Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-03 / 101. (2618.) szám

Vérszegény gyermekek igyák a Csizi-vizet, Csizfürdő VAJÚDNAK A HEGYEK (Szakértelem a Mihi-ügyhen) Irtat KARINTHY FRIGYES jéröl van — ennek kialakulásában és meg­alapozásában magának részt kíván. Az ircisk tíÉíaísssás- teljesítése — Szivemből sajnálom a mai fiatalságot* melynek múltja, jelene sivár és jövője bi­zonytalan, De viszont a mai öregek jelen és tizenhatévnyi múltja talán még szomorúbb. Hiszen legtöbbje a háború által egy élet munkájának eredményét vesztette el, g. há­ború családtagjai részéről fájdalmas áldoza­tokat követelt és a most felnőtt és öntudat- raébredt fiatalok fölnevelésének és tanításá­nak gondjai is rájanehezedtek. Az élet tragé­diája bizonyára az öregekben is megérlelte azt a meggyőződést, hogy sok mindennel, amit a múltban érinthetet­len szentségnek tartottak, a mai viszonyok­kal számítva szakitaniok, illetve azt ujra- formálniok kell, hiszen uj viliág tárul elé- btik. Itt, Szlovenszkón, a nagy felfordulás után, épp ezek a inai öregek voltak hivatva men­teni a romokból a még menthetőt, és senki sem tehet nékik szemrehányást, mintha ebbeli kötelességüknek nem tettek volna eíUeget. Hiszen, hogy itt még egyálta­lán vagyunk, ez nagyrészt az 6 érdemük. A közémi megtalálása — örömmel üdvözöljük a munkára jelent­kező fiatalságot, hiszen ©z az erők megnöve­kedését jelenti. Az erők egyesítése, tömörítése a cél és minden elkerüütendő, ami az erők szétfor- gácsolására vezetne. A fiatalság fellépésében uj erők csalásodba való jelentkezését látom és fel sem tétele­zem róluk, hogy a már kipróbált hadsorok megbontását céloznák. Minden katona pá­lyáját lent kezdi és sóikat kell tanulnia, ta­pasztalnia, míg generális lesz belőle. — Nagy és nehéz Áldozatot vállalnak azok, kik az ifjuság vezetésére vállalkoznak. A fia­talság elsősorban elhelyezkedést, jövője biz­tosítását várja. Micsoda csekély lehetőségek állanak ma ezirányban rendelkezésre. E té­ren váltó joga* reményeikbe® csalódva ée hangzatos frázisok áltél elíkébítva mások oly kilengésekre hajlandók, melyek már beiblzo nyitották, hogy rombolni tudnak, de építeni nem. Eltalálni ezt a középutat, amely számit a modern haladás követelményeivel, de eze­ket mintegy megnemesiti a múlt tradí­cióiban nyilvánvaló legszebb emberi tulaj­donságokká!: ©i a nagy ée nehéz feladat és aki ily Irányiban működik és képes ve­zetni a fiatalságot, az nagy érdemeket sze­rez és méltán számiühat az öregek elismeré­sére. Pro domo Bujanovics Gyula ezekben szövegezie meg mondanivalóit a nagy nyilvánosság számára. A további beszélgetés során kitérjeszkedtünk még kisebbségi életünk számos problémájára n teljes nyíltsággal fölvetettem a Prágai Ma­gyar Hírlap kérdését is, amelyet a legutóbbi Időben az országos keresztény szó cáalista párt keletszlovenszkói orgánuma részéről különös­nek tetsző megszó lások és gáncsoskodások érték. Távol áll tőlem, hogy elösmerő kriti­kát forszírozzak, de ebben az áldatlan s sze­rencsére igen szűk helyre lokalizálható at­moszférában elsősorban az érdekel, hogy mi a keletszlovonszkói keresztén ^szocialista párt egyik legsúlyosabb egyéniségének a tartóz­kodásnélküli, őszinte véleménye. Bujanovics Gyula a következő választ adta: — (ismerem a nehézségeket, amelyek között a Prágai Magyar Hírlap misézióját végzi ée csak örömömnek adhatok kifeje­zést, hogy ilyen lap áll rendelkezésünkre, amefliy szószólója minden igaz magyar ér­deknek s a magyar egység fenntartásának és ápolásának is igen jó szolgálatokat tesz. A Prágai Magyar Hírlap, amely a kisebb­ségi eszmét önzetlenül, teljes következetes­séggel és tisztán az itteni magyarság ere­jére támaszkodva szolgálja, ofilyan nívóra emelkedett, hogy fölveszi a versenyt min­den más nagy lappal s hatalmas olvasókö­zönségének nemcsak politikai, de kultur- jgényeit is kielégíti. Ebben az áldásos és értékes munkájában — jól fölfogott érde­künk, hogy támogassuk, innék a hivatott helyről jött fölmentvény- nek a birtokában nyugodt lolkiismerettol hagytam el Keletsalóvenszkót. DZURÁNYI LÁSZLÓ. Budapest, 1931 május 2. Este cédulát kaptam, hogy tizenegyre ott kelj lennem a tárgyaláson, ahol mint szak­értőt fognak kihallgatni, felperes kívánságára. Hogy ki & felperes és miről kell szakértek ez- nem és mit tárgyalnak, ez nem volt feltüntet­ve az idézésen, ami egyrészt nyugtalanított, másrészt hizelgett hiúságomnak — a törvény­szék nyilván megbízik polihisztor!, a tudo­mány és művészet minden ágára kiterjedő szakértelmemben, számit rá, hogy bármilyen kérdés kerüli terítékre, én helyemen leszek és megbirkózom vele. Viszont az Is lehet, hogy vigyáznak rám, mint szakértelemmel gyanúsítottra, nehogy módomban legyen, a peranyag ismeretében, más szakértőkkel tár­gyalni, akik befolyásolhatnak. Csak semmi összebeszélés, titkos jelek, — szakértelmem megvizsgálása céljából a törvényszék úgy jár el, minit a szóbeli érettségin történt, közvetle­nül felelés előtt, szegény Gárdos szívesen sú­gott volna, de ha én se tudtam, hogy mi lesz a kérdés. Reggel mindenesetre átfutottam néhány könyvet, Spinosa Tracta tusát, Spencer szinte­tikus politikáját, bekukkantottam Carlyle Hte- kwy of Frenedh Revolution-ába, gyanús lévén, hogy közvetlenül a spanyol forradalom kitö­rése után idéztek be, mit lehet tudni, hátha ez az Alfonz pörölte be valamelyik magyarorszá­gi kliensét, aki most nem. akar fizetni, tekin­tettel az eseményekre. Persze, ahogy ilyenkor történni srokott, ép­pen azt a könyvet nem ütöttem fel, ami hasz­nos lehetett volna: Brehra nagy állattanát, az alsórendii emlősök kötetét. Dehát honnan sejthettem, hogy természetrajzi ügyekben kell dönteni a magas bíróságnak — Kürtén Péter­re gondoltam ugyan futólag, hogy talán Pes­ten la csinált valami dieznóságot ée ebben a kérdésben folyékonyan wákértette-m volna, de tudtommal a népszerű Rémet még nem dolgozta fel a szántén népszerű Brém. * Iftppen kezdődik a tárgyalás, mikor megér­kezem, kissé drukkolva. Kiderül, hogy immár a harmadik ebben a perben, áje első kettőn nem tudtak megálla­podni, asért kellett asakértő. EDőaeör a p*r- kőlíaégek ügyében merül fel vita — ugylá- tom, három-négyszáz pengő felé tartanak már, egyik se enged, abban a reményben, hogy úgyis a másik veszti el a pert, hadd fizessen. A bíró megengedi, hogy jelen legyek a igy, félórái feszült figyelés után, végre kialakult előttem, teljes pompájában, a tragédia, ami történt. A* történt, kérem, hogy felperes, kitűnő bu­dapesti ügyvéd, barátjával elment egy nagy moziba, végignézte az előadást, aztán bement a pénztárba és visszakérte a jegy árát, azzal a megokol ássál, hogy a hirdetett Miki-egér néven közismert trükkifilm’et nem pergették, holott ő azért ment a moziba, mert ő nagyon szereti Mikit. Az igazgatóság kijelentette, hogy a Jegyárát nem adja vissza, mert először is Miki nem is volt olyan határozottan hirdetve, másodszor, ha csak azért jött felperes, miért nézte végig az előadást, mikor tudvalevő, hogy Mikit az ele­jén szokták játszani, amire viszont felperes harmadik beadványában megjegyzi, hogy ő ezt nem köteles tudni s ha tudta volna is, ez nem bizonyítható, mivel a mozik játéksor­ré ndje nem volt feltüntetve a címlapon s így ő, legalábbis elvben, vagyis, a ténykörülmé­nyek szempontjából, jogosan hihette, az utolsó percig, hogy Mikit játszani fogják, amire vi­szont alperes negyedik beadványában ötszáz- kileneven lappéldány és szinlap mellékelése kapcsán óhajtja bizonyítani, hogy a sorrend, ha nem is számszerűen, de mindenesetre terv­szerűen, igenis, jelzés tárgyát képezte, amit egyébként a berendelt tanuk is gazolnak. * Mindezt azért mondom el ilyen röviden és vázlatosan, visszaélve az olvasó ájult érdeklő­désével és szávdobogtató izgalmával, meri mint említettem, a nagy pernek eaek a kérdé­sei mindösszie a már említett ténykörülmé­nyekre vonatkoznak a nem érintik a lénye­get, az elvi szempontot, ami sorsdöntő és per­döntő jelentőséggel bír ebben az ügyben. Ezeket a szempontokat úgy alperes, mint fel­peres, legújabb, a jelen tárgyalást előkészítő beadványában sorakoztatta fel és itt kezdődik az én szerepem. Rövid szünet után, miköziben titokzatos jegyzékeik, suttogások, aktaá&pozgatások es­nek úgy a bíróság, valamint a felek, azok ügyvédei és tanul részéről, a teremben csend van, csak a gépírókig asszony kopog egyhan­gúan — hirtelen felkapja fejét a bíró és ne­vemen szélit. Előlépek. Torkomat köszörülöm és lesütöm a szemem. Még átvillan rajtam, hogy az al­gebrát nem néztem meg és izé, hol az a Gár- dos . . . aztán újabb meglepetés következik. A biró felszólít, hogy tegyem a kezem a szi­vemre. És hogy mondjam utána. S még mielőtt magamra eszmélhettem vol­na, vagy a kellő áhítat, az önmagambapillan- tás ünnepélyes és ihletett munkáját elvégez­hette volna lelkiismeretem, már mondom is. utána, szivemre tett kézzel, hogy én, ez és ez (saját nevemet kell mondani, roppant kényel­metlen) esküszöm az élő Istenre, hogy min­den tudásom és tudomásom szerint való igaz és őszinte nézetemet és véleményemet fo­gom elmondani a feltett kérdésekre, ebben a . . . bogy is mondjam, ebben a Mi'kí-dolog­bam. Egészem kimerülve fejezem be &x esküi Legalább leülhetnék, de senki se kináj hely­ijei. Az esküvőm után se voltam igy megijed­ve. Legszívesebben cinoogni szeretnék, mint maga a kedves Miki, akirről most szakértenetn kell, csak még nem tudom, milyen irányban. Hamarosan megkapom az első kérdést. Ma­ga a bíróság teszi fel, felperes beadványa ér­telmében. Nyilatkozz ék szakértő, mint müveit ember, vájjon a Miki-egér néven Ismert rajzó* fika látása hozzájárul-e oly mértékben a néző műveltségének fejlesztéséhez, hogy annak el­maradása a műveltség szempontjából komoly kárt jelent annak a számára, akit megfosztot­tak tőle? A kérdés jogi jelentőségével rögtön tisz­tában vagyok. Ha tagadom Miki szerepét az emberi művelődés jövőjének előkészítésében, akkor felperes alól huzom ki a gyékényt, mert ez esetben nem vesztett olyan sokat, hogy visszakövetelheti a jegy árát, — ha pe­dig kimutatom, hogy Miki nélkül el sem kép­zelhető értelmes emberi élet, a szónak kanti értelmében, aki ha nem is mondta ki, min­denesetre sejteni engedte, hogy Miki apriori szemléletünk formájának integráns része, — akikor alperes szorul, mert miért nem játszat­ta Mikit. Szerencsére, hamar ráeszmélek, hogy ne­kem, a jogi részhez semmi köizöm — szakér­tésem független, fölötte áll minden érdeknek. Esküm kötelez s egyben jogot ad, hogy elte­kintsek rokonazenvtől és ellenszenvtől. Tet- rarka, esküt esküdtél, hallom Salome gúnyos suttogását. Tehát — gyerünk. Legyünk tárgyilagosak. Tömör előadásiba fogok. Először a művelt­ség fogalmát veszem bonckés alá. Megállapí­tom, legjobb tudásom és lelkíismeretem sze­rint, hogy nagyjában általános és nem álta­lános, másszóval szakszerű műveltséget szok­tunk megkülönböztetni az életben. Előbbihez hozzátartozik mindaz, ami a társadalmi élet­SiÉPLÖT, ..' ^1 má jfoltot és mindenfajta t bőrbetegséget azonnal Ajd . megszünteti a világhírű FÖLÖES-íéle aracJi j jí kmffi Manit-créne*szappan ára 10.- K& 8*— J Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde lesz, a ráncok kisimulnak. Mivel a Margit-crémet sokan utánozzák, saját érdekében csak eredeti védjegyünk íiel lejpaifasztofl dobozt fojjatífom el. Nyitva,, vagy kimérve, eredeti Víargit-créme sehol nem kapható. Fölarakat Csehszlovákia részére: „$z. Erzsébet*4 gyögyszertár BrafEsBawa (Pozsony), Dunajaská ulica étslo 33. boái, a társaságban való szereplés foltét©!«, könyvek, színház, korszerű kulturiormékek ismerebs. Az általános műveltséghez hozzátaJV tozik, hogy ne legyek kénytelen hallgatni, ha olyasmiről van szó, amit az emberek Ismer” nek és szeretnek, mint például a Miki-egér, Másként áll a dolog a szakműveltség tekínte* lében, tekintetes törvényszék. Egy termé­szettudós, vagy akár a természet ábrázolásán ból mesterséget űző iparos, úgynevezett mű­vész számára bizonyára nem közömbös, még tanulmány szempontjából sem, egy olyan rág­csáló ábrázolása, mint a Miki-egér — viszont, ha egy ügyvédei veszünk például, az előttünk fekvő per tárgyával illusztrálhatom, hogy tx ő szakmüvelt&égének fejlesztése szempontjá­ból előfordulhat, miszerint ügyvédi műveltsé­gét éppen olymódon * azáltal gyakorolhatja s fejlesztheti (ne felejtsük él, gyakorlat teszi a mestert!) hogy nincs módjában megnézni Miki-egeret s igy feltételezett kárát jogáéit formájában fogalmazhatja meg . . . Mikor idáig jutok, a ibiró, aki eddig feszült figyelemmel hallgatott, bzionyos sejtett kun­cogások hatása alatt közbevág ée felszólít, hogy fogjam rövidé bbr*. Erre nem lévén haj­landó ő maga kezdi diktálni jegyzőnek sűrített vallomásomat. Tiltakozom ez ellen, mert azt más nem tudja olyan világosan kifejezni. Er­re a bíró, kiesé türelmetlenül" eltekint továb­bi kérdésektől, amin őszintén csodálkozom, — már olyan szépen 'belejöttem. Szakértői di­jam (én mindenesetre száz pengőt kérek) megállapítása után elbocsátanak. Utóbb hallottam, hogy a tárgyalást megírd elnapolták, mert az alperes (ugylátszik, nince velem megelégedve) moziszakmabeli szakér­tő, vágyik szak-szakértő meghallgatását kéri. Hazajöhet egy Madridból érkező ismerő­sömmel találkoztam, aki szerint ott tegnap II & hir volt elterjedve, hogy a Gellérthegy ki­tört és vulkanizál. Á Prágai Magyar Hírlap és Grosschmid Géza ár, főiskolás pályázatainak főtételei Megírtuk, hogy a Prágai Magyar Hírlap a csehszlovákiai magyar főiskolások számára ki­lencezer korona összegben pályadijakat irt ki A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szö­vetsége április 19—20-án. megtartott brümoS kultor ankétián GrosschmkS Gésa dr. szenátor­nak, a Diákpártoló Társadalmi NagyWrotteáf elnökének nagylelkű adománya folytán a* em­lített összeg tízezer koronára emelkedett. A N agy bizottság a prágai, brünni és pozsonyi főiskolás egyesületek ajánlatai alapján a pályá­zatokat a következőkben tűzte ki: y 1. A szlovenszkói magyar líra (1918-tól)..............................Kö 500.—* 2. A kisebbségi magyar ifjúság szerepe a nemzeti munkában „ 1000.-— 3. A szövetkezeti mozgalom je­lentősége a kisebbségi ma­gyarság anyagi jólétének előmozdítására..................... „ 1000.— 4. A szlovenszkói és ruszin­szkói munkanélküliség és ki­vándorlás okai................... „ 1000.— 5. A kisebbségi kérdés fejlő­dése a népszövetség madridi összejövetele óta .... „ 1000.— 6. A kisebbségi magyarság po­litikai fejlődéstörténete Szlo­venszkón és Ruszinszkón . „ 1000.— 7. A magyar mérnök, munkás és az ipar helyzete Szloven­veniszkón és Ruszinszkóban „ 1000.— 8. Az állattenyésztő* gazdasági jelentősége Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar gazda­közönsége szempontjából . „ 1000.— 9. Mit adtak a magvar feltalá­lók a müveit világnak? . . „ 500.—­10. A nemzeti gondolat szerepe a nevelésnél........................ „ 500.— 11 . Világnézet vagy társadalom­szemlélet-© a szocializmus? „ 500.— 12. Ezekhez járul még Gros­schmid Géza dr. által ado­mányozott pályadij: Szlo­venszkó vagy Ruszinszkó valamely magyarlakta vidé­kének népegészségügyi hely­zete aj za ....... „ 1000.—• Osszcmo Ki 10.000.— ♦ Pályázati föltételek: 1. Pályázhat minden magyar főiskolás diáik, aki a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségében működő egyesületek valamelyi­kének tagja. 2. A pályázat jeüigó*. 3. A pályázni maximál!* terjedelme nem lehet több két nyomtatott Ívnél. (Kb. 82 géjrpel irt oldal.) A pályamunkák egy oldalt gépen írva adandók be. 4. Határidő: 1931 augusztus BO. A pályázatok ifj. Vermes Samu, & Cs. M. A. Sz. kulturréferense, Bratislava -Pozsony, Tod- S'toj-n. 11^ olrnére küldendőik. / 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom