kórnaJk rádiummal való kéz elésével tette ismertté a ne­vét, most pedig meglepte a tudósokat azzal, hogy sikerült neki olyan szérumot készítenie, mely a szerveze­tet rákikai szemben ellentállóképessé teszi. Ez a szérum egy olyan folyadék, melynek min­den köbcentiméternyi mennyisége egy tized miliourie rádiumomanációfc tartalmaz. Vanysek dr. Bhrlich és Stoklaea professzo­rok ama megáll api tárnából indult 'ki, hogy a rák iránti hajlam és a rák közvetlen oka egyes emberek májának és lépének csökkent- értéküségóben van. Ezt a csökken tér téktlséget kellett tehát kikü­szöbölni, illetve a máj és a lép értékét kellett Séták a kiállításon Irta: HUNGARICUS VIATOR szed, mint a tuberkulózis, sőt Csehszlová­kiában tafilán még több ember pusztul el évente rákban, mint tuberkulózisban. A rákkutatók teljes csöndben, a nyilvános­ság kizárásával folytatják munkájukat. A rá­dium úgyszólván az egyetlen fegyver a ke­zükben s ezzel a fegyverrel győzték le az el­lenfelet. Ma már a rák föltétlenül kigyógyit- ható, ha idejekorán ismerik föl. A rádium romboló sugarai egyszerűen megsemmisítik, megölik annak baktériumait <3s szétrombol­ják a rákos képződményeket. Természetesen elbanyagólt rákon .még a rádium sem tud so­kat segíteni. Mindenesetre nincsen olyan el­hanyagolt rák, melynél a romboló folyamatot ne lehetne befolyásolni, vagy legalább is föl- tarfóztafni. A rák gyógyítása terén két olyan szenzációs közlés történt Jőnekimsthalban, mely az egész világon minden bizonnyal óriási feltűnést fog kelteni s amelyről első­nek a Prágai Magyar Hirlap számolhat be ol- vasóinak. A méhrák hatvanöt száza­léha gyógyítható A rák egyik legsúlyosabb és egyben leg­gyakoribb fajtája az anyaméhrák. Ennek a betegségnek a diagnózisa is a legnehezebb s a kezelése is nagy nehézségekbe ütközik. A méhrákkal párisi és stockholmi specialisták hosszú idő óta intenzive foglalkoznak s rá­diumkezeléssel sikerült annyit elérniük, hogy aa esetek negyvenkét százalékát kigyógyi- tották. Osfröil Antal dr. prágai egyetemi tanár, a cseh szülészeti klinika vezetője, most bejelen­tette, hogy a méhrák gyógyításának száza­lékszámát sikerült negyvenkettőről hatvan­ötre fölemelnie a egyben közölte azt a módszert, melyet a rák- therápiában a méhrák kezelése során alkalma*. Ostríil professzor módszere a következő: A megbetegedett méhben belülről egy fivegfiolát helyeznek el, melyben rádium van. Ugyanakkor kívülről röntgensugarakat bo­csátanak a beteg testrészre és a hasüregben lévő, úgynevezett perimetronba rádióaktiv fémemulziót fecskendeznek. Ez a-z a módszer, melynek alapiján a gyógyít­ható esetek százalék szánná t több, mint másfél­szer akkorára sikerült a prágai tudósnak emel­W3t3L/GT?iZ- IgMWIW.VWBMWUMWIOTBaCTMWWBWWBWMMMBBWBWBBWWIWWCT Bugsch villa Bugsch vilié SCHREEBBSS PSKS8Ó Tátra Lonanlc Tatranská Lcmnica A magas Tátrában az egyedüli megbízható szigorúan orthodox kóser konyha. A Magas Tátra legszebb pontján. Elő és utószezónban 10% kedvezmény. SCHREIBER Mór bérlő Bolya Lajos: ÉGŐ HIDAK* Ropogva égnek mögöttem a hidak, én gyújtottam fel ókét Uj földön állok és zsebredugott kézzel, leblggyedt seájjal nézem a h arapózé lángokat. Még visszafuthatnék. A lángsövény között még nyitva egy sziik ösvény mindegyik hídon. A hajam megégne, iga*, ruhámat letépnék a lángok, de átjutnék. A hajam kinőne, megfürösztönének tejjben-vajban, színes ruhába öltöztetnének féltő kezek és díszes kastélyban én kapnám a toronyszobát. De nem megyek! Nem megyek vissza! Konokul szítom a tüzet, mert meguntam a féléletet, nem bírom a bámulást, a hambaságot, nem bírom a halálszagot, a temetőket, gyűlölöm a koldulókai és a koldusokat, rozzant viskókat, piszkot házak, uccák, lelkek fenekén, mert nyílt a homlokom, a szemem, a szivem, mert a szám iga* és iga® a lelkem, mert szeretem a tiszta utakat, a hitet, a bizó vágyat, mert akarom aa életet fenékig, mert Izmaim vannak és roppant feszüléseim és kötésem a végtelennel. Ezért állnak égő hidak mögöttem, ezért nem futok vissza nyílt lángösvény közölt, ezért indulok keményen uj világ felé, amit ón teremtek —• magamnak. ■ ANYÁM* Szeretett, csókolt, airt, virrasztóit, dajkált., szoptatott, remegett, tizenkétszer szült és majdnem annyiszor temetett h akik maradtunk a megvajudottak közül, messze vagyunk tőle. Könnyet, csókot, tejet, vért, testet osztott ősi bőkezűséggel s most, hogy az alkony száll feléje, egyedül maradt, fia néha visszaszállok hozzá mit vigyek neki? Mit adhat a gyümölcs a fának? Yíhar'-odorta hajó mit viliét vE-zn a partnak? Vihart vagy roncs magát. * A w/tző most. megjeleni „Erő" clmü vers- könyvéiből mutatvány, % Páris, május. Szégyellem, de bevallom: három órával le­késtem a kiállítás ünnepié® megnyitását. Még pe­dig saját hibámból. Vagyié mégis a „reisefiebe- r esőknek14 van igazuk, hogy félórával vonatin- dulá® előtt sietnek az állomásra, s — jobb várni, mint lekésni, — unalmasan, de biztosan célhoz érnek. Hiába, nem bírtam elszakadni a tengertől. Egy nappal előbb kellett volna visszatérnem. Korzika után Nizza tartott vissza,, olyan bolond- szép napfény omlott az angolok promenádjára, hogy annyi fáradságot sem vettem, hogy alapo­san megnézzem a menetrendet e olyan gyorsvo­natra ültem, mely 15 óra helyett 23 óra alatt mászott Nizzától Párisig. Pedig Ventimiglia— Páris-express volt a hivatalos neve, miért volt mégis nyolc órával több időre szüksége, hogy Párisba repítsen, örök titok marad. — Miért nem néztem a menetrendben az érke­zési időt is? — köszönöm a kedves tanácsot, máskor követni fogom, ezúttal azonban reggel kilenc helyett délután ötkor értem Párisba, a ki­állítást pedig délután háromkor nyitotta meg Doumergue köztársasági elnök ur. Párisi lakásom íróasztalán várt, s szemembe röhögött a finom elefántceontpapirra nyomott ékes meghívó: Le Maréchal de Francé, Commissalre Général de l’Exposition Coloniale Internationale de Pa­ris, votis prle de lui fairé l’honneur d'assister á la Cérémonie solenelle d’Inauguration de I’Exposi- tlon pár M. le Président de la Républlque, le Mercredi 6. Mai. (44 éve, 1887. május 6-án égett le Eperjes) 1931. á 15 heures, au Musée des Co- lonies (Aveneu Daumesnil). Dolgozószobám falára fogom kiszögezni a kárbaveszett meghívót, s föléje Írom: Vigyázz, ha jön a vonat! Hiába vágom taxiba magam, hat­nál előbb úgy sem értem volna ki a Bois de Vin- cennes-be, addigra szétszéledt a parádés pnbli- pum, a kiállítást pedig lesz még alkalmam ele­get látni. Egyet sajnálok a megnyitási komédiából: pompásan megjátszotta szerepét a Köztársasági Elnök, ö, a hatalmas Franciaország államfője ceremóniáé tisztelettel hajlott meg elsőnek a gyarmatosított Indo-Kina annamita Császárja előtt: — Adjátok meg a Császárnak, ami a Cszá- száré-, — egy ki® elnöki pukkedli nem kerül pénzbe, mérhetlen kincseivel fizet érte Francia- országnak Indo-Kina. A többi, — hosszú lére eresztett szokásos szó­noklatok, rak étás fecsegés, — úgyis egy kapta­fára megy, akár előre megcsináltam volna ma­gam is, — generálszósz, bármiféle ünnepségre ráöntlhetik, színház — színház, — bókolás, baj- longás, virágos szavak.-Gr A legszebb festmény alaptónusa is azonban mázolás, fi a mázolásra kerül mégis a remekmű. Voilá! — megnyílt a kiállítás, — kész a re­mekmű! Azaz dehogy is. kész. Hol vagyunk még a Balatontól! Akkora kapácsolás, izgés-mozgás, ládák, pálmák. <= gerendák cipelésc ma is, mintha kirakó vásárra készülne a város. Itt-ott magaslik csak ki egy-egy kész chef-d’ouevre. Dé ez aztán igazán remekmű. Minapában Angkor templomát jártam be tetőtől talpig, illetve alapiától fel egé­szen a csúcsig, ahol már csak régi isteneik ta­nyáznak, s ahová a mezítelen hívők falnak má­szó meredek lépcsőn csúszva kúsztak fölfelé. A mai nap a. belgáké. Belga-Kongó gyarmat­palotáját avatja Franciaország Marsai Íja. Ha, már az elsőt lekéstiik, ezt a színházat mé­giscsak megnézzük. a szervezetben fokozni. A rádiumkutatóik meg­állapították, hogy a rádium-emanáciának kitett emberi, állati és növényi szervezet külső beha­tásokkal és ingerekkel szemben nagyobb ellanit- álló képességet fejt ki, mint a rendes szervezet. Vanysek dr. tehát preventív kezelésnek tette ikd a rák szempontjából olyan nagyon fontos májat és lépet. Kísérleteit tengeri nyulakon végezte. Szé­rumát tengeri nyulak bőre alá fecskendezte, azután fülüket kátránnyal ecsetelte. (Tudva­lévő, ha bizonyos testrészt huzamosan és rendszeresen kátránnyal izgatunk, akkor azon a testrészen rák képződik.) Ugyanakkor pedig olyan tengeri nyulak fülét is ecsetelte, melyeket előzetesen nem oltott be szérumá­val. Az eredmény meglepő volt: a beoltott nyulak egészségesek maradtak, mig a töb­biek rákot kaptak s rövidesen elpusztultak tőle. Vanysek dr. fölfedezésének megbecsülhe­tetlen jelenitősége van. Ma még nem tudhatni, széruma miként hat az emberi szervezetre s meddig tart a rák ellen immunizáló hatás, de annyi bizonyos, ha beválik, akikor az egész rákprobléma meg­szűntnek tekinthető s a Jövő nemzedéknek nem lesz oka többet félni a ráktól, m>ert ahogyan ma himlő ellen beoltják az újszü­löttet, úgy fogják a jövőben rák ellen beoltaná a gyermekeket s az emberiség legalább egy nagy csapástól fog megszabadulná. Ternyei László. J A hivatalos Franciaország, 8 a teljes nemzet­közi diplomácia vonult fel. 8 ez jelent valamit- Számban is, súlyban is, jól szabott zsakettekben 6 finom cilinderekben is. Páris ma a diplomata intrikák centruma, minden külképviselet Páris- ban dolgozik a legnagyobb személyzettel. Min­den kiállításnál érdekesebb látvány igy együtt­látni valamennyit egyszerre. Finom diplomata fe­jek, pompás megjelenések, ám közöttük néhány szörnyen degenerált arc. Közvigasztalásul mon­dom, régente, — a világháborúnak keresztelt nagy felvonás előtt ez utóbbiak sokkal nagyobb számarányban szerepeltek a diplomácia egén, s joggal állíthatom, hogy Magyarországot szelle­mileg válogatott elite-társaság képviseli ma kül­földön, s ezek az itt-ott még szétszórtan látható külföldi operette-figurák inkább csak érték nél­küli mintákul g elrettentő például szolgálnak, hogy valamikor ilyenek is tartozhattak közé­jük, ilyen figurák is képviselhettek nemzeteket, népeket. Óriás család ilyen diplomáciai testület. Kész­letekben vagy egészben, — különösen igy tom­boló szezónban, — naponta találkoznak. Regge­lik, ebédek, kisebb-nagyobb fogadások, bridge- teák, jótékonycélu ünnepségek, no és hong- dhamp, Auteuil g a többi versenyek, golfdélutá­nok, Concours-Hippique-k, a nagy Opera zene- szenzációi, s a kis külvárosi színházak cochoné- riái egy-egy alkalom, hogy találkozzék, megbá­mulja egymás toilettejét, s persze szellemességét is ez az igen nagy, s mégis válogatottan szük- körü társaság, melynek épp úgy megvannak a maga sznobbjai g tapadó parazitái, mint a leg­kisebb vidéki városka parodisztikus „hotvolé- jának“ is. A díszletek, a méretek, a figurák változnak, csupán, ha kényelmes páholyból, látócsövei fi­gyeljük őket, — száz színházi esténél szórakoz­tatóbb a dolog. Ám ha komolyan fogjuk fel, minden ilyen al­kalomnál tanulni való is akad. Itt van például a mai kiállitási délután. Soha életemben nem jutottam volna hozzá, hogy Belgium gyarmatvilágát, különösen a jelen­tősen érdekes Kongót alaposabban is megismer­jem. Mit tudott az ember Kongóról? — Igaz, álmainkat neon zavarta e nemtudós, de azért — ugye bár — e kis sötét afrikai séta se árt, kivált, ha a magyarázó maga a belga nagykövet. Kiállitási palotájuk megnyitásának ceremó­niák® fecsegései befejeztével a termek megtekin­tésére indult az illusztris társaság. Miniszterek, nagykövetele, a belga miniszterelnök Jaspar, s a társaság élén a kiállítás rendezőbizottságának el­nöke, Franciaország Marsallja, az öreg, gyengél­kedő, ősz generális Lyautey. Megsajnáltam. Mint torta tetejére rózsát, a rég nyugalomba vonult, nyugalom után vágyó, meg­tört egészségű marsallt helyezték a, kolóniáiig kiállítás élére, s szegény öreg most nollens-vol- lens, végig kell csinálnia az összes ceremóniát és komédiát. Örökösen ugyanazok a frázisok: Franciaország nagy kultumissziója, nemzetek kibékitése, örök béke megteremtése, törhetetlen hűség régi szö­vetségeseivel szemben (no és a többiek ...?), kö­zösen átélt nagy-nagy szenvedések, a világkrizis enyhítését célzó közös intézkedéseik — szóval: husinesee is businesse. Mennyivel jobb szeretne már a marsall déli partok napsütötte védett kis szögletébe vonulni, ® nem is olyan csekély nyug­dijára támaszkodva, csendben, s tűrhető kénye­lemben morzsolni le élete hátravaló napjait. Szerencsétlensége a díszes marsalli cím. Erre szüksége van. — másoknak. Vele pedig elhite­tik, hogy kötelessége magas elmét, magas üzle­tek elifiiggönyözésére, a nemzet, rendelkezésére bocsátania- Pedig haszna sincs a dologból, ne­Mielőtt keztyű mm Summiharísnya melltartó szfisésietét beszerezné, tekintse meg sazelas választékú raktá­runkat és tffizfitUSn mes Olcsó Arainkröl! BLUMBERG KoSice, Hlavná <FÖ) u. 89 Telel. 360 Fiók: Spisská Nová Vés. „Pro Rata“ tagoknak 6 havi hitel! M csak a reprezentáláesal járó testi fáradság jut. Téremről-teremre cipelték itt is, minden rész­lete® magyarázatot, meghallgatnia, s már csak il­lemből olykor-olykor kérdeznie, okosnak látszó megjegyzéseket is kellett tennie, öt hónapon ke­resztül más-más formában, lényegben azonban mindig ugyanúgy. Miután először hallottam, en­gem azonban nagyon érdekelt. Mintha csak de facto végigutaztam volna Afrikát A modern technika ezer eszközének igénybevételével oly tökéletesen megépített diorámákat állítanak a néző szemei elé, hogy a helyszínén se tanulmá­nyozhatnék alaposabban Kongo-Afrikát. S mel­lette mindjárt az összes vonatkozó adatok. & A függetlenné lett Belgium első királya, L Lipót saját privát vagyonából vásárolta Kongót, s rengeteg pénzt ölt bele. Fia H. Lipót 1865,-tŐÍ 1909-ig továbbfejlesztette, s végezetül a nemzet­nek ajándékozta az értékes afrikai gyarmatot Nem szeretnék unalmassá válni, s igy csak né­hány érdekesebb adatot sorolok fel Kongó fejlő­désének történetéből. Kongó 9150 kilométer távolságnyira fekszik anyaországától-, Belgiumtól. Anvers és Boma kö­zött 16 nap a hajóút. Hogy mekkora lehet e bel­ga gyarmat területi kiterjedése, nem négyzetki­lométerekben, hanem a beutazására szükséges időtartammal igyekszem kimutatni. Tehát: a legfontosabb kongói kikötőbe, Bo- mába való érkezés után két, illetve három féle közlekedési utón juthatnak el az utasok Kongó legtermékenyebb s legkulturáltabb tartományá­nak, Katangá-nak fővárosába, Élisabetbville-be, Repülőgépen öt nap a legrövidebb ut. Ha ellen­ben a Kongó nagy folyamain rendszeresített ha­jó- és ezzel kombinált vasúti közlekedés idejét számítjuk; Kongó nyugati határától, a bómai ki­kötőtől, a gyarmat legszélsőbb keleti határán I r ® I m e $ ü; a s e dS é s» Kérje a esizi jód bróm gyógy­víz otthoni használati utasítását. Csizfürdő. fekvő Élisabethville városig telje® 15 napig tart az ut. Ebből 11 nap hajóút, s négy nap gyorsvo­nat. Egész Európát végigutazhatjuk négy nap alatt. Éz Kongó, összes vasúthálózata 2435 ki­lométer. Repülőgépen, különféle irányban, 4010 kilométernyi utat bonyolíthatnak le. S ha mind­ehhez a hajózható folyókat s autobuszközlekedé- si lehetőségeket is hozzávesszük, némi fogalmat nyerhetünk mivé fejlesztették a. belgák Kongók S ez minden gazdagságuknak alapja, kincses- kamrája. Hol lenne Belgium a világ eme egyik legértékesebb gyarmata nélkül? Kiállitási főpavilonjának nagy körtermében hat hatalmas diorámaszerü körképben mutatják be Kongó legérdekesebb tájait.. Legimponálóbb a ,,Le Coeur de l’Afrique Centrale: le Lac Kivu et les Volcans Virunga Mfumbiro" cimü körkép, melyen a szó szoros értelmében Afrika szivébe látunk. Elől legelésző nyájak, exótikus állatok, benuszülötek tanyái, a csodaszép fekvésű Kivu- tava- s a háttérben 3000—4500 méterig emelke­dő hegycsúcsok között füstölgő vulkánok. Egy másik körképen elefántvadászatot, egy harmadikon a belga orvosokat leprás betegeik között, egy negyediken az Albert királyról elne­vezett kongói nemzeti parkot, az ötödiken Leó- poldville városát, a hatodikon Elisabethville-t láthatjuk. Hiszen rendkívül érdekes, fölöttébb tanulságos mindezt, végignézni, végigtanulmányozui először.. De visszatérve a szegény marsallra, hányszor kell mindezt neki októberig végigsétálnia, elma­gyarázhatni és elmagyaráznia. Az egyik terein közepére óriás elefántcsont- agyarakból állítottak össze hegyet. Csodálhatnók-e, ha végezetül könyökén nő ki szegény marsallnak a sok elefántagyar?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom