Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-16 / 111. (2628.) szám

ki európai bizottság megkezdte tanácskozásait Karain novarum... Milánó, május 15. A Rerum Novaruin eneikiika negyven éves jubileumának al­kalmából rendezett egyházi ünnepségek ma reggel kezdődtek meg Rómában. A Péíer-templomot a világ minden részéből összegyűlt zarándokok serege töltötte meg, akik benső áhítattal vettek részt a XI. Pius pápa celebrálta misén. A pápa a jubi­leum alkalmából szintén enciklikát ad ki, amelyben nagy elődje, XIII. Leó szociális tanainak örök érvényességét fogja hangoz­tatni. Az eneikiika kibocsátását a közeli napokra várják, de a pápa már ma délután részleteket közöl a zarándokok ünepélyes fogadtatásán az enciklikából s beszédét a rádió továbbítani fogja. A tizenkilencedik század végén mind na­gyobb a rány ó ikban bontakozott ki a kor pro­blémája, a szociális kérdés és ékkor vető­dött fel a világnézetek harcának kérdése is és a döntésnek, a nagy erőpróbáinak nem le­hetett sokáig késnie. A világ történelem egyik legfontosabb tényezőijének, az egyház­nak, természetszerűleg nem lehetett kitér­nie a nagy probléma előL Világos volt, hogy a készületlenül talált egyház katasztrófájá­ról, vagy a felkészült egyház diadaláról lesz sző a döntő küzdelemben. És ekkor, a néze­tek összeütközéséinek, kaotikus zűr zavarában Péter katedrájáról megszólalt a katolikus egyház egyik legdicsőbb emlékű és legna­gyobb pápája, hogy a keresztény világ figyelmét ráirányítsa a modem kor nagy szociális problémáira es irányítást adjon a szociális kérdés keresztény szellemben való gyak or lat i meg o Mására. A pápa látta, bogv a szocializmus társa­dalmat át alakitő ereje legyőzhetetlenül nyo­mul előtérbe és nem ennek megsemmisíté­séről, hanem arról kell gondoskodni, hogy ne a keresztény életelvek figyelembe vétele nélkíül oldassanak meg ezek a problémák, annál kevésbé azok ellenére. A szociális fel­adatokat felismerő, az evangélium szellemé^ bén szociális igazságot hirdető és megvalósí­tó társadalmi irányzat hivatottabb a mwn- késkérdés átgondolt rendezésére, mint a szociáldemokrácia, vagy a radikális társa­dalmi irányok szervezetei, amelyek nem építenek, hanem rombolnak, nem egyete­mes emberi érdekéket szolgálnak, hanem osztályh'arcot, forradalmat akarnak. A ke­reszténység szelleméivel merőiben ellentétes társadalmi gyűlölet, elnyomás és erőszak a materialista és ateista világszemlélet termé­ke. A szociáldemokráciával és radikalizmus­sal tehát olyan világnézet győzedelmesked­nék a civilizált emberiség felett, amely ve­szedelme lenne mindannak, amit Krisztus tanításéin, közel kétezer éven át, a keresz­tény kultúra épített. 1891 május 15-én, ma negyven esztendeje, adta ki XITI. Leó, pápaságának fizeti negye­dik élvéiben, Rerum Novarum kezdetű encik- Tikéját a munkáskéirdés rendezéséről. Az en- ciklika foglalata azoknak az alapvető irány­elveknek, amelyek szerint az egyház, az evangélium szellemében, a szociális igazság­talanságokat megszüntetendőknek, a jogokat bizt os i tandóknak és a kötele sségeket megál­lapít andőknak véli és javasolja. Négy évtized kétségtelenül nagy idő a tár­sadalmi eseményeik lezajlásában, különösen most, ebben a nyugalmat és megállást nem ismerő korszakban, de joggal mondhatjuk, hogy a Rerum Novarum gondolatainak, cél­kitűzéseinek és útmutatásainak időszerűsé­gén mit sem változtatott a kihirdetés óta el­telt negyven esztendő. Azok a gondolatok és megállapítások, melyeket XIII. Leó pápa háree enciklikája. foglal magában, amelyek­1 genfi mm napok eiitt Géni, május 15. A népszövetség májusi \ tanácsülése előtt, amely hétfőn kezdődik, ] az európai bizottság tartja meg Géniben I harmadik ülésszakát. Eredetileg az volt a s terv. hogy a napirendet titkos ülésen tár- 1 gyalják le, az utolsó pillanatban azonban ! a ma délelőtti megnyitó ülés mégis a nyíl- 1 vánosság előtt folyt ifié. j Az európai államok képviselői jóformán < kivétel nélkül megérkeztek. Tizenegy óra i előtt néhány perccel kinyitották a népszó- i vétség nagy üvegtermének szárnyas ajta- 1 jait s a huszonhét európai állam külügyiül- < nisztere helyet foglalt az ©lőre elkészített 1 nagy asztal mellett. A miniszterek mögött 1 a háromszáz szakértő is helyet kapott, míg i az újságírók számára fönntartott helyen s több mint kétszáz újságíró szorongott. A 1 népszövetség üléstermét Strcaemann sze- t roncsé* imiciativájára három évvel ezelőtt i megnagyitották, de igy sem elég nagy ah- { hoz, hogy a sok miniszternek és szakértő- ,s nek kellő kényelmet biztosítson. Az ülés t megkezdése előtt a fényképészek elvégez- t tóik munkájukat, majd a francia küliigymi- í niszter, az Európa-bizottság elnöke felöl- 1 vasta rövid üdvözlőiratát. Briand szemmel- t láthatóan nyomott hangulatban van é,s ko­moly, színtelen hangon oilívassa föl az euró- j pai bizottság harmadik ülésszakának már 1 amugyis ismert napirendjét. Amikor befe- t jezte az üdvözlőbeszédet, általános ciegle- 1 petésre Henderson angol külügyminiszter t emelkedett szólásra és a lélegzetvisszafoj- t tott csendben kijelentette, hogy a munka c megkezdése előtt néhány személyes meg- 1 jegyzést kíván tenni. A jelenlévők feszülten a fölfigyeltek, mert tudták, hogy most Briand- \ ról lesz szó. Henderson kifejezte nagy örö- 1 miét, amit afölött érez, hogy Briand-t régi r helyén üdvözölheti. Ezt a kijelentést a je- t í lenié vök percekig tartó tapssal helye ad­tatta meg kopunk legsúlyosabb társadalmi problémáit, még ma is aktuálisak és komoly intésként hatónk. Joggal hirdeti őket a ma elhangzott pápai szózat örökérvényűiknek. A Rerum Novarum a katolikus egyház ál­lásfoglalását tartalmazza a szocializmussal és kapitalizmussal, a munka és töke harcá­val s általában a modern kor vajúdó problé­máival szemben. Abban a korszakban', ami­kor az eneikiika megjelent, már kifejlődtek a kapitalizmus azon szervezetei, melyekből az idők folyamán a gazdasági élet mai hatal­masságai lettek. De mind erősebben törték előre azok a törekvések és szervezkedések is, melyek a kapitalizmus túlkapásaival szemben a tömegerők érvényesítésével pró­bálták a proletariátus érdékeit győzelemre juttatni. Teljes erővel kibontakozott a ter­melés két nagy tényezőjének, a munkának s a tőkéinek harca s a nagy kérdés s/í volt, ki­nek az oldalára áll az egyház ebben a harc­ban? A feleletet a. Rerum Novarum adta meg, amely az önök igazság mértékét alkalmazza minden irányban e mindenkire nézve meg­állapítja a jogokat s kötelességeket. Nem foglal egyoldalúan állást sem a kapitalisták­t — Henderson iifgf«@pii ték. Henderson a továbbiakban célzott ar­ra az eseményre, amely abban az ország­ban történt, „amelyet elnökünk oly dicső­ségesen képvisel44 és kijelentette, hogy ám­bár nem akar beavatkozni egy' másik állam beliigyeibe, mégis, az események arra kény szeri tik, .hogy itt a világ színe előtt ki­jelentse,, hogy Briand „nemcsak nagy fran­cia politikus, hanem nagy nemzetközi ál­lamférfin is“. E szavak után a teremben ismét felhangzott a tüntetők helyeslése. Henderson beszéde további folyamán az európai bizottság elnökét „a népszövetség békemunkája szimbólumának44 nevezte. Nem beszélt vele még személyesen a har­madik bizottsági ülés megnyitása előtt, de szükségesnek tartja biztosítani őt, hogy a bizottság valamennyi tagja és hite szerint a népszövetség valamennyi d&Segációjának tagija is teljes bizalommal tekint rá. Briand a népszövetség Great old raan-je s ámbár sokfrel'Jyütt legújabban divatba jött, hogy az öreg embereket ócskavasként a sarokba ló­dítsák, éppen Briandnak munkája mutatja meg, hogy mily értékes lehet az öreg em­berek tapasztalata és munkában megedző­dött energiája. Briand mélyen megindulva és mint kife­jezte, zavartan, köszönte meg Henderson felszólalását. Nem érdemel ennyi dicsére­tet, mondotta, csak azt tette, amit tennie kellett és igyekezett mindig teljesíteni kö­telességét. Az a munka, amelyet a béke ér­dekében fejt ki, fölötte áll minden kis inci­densnek. (Amikor Briand ezeket a szava­kat mondotta, először jelent meg mosoly ajkán.) „S ha ennek a bizottságnak nem is valamennyi tagja bízik bennem oly föltét­lenül, mint Henderson barátom, mégis re­mélem, hogy elég bizalom övez és nyugod­tan folytathatom eddigi munkámat.44 * Briand beszéde után Motta svájci szö­kial, sem a mun kás ős z tá Ily al sziámiban, ha­nem az ámbárL szolidaritás szempontjából tekinti át a modern élet egész területét. XIII. Leó encilklikája a modem társadalmi és gazdasági, élet első nagy összefoglaló kri­tikája, nemcsak ünnepélyes nyilatkozat, ha­nem szociálpolitikai tett, mely elsőnek han­goztatta, hogy a társadalmi és gazdasági életnek minden olyan iránya és berendezé­sei, mely az ember lelki, szellemi és anyagi érdekének, jogának és igazságának rovására érvényesül, kárhoztatandó és elvetendő. A társadalom gazdasági élet egyedül elfogad­ható alapija a magántulajdon , ez az intéz­mény azonban sohasem jelentheti egyesek hasznát az összesség rovására, hanem súlyos kötelességeket iis ró tulajdonosára, felebará­taival .s a közösséggel szemben. Az elnyo­mottak, a gyengébbek, a nagytőke által ve. szélyezí eteti rétegek szabadon szövetkezhet­nek érdekük védelmére, ez a szervezkedés azonban sohasem nyúlhat az erőszak eszkö­zeihez és sohasem törhet más rétegek jogos érdekei ellen. A liberalizmus eszmevilágában s a kapita­lizmus kifejlődéséire k a tini oszférájábau az ember, mint a gazdasági törekvések termé­szetes alapja és központja, kezdett elsikkad­Briand-t — Az első illés véts égi tanácso s jelen té st tett az európai bizottság megszervezéséről. Motta jelenté­sét nem követte vita. A jelentést a szep­temberi népszövetségi ülés fogja letárgyal­ni. Ezek után vita nélkül elfogadták azt az indítványt, hogy Danisig szabad város kép­viselőjét fölvegyék az európai bizottság tagjai közé. A legközelebbi ülés szombaton déllielőtt fél tizenegykor lesz. Az előzetes tanácskozások Az európai bizottság mai ülésének meg­kezdése előtt Curtius dr. német külügymi­niszter udvariassági látogatást tett Hender- sonnál, majd Grandi olasz külügyminisz­ternél. Briand-t az ülés előtt senki sem lát­ta. Környezete szerint a külügyminiszter keddig marad itt. Lemondása után nem vo­nul vissza végleg a politikai élettől, sőt él­lé nkezőDeg a külügyminiszter elhatározott szándéka, hogy a jövőben folytatja a küz­delmet, amíg az 1932-es választások v'glcg nem igazol jóik politikáját. Előtérben az olasz terv Géni, május 15. Henderson, angol kül­ügyminiszter és Grandi o/llasz külügyminisz­ter csütörtök délelőtt érkezett Genfbe, ahol azonnal meglátogatták Sir Erié Drummond- ot, a népszövetség főtitkárát. Délben ílen- derson és Grandi együtt ebédelt. Ebéd után a két államíérfiu három órás konfe­renciát tartott, amelynek népszövetségi kö­rökben általában nagy jelentőséget tulaj­donítanak. Az eszmecsere a vámuniós terv körül forgott. Jól informált körök szerint még mielőtt a vámuniós terv a tanács elé kerülne, Briand, Curtius, Henderson és Grandi előzetes tanácskozást tart és kidol­gozza az esetleges kompromisszumot. Az olasz kormány az európai bizottság étié egy ni s éppen az eneikiika helyezi vissza arra a helyre, amely megilleti. A klasszikus nem­zetgazdaságtan a munkát olyacn árunak te­kint k amelyet a kínálat és kérésiéit törvény© szabályoz, a keresztény szociálpolitika, mely az enciklikábam nyilatkozik meg, a munkát olyan te.vékemységnek tekinti, melyben az em'ber az isteni, törvénynek engedelmesked­ve. arca verejtékével keresi meg kenyerét. A munka megbecsülésének és méltó jutal­mazásának kötelességét hirdeti tehát az en- cüklika. A letűnt négy évtized perspékt.ivójá­ból ítélve, látjuk, hogy hatása nemcsak mint emberiességre és szolidaritásra buzdító erő­forrás nyilvánult meg, hanem jelentős társa- dalim i és gazda,sági mozgalmak kiinduló pontja is lett Napijaiméban, a társadalmi feszültség, nyo­mor és nyugtalanság ez apokaliptikus kom­ban, amikor a modem, élet nagy szociális problémája égető valóság, különösebb aktua­litást nyert a Rerum Novarum jubileuma. Elérkezett az ideje, hogy az újjászületésnek és .megerősödésnek forrásait azokban az esz­mékben keresse az emberiség, amelyeke! XIII. Leó emcikIlkája negyven esztendővel ezelőtt megjelölt. kel ,a keresztény etika szemszögéből világi­Mai iiAnunk *2 oltfai Előfizetési ári évente 300, félévre ISO, negyed* A j 7 '• 1 ;• 17 >j • ; . r Szerkesztőség: Prága 11, Panské ulice 12. évre 76, havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, < 1 SZLOV6TISZKOI 6S YUSZITISZ/COI 6Í16T1Z6/CI pCLTtOK II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre t!4, havonta 38 Ki, , nfifiiilsni nnmlflmn , , . . Prága IL Panské ulice 12. 111. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több FösxeckcSXÍŐi ' ' Felelős SStetkesZÍŐ*. Telefon > 34184 Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2, -K&. DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACh GÉZA sQroöhvcim, hírlap, prahr

Next

/
Oldalképek
Tartalom