Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-21 / 91. (2608.) szám

Gazdasági feladataink

Európa egy **f köztársaság után egy diktatúrával gazdagabb

Irta: Mágocsy-Díetz Sándor

Mindenekelőtt köszönet Groő Gézának, ■hogy hosszai csend után újra meghúzta a harangot, mely kötelességünkre int és munkád ra hiv. Itt e lap hasábjain előtte már sokan és ezelőtt régen hangot adtak magyar kisebbségünk gazdasági munkája szükségének. Sok szó esett már arról, hogy a politikai és kulturális munka sikerét gazdasági erőink alátámasztásával kell biztosítani, de — sajnos — ez a munka még mindig várat magára.

Itt az ideje, hogy a belátás hangja ne vesszen el eredménytelenül, mintha a pusztában hangzott volna el. Hiszen mindyájau tudjuk, nemcsak kik a gazdasági munka területén dolgozunk, de azok is, kik csak közvetve érzik a, gazdasági élet kihatásait, hogy gazdasági javaink naprólsnapra pusztulnak ég maholnap már szinte teljesen erőtlenül főágunk állni. Ennek dacára mégis, miért nem sietünk mindnyájan a nagy égésből menteni még azt, ami menthető?

Kisebbségünk jövőjének biztosítása a politikai és kulturális jogaink védelme mellett gazdasági erőt, gazdasági bázist követel. Győzedelmeskednie kell annak az alapigazságnak!, hogy csak a gazdaságilag független és erős egyén képes megtartani politikai függetlenségét, csak az ilyen magyar tud kitartani és teljes erővel küzdeni magyar kisebbségi jogainkért.

Ne menjünk messze, csak Erdély déli csücs. kéjébe és vegyünk példát a szászoktól. Magas \ kultúrát fejlesztettek 'ki zárt tömegükbe és csorbítatlanul él autonóm közigazgatásuk. Megtartották nemzeti és kulturális függetlenségüket, mert a gazdasági jólét erős alapjára építették fel azt. Mert minden politikai és kulturális eredmény is a gazdasági élet függvénye.

Eddig azzal a gazdasági tartalékkal éltünk, mely a háború után még megmaradt. Tudjuk, hogy azóta nem tudtunk gyűjteni; sőt óriási veszteségeket szenvedtünk. Szinte fájdalmas leírni, annyira a szivünkbe vág, hogy a nyomdafesték is alig bírja el, hogy már alig van érdekeinket szolgáló bankunk egy, kettő, gyártelepeink legnagyobb részében már régen a csend, a pusztulás lett az ur, kereskedőink felőrlődtek a túlerővel szemben vívott harcban és mezőgazdaságunk, mely ugyan — hála az egek magas Urának — a helyén van még. a világválságtól megtépázva, lerongyol ód tan állja az idők viharát. Erőink kifogytak, ami volt elpusztult, ©1 veszett — szegényen és éhesen állunk a nagy küzdelemmel szemben.

Elismerés és hála azoknak, kik a maguk kis körzetében, avagy a gazdasági élet egyes területein saját erejükből és egyéni nekiin- dulással már munkába állottak. Szép sikerek és nagy eredmények állnak mögöttük. Vannak bátor és kitartó pionírjaink, ezt el kell ismernünk. De ez még nem elég. ez nem az, amire szükségünk van és amit nem nélkülözhetünk. Nekünk jövőnk, politikai és kulturális jogaink biztosítása céljából „egyetemes érdekeinket átfogó, egyetemes célkitűzéssel munkálkodó“ és a gazdasági élet minden területére egyformán kiterjedő céltudatos, megszervezett, állandó és folytonos gazdasági érdekeinket szolgáló munkára van szükségünk.

Semmi kétség, hogy találkoznak sorainkban olyan lelkes férfiak, kik ezen gazdasági munka célkitűzésének, irányításának és vezetésének munkáját vállalják és fognak akadni olyan szakképzett erőink, kik ennek a műnJorga tanár fél-diktatorikus kormánya

átvette az uralmat Romániában

THulescu az utolsó pillanatban visszalépett — Jorga „a parlament esetleges Öngyilkosságáról” — Stornirozott kölcsönök

Ui wáisiitas©^ elütik

Bukarest, április 20. A román kormányválságban szombaton délután a maga nőmében páratlanul álló szenzáció kövovfckozett be: a Tituloscu-kormány lemondott, mielőtt még letette volna az esküt. Az uj kormányt Jorga professzor alakította meg s a Jorga-kormány este már le is tette az esküt a király kezébe.

A Tituiescu-kormány miniszterei már javában készültek az eskütételre, amikor a király váratlanul újabb audienciára kérette megához TictiJescut.

Károly leiszó látottá a miniszterelnököt, hogy vegye be a kormányba utólag Arge- toianut is, akit Titulescu az utolsó pillanatban törölt a miniszterek névsorából, mert nem akarta kihívni maga ellen a pártok haragját,

Argetoianu vörös posztó a pártok szemében, mert az utóbbi időben kifejezetten a diktatúra mellett foglalt állást. Titulescu a királyi audienciáról Maniuhoz sietett és közölte vele a király kívánságát.

Maniu kijelentette, hogy a parlament ebben az esetben nem támogathatja a kormányt.

Titulescu ezután Jorga profeszorral tárgyalt s miután Jorga hajlandónak mutatkozott az uj kormány megalakítására, délután öt órakor visszatért a királyi palotába és beadta lemondását. A király elfogadta a lemondást és Titulescu javaslatára Jorga Miklós profesz- szort bízta meg az uj kormány megalakításával. Jorga is először Mániáihoz sietett és megkérte őt, hogy támogassa pártjával a megala- kitandó kormányt, annak ellenére, hogy az egyik tárcát Argeioianunak kénytelen adni.

Maniu ezt a kérést is elutasította, de Jorga most már nem rettent vissza a következményektől és félóra alatt összeállította az uj kormánylistát.

Este hat órakor Károly király már aláírta a miniszterek kinevezését. Az uj kormány névsora a következő:

Miniszterelnökség és közoktatásügy: Jorga Miklós professzor; pénzügy: Argetoianu; kereskedelem és ipar: Manojlescu, az eddigi kormány kereskedelmi minisztere;

belügy: Jón Camarachescu, a nemzeti parasztpárt volt tagja, a bukaresti tartomány jelenlegi főnöke;

közlekedésügyr Vikovici temesvári rektor; egészségügy: Cantacuzino professzor; földmüvelésügy: Jenesen Sisesti, a volt fölMmüvelésügyi főtitkár; hadügy: Hamza Stefanescu tábornok; igazságügy: Hamangiu, a semmitöszék

tagja;

külügy: Ghyca herceg római követ.

Az uj Jorga-kormány terveiről még semmit

sem tudnak. A helyzet teljesen Zűrzavaros s egyelőre még az sem látszik tisztán, parlamenti kormány-e a Jorga-kormány.

A legvalószínűbb az a feltevés, hogy a Jorga-kormány az őszig nem tesz döntő lépéseket, miután a kamara október 15-éig amúgy is nyári szüneten van.

Politikai körökben a válság újabb és újabb meglepetései, amelyeknek okát senki sem látja tisztán, teljes fejetlenséget idéztek elő.

Az uj Jorga-kormány haladéktalanul feloszlatja a paríiamentet és uj választásokat ir ki, amelyen uj politikai pártként vesz részt.

Argentoianu pénzügyminiszter, akiről azt mondják, hogy nem Jorga, hanem ő az uj kormány tulajdonképpeni feje, az eskütétel után kijelentette, hogy hétfőn vagy kedden királyi dekrétum jelenik meg a törvényhozó testületek feloszlatásáról. Argetoianu biztosította az újságírókat, hogy az uj választsokat az alkotmányiban előirt időn belül, legkésőbb tehát harminc nappal a parlament feloszlatása után megtartják. Az uj kormány parlamentáris kormány, — mondta a miniszter — amely a párttöbbségi elv alapján akar kormányozni. A Jorga-kormány miniszterei uj pártot alakítanak, a nemzeti egység pártiját és meg vannak győződve arról, hogy ez a párt az uj választásokon többséget kap.

Az uj kormány programját egyébként még senki sem ismeri.

Maniu behódol?

Büfést, április 20. Jorga miniszterelnök tegnap este magához kérette az egyes lapok vezetőit akiktől a sajtó támogatását kérte az uj kormány országmentő munkájához. Jorga kijlentette, hogy egyedüli célja a gazdasági konszolidáció és hangsúlyozta, hogy

Romániának nincs Szüksége külföldi kölcsönre, mert a maga erejéből kell rendbehoznia az ország gazdasági helyzetét. Romániának mindenképpen vissza kell szerezni presztízsét és hitelét.

Jorga ezután közölte, hogy a délutáni órákban felkereste Maniut, akit arra kért, hogy a parlamentben támogassa az uj kormányt. Maniu válaszában jóindulatot árult elv azonban kijelentette, hogy előbb ki keli kérni pártja határozatát

Jorga szerint ez arra mwíat, hogy a nemzeti parasztpárt áíérzi az idők felelősségét és nem fog akadályokat gördíteni a kormány munkája elé. Valószínű, hogy ily formán el lehet kerülni a parlament feloszlatását és az uj választások kiírását. ,

Manoilescu pénzügyminiszter az Adaverul munkatársának kijelentette, hogy a kormány az alkotmány alapján áll és együtt kíván működni a jelenlegi parlamenttel, de ha 'bármilyen akadályok merülnének fel, a kormány egy pillanatig sem fog habozni, hogy feloszlassa a parlamentet és uj választások révén szerezze meg magának az alkotmányos szentesítést.

Bukarest, április 20. A Curentul szerint Jorga rövidesen összehívja a parlamentet és felveti a bizalmi kérdést, amelyben a parlament minden bizonnyal leszavazza, mire a kormány a parlamentet feloszlatja ég kiírják az uj választásokat. A választásokon Jorga önálló listával fog indulni.

Az ui kormány manifesztuma

Bukarest, április 20. Jorga miniszterelnök manifesztumot bocsátott ki, amelyben rámutat arra, hogy a király kívánsága a koncentrációs kormány megalakítása volt. Titulescu két hétig tárgyalt a pártok vezetőivel és megkísérelte, hogy az egymás ellen működő erőket egységbe forrassza. Ki- Bérlete sikertelenül végződött s igy most arra kell törekedni, hogy bizonyos áldozatok árán lecsillapítsák a szenvedélyeket és

ii—imii—mini min mii111 i m

kának napszámos robotját elvégzik. Se a szellemi, se a fizikai erőben nem lesz hiány. Az anyagi szükségletet pedig — helyesen mondja Groó Géza — magának a gazdasági megmozdulásnak kell kitermelni és egészen biztos, hogy azt lei is termeli.

Se a tervben, se a lehetőségben nincs hiány tehát, csupán annak a maroknyi csapatnak nekiindulása várat magára, melynek hangja a köveket mozgásba hozza, a tömeget a legutolsó csepp humusz elernyedetlen kiaknázására serkentse és mely újra életet, virágzó gazdag életet teremtsen ott, ahol a pusztulás lassan mindent lekaszál.

A harang szól, hangja hiv, induljon el hát az a lelkes kis csapat! Adjon uj erőt, uj nekilendülést gazdasági életünknek! Gyűjtse össze még meglévő apTÓ filléreinket és fakasz- szon uj erőforrásokat, ne hagyja kihűlni azt az egynéhány még füstölgő gyánkéményün- ket, hanem a belső iparpártolás szellemének megteremtésével hozzon uj munkát a műhelyekbe, vigye be a mezőgazdaság öntudatába a szövetkezés szükségének átérzését és együttes erőkifejtéssel teremtsen nj jólétet gazdáink portáján.

A nép, kisebbségi magyarságunk, Szlo- yengz^ió gazdasági életöj mezőgazdaságúink^

iparunk és kereskedelmünk egyformán várja a gazdasági munka vezérlő csapatának megindulását, a jólétet, az életet jelentő hang adását. Olyan hangadásra van szükségünk, mely tetteket fakaszt, melynek nyomán élet indul meg és mely fáradságot nem ismerő, egy pillanatig meg nem szűnő erőkifejtéssel munkálkodik a vihar által levert, de a hamu alatt még parázsló gazdasági életerő lángra- lobbantásán, hogy politikai és kulturális jogköveteléseinknél és nemzeti érzésünknél tántorithatatlanul kitartva 'biztosíthassuk életünket a jövőben!

v Mai számunk 13 oNfal

X. évf. 91. (2608) szám ■ KmM * 1931 április 21

Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed- A A* *>lL>n*ALi Szerkesztőség; Prága n, Panská olice 12.

évre 76. havonta 26 Ki; külföldre 1 évente 450, SZLOV671SZKOI CS rUSZlTXSZKOl eUCTlZeKl pQTtOK. 11. emelet — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 Kt Fő**"+*k*1Rx politikai napilapja Felelős szerkesztő ***** ? *n“^

A képes melléklett.! havonként 2.50 KC-vbI több tŐSiaKesXtO:“ r r Telefoni 34184.

E„e. •«*■» 4re ».?# Ki. vasamén 2,-Kt OZURANYl LÁSZLÓ FOHGACIl GÉSA SŰROÖNYCIM. HÍRLAP. PRAHfl