Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-26 / 96. (2613.) szám

14 19©1 áprflte 86, msáimapy MILYEN IDŐ VARHATÓ At afcíanti depresszió dél felél előrenyomuléban van s így Csehországban rcsssabbodás Tárható. Sslovenszkón vasáruap szép, derült, meleg idd les*. — Időprogriózis: Szlovcnszkón sráraz, meleg, dél­keleti széllel. x\ Et-aMisseinent-Muzemn-Télikertje napon ként esti 9 órától nyitva. Csütörtök, szombat vasár- és ünnepnap ötórai tea. (Pozsony lég kellemesebb, legszolidabb tánrszórakozása.) — Tréfából agyonlőtte a cigányt. Lőcsei tudőeM- tónk jelcmtfd: Az es&ü'dtóbkóeág tegnap ibéHikeze-bl Meechár Jakab 45 éves ótteztai erdőőr fölött, akit ajz ügyéiSíaség számd'étkos emberölősöd vádolt. Ez év január .?8-án az eixlőőr neszét vette, hogy a cigá­nyok fát hordanak az erdőiből. Nyomban utánuk sietett, meg alkarte. fogint a Molvajoíkat. Az egyik cigánynál, Csonka Józsefnél tényileg teMllt is egy fahasábot. mire magához rendelte a eígánybdró he­lyettesét, akii ..nagyobb kisérettttel" jött el a fa le- meréséheiz. A tettemért cigány ott lábaWanlvodot.t az. erdőőr körűi, miire az felemelte p tus kaját és tré­fában ráőiaőlll Üsomikiára: „Jósika, bárom lépést hát­ra. vagy lelőlek." A következő piiJjlaiiatbaai el,dör­dült a fegyver, a cigány halálos sebbel rogyott a földre és pár raenipiMia'tiM’S alant kilehelte lelkét. Az esküdteik verdiktje alapján a bíróság gtondatlain- eágból okozott emberölés miatt három havi fogház­ra ítélte a vádlottat A „Cigelka" jódos gyógyvizekről. Idősebb kora orvosaink javarésze bizonyára még emlé­kezni fog egyetemi évei során a kathedráról gyakran hangoztatott devizére: „Wenn mán nicht weiss, wie vro, warnm, verordnet mán Jodkaüum". fis valósággal akkor la, ma is. a Jódkálium e an­nak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az * csodaszer, az a panace. mely a legkülönbözőbb bántalmak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jó­formán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen jó hatással volt „A jód jót tes»“I hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy míg a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékes­tünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a chinin hajdani uralmát fölváltotta az antipiria, majd az aspirin, ntóbb a pyramidon. —- ezzel szem­ben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a ; gyógy ha tás terfeu. fis ba joggal mosolygunk 1a sok ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulaj­donosa minden lehető és lehetetlen baj ellen mint csalhatatlan panaceal magasztal, mégsines jogunk kétkedéssel fogadni a Jódos vizeknek tulajdonított gyakorlatilag kipróbált, tapasztalatilag bevált szinte varázs hatását a legkülönbözőbb betegségek ellen. El hitte volna vájjon, amíg csak Grossich fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jód- tinktura a leghatásosabb fertőtlenítő szer, úgy, hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithat­juk előző Jődecsetelés útin. A mull századnak egyik jóhirnevű vegyésze bírókra akarván kelni a természettel, pontosan vegyetemeit* a bor össze­tételét • azután művi utón, pontosan a nyert ada­tokat és adagokat fölhasználva bort gyártott De minő rettenetes ízű és hatású kotyvalék volt es a műbőr a természetes borhoz képest Ugyanez a helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, avjgy hí a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges étel­nél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pL a rostélyost, vagy ropogósra sült kacsacombot ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és mébében. szóval a Teremtő Isten vegykonyhájá­ban készült tehát a Természet adta „Cigelkai” jódoe víz hatása biztosabb ás eélhozvesetőbb. mint a vegyi gyárakban fabrikált Jődsó oldat Egyéb­ként „minden Demosthenesnál szebben beszél a tett"! Minden reklám mögött ugyebár önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; ezért szbeptik .9 ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szem­ben. Ám szívleljék meg akkor a szenürás ezen szavait: „Mindeneket megpróbáljátok s ami Jó, azt megtartsátok!- Rajta tehát próbálja meg az, ki­nek baja van a gyomrával, meszesednek az erei. duzzadtak a mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére. krákog s gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „Cigelka" Jődos gyógyvíz fogyasztása s tegyen azután a saját magán tapasz­taltak alapján belátása szerint A „CIGELKA" gyógyvizek megrendelhetők: „CIGELKA- Jódos gyógyforrások vállalatánál Ceehy & Wachter, Bardejov (Bártfa). Szlovenszkő (CSR).-•vnamii'jmieiL huh vKtvwgTPgrpút: JVT-yvawj^jmiri' JKumuuiunmiri Budipcst az olcsó árak rekordjával várja a Nemzetközi Vásár vendégeit Szállodák, vendéglők, színházak és gyógyintézetek verse­nyeznek egymással az árkedvezmények nyújtása terén Budapest, április 25. (Budapesti eeerkesstősé- gűnMőh) Budapest gazdit.ágii körei erre az elhatá­rozásra jutottak, hogy legalább a május 9-ön meg­nyitó vásár idejére letörlik: Budapest képéről a gazdasági krízis jeleit, Csodáit akarnak tenni. óriási iforgaillmiat akarnak teremfceái, Ennek pedig egyet­lenegy ' módja és eszköze Valn: a szenzációsan olcsó árak. illetek óta folynak a tárgyalások a gyáriparral, a kereskedőkké] és az íMegetnforgailom fejteisztéisében órdeloelit összes iparágakkal. S e tárgyalások ered­ménye az, hogy az eredmény bfetosiltottnak tekint­hető. Budapest szállodásait,- vendéglősei és .kávé­házad ha nem fis tudják rendes áraikat teszáJfjitoni, gondoskodni fognak arról, hogy minden étteremben olcsó, kés* menük, olcsó reg­gelik és vacsorák várják a vendégeket Külön Mrokat-tai készülnek Budapest ikteireekedői a vásár vendégeinek fogadására. A legfőbb szempont mindenütt: kicsi haszon, nagy forgatom. Ez a® el­határozás minden szakmára iMterj*ed. A magyar kuliura is ünnepének tartja a vásári. Mindenütt külünliege* programmal készülnek a május 4-tt51 25-dg terjedő vásánssezónra. A forgal­mat itt is a rendesnél oflcsőbb áraikkal kívánj óik megnő'ni Kedvesményssefvényekeit ceatoltak miindiei! egyee vásártgazolványh-oz, amelyek arra jogosítják a vásár látogatóit, hogy a rendesnél 10— 50 százalékkal olcsóbban látogiaitihiaBBák meg a sadin- házakat, (kabarékat és mulatókul Szól ez a kedvez­mény Budapest léjteányossiágaiinalk megtekintésiére is. Ilyenek a múzeumok, a királyi vár dísztermei, a partement, a Mapgiitsziget, a háres budapesti ál­la likőrt s/tlb. Az ember legfőbb kincsére, az egészségre is ki­terjed a vásárvezeíőség gondoskodása. .Megállapo­dott a főváros gyógy fii rdőivel és számos szanatóriu­mává!]., hogy a vásé rigaitolvármyal érkező közönség lényeges árkedvezménnyel használhatja május 4-től május 25-ig Budapest háres gyógyinltézmécyeáf. A vásár látogatását mindezek mellett olcsóvá te­szi főképpen az, hogy a magyar vasutak 50 száza­lékos, a osehsaílovák vasutak ?>3 százalékos utazási kedvezményt adtak. SzjraiÁzKön^KíffiEffiA. Kotász Károly pozsonyi kiállítása elé Prága, április 28. öt évvel enelétt egy ember keresett fel^ a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségiélbeii *és megkért, hogy látogassam meg Kolása Károly magyar festőművész prágai kiállítását. Meg­vallom, hogy Kotász nevét mindaddig nem ismerteim, képet tőle sohasem láttam. A. prá­gai kiállítás egy igen rossz prágai helyiség­ben volt elhelyezve, ahol csak villanyifény mellett látott az ember valami (keveset. Mindazonáltal m&ghök kenve állottam meg ezek előtt a festmények előtt, a,melyek egy- töl-egyíg egy nagy mester alkotásai voltati. Megtudtam, hogy Kotász Károly akkor már 55 éves 'vélt, betegeskedő ember, aki életé­nek legnagyobb részét Rákoskeresztúron, töl­ti. Elmondták nekem, hogy már fiatal korá­ban feltűnt nagy rajztehetségével, mivel azon­ban anvagi eszközök nera áPtak rendelkezé­sére, megtanulta a ka lapos mesterséget 1894- ben fedezte fel Vastagh György és ösztöndí­jat szerzett neki. Később Morelli professzor­nál dolgozott, majd Müncheniben az akadé­mián fodytajtta tanulmányait és végül is elke­rült Páriába, a Julién-akadémiáira. Bejárta Olaszországot, Németországot és Flandriát, egy darabig pedig egy iparművészeti iskola vezetője volt és 1911 óta kizárólag a festészet­nek él. Ezek voltak ennek a rendkívül egyszerű és gondokkal terhes életnek egyes áldomásai. Csodálkoztam rajta, hogy a kiállított müvek nem találták meg útjukat a nagy nyilvános- ságihoz és ennek kritikai beszámolómban (ki­fejezést is adtam. Megállapitottam Kotászról, hogy olyan mester, aki nyugodtan MontLcelli mellé állítható, továbbá azt, hogy szánhatás­ban nem marad alul SégantiiruLn és megjó­soltam, hogy ezek a festmények világsikert, fognak aratni. így is történt. Három évvel később olvastam a lapokban, hogy Rómában megnyilt Kotász Károly kollektív kiállítása Hóry András magyar követ védnöksége alatt. Ez a kiállítás, valamint a berlini és a többi olasz kiállítás is óriási sikert jelentett, sőt világsikert. Bécs. Berlin, Brüsszel, London, Torino, Milánó és Pánis követték egymást és Kotász Károly két rövid év alatt világhírű lett., önarcképe az Utftoi-galédálbain függ, a legnagyobb kitüntetés, ami festői életében ér­het. A párisi Luxembourg vásárolt tőle ké­pei, ami azt jelenti, hogy a következő lépés a Louvre. A. világsajtó megállapította, hogy Kotász Károly „egy magyar Momtioelü", a berlini kritika magasabbra taksálta az uj hollandusoknál és Rrieger professzor azt ir­ta: ,.Magyarországnak igen nagy festője Ko­tász Károly és nekünk 1® kötelességünk, hogy felismerjük". A. római lapok megírták róla, hogy a maga nemében a legnagyobb meste­rek egyike, Toscanini három képét vásárolta meg és példáját követte az olasz trónörökös Is. Kotász Károly ma a bécsi, berlini, római, londoni, páriái, budapesti és prágai nemzeti képtárakban képviselve van. Hatvan éves ma Kotász Károly és még min­dig, a világhír elleniére Rákoskeresztúron él teljes elvonultságban. 50X60 a legnagyobb formátuma, de ezen a kda formátumon vég­telen sokat ad. Nem ecsettel dolgozik, hanem egész sajátos módon „spachtüival". Színkeve­rését az egész világsajtó megcsodálta, mert ez a színkeverés teljesem egyéni és démonikus. Nem illusztrál, nem fest novellákat, nem mond el regényes tartalmat. A kép „tartal­ma" nála csak anyagban! történés, amelyen keresztül elmondja azt, ami lelkében és te­remtőerejében szimbólíikus élmény. Az ok- roenü természet számára adott valami, elmox- dithatatlan és megmásíthatatlan, mégis azon­ban forma csak, amelyen keresztül a térbe* és időhöz kötött ember minden világok láb hatatlan teremtőjót képmásba öniá. Az anyag csak eszköz számára, nem oél és igy Kotász távol van attól, hogy a „modem" festészet értelmében tultegye magát az anyagi világ törvényes adottságain. Bizonyon értelemben mégis megteszi ezt, de csak úgy, mint Ma- thias Grünewald, áld. amikor Keresztelő Szent Jánost festi meg abban a helyzetben, ahogy mutetónijával rámutat az Üdvözítő keresztre feszített testére, ezt a mutatóujjat az arány szempontjából megduplázva festi, mert ez a mutatóujj az egész emberiség előtt rámutat az Eoce Humora. Miohel Angeío min­den müvében ilyen túlzásokra ragadtatta ma­gát és tudatosan tette ezt, hogy igy fejezze ki azt, aminek az anyag és a múlandó csak szimbóluma. Kotász Károly mintegy megfor- ddtja az anyagszeiüséget. A fa tényleg fa nála, a ló tényleg ló. Ebből nem enged, mert tud­ja, hogy csak a természet jelenségein át jut­hat a festő a festőileg megragadott szimbó­lumhoz. Ha azonban nők elrablását festi, ak­kor a kis történés dtémonikus színkeverés és térelosztás következtében legendává változik át. A nőraiblás az „örök-női" kérlelhetetlen hatalma, az a hatalom, amely mindenen ke­resztülgázol. Férfi és nő, rabló és elrablóit mind a sötét szenvedély szolgálatába állított árnyképek, bár Kotász tisztára naturalásztl- kus eszközökkel festi meg őket. Azonban nemcsak ők, nemcsak a mese és a történet lényeges: az emberi történéssel együtt „tör­ténik" az egész természet A háttérben úgy ugrik elő egy terebélyes fa, hogy rohan a lo­vakkal, mintha őt is magával ragadta volna a nőraiblás szenvedélye. Lóval, fával, férfival, és nővel együtt rohan a föld és a* ég, aa egész természet. Mondom, Kotász nem il­lusztrál, nem ír novellát, nem ad dekorációt: démonnkus szenvedélyéinek alárendeli az egész anyagi adottságot. Olyan vonalvezetés­sel éri azt el, amely csak a belső szenvedély­től hajszolt és űzött nagy mesterek adomá­nya. Az előrebajlott fa vonal vezetési szem­pontból nézve a ló hátgerincének a folytatá­sa, mintegy előreránfcja az állatot, míg szer-* tezilált koronájával a kénsárga eget paskol- ja. Azt lehetne Kotászról mondaná, hogy kor­mos festő, korom fedi ezeket a színeket, mely alól 'megrendítő intenzitásban lángolnak ellő- A Times Kotászt ebben a tekintetben Miohel Angélához hasonlította. Tényleg van valami > dimenzió fölötti és apokaliptikus ezek-en a kisméretű képeken, amelyek annyi egyéni erőt sugároznak, hogy a legnagyobb európafei metropolisok hódolattal adóztak neki. ízig- vériig magyar festő ez a Kotász Károly: a ma- 1 gyár pusztát démonibban és elragadóbban nem látta meg senki, az Alföldet szebb le­gendává nem öntötte át senki. Most lesz hat­van éves Kotász Károly és a francia kormány mintegy születésnapi ajándékul az Officier de rimstruetion public-re terjesztette elő. Neubauer Pál dr. Breznay Hús útja Ada Pári&ig A Prágábdn élő nagyfehetségü magyar festőmüvésznő el­mondja, hogyan került Orsováról Nagybányán, Dósén és Ungváron keresztül a cseh fővárosba — Májusban Mahrisch- Ostrauban állítja ki prágai képeit• Ne készítsen útitervet, ne állítsa össze nyaralási programját, míg nem fordul tanácsért a Prágai Magyar Hírlap utazási és nyaralási irodáiéhoz Pozsony, Lörinckapu ucca, Central Passage Minden kérdésben szakszerű tanácsot ad, útiterveit elkészíti, magára vállalja utazásainak és nyaralásának minden gondját. Társasutazásokat rendez, olcsó 2, 3, 4 hetes pausalnyaralást biztosit különböző fürdőkben. A levelekben 2 Kc-s válaszbélyeg melléklendő. Prága, épriMis 25. Brezmay Ibis, a néhány hónap óta Prágában élő kiváló magyar festőmüvéöznó prágai tartózkodása során igen jó nevet saeraett magának. A fiatal mű­vésznő egyike a legkeresettebb, portréfestflkinek s a legjobb társaság tagjai- látják ed megrendelésük­kel, Breznay I'lus művészetének vallóban egyéni jel­lege s valami olyan rokonsaenves vonása van, mely tüstént megfogja ez embert. A tehetséges magyar művésznő hitre rövid idő adott Máhrisch-Ostrouba is eljutott s ottani tisztelőd, felkérték, hogy rendez­zen aJbbam a kulturált iparvárosban is kdádildtást. Breznay Idus a meghívást elfogadta s májusban Mábrisoh-Oainauban kíáddiltja azokat, a képeit, me­lyeket az utóbbi időben festett. Portrékon kívül számos érdekes ruszilneakói, eztovenezlcói és prágai vonatkozású festményv fog ezen e kdAHdtásoin szere­pelni. A kiállításra (kerülő anyag ékes bdzonyiibéba lesz annak, milyen sok&t fejlődött e® a ritka talen­tum a legutóbbi ungvári IdáULMaa óta. Breznay Idus Oraován született, ott töltötte gyer­mekkorát s csali nemrégen (került hozzánk. Atyja törzsorvoei rangban orosz fogságba került a a fog­ságban meg te halt, anyja még ma is Oreován él. Orsóvá ős a még mindig romantikus Ada Kálók sziget maradandó hatást gyaílnoTolíadc rája. Oreován vett először ecsetet, a (kezébe, egy oltani rajztanár kedveilitette meg vele a festészetet és Ada Ksliéh ezer festői detaíilja inspirálta első alkotásait. Az­után következnék a komolyabb állomások, Nagy­bánya és Dés, a két elismert müvésztelep. Erről az elindulásról Breznay líus így beszól: —- Nagybánya és Dés! Kimondhatatlanul so­kat jelentett nekem ez a két erdélyi város és a* a két müvésztelep. Szivdobogra léptem át kü­szöbüket, drukkoltam, hogy megálljain a felvé­teli vizsgát és boldog voltam, amikor nem küld­tek „fehérneműt varrni", Iiauem megengedték, hogy körükben maradhassak. A vizsga bizony igen szigorú volt. Kezembe nyomtak egy darab szenet, odavezettek a modellhez, melyet már vagy két tucat növendék rajzolt, nem szóltak egy szót sem. Egy óra elteltével azután megnézték a mun­kát s tudtam, hogy most dől cl a sorsom. Ha nem felelek meg, akkor őst a tanácsot kapom, hogy menjek fehérneműt varrni, mert e**el a tanács­csal láttak el minden olyan női jelentkezőt, aki nem ütötte meg a mértéket. Nekem azonban ait mondták, hogy „csak tovább... tovább... Majd meglátjuk, vis*i-e valamire." Igv hát maradtam 8 két erdélyi festő, Szopós Sándor és Ferenczy Károly volt a mesterem. Erdélyből hová vezetett ez útja? — Hasa utaztam Orsovira s áteveztem a Dunán Ada Kaléhra. Apámnak a* ottani törökök kö*ött számos jóbarátja és sok hálás páciense volt. Esők­be* fordufam, hogy segítsék elő tervem végre­hajtását, tegyék lehetővé kétheti ottlakásomat s főleg engedjék meg nekem a tájképeken kívül az adakaíéhi típusok egy-egy képviselőjének le- íestését. Tudni kell, hogy a* Ada Kaléhn élő tö­Eiső banská-bystricai ruhafestő vegytisztító és gőzmosógyár Kemény Dávid, Bansy Bystrica Ruhafestés, — vegytisztitás, gőzmosáí*. Megbízható kiszolgálás. Olcsó árak Alapítási év 1902,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom