Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-03 / 101. (2618.) szám

3901 májú 8 vasárnap. U>I«CU AA\oVaI5.-H I RüAB Bnlaiwjö Stílfa a szlovák néppárt lejáratása után az Sntsdafra söradó ni szlovák nemzedéktől varja az átfogó szlovenszkói patrióta-politikát Beszélgetés a volt sárost főispánnal a szloveoszkéi magyar kisebbség küzdelmeiről — A szigorú realitás mezején maradni, de vaskövetkezetességge! karatéira a törvényben biztosított jogokat — A szlovák autonémista politika csődje — A kisebbségi fiatalságnak meg kell találnia a középutat A kerssztényszodaiista pírt egyik legsúlyosabb kefetsziovenszkói egyénisége a P. M. H. missziójáról néz, Jsecmény szávai tud leaujttani a kicsinyes divergenciák,ra ,s pairainosolóan mutat oda a kohézió a célozó erejére. Amikor évekkel ez- elöti két pár tűnik viszáll y k odás okká 1 gyöngí­tett© egymást, Bujánoivics Gyula volt egyike azoknak, akik a tegeihatározottaiWb formá­ban kívánták a megbékélést és az össze­fogást. Emelkedett, birtos Ítéletül politikus, aki­nek vélemény ■ t - megnyilatkozása kieebib- ségi politikánk fejlődésére mindig hélyeeJbi- ióleg és megtör mékenyitőieg hatott. Mát nyilatkozata is refiek törvénnyel világítja át oentimmbain Alid problémáink lég lényegét s olyan megállapításokig és prognózisokig Jut el, amelyeknek igazságai elöl senki nyitott- srseimil ember el nem zárkózlhatik. Különö­sen a szlovák-magyar közeledés, az autonó­mia kérdéséiben tett nyilatkozata olyan pro­videnciára mutat, amely majdan a história távlatában is értékes tamiuságtétel marad. Bujamovios Gyulának a legszélesebb köz­vélemény figyelmére érdemes, nagyjelentő­ségű nyilatkozatát aláibb adjuk: — Mint tapasztalt régi politikus milyen föl­ismerésekre és megállapítás okra jutott kisebb­ig! életünk tisenháromesatendös eredménye­képpen? — Ami dón a békeszerződések ditkMtxwai ex öaszeomlott világot ujjrarendezték és a wiisoci i ontok, a népek önrendelkezési jo­gának te je* meffiőaésévelí milliókat csatol­tak el eddigi hazájuktól és nemzetüktől, mintha mégis bizonyos nyugtalanságot érez­tek volna él leókilameretiOik megnyúgtebá- a&m bevették a békediktátur] o kfoa a kisebb­ségek; védelmét, melyeit ta osztozkodó üüa- roolk, a *gyftaSk“ «a$U ftíiaiptörrényeílcbe is he^belyefctek. A békedikíát’umok, melyek! egyoMaluan csakis a győzők érdekéit szoügállíáik, a le­győzőiteknek juttatott minimális jogokat sem biztoéitották, ezek paszta fikciók maradtak, hiszen a nagy sóhivat alnák, melyet népszö­vetségnek neveztek el, semmiféle szankció nem áll rendelkezésére, még akikor sem, ha akarna is segíteni, de nem is akarhat, mert kötelező határozatot osaik egyhangúan hoz­hat-, ami természetesen ki van zárva. — Magyar kisebbségi poütikáhk tehetetle­nül nehéz feladat előtt állott, ment egyrészt egy egész hatalmi apparátussal került szembe, másrészt pedig egész sajtőkoncert gáncsolta és bagatellizálta ügyét, egészen odáig, hogy « világgal azt a fikciót akarta elhitetni, mintha itt a magyar kisebbségnek ideális lenne a dolga és jogos igényeit száz szá­zalékig honorálták volna. Ilyen belső atmoszféra és abszolút e d- ményteleoség mellett a magyar kiseb -oég nem tehetett egyebet, mint hogy a béke­szerződésekre és az alaptörvényekre hivat­kozzék, de az ezekkel járó kötelezettségeik betartását a kormányzat mindig beliigynek jelentet­te ki és azok megszegését a külfölddel szemben egyszerűen tagadásba vette. Negyvenmillió? elégedetlen kisebbség a konszolidáció útjában — Azt is tudták a vezetők, hogy az egye­düli fóruma, hová panaszaikkal fordulhat­nak, a népszövetség.. A. népszövetség pedig mai szervezetében, még ha akarna is, sem tehetne semmit és igy ezek a panaszok, ha nem kerülnek egyenesen a pnoirikosárba, legfeljebb az illető állam !vr arányának adatnak ki véleményezés vég t. Az ügy igazságába vetett törhetetlen hit­től, esüggedést nem ismerő kitartással, Óriási türelemmel és mérséklettel kellett folyton ég folyton hangoztatni és követel­ni nőm a kedvezményeket, csak az állam alaptörvényeiben. Mzt oltott jogainkat, hogy ezek lassan-üaisisian a civilizált népek köztudatába jussanak, a nemzetek itélö- wsék© elé kerüljenek és hogy a világ köz­véleménye tudatára ébredjen annak a v©- goéilyniek, melyet a* Európában élé negy­ven millió < iégedetle® kisebbség jelenít, amely elkeseredés mindéin térem oiyany- nytira szükséges konszolidálásának ina a legmagy óbb alk&dál ya. Tizeokétéves kisebbségi politikánk nagy ered mén ye,képpé n üdvözlöm, hogy hoestzu, szívós küzdelem után a világ közvélomiéinyQ ma már fölfigyel, egyszerű tagadásba-vevé- sekkel manővrirozná ma már nem lehet a a Msebheégi kérdés világpolitikai jelentő­séget nyert. Nem déiibábüzés, hanem vaskCvetkezetessóe — Miben móltóztatik látni a kteebbaégi po­litika legaktuálisabb szlovenszkói feladatait? — Törhetetlen kitartással folytatni a megkezdett muníká’t. Az erőkét egy esi térni és mindent elkerülni, ami sorainkban egyenetlenséget kelthetne, ügy minit ed­dig. le Ikiism erettes em teljesíteni állampol­gári kötelességünket. Számítva a viszo­nyokkal a szigorú realitás mezején ma­radni, nem hajszolni délibáb okát, die vi­szont vasköve tkezo tes s éggel ragaszkodva követelni a nekünk törvényben biztosított jogokat, ezekről semmilyen szirénhangok­ra vagy tál leneséként le nem mondaná, mert ezek minket megilletnék és egy nép vagy n em rét csak azokat a jogokat veszti el véglegesen, melyekről önként mond le. Az őslakosság frontját a csalódott szlovák ifjúság fogja kiépíteni — Ml • vélemény* • sclovik-oiA&rar kSuk- óé* kérdéséről é* műnek tulajdonit ja **t, hegy nem sikerült eddig M&mottevő eredményt el­érni, dacéra annak, hogy a nép aa éadekek avo. noMágit felismerte? Mit tartana szükségesnek, hogy a köwdedé* valóra váljék? — Kezdettől jogivá ax volt a nézetem, hogy as uj All'íinMilakTilatiboin speciálisan Striovemsaíklóta, a szlovák hegemónia elisme­rése aneülett, elkertUhetetlenül szükséges «z egész ős­lakosság összefogása. Én ennek a nézetemnek mindemkor kiteje- aést is adtam. A kHkrd«tályo«odiás alapjának a volt szlovák néppártot tekintettem, moly a szlovákság legértékesebb, mórt önzetlen, idealista tömegeit egyesített© és amely tö­meg kitörő lelkesedéssel tömörült a szlovák autonómiát mint a szlovákság boldogulásá­nak nélkülözhetetlen föltételét hiirdotő és azé t éveken át küzdő, aszal magát elvá- lasziihatatilanuil azonosító Hlinika körül- Hlimka volt a szlovákság megtestesítője, a szlovák nép Ideálja. A sors nagy történelmi hivaláis elé Állította. Az ő hivatása lett volna az uj álHamialaku- latban a sízloiválkság méltó boldogulását biz­tosítani és ebben a működésében számítha­tott volna az egész őslakosság támogatására. A politikus, aki mögött sav szép lóvó áll — No, a sors tévedett. A történelmi ese­mények küzdelmeiben Hiinba megméretett és könnyűnek talál­tatott. Az ideál összeomlott. Lelkes tábora kiáb­rándult és ideáljában csalódottan most már a realitást keresi a legtöbbet Ígérők között. A pártnak lassú, de biztos szétzüllés lesz a sorsa. A puszta demagógia és gyülölethirdőlés nem bizonyult építő tényezőnek. Nem lehet elszomoritóbb egy vezérre és pártra nézve, mint ha azt kell látnia, hogy a centralista pártok, melyek előtt még nemrég oly nagy tekintélye volt, elérvén céljukat, a teljes le­járatást ma már számba sem veszik, szóba sem állnak vele. Ma már az a német köz­mondás illik Hlimfcára: „Hat eine schöne Zukunft h'nter ste(h.“ Hlinkának és pártijának est & aarjnáűlatoe összeomlását, politikai csődjét nagy veszte­ségnek tartom az egész őslakosságra, mert ez legmiéílíányosajbíb igényeinek és puszta ogzieKtenciájáinak biztosítását is kitolja és efllhlalásastjja. A vezértelen szlovákság — A szlovák nép tragédiája, hogy a nagy történelmi átalakulásban nem taláöft meg­felelő vezérekre. Azok, akik ilyenekkül fölléptek, vagy telje­sen behódoltak a morvóin tulí szelleminek vagy gyönge, minden magasabb politikai látókört és koncepciót nélkülöző báboknak bizonyul­tak, kiket apró egyéni szempontok ée szub­jektív érzelmek vezetnek. Vesér, ki a szlovákság magasabb, távolab­bi céljaival azonosítaná magát és azokért következetesen ktízdene, nincs. A csalódott tömeg pedig vagy behódol a pil­lanatnyi opportunizmus nyújtotta kedvezmé­nyeknek, vagy mindenből kiábrándulva az oldott kéve szomorú képét nyújtja és leg­alább húsz politikai párt útvesztőjébe® ke­resi ha már nem ideális, de legalább anyagi érdekeinek biztosítását. Hotel Continental Budapesl VII, | Dohány ucca 42 SS Legmodernebb berendezés. Olcsó árak. — Szlovén szkó egész őslakosságának, tehát a vezetésre hivatott szlovákságnak i« Jeiene sivár, jövője nem biztató. Osak egy általános összefogás segíthetne, de ma nincs kivel összefogni. A szlovákság mai vezetőivel ez sajnos ki van zárva. A nagy koncentráció, melynek élén a szlovákság állana és mi, többi nemzetiség, értékes segédhadak gyanánt szerepelnénk, ma lehetetlen. Nem azért, mert a szlovákság és a többi nemzetiség tömegei között nem lenne meg erre a hajlandóság, hiszen ezek békésen éltek együtt évszázadokon át és a mostani közös nyomorúság még közelebb hozta őket egymáshoz, de most a szlovák­ság mai vezérei szubjektív gátlása következ­tében erre alkalma illanok. A szlovák fiatalság meglepetéssel fog szolgálni — És m összefogásnak mégis létre kell jönnie. Erre a primitiy exisztenciális kér­dések fogják a lakosságot rákényszeríteni. Ma még nem látom, hogy a szlovákságot ka fogja erre az útra rávezetni, de a talaj föltét­lenül érik e mozgalom számára. Talán éppen olyan oldatról fog megindulni, mely meglepetés lesz mindenkinek. Értem ezalatt az uj szlovák 'generációt, mely felcsigázott reményekkel indult neki pályá­jának, végzi tanulmányait es most a legszo- morubb valóságra ébredt. Ez a fiatalság ugyan egyoldalúan elfogult nevelésben ré­szesül, abban a mentalitásban, hogy boldog lehet, hogy a felszabadítás csak a testvére­ket szolgálhatja és az őslakosság többi nem­zetiségei mind ellenségek, de a való élet realitásai, a puszta tények és * rendelkezésre Allé összehasonlitások tanul­ságai meg fogják győzni helyzete tnfedori- tásáról és helyzete reménytelenségéről. Le­het-e keserűbb a szlovák Ifjúságra, nem is szólva Európa minta-mestohagyermekérőí, a ruszinokról, mint a cseheknek a külföld ©153ti hangoztatott az az érvelése, hogy azért kénytelenek ítuszmszkót és Szloven- azkót eseh hivatalnokokkal elárasztani, mert nincsen kellő számú és képzettségű szlovák és ruszin tisztviselő? Ezt a döntő érvet hangoztatják még most, ti­zenhárom év múltán ás, midőn már egy egész uj generálói ót neveltek föl­— Erről as oldalról kell egy uj akciónak megindulni Mj a szlovák ifjúságnak ezt az öntudaira-öb- redősét nem siettethetjük. Ennek magától kell kialakulnia, megérnie. A súlyos gazda­sági helyzet ezt a megérést úgyis sietteti. De ha egyszer a szlovák ifjúság ma még is­meretlen uj vezérek alatt mégis arra a meg­győződésre ébred, hogy csakis az egész ős­lakosság összefogása mentheti meg a szlo­vákokat is, a testvéri közeledést őszinte jó­akarattal, teljes bizalommal, minden hátsó gondolat nélkül kell fogadni é« a szlovák hegemónia, de a teljes egyenjogúság alap­ján kelül az őslakosfrontot kiépíteni. A fiatalság fellépése uj erők csataserha jelentkezéséi Jelenti — A kisebbségi fiatalság megmozdvV. ?áról, Oáky Mihály akciójáról mit tart? — A természet örök törvénye, hogy az öre­geiket a fiatalok váltsák fel. Az emberi ter­mészettel pedig együtt jár, hogy az öregek sa­—-Ha fáj a feje és szédül, ha teltséget, bél­izgalmat, gyomorégést, oldalszurást, mellszo­rulást és szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „Ferenc József" keserüvizet. Gyomor- és bélszakorvosok bizonyítják, hogy a Fe­renc József viz remek természetalkolta has­hajtó. A Ferenc József keserüviz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben. ját élet tapasztalataik alapján uj, még ki nem próbáit eszmékért nem hajlandók a múlt minden tradícióját feladni, addig a fiatalság, kivált, ha a jelen oly sivár, mint ma, elégsé­ges kritika nélkül is beléveti magát az uj eszmék illúzióiba. A higgadt öregség é>s & még kellő tapasztalatokat nélkülöző fiatal­ságnak ez a természetes antagonizmusa fo­lyik a világ teremtés© óta és kell, hogy es a bét erő kölcsöuSeen befolyá­solja és kiegészítse egymást. Amilyen hiba lenne az öregeik részéről a múlt intézmé­nyeihez való csökönyös ragaszkodás, épp olyan veszélyes lehet egy egész nép sorsá­ra nézve a szakítás & múlt minden nemes fcradiciójával s uj, az emberi természettel homlokegyenest ellenkező elméletek kriti kanélküli elfogadása és erőltetése. Elrettentő példa erre a mai Oroszország. — Sajnálattal látom, hogy a mai fiatalság nagy részénél túlnyomóan az anyagi érdok dominál és a nobüo officinái érzés© kihalni látszik. örömmel látom és fogadom az ifjúság olyan megmozdulását, mely — hiszen az ő jövő A kisebbségi politika szénkefése Uszfailu, április vége. Bujámavics Gyula, a volt sárosi főispán és már a régi békoid/őkíbein országgyűlési kép­viselő, nem tartozik az elvonult öreg politi­kusok közé, mert ma is alktiv uósüos© a ki- sehbs'égi életnek, egyik legsúlyosabb vezető egyénisége Keletszlovenszkón az országos kereszténysKocialisit'a pártnak s egyike azok­nak a keveseknek, akik a gazdasági építő miuinkiáiban csorbítatlan férfienergiával és kétirőMkétr© való imiumkaáldozattal állnak a po'szitijukoiu. Méltó fia Bujjamovi.es Sándornak, a niagy agrárpoli íiíknsmak, az Omg© egykori elnökének, aki a magyar agrdlkiulltuna kor- É®emü intézményének kiépítésében mulha- . tatijam érdetmeket szerzett. A sái’osi. magya/r^ág, amely a súlyos idők megpróbál tatásaiban fokozott vitalitást és derék helytállást mutatott föl, ma Bujamo- vics Gyailát vallja vezérlésnek. És méltán. Mert ez a tiszta látású, puritán politikus messze mindem pártelfogultságtól mindig csak a nagy nemzeti érdekekre és célokra. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom