Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-17 / 88. (2605.) szám
10 1981 április 17, péntek. KőZGA7,Da.<Á€P', A rámái buzakonferentia legnagyobb eredménye A római nemzetközi bnzakoníeretncia volt az utóbbi idők gyakran megismétlődő nemzetközi konferenciái közül az első, mely tényleg a világ szinte összes érdekeit országait összehozta. Érthető az a nagy érdeklődés, amely éppen emiatt a körülmény miatt a konferencia iránt megnyilvánult. A mező-gazdasági krízis, amely főképpen a buzaértéke- fii-tés problémájánál élesedett ki legjobban, már a múlt év julius hó folyamán közös megbeszélésre hozta össze a közép- és keleteuró- ipai agrár-országokat. Ezek a regionális megbeszélések egyes pontok köré konkretizálódtak, amelyek ez országok mezőgazdáinak főbb kívánságai voltak. A gabonakereskedelem racionalizálására, egymás közötti konkurren- cia kikapcsolása és az az igyekezet, hogy a fogyasztó országokat mezőgazdasági terményeik behozatalánál kedvezményes vámpolitikai elbírálásra bírják, komoly egységet kovácsolt ezekbV az országokból, azonban már a genfi tanácskozások alatt is nyilvánvaló volt, hogy a keleteurópai agrárfront nem elég harcképes és a buzakérdés megoldását csak az összes exportáló országok megegyezése hozhatja meg. A pár héttel ezelőtt tartott párisi konferencia is megerősítette ezt. Az európai import államok hajlandónak nyilatkoztak ugyan, hogy az európai agrárállamok terményeit megvásárolják, de sem a preferencia tekintetében, sem az ár tekintetében •megegyezés nem történt, pedig a búzaválság által érintett országok gazdáinál a buzaprob- léma és az árprobléma egy. Rómában először kísérelték meg a kérdést végre nemzetközi alapon megoldani. Az általános vita során látszott, hogy milyen hatalmas ellentétek választják el az egyes csoportokat egymástól. Négy nagy érdekcsoport küzdött egymással: az európai és a tengerentúli agrárállamok, a protekcionista és a szabadkereskedő importállamok. Az általános vita soréin olyan egységes plattfonm megteremtése Játszott szükségesnek, amely a nagy nézetbeli különbségek áthidalása mellett is lehetővé tegye a konferencia főbb programpontjainak megvitatását. Ezek a programpontok a termelés és a kereskedelem racionalizálása, a nemzetközi gazdasági hitel szervezése és a vámpolitikái kérdések megvitatása volt. Az általános vita nem sok pozitív eredménnyel kecsegtetett. Az első ülések folyamán egyetlen konkrét javaslat sem hangzott el, csak az egymással szembenálló érdekese portok képviselői kritizálták ellenfeleik állás- pontiját. A legvitatottabb pont a preferencia kérdi őse volt. Perez, argentínai nagykövet hevesen támadta a preferencia jogosultságát és annak megsértését a legtöbb kedvezményi elv félredobásának tekintette. Támadta Pon- cet francia delegátust, aki bejelentette, hogy a francia kormány, a hadsereg részére dunai államokból való búza beszerzését határozta el. A preferencia bevezetése szerinte különben is lehetetlen Angliában, mert az a domíniumokkal szemben ezt a lépést sohasem tudná megindokolni és Olaszországban, mely sokkal többet exportál Argentínából, mint az összes dunai államba együttvéve. Madgearu és Rose lengyel delegátus temperamentumos beszédekben védték a preferencia elvét, de az import államok, Ausztriát kivéve igen habozó an viselkedtek. Valósággal fellélegzéssel fogadta a konferencia kétnapos meddő tanácskozás után Prónay György báró magyar delegátus tervét, mely a búzakereskedelem racionalizálásával akarja a kérdést megoldani. Ez volt végre az első komoly és konkrét javaslat, mely némi ■kiutat mutatott a meddő kritikákká süllyedt tanácskozásokból. Igaz, hogy ekkoT még senki sem mert arra gondolni, hogy ez a terv még nagyjában is megvalósuljon. Aligha látszott valószínűnek, hogy az exportáló országok és az importáló országok egységesen megtudjanak egymással egyezni. Míg a legvalószinübb megoldási módozatnak Madgearu fenyegetése mutatkozott, mely európai regionális szövetségek megalkotását, esetleg egységes európai front megalkotását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a tengerentúli államok nyakas magatartásukat meg nem változtatják. Ilyen előzmények mellett általános meglepetést keltett, amikor az általános vitát kővető bizottsági tárgyalások alatt a kanadai megbízott maga javasolta az exportáló államok szövetségét, A jelenlevő delegátusok csodálkozásukból még alig %keltek magúikhoz* amikor máris elhangzott egymásután Argentína, majd az európai államok delegátusainak csatlakozó nyilatkozata, sőt amit senki sem várt, Oroszország hozzájárulása i». Az exportáló országok szövetsége a római konferenciának legfontosabb eredménye. Ez után az eredmény után a római konferencia nagy Ígéret és kezdőpontja a buzaikirizisből való kivezető utnaik. A kon fér'énei a során is világosan látszott, hogy az agrárválság a termelési oldalon nem oldható meg, mert egyetlen egy delegátus sem volt hajlandó kijelenteni, hogy kormányának a vetésterületek csökkentését fogja javasolni. A pereferenciális vámmegoldás is sokkal nehezebb mint kezdetben hitték és semmiesetre sem oldható meg a tengerentúli államokkal szemben. A május 18-án összeülő londoni konferencia mindenesetre nagy reményekre jogosít. Ma már nemcsak az európai agrárállamokban, hanem a tengerentúlon is megunták a harcot és komolyan hozzá akarnak fogni a helyzet konszolidációjához. A londoni konferencia minden va- lószinüség szerint olyan praktikus megoldási módozatot fog keresni, mely kikapcsolja a mezőgazdasági államok egymásközti versengését és a túlságos kínálat káros árromboló hatását. A búzakészletek és általában a túltermelés nem olyan nagy, mint amilyennek hirdetni szeretik éis amely fsllelős volna az árak ilyen nagymértékű leromlásáért. Sokkal fontosabb fényezőnek látszik az egységes vezetés hiánya, a kereskedelem egyáltalában nem racionális mai megoldási módja, amely egyes országokat néha arra kényszerit, hogy egyes termel- vényeiket oly piacokon is kénytelenek értékesíteni, melyek fuvarrelációban is lehetőleg kedvezőtlenebbül fekszenek. A londoni konferencián két kérdés vár megoldásra: a meglevő készletek értékesítése és a jövő termések lebonyolítása. Valószínű, hogy a londoni tanácskozások eredményessége esetén a búzának áremelkedésével számolhatunk. Hogy ez azonban elérhető legyen, feltétlenül fontos, hogy az agrárfront egységes maradjon. A római konferencián csak egy ország magatartása látszott kétségesnek és ez Oroszország. Az oroszok politikai okokból nem akarnak olyan megoldási módozatot elfogadni, mely a mai termőterület nagyobbitását nem engedi meg és ellenzik a búza árának felemelését is. Ha a mezőgazdasági hite] és a preferencia kérdésében a konferencia nem is tudott kézzelfogható nagyobb eredményeket produkálni, a vita során az egyes országok állásfoglalása ebben a két fontos kérdésben is nagyimért ékben tisztázódott. A legnehezebbnek látszik a preferencia a dunai államok által óhajtott formában való megoldása. Valószínű, hogy a londoni tanácskozások során ez a kérdés is megvitatásra kerül és ott kedvezőbb atmoszférában talán áthidalhatók lesznek azok az ellentétek, amelyeket most Rómában egy egységes gazdasági front hiányában még nem lehetett megoldani. Mérsékelten csokiként a munkanélküliek száma. A február havi hivatalos kimutatás szerint a köztársaság területén 343.972 személy részesült munkanélküli segély'ben. A március végére vonatkozó kimutatás szerint a munkanélküliek száma 337.929-re esett vissza. Ez ugyan nagyon csekély csökkenés, mindössze hatezer munkanélküli kapott elhelyezést, pedig a tavaszi idény a munkanélküliek számának nagyobb apadását indokolná, ezt azonban a hosszú ideig tartó téli időjárással magyarázzák. Tiszteségtelen verseny a pozsonyi kamara területén. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara mellett a tisztességtelen verseny kérdései számára felállított bizottság a múlt napokban tartott ülésén számos aktuális kérdéssel foglalkozott s megállapította, hogy egyes borovicskapálinkáknak „Juniperus'4 jelzése, továbbá gyógyborovicskáknak való elnevezése nem egyeztethető össze a jó kereskedelmi erkölccsel. A szlovenszkói malmók kívánságára a bizottság a lisztjelzés kérdésével is foglalkozott s megállapította, hogy egyes morva és csehországi malmok amaz eljárása, hogy őrleményeiket magyar feliratokkal látják el abból a célból, hogy azt a látszatot keltsék, hogy szlovenszkói va'gy magyarországi lisztről van szó, a tisztességtelen versenyről szóló törvény előírásaiba ütközik. A bizottság felkérte a kamarai elnökséget, hogy ezekben az ügyekben a szükséges 'lépéseket tegye meg. A bizottság végül azt javasolta, hogy egy választmány vegye revízió alá valamennyi pozsonyi cég reklámjait, hogy azok nem ütköznek-e a tisztességtelen ye^raonyrői «zóló törvény előiráiSái'hfl# A magyarországi vidéki városok gazdasági 8zakértekezlete. Budapestről jelentik:: A május 9-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár magyar és külföldi gyáripari kiállítói évek óta a legnagyobb súlyt helyezik arra, hogy a vásárt látogató közönség sorában a különböző magyar törvényhatóságok és városi hatóságok képviselői is szerepeljenek. Nagy érdeklődéssel tekintenek ezért a vásáron résztvevő gyáriparosok a vásár vezetőségének a „Városok Kongresszusa" című szervezettel közös kezdeményezése elé, melynek eredményeképpen az illetékes tényezők elhatározták, hogy május 5-én megtartják Budapesten a Vidéki Városok Gazdasági Szakértekezletét. Az értekezleten a magyar vidéki városok polgármesterei, gazdasági referensei, műszaki ügyosztály ^vezetői, a vidéki városok közüzemeinek vezetői, a különböző gyáripari és kereskedelmi érdekképviseletek megbízottai és az érdekelt gyáripari vállalatok vezetői vesznek részt. A vásár megtekintése után tartandó szakértekezleten a gyáripart és a városokat közösen érdeklő kérdésekről értékes szakelőadások fognak elhangzani, amelyeket a felvetődő problémák tisztázásához nagy mértékben hozzájáruló vita fog követni. Elkészült a gyufaadó emeléséről szólja javaslat. A múlt napokban közöltük, hogy a pénzügyminisztérium a gyuifaadó emelését tervezi. A legújabb hírek szerint a pénzügyminisztérium az erre vonatkozó törvény javaslatát is elkészítette máT. A mai állapot mellett egy 20 fillér értékű doboz gyufa árából a gyufaadó 2 fillér, a forgalmi adóátalány 1 fillér s az egyedárusitási díj 2 fillér, vagyis a közterhek összege 5 fillér. A javaslat szerint a mono pólium dí j 2 fillérrel s az adó 1 fillérrel emeltetnék, vagyis a 20 fillérből az állam összesen nyolc fillért kapna. A javasat indokolása azt hangsúlyozza, hogy még a tervezett adóemelés után sem érné el a gyufa adó a külföldi államokban érvényes gyufaadó magasságát. A gyufa árát nem lehet leszállitani, mert az érvényes valutaeiő- irások szerint csak 5 filléres árcsökkentés lehetséges, ezt pedig nem tudná elviselni a gyufaipar. Ellenben semmi akadálya nincs annak, hogy az általános árleszállítás helyett az állam három fillérrel emelje az adót. Ily módon évi 800 millió skatulya alapulvétele mellett az állam bevételei 25 millió koronával emelkednének. Amerikai javaslat a háborús adósságok elengedésére a leszerelés arányában. Washingtonból jelentik: Érdekes id'itvámyt terjesztett a nemzetközi kereskedelmi kamarák küszöbön áltó washingtoni kongresszusa elé a nemzetközi kereskedelmi kamara amerikai csoportjának egyik tagja, Berbert Houston, a Cosmos RádióitársBság elnök igazgató] a. Houston azt javasolja, elaMleon a május 4-én Ösz- ezeütő washingtoni kongresszus külön bizottságot a háborús adósságok kérdésének tanulmányozására. Houston levelet intézett az amerikai csoport többi tagjához, közöttük Owen Younghoz és Lamont bankárhoz, amelyben annak a -nézetének ad kifejezést, hogy a nemze'.közi kereskedelmi kamara pártatlan vizsgálata minden bizonnyal elősegíti majd a viszonyok stabilizálását és az általános biztonság érzésének visszatérését. Rendkívül fontos lenne — mondja Houston — ha a megalakítandó bizottság még a jövő évi leszerelési világkonferencia összeillése előtt beterjesztené jelentését. Houston javaslata végeredményben arra irányul, hogy engedjék el az adós államoknak háborús tartozásaikat, még pedig olyan arányban, amilyenben az illető államok hajlandók leszerelni szárazföldi, tengeri és légi haderőiket. A szappangyártási nyersanyagok vámmentes behozatala. A szappangyárosok szövetsége a múlt napokban fcüldöttségileg fölkereste a kereskedelemügyi minisztert s ama kivánságát tolmácsolta, hogy a kormány egyes nyersanyagok vámmentes behozatalát engedélyezze. Elsősorban a szóda és a nátron behozataláról van szó. A miniszter a küldöttségnek azzal válaszolt, hogy a szappangyárosok igyekezzenek megállapodni ez érdekelt szakvegyi- ipaui csoporttal. Varsói magyar borkiállitás. Budapestről jelentik: Április 18-án nyílik meg Varsóban az ottani Mezőgazdasági Klub dísztermeiben a magyar borkiállítás,, amelyen 15 kiállító Magyarország minden borvidékét képviselni fogja. A kiállításon a legkiválóbb minőségű és a lengyel Ízlésnek megfelelő borok szerepelnek. A kiállítás ideje alatt Ceekonics Iván gróf vezetésével a magyar gazdasági és szellemi élet reprezentánsaiból összeállított tanulmányi csoport utazik ki Lengyel- országba és ott Magyarország szellemi, mezőgazdasági és kereskedelmi életéről egy-egy felolvasást tart. Lengyel részről úgy a kiállítás, miint a tanulmányi csoport iránt nagy érdeklőd'és mutatkozik. Görgey István dr. országgyűlési képviselő és Steimer Antal dr., a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara igazgatója a szükséges előkészületek megtétele végett már Varsóba utaztak. Hogyan akar Franciaország segíteni KözépEurópán? Liliéből jelentik: Rollin francia kereskedelemügyi miniszter beszédet mondott, amelyben Franciaország gazdasági politikájával foglalkozott. K özép - Európában — mondotta — több oly állam van, amely jelenleg súlyos gazdasági helyzetben van. Franciaország ezeknek az államoknak segítségére akar sietni, meg akarja javítani helyzetüket és emelni akarja vásárlóképességüket nem csupán azért, hogy ezáltal barátokra, hanem, hogy egyúttal vásárlókra is tegyen szert Franciaország semmi esetre som követ önző gazdasági politikát. Azt azonban nem engedheti, hogy ünnepélyesen vállait nemzeti kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával n vámszükség köntösében olyan politikai terveket kovácsoljanak, amelyek a világ békéjét veszélyeztetik. Szénsavas Mésztrágya A talaj gyógyszere — Savanyu és kötött talajoknál nélkülözhetetlen Zsákokban és ömlesztve olcsón | szállítja ■ Szénsavas Mésztrágyagyár Igazgatósága, Ciz-Kűpele. I Az élelmiszerek mérlegelt árindexe. A statisztikai hivatal most adta ki az élelmiszerek március középső hetére vonatkozó mérlegelt indexét, amely általában 1.1 százalékos csökkenést mutat. Az általánosam csökkenő irányzat alól kivétel a kenyéri iszt 0.6, a burgonya 5.2 százalékos és a friss zöldség és gyümölcs áremelkedése. Figyelemreméltó áresés jelentkezeti a következő cikkeknél: fehér kenyér 1.7, barna kenyér 1.1, külföldi búzaliszt 0.9, marhahús 1.3, füstölt sertéshús 3.4, friss sertéshús 1.9, borjúhús 1.4, ürühus 0.9, a sertészsír 1.6 százalékkal olcsóbb. A külföldi zsír 1.8, a vaj 1.1, a faggyú 1.9, a prágai szalámi 0.6, lengyel kolbász Ö.4, disznósajt 1.5, virsli 0.9, a tej 1.9, a túró 0.4 'százalékkal esett. A túró áresése 0.4, a tojásé 17.6, konzervtojásó 15.1 százalék. Arányosam esett a töíbbi élelmiszer ára is. A köztársaság egyes részeiben az árindex így alakult: Csehország 114.5 (februárban 115.8, Morvaországban 109.3 (110.7), ^zlovenszkón 119 (120.2), Ruszinszkón 131.8, a köztársaság egész területén 114.0 (110.3). Újabb tiltakozás az ásványolajadó ©metése ellen. A kis és nagyipari körök ismételten rámutatnau annak szükségességére, hogy az iparban felhasznált ásványolajak alacsony adótétele továbbra megtartandó, vagyis , a gépek kenésére, vagy segédanyagként felhasznált olaj adója a készülő törvénnyel mentesítendő a magas adó alól. A textiiiparoeok szövetsége memorandummal fordult a kormányhoz, melyben a jutaiparban használt úgynevezett Bat- schingo’-aj adómentességét kívánja. Az olaj tervezett emelése a jutaszö veteket 60 százalékkal megdrágítaná s igy a 'kivitelre ráutalt ipart egyenesen tönkretenné. Az amerikai aranykészlet rekordmagasságot ért eL NewyorkbÓl jelentik: Amerika aranykészlete márciusban 26 millió dollárral, 6 ezzel az első évnegyedben 100 millió dollárral növekedett, szemben az 1930. évi 309, s az 1929. évi 142 millió dollár aranybehozataUal. Az Egyesült Államok arany- készlete ezek szerint az eddig ed nem ért 4.6 milliárd dollár értékre emelkedett. A világ vasniainak válságstatisztikája. A német birodalmi vasutak, amelyeknek bevételied 14.8 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, most érdekes statisztikai összeállítást készítettek annak igazolására, hogy ezzel a szomorú eredménnyel nem állnak egyedül. Á rekordot egy amerikai vállalat, a Newyork Central Railroad Co. tartja 18.8 százalékos bevételi csökkenéssel és utána más amerikai vasúti vállalatok következnek a vasúti debomjukitura ranglistáján. Ezzel szemben az európai vasutak válságétafeztikájában tényleg Németország halad az élen, míg a második helyen a csehsz’ovák vasutak szerepelnek 13.4 százalékos bevételi csökkenéssel. Érdekes, hogy Európába a visszaesés túlnyomórészt a teheráruforgalomra jut, míg a személyforgalomban egyes vasutak nagyobb eredményeket tudunk elérni, mint az előző éveidben. A svéd gyuiatröszt hajlandó njabb kölcsönöket adni az agráráítamoknak. A svéd gyufatröszt évi jelentése érdekes hírrel szolgál a középeurópai államoknak. Részletesen foglalkozik a magyar, jugoszláv, lengyel és német kormánj'nak adott kölcsön ügyével és arra a megállapításra jut, hogy a gyuifamonopólium ellenében adott kölcsön sokkal biztosabb garanciát nyújt a hitelezőknek, minit akár a vámbevételek, akár olyan fogyasztási és egyéb adóik, amlyek a költségvetésben -szerepelnek. A svéd gyufatröszt a tőkeimportra szoruló államok legnagyobb hitelezője, és éppen ezért rendkívül érdekes és megnyugtató, hogy Ivar Kreuger a további köksönnyuj'tások mellett tör lándzsáit. Nagyon elítéli a franciák passzív magatartását és súlyos hibát lát abban, hogy a francia tőkefeleslegek nem fordíthatók a szegény országok produktív beruházására. A svéd gyufatröszt igazgatósága különösen fontosnak ítéli, hogy a mező- gazdasági államok hitelellátása megjavuljon és éppen ezért részt vett úgy az amsterdami -mint a svájci mezőgazdasági hitelintézet alapításában. Kreuger és Toll a közópeurópai adósokat jónak tartja és megelégedéssel állapítja meg, hogy dacára a kölcsönök drágaságának, minden közép- európai állam pontosan fizeti a kamatokat és az amortizációt, ami a legfőbb bizonyíték, hogy további hitelekre is mé’-tók. A Kreuger & Co. különben azok közé a valóban ritka kivételek közé tartozik, amelyek az elmúlt üzleti évben fokozni tudták jövedelmüket az előző évekhez képest A tiszta nyereség 27.1 millióról 28.8 millióra emelkedett, ha pedig hozzászámítjuk % hollandi társaság üzleteredményt is, úgy a jövedet emezapoxulat még sokkal nagyobb arányú, mert a társaság 108.5 millió helyett 122.3 millió svédkorona nyereséget ért el. A társaság kötvény tárcája 318 millióról 419 millió svédkoronára emelkedett, néhány újabb moxiopoiköVsöu. továbbá a Young-kö'csön egy részének átvétele folytán. A társaság (ingatlanai 88 nailüó svódtoorooát érnek. Ciz-Kúpele.
