Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-21 / 91. (2608.) szám

fTr*'. •' ­Ar’ASí-ifcW'**. ~a U’AV» «W> 'UV A ll A bolgár kormány lemondott ljapcsev újra megbízatást kap? Halinov reménytelen missziéja ám a nyugodt gazdaságpolitikával megteremt* sók azt a helyzetet, amelyben Ö9szegyiijthe- tők majd az erőik az 'állam uj politikai be­rendezésének kiépítésére. Jorga kijelen­tette, hogy a közigazgatás minden ágát szi­gora ellenőrzés alá vu&szi, a közpénzek el­herdálását súlyosan megbünteti és minden­kit elnémít, aki az állam érdekei ellen dol­gozik, Külön bizottságokat teremtenek az eddig ellenőrzés nélküli közigazgatási ágak kontrolálására. A politikai élet parazitáit el kell távolítani ós a költségvetést meg­szabadítani a fölösleges terhektől. Külföldi kölcsönökre nincs szükség, mert ezek a kölcsönök csak a jövő gén érádét terhelnék meg. Az állam bevételei elegendők, de ta­karékosabban kell velük bánni s a gazda­sági krízis nyomban elmúlik. A miniszterelnök fogadta a külföldi uj- , ságirékat és kijelentette, hogy elődeinek tevékenységét folytatni fogja, de másfajta módszerekkel. Nem elég, ha az uralmon le­vő miniszterek törvényhozó munkájukban állandóan csak arra az időszakra gondol­nak, amelyben hatalmon vannak és a jövőt nem veszik figyelembe. A rendelkezésre álló erőket egyesíteni kell, hogy Románia boldogulhasson. Az 'átvett törvényekből az uj kormány csak azokat tartja meg, ame­lyeket a nemzet is elfogad. A parlamentre vonatkozóan Jorga kijelentette, hogy nem akarja az öngyilkosság eszközeit a parla­ment kezébe adni. Ha azonban a parlament mindenáron öngyilkosságot akar elkövet­ni, akkor nem gátolhatja meg. Jorga sze­mélyesen nem ellensége a parlamentariz­musnak. — Diktatúrára nincsen szükségünk, a nemzet önmaga uralkodik, — fejezte be be­szédét az uj miniszterelnök, miközben rá­mutatott arra, hogy kormányának program­ja organikus és alkalmazkodik a meglevő viszonyokhoz, azaz nem kell előre beharan­gozni, mert a program a kormány tevékeny­ségével együtt fog kifejlődni. Jorga elhatározott szándéka, hogy min­den nyugtalanitást, akárhonnét indul út­nak, erélyesen megtorol. Külpolitikai té­ren az uj kormány a meglevő szerződések alapján áll. Vasárnap délután az uj minisz­terelnök meglátogatta a pártvezéreket és vázolta előttük a helyzetet. Egyúttal fölszó­lította őket, hogy beleegyező vagy helytele­nítő válaszukat hamarosan adják meg. A parlamentet május 5-én összehívják és Jor­ga fölolvassa a kormánynyilatkozatot. A parlament sorsa a bizalmi indítvány elfo­gadásától függ. Ha a képviselők csatlakoz­nak Jorgához, akkor a parlament nyugod­tan tovább működhetik, ha nem, a képvi- selöházat és a szenátust azonnal fölosziat- ** ják. Camaracescu belügyminiszter vasár­nap Bukarestbe érkezett, ahol azonnal meg­látogatta pártvezérét, Mamut. Camaracescu nem fogadta el a megbízatást és értesítette Jorgát, hogy nem lép be a kormányba. Szófia, április 20. Ljapcsev bolgár mi­niszterelnök ma délelőtt féltizenegykor a ki­rálynak beadta a kormány lemondását. A krízis két-három napig fog tartani s a király körülbelül 10—12 pártvezért hallgat ki. For­mális megbízást a kormány megalakítására Maiinov demokrata vezér kap, de a beava­tottak szerint a dezlgnált miniszterelnök föl­adatát aligha oldhatja meg, mert a parla­Berlin, április 20. Westfaliai jelentések szerint Hamm közelében vasárnap súlyos összeütközés támadt a kommunista tünte­tők és a csendőrök között. A csendőröket a tüntetők megrohanták, úgyhogy gumibot­jaikkal nem védekezhettek és kénytelenek voltak fegyverüket használni. Három tün­tető azonnal meghajt, négy súlyoson megse­besült. A csendőrök Közül Öten megsebesül­tek, az egyik súlyosan. Az összeütközést az idézte elő, hogy a kommunisták a hatósá­Praga, április 20. Micsuráék Pozsonyban megjelenő lapja, a Ludová Politika néhány sorban megrázó képet nyújt Ruszimszkó la­kosságának szomorú helyzetéről, mely főleg annak következtében állt elő, hogy Ruszin- szkó faikivitele a csehszlovák—magyar vám­szerződés fölmondása miatt úgyszólván telje­sen megszűnt. A kormánypárti szlovák lap nem vádolható meg azzal, hogy ellenzéki ten­denciával színezné túl a helyzetképet, sőt in­kább az tételezhető föl, hogy azt a kormány­rezsim iránti elfogultságából enyhébben igyekszik feltüntetni. Az objektív hangú cik­ket a következő címek vezetik be: tJShinség veszedelme Podkarpatska Rusban — A Ma­gyarországgal folyó vámhábom következmé­nye — Pang a fakereskedelem — A földmű­in ént legerősebb pártja, a Sgovor egyetlen olyan kormányt sem támogat, amelynek ve­zére nem a pártból kerül ki. Maiinov misz- sziójának kudarca után ismét Ljapcsev kap megbízást a kormányalakításra, aki eddigi többségét a nemzeti liberálisokkal és a radi­kálisokkal, esetleg a szocialistákkal is ki­egészíti. gok tilalma ellenére óriási tüntetést ren-1 deztek az 1920 márciusában elesett kom­munisták emlékére. A sírokhoz összesen 150 személy kapott bebocsátást, de a tíz­szer akkora kommunista tömeg erőszakkal megkísérelte, hogy behatoljon a temetőbe. Amikor a csendőrök a küldöttséget el akar­ták választani a többi tüntetőtől, az utób­biak megtámadták a csendőröket, akik erre a tömegbe lőttek. ve sok eladják utolsó vagyonukat, házi álla­taikat A cikk maga a következőket tartal­mazza: , — Podkarpatska Rusból igen szomorú hí­rek érkeznek. Mint ismeretes, a [köztársaság keleti részén, nevezetesen a Venchovinán már a múlt éviben is Ínség és hiány volt érezhető. Az ottani lakosságnak nem volt kereseti le­hetősége és egész télen át egy fillért sem keresett. A legazomorubb ács, hogy kereeeuéneík kifor­rása, az erdőkitermelés, teljesen bedugult, mert a Magyarországgal folyó vámhábom következtében nem lehet addig fát vágatni, amíg a régi készleteket teljesem, el nem ad­ják. így az Ungvár—Uzsok közti nyolcvan kilo­méteres vasúti szakaszon több mint hús*- ezer vagon tűzifa fekszik s vár elszállí­tásra. Ugyancsak az erdők is tele vannak vágott fá­val. — A lakosság közt — folytatja a lap — im aég uralkodik s éhség fenyegeti. Áliattakar- mányban is nagy hiány mutatkozik. A föld­művesek kénytelenek eladni egész marhaál­lományukat. A földművesek eme válságos helyzetét természetesen kihasználják most a kereskedők, akik a legalacsonyabb árakat ajánlják a jószágért. Miig Umg várat t 10—12 koronába keiül a hús kilója, addig a kisgazda 3—4 koronás áron kénytelen eladni. Az ottani Ínségről a legjobb képet nyújtja az a tény, hogy a lakosság nem veszi igénybe a vasutat s ha a hivatalokhoz vagy a bíróságokhoz megy, 50—60 kilométeres hosszú utakat gya­log tesznek meg, mert nincsen vasútra pén­zük — fejezi be helyzetképét Micsura képvi­selő. lapja. Forradalom Hondurasiban Newyork, április 20. Az amerikai tenge­részeti hivatali a csatornazónából három cirkálót Hondurasz északi partvidékére küldött, mert Honduraszban nagyobbarányu forradalmi mozgalom tört ki. A Ferrera tábornok vezetése alatt álló forradalmárok elfoglalták Progreso városát, de a kormány- csapatok a forradalmárokat Teía előtt meg tudták állítani. Hondurasz parti városai, amelyek a forradalmi mozgalom közép­pontjába kerültek, az amerikai cukor és kávéérdekeltségek központjai, úgyhogy Amerika nem tűrheti az ottani nyugtalan­ságokat. Földrengés Hajmáskér közelében Budapest, április 20. (Budapesti szerkesz­tőségünk telelo-n jelentése.) A Hajmáskér közelében levő öskü községben tegnap földlökéseket ereztek erős moraj kíséreté­ben. A lakosság közt pánik tört ki és az emberek hiányos öltözetben kiszaladtak a házakból, azonban szerencsére a rengés nem okozott nagyobb kárt — A pápa az Aranysarkantyus-renddel tün­tette ki a tuniszi béget Rómából jelentik: XI. Pius pápa az Aranysarkantyus-renddel tüntette ki Siói Ahmed pasát, a tuniszi béget Fuad egyiptomi és Am&nullah volt afgán királlyal a tuniszi bég most már a harmadik mohamedán fejedelem, aki megkapta ezt a ritka kitüntetést A Szentatya a earthagoi eucharisztikus kon­gresszus körül szonett érdemeiért tüntette ki a béget A bég közvetlen munkatársai is kisebb- nagyobb pápai kitüntetéseket kaptak. Súlyos kommunista harcok Westfáliában Három halott, sok sebesült - Vérfürdő a temető kapnia előtt A csehszlovák-magyar vámiiáboru tönkretette Ruszinszkó fakereskedelmét Micsura laoia a ruszinszkói nyomorról SÜLLYEDŐ PARTOK REGENY Irta: EGRI VIKTOR (13) itt voltak a tavasz (küszöbén ós a jeéu njalbb benső harcokra utaltak. A helyiéin kel­lene- lennie Pesten, vélte Pomgrácz. Az élet éberebb figyelmet követeit. Hiszen már nem a maga agglegényi jóléte forgott kockán, ha­nem egy család sorsa. • Miké azonban nem hajlott rá, hogy a gaz­dasági és politikai helyzetet megvitassa vele- Ma igy állnak az ügyek és a holnapi fordu­lat mindent megmásít, állította. Berlinben a rendőrök húzzák a rövidebbet, itt meg a kommunisták kerülnek a lovak patái alá. Holnap újabb fordulat jön. Most az uoca akar diktálni. Nem mindegy az, hogy ki kiabál? Mind csőcselék, aki kiabál. Pongráoz szinte elhull ennyi közlönyre. — Nem mi vagyunk az események urai, azok rángatnak bennünket — vetette közbe. — Te persze független ember vagy. A deval­váció benneteket nem érint. Ti nem sízimbÓ- likus vagyonból, hanem az élet megingatha­tatlan értékű valutájából .élteik: a kenyérbő1!. A malom mindig jövedelmet bajt, mert enni kell, még ha kukoricából is őrlik a lisztet. De nekem résen, kell lennem. Egyetlen mun­kaalkalmat sem szabad elszalasztanom. Meg fogod érteni, ha ezúttal korábban Indulunk vissza Pestre. öntudatlanul egyengette igy Vera tervét. Szinte örült az újság izgalmas hírének. El tudnak utazni, Mikóék nem vehetik zokon, ha nyugtalankodnak. De Miíkó nem igy értette. — Eddig unatkoztatok. A feleségem kár­pótolni fog benneteket ezért a két munkAt- larn napért. Ha neked múlhatatlan teendőid lesznek, léged elengedünk, de Vera itt ma­rad. . Észre se vették, hftgy mögöttük nyílt m ajtó és Mikóné lépett be. Pongráoz csak arra rezzent fel, hogy valaki vállán nyugtatja ke­zét. — Bocsássa meg Pongráoz, hogy csak most üdvözlőim — mondta Jolán. A hangja még fáradt volt és a szemei láza­sain kutató érzékenységgel csillogták. Volt valami idegen a megjelenésiéiben. Szavait nyugtalan mozdulatokkal kísérte. — Verával megüzentem már, hogy meny­nyire örülök, hoigy újra itt vannak. Mint beteggel bántak vele és ő mosolyog­va hárította el a gyöngéd figyelmet, a pár­náikat ós a kendőt. — Ne kényeztessenek, hiszem rendibe jöt­tem az utolsó porcikámig. Néha elvesztjük önuralmunkat testünk fedett, ez pedig nagy hiba. összhangot kell teremteni a test és a lélek közlött, akkor nincs felborulás. — Látod, most tudod ezt, de akkor tűi­men tél a határom, túlfeszítetted erődet — mondta Miké. Mikóné nem leplezte, hogy férje célzása bosszantja. Pougrácz előtt maga akarta szó­vá tenni utolsó szeánszuk kudarcát. Lázasan lobogó nagy szemeit gyűlölettel fúrta bele Miké tekintetébe. Aztán elfordult és kedvte­lemül, megbántva nézett maga elé. — Felejtenünk kell, hogy töretlen hittel, friss reménnyel megkezdhessük az uj mun­kát — szólt nagy sokára. Pongrác® előzékenyem bólintott, örült, hogy Jolánt nem találja olyan meggyötört­nek, most szinte vonzódott hozzá. Csodálta egész lényének transzcendens izzását, ami körülvette, áradt belőle és vógigsugárzott az egész házon. Meg tudta érteni Miké rajongá­sát, akinek szemei jósággal csüngtek Jo- löoon* — Ügy les®, ahogy kívánod —< mondotta Miíkó. — Néked még pihenned kledil! Neim szabad olyan dóig okról beszélned, amelyek felizgatnak. — Honnan tudod, mt i®gat fel engem!... Látja Pongráoz, ilyen komoíkfejü, zsarnok emberrel élek. Nem értett meg soha! Pedig ma csak az álmaimról akartam beszólni. Szeme mögött mintha tűz lobogna * egy­szerre kiegyenesedett és Pongráoz felé ha­jolt. — Csodálatos álmom volt A szobáimba zártak és gyötört a vágy, hogy kilfussak a mezőre. Kankalin virított a mezőn és habzó arannyal fénytett rajta a nap. Ott álltam a® ablakban és láttam, hogyan hullámzik és ring a mező, belevesz a végtelenbe, mint egy olvadt arannyal elöntött tenger. Nem éreztem többé a falakat, a fogságot. Énekszó szállt a rét felől, csupa mámoros hang, an­gyali muzsika. Éreztem, hogy az örök derű világa nyílik ki előttem és hallom a boldo­gok, a büntetlenek, a vágynélküliek kórusát. — Fiát nem azt mondja az álmod, hogy bennünk rejlik a boldog élet kulcsa? — mondta Mikó hívőén. — Mi pedig olyan rö­gös, Járhatatlan utakon keressük. Jolán egy könyvre mutatott. Eteti olvasmá­nya volt. Teozófus munka; a lélekvándorlás spiritiszta teóriája- írója, egy francia mér­nök, aki évtizedeket élt Lídiáiban, sűrűn át­szőtte munkáját hindu hitbölcselettel, a Vé- dák idézeteivel. — Sohase foglalkozott előző életeivel? — kérdezte Mikóné Pongiráozot. Pougrácz tagadálag rázta fejét. — Nem merült fel soha az emlékezetében a múltnak egy képe? — faggatta tovább az asszony. — Néha feltűnően ismerősnek tűnt egy idegen táj, mintha egyszer már jártam volna ott. — Ei az! — kiáltott fel Jolán asszony. — Mikor először jártunk Hérámban, Endre oso dálta. hogy oly könnyen kisérem túráin. A meredek nem szédített, pedig alföldi lány voltam. Kiaievpltem Endrét, ha féltett Má­moros Jó érzés volt. Útiakat ismertem fel, a* egész táj a® emlékezetemben, élt... igen, ez asak úgy Lehetséges, ha egy korábbi élete­met ott töltöttem a hegyek kört... Azóta tudjuk, hogy a rendeltetés újra és újra a földre jönni kényszerít, míg a lélek megtisz­tul ós méltó a nagy tulvilágí utula. Inkaruá- cióinkbam elmúlt élé tünk bűneit vezekeljük. Az emlékezéstől megfoszt bennünket az az isteni gondviselés, mely kiszabja számunkra a bünhődés útját. Mikáné újra a régi volt. Elemébe Jött, erő­re kapott. Az inkjarinációkról beszélgettek, a lélek vezeklő útjáról. A .spiritiszta ideológia sze­rint a gyermek lélek nélkül születik és védő- szellemének oltalma alatt álL A lélek asak az értelmiségnek felébredésekor költözik a testbe, amikor aztán a védőszellem szerepe háttérbe szorul. Kisdedek álmát, játékát a védőszellem őrzi, távolt tart tőlük minden veszélyt... A halál után a porrá hutió test és a lélek közt még harcok folynak, a lélék nem szabadul fel a szív utolsó dobbanása után, de amint az enyészet megkezdi rom­boló .munkáját, a lélek menekül. Erről tud­tak az egyiptomiak s ez a tudásuk szülője a bebalzsiíim'oztatásnak... Aztán elindul boly­gó útijára az elárvult lélek, felisetén és min­den világosság híján, kavarog a világűrben, alacsonyan a föld felett és nem a magasabb ■régiókban, ■ ahová csak az emelkedett lélek ■száll, az isteni' fényesség osztályosa. A ma­gány őr lelő és tisztító tüze illám újra jön a testté váilá9, az élet újabb állomása, itt vagy más csillagzaton. Mert élet minden üt t van, a világmindenség elgondolbatatlanul nagy. Év­századokig, évezredekig tarthat ez a vándor­lás, míg bekövetkezik a végső megtisztulás, a buddhista életforma nirvánája, a vágy nél­küli állapé,t. tökélye. A tökéletes lélek fényt sugároztál testéből és ez a természetfölötti világító fény láthatóvá teszi a. védőszellem szel lem testének alsó szegélyét. Koron gálák­ban sugárzik ez a fényesség. Ez az aureóla csodájának spiritiszta magyarázata. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom