Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-02 / 77. (2594.) szám

1961 Aprflla t, csütörtök. PRÁGÁI •/VY&.CiVAR.-HI Rlifig 5 „Fiatalok és a kisebbségi jövő1* Irta: BROGYÁNYI KÁLMÁN A Prágai Magyar Hírlapban Ceáky Mihály nemrégiben nagy cikket szentelt a szlovén­ekéi magyar fiatalság helyzetének, súlyos nehézségeinek tkorszetrü adottságainak s fűieg közéleti feihasználatlanságának problémájá­val foglalkozott. A kérdés nagyon fontos úgy a fiatalság, mint a társadalom szempontjából is. A harmincéves évjárat megszervezéséről van tehát szó. Idetartozónak érzem a 25-től 40 évesig számítható fiatalokat. Azt a fiatalságot, amely, nagyon helyesen állapítja meg Csáky Mihály: a szakadék egyik szélén áll, elárvul­tán, átütőképességének semmibevevésével és a íegrémitőbb exisztenoiális gondokkal. Tény­leg igaz, hogy ma szinte lehetetlen kisebbségi magyar fiatalembernek exisztenciát teremte­nie, holott egyenesen közérdek, hogy a józan realitású, gyakorlatibb és szociálisabb au gon­dolkozó fiatalság végié megtalálja érvén yesü- 1 lésének teljes lehetőségét, úgy uj mentalitá­sának megfelelő szellemi, mint belső értéké­nek megfelelő exisztenciális tekintetben. Ép­pen ezért főleg a fiatalságban rendkívül figye­lem fordult afelé, aki ennek a fiatalságnak a közéleti ka/puk fölnyitását követeli. Azok a fiatalok, akik esztendőkig részit vet- tek a főiskolás mozgalmak vezetésében, mint magam is, ma szintén itt állnak a kapuk előtt és felfigyelnek erre a szóra. Ha végigtekintünk e kérdés szempontjából a mai vezetőcsoport korlélráján, a legfeltű­nőbb jelenség a nagy távolság, amely őket a közvetlenül utánuk következőktől elválasztja. A háború által kiütött sorok 'hiánya ez, két­ségtelen. Ennek azonban mélyebb következ­ménye is van: a nagy gondolkozásbeli különb­ség, mely az egyes évjáratcsoportok között fennáll. Ezt annakidején Móricz Zsigmond is megfigyelte. De van a kérdésnek egy másik, nem kevés­bé fontos pontja. Annak az ifjúságnak a kérdése, amely már eltávozott, sőt egészen közelről annak az ifjú­ságnak a kérdése, amely közvetlenül most tá­vozott vagy távozik az egyetem padjaiból, ezek már egy harmadik kor-, illetve gondolkozás- be'ileg is megkülönböztethető csoportot alkot­nak Átmeneti kort élünk. Érthető tehát e rö­vid évkülönbségi turnusok közötti delereneia. Ha az előbbi kettő közül a második csoport, tehát mondhatni a harmincon felüli generá­ció egyes legjobbjai ugyahogy legalább ki­indulási pontra tudtak jutni az egzisztencia kérdésében is, ez a harmadik csoport éppen egzisztenciális kérdésben teljesen árva, ki­szolgáltatott és reménytelen. Föltorlódott évjáratok. A torlódási rétegekben visszafelé egyre nagyobb a széthullás. Ezt ma már kívül és túljutva az u. n. ifjúsági mozgalmakon, me­lyekben egykor aktív részt vettem, tisztán meg tudom figyelni. Az ifjúság soraiban ma egyetemes elernyedés fut végig. A cserkészet­től kezdve föd a főiskolás mozgalmakig. Bár a szervezkedés kérdésében minden ifjúsági csoport a lehető legvégsőbb pontig szervezke­dett, ma mégis az egyetemes csönddel, ami az ifjúságot ma jellemzi, bizonyos passzív fá­sultság uralkodik. A húszéves ifjúságban ma már nincsen meg a szellemi és kulturális erők erős hullám­verése. Intellektuális emóciót ez a magyar if­júság ma csak negatívumokból kaphat. Hiány­zik a szlovenszkói élet és helyzetvaléság in­tellektuális fctlméretezése és megszervezett- sége. Csak felemás próbálkozások vannak. Fo­lyóiratok, melyek meg s<em indulnak, vagy már első számuknál meghalnak. Tervek és tanácskozások, amikből semmi sem realizáló­dik. Szinte matematikai pontossággal kiszá­mítható, hogy milyen akciót hol, mikor, mi fog életképet el enné tenni. A szellemi életnek ez a passzív anarchiája, mely ha jogi alapon nem is mutatható ki, de itt van, veled van, lélekzed, vele élsz, ifjúságokat fojt meg. A gazdasági krízis az ifjúság számára m-ég 'lehe­teti enebbé teszi a jövőt Nagyon helyes gondolat tehát a szervezke­dés megfelelő szabad formáját keresai. De le­gyen szabad itt mindjárt fiatalos őszinteség­gel megmondani, hogy a harmincévesek leg­fiatalabb turnusa a maga meggyőződését, a magyarság tömegeinek jobb jövőjéért vallott korszerű hitét és a kisebbségi sorsban szerzett gyakorlati és szociális életfelfogását és társa- dalomszemlóietét egy ilyen szervezkedésben nem hogy el akarná hagyni, vagy veszíteni, de ellenkezőleg: fel akarja használni az összes­ség javára, mert a magyarságot nem egyes osztály, hanem minden dolgozó magyar, nem kiváltságos osztályok, hanem az összes osztályok dolgozó tagjai alkotják. Hörnes Károlyt hathavi fogházzal és ÍL800 K pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság Ezenkívül 38 ezer koronát hoteles megtéríteni a betegbiztosítónak — Az ítélet feltétlen — Durvayt felmentették - A vád és védelem is fellebbezett Pozsony, április 1. (Pozsonyi szerkesztősé­günk tel efon jelentése.) Ma reggel kilenc órakor a pozsonyi kerületi bíróság Babos-tanácsa foly­tatta a Hörnes-tigy főtárgyalását, amely iránt a mai napon, miután Ítélethirdetésre is került a sor, óriási érdeklődés mutatkozott. Buchtala dr. egyetemi professzor és Dhot dr. professzor folytatták szakértői véleményük előterjeszté­sét, illetve a bíróság, valamint az ügyész és a védő intéztek kérdéseket a szakértőkhöz. Jirák dr. védő kérdésére Dhot dr. szakértő kijelenti, hogy a benzol fö­lött kifejlődött gázréíeg igen erős és minél följebb megyünk, annál ritkább. A robbanás úgy keletkezik, hogy a benzolgáz összeve­gyül a levegővel. Ezután a szakértő részleteket olvas föl egy szakkönyvből a benzolra vonatkozólag, amely­ben többek között az áll, hogy az oly helyiségben, ahol benzollal dolgoznak, állandóan fönnáll a robbanás veszélye. Buchtala professzor a védő kérdésére el­mondja, hogy a robbanás a levegő és a benzol­gáz összekeveredése következtében állott be. Hogyha Hét-kilenc százalék benzol van a levegőben, akkor a robbanás igen erős, hogyha 16 szá­zalék benzol van a levegőben, akkor a rob­banás veszélye csökken. Ha a levegő száraz, nagyobberejü, ha nedves, gyöngébb erejű a robbanás. Füredi dr. védő vitába bocsátkozik a két szakértővel és rámutat a szakértői vélemények közti eltérésekre. Babos elnök azzal szakiíja félbe a már szen­vedélyessé váló vitát, hogy a szakértői véle­mények lényege abban foglalható össze, hogy jó szellőztetés esetén a katasztrófa a Hörnes- gyárban nem következett volna be. Ezután Hörnes emelkedett szólásra és elő­adta, hogy az iparfölügyelő nem emelt kifogást a gyár betonpadlója ellen és most azt hallotta, hogyha puha lett volna a padló, úgy a ka­tasztrófa ereje nem lett volna olyan nagy. Sze­rinte a tető súlyosbította a katasztrófát. Előírás szerint készítették a tetőt, szerinte azonban könnyebb tetőt kellett volna alkal­mazni, miután a katasztrófa alkalmával tég­ladarabok zuhantak le a tetőről és azok ütöt­ték agyon a munkásnőket. Az "elnök ezután mégegyszer előszóHtja Almaver munkavezetőt és a következőket mondja neki: — Ön a rendőrségen azt vallotta, hogy az üzem tulaidonkéopeni vezetője Hörnes dr. volt. Fönntartja e vallomását? Almayer: Hörnes volt a cégtulajdonos, de az üzemet én vezettem. A biróság ezután föJolvassa azoknak az áldo­zatoknak a vallomását, akik a kórházban el­hunytak. A katasztrófa alkalmáva/1 hat mun­— Epekő-, vesekő- és hólyagkőbetegek. valamint azok, akik hugysavas sók tulszapo- rodásában és köszvényben szenvednek, a ter­mészetes „Ferenc József** keserüviz haszná­lata mellett állapotuk enyhülését érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfia hosszú megfigyelés alapján megállapította, horry a Ferenc József viz biztos és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért sérvbajok­nál és prostatabetegségeknéJ is ajánlják. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható, riákban és füszerüzletekben kapható. káenő halt meg, mig a kórházban öt, munkásnő lehelte ki a lelkét. A legtöbb sebesült leánnyal a rendőrség bűnügyi osztálya valló máéi jegy­zőkönyvet vett föl. Zrínyi Hona tizenhatéves munkásnő halálos ágyán azt vallotta, hogy a gyárhelyiségben állandóan nehéz volt a levegő és erről Hör- nesnek jelentést tett. Elnök: Mit szól ehhez, Hörnes dr.? Hörnes dr.: Ez 1028-ban történt és én rög­tön egy másik ventillátort szereltem föl a gyárban. Ezután az elnök felolvassa a bécsújhelyi hatóságok átiratát, amely szerint Hörueaék bécsújhelyi gyárában négy rendbeli halálos A fiatalság — a harmincévesek legfialalabb- jai — nemcsak szükségét érzik egy nagy szervezkedésnek, de készek is beállni minden olyan munkába, amely az uj mentalitású ifjú­ságtól nem követel elvfeladást, vagy meggyő- ződéstelen tapsot. Bebizonyosodott, hogy ér- téknélküii, silány tapsoló sereggé a kisebbsé­gi fiatalság lesülyedoi nem tud és nem akar. Ezt mi épp úgy feleslegesnek, sőt kártékony­nak tartanók, mint ahogy annak tartjuk a föl előlien te hiányos műveltségű fiatalok han­benzolgázmérgozés történt. Ezek miatt az el­járást u^y Hörnes, mint Durvay ellen a bécsújhelyi hatóságok már régebben megin­dítót Iák. Ezután az elnök négy napos tárgyalás után a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvání­totta és déli tizenkét órakor megkezdődtek a perbeszédek. Muric dr. államügyész vádbeszédében kije­lenti, hogy a főtárgyalás adatai alapján tel­jesen beigazoltnak látja a vádlottak bűnös­ségét. Hörnesék megelégedtek azzal, hogy Hoimann-cseppekkel gyógyítsák a gyárhelyi­ségben rosszullett munkásnőket, nem tettek eleget az iparfel ügyel őség előírásainak, ami­nek következménye volt a borzalmas katasz­trófa. Ezért példás büntetést kér. Jirák Artúr dr. védő cseh nyelvű, Füredi Elek dr. pedig német nyelvű beszédében a vádlottak fölmentését kéri. Füredi dr. védő- beszédében meglepetésszerűen kijelenti, hogy nem Hörneséknek kellene a vádlottak padján ülni, hanem Viskovszky és Dobrovodszky iparfel ügyelőknek, mert ők felelősek a Hör- nes-gyárban történt katasztrófáért. Ezután Weichherz Zoltán dr. és Kondor dr. ügyvé­dek az elhunytak hozzátartozói és a sebesül­tek nevében jelentettek be kártérítési igényt, majd a munkásbiztosi tó pénztár jogi képvi­selője jelentette be. hogy a munkásbiztositó pénztár temetési költségeiben s egyéb segé­lyekben 38.800 koronát fizetett ki a katasz­trófa áldozatai, illetve annak hozzátartozó­inak és ezt az összeget követeli. A bíróság tanácskozásra vonult vissza és délután fél keltő órakor hirdette ki ítéletét, amely szerint a bíróság bűnösnek mondotta ki Hörnes Károly dr-t tizenegy rendbeli gondatlanság­ból okozott emberölés vétségében és nyolc rendbeli gondalanságból okozott su’Jyos testi sértés vétségében és ezért összbüntetésül hat hónapi fogházzal, mint főbüntetéssé! és 11.800 korona pénzbüntetéssel, mint mel­lékbüntetéssel sújtotta, amely utóbbi 118 napi fogházra változtatható át. A bíróság elmarasztalta Hörmes Károly dr.-t 38.800 korona munkásbiztositási illeték meg­fizetésére, amit a munkásbiztositó pénztár az ■ídozatoknak temetése és egyéb segély fejé­ben kifizetett. A sértettek hozzátartozóit a bíróság kártérítési igényükkel polgári perre utasította. Durvay Károly mérnököt az ellene emelt vád alól fölmentették. A. bíróság Hörnes dr. büntetését nem függesztette fed és igy az feltétlen hatályú. április 1-t©!: c CA CÁR CARL CARLT CARLTO CARLTON BAR George Miller á német Harold Lioyd Ő3 Mme Sousette & Teddy Ka:ser tánc szenzáció a zongora tetején, valamint az eisörendü kísérőprogram. Hermann-jazz Belépődíj nincs. Az Ítélet indokolása szerint a bíróság Hör­nes dr. bűnösségét bizonyítottnak látta, a ta­nuk, valamint a szakértők vallomásaiból. Hörnes dr. védekezését nem lehet száz szá­zalékig elfogadni, mert bebizonyosodott, hogy a gyárban nem tartotta be az előírásokat. azonkívül a ventrlláció sem működött jól. Durvayt azért mentette fel a bíróság az ellene emelt vád alól, mert bebizonyosodott, hogy az ő szerepe főként a csendestársi viszonyra szorítkozott és nem felelős a gyárban történ­tekért. Muric dr. államügyész fellebbezést jelentett be az ítélet ellen egyrészt az Ítélet súlyos­bítása végett, másrészt amiatt, hogy a bíró­ság Hornost egy rendbeli súlyos testi vétség vádja alól fölmentette, továbbá, hogy a bíró­ság nem tiltotta el Hornost hasonló ipar iizé­sé tői. Az ügyész azonfelül fellebbezést jelen­tett be Durvay Károly fölmentése miatt. A védők fellebbeztek Hörnes elitélése, illetve a bűnösség kimondása miatt. A zsúfolt terem az ítéletet nyugodtan hallgatta, amely lesújtó hatással volt Hörnes dr.-ra. Az osztrák kormány fölmondta a Jugoszláv és magyar kereskedelmi szerződéseket Remélik, hogy Julius elejéig megkStik az uj szerződéseket Bécs, Április 1. A belgrádi osztrák kö­ret kormánya megbízásából ma fölmon­dotta & jugoiszláv-osztrák kereskedelmi szerződést julius elsejére. A budapesti osztrák követ ugyancsak ma felmondta az érvényes magyar-osztrák kereskedel­mi szerződést, amely ilyen módon ugyan­csak julius elsején fogja hatályát reszite- ni. Ismerete^ hogy erről a lépésről az osztrák kormány már hónapok óta tár­gyalt s a kérdés szóba került az uj keres­kedelmi tárgyalások során is. Az osztrák kormány reméli, hogy julius elsejére az uj kereskedelmi szerződéseket sikerül megkötni. Az osztrák kormány az említett bét keres­kedelmi szerződést az osztrák agránikiörök nyomására mondotta föl azért, hogy a ma érvényes gabonavámok az uj aratás idején már ne legyenek hatályosak. Különösen az mmmmmmmmmmmBBammmmBmmmu&nmmmmmmmmmm dabundázását, amely éppen a fiatalságnak, különösen a proreesziv fiatalságnak nem hogy használna, de egyenesen árt. Hogy ez a fiatalság, amelyik az ifjúsági mozgalmak tanulságos és szenvedósteljes, de egyben tapasztal átnyújtó iskoláját kijárva oda álljon a harmincévesek életerős megmoz­dulásához, ahhoz szükséges, hogy eddgi mun­káját tényleges értékeiben megbecsüljék, számbavegyék és értékeinek megfelelően ér­vényesítsék — nem idegen érdekek vagy a, | osztrák sörárpa érdeke kívánta a szerződé- sek föimondását. A budapesti osztrák követ a szerződés ffölmondásáról Budapest, április 1. (Budapesti szerkeszr lőségünk te lefon jelentése.) Calioe gróf bu­dapesti osztrák követ a Magyarország mun­katársa elölt nyilatkozott az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés felmondásáról el­terjedt hírekre vonatkozólag. Az 1922. évi kereskedelmi szerződés fel­mondása — mondotta az osztrák követ — tulajdonképpen csak formaságnak tekint­hető, semmi esetre sem lehet külpolitikád konzekvenciákat levonni e tisztán formai kérdésből. Az uj osztrák-magyar kereske­delmi szerződés megkötése már csak rö­vid idő "kérdése. Az osztrák kormány a magyar kormánnyal a vámunió kérdésé­től teljeson függetlenül tárgyal és igy ■BBBlBJUgKiBiUlMBMMBWBBBBB—IHI1IKIIIHI1 III'II II 11'i ggflll fiatalság által megjaviiandónak tartott jelen­legi állapotok szolgálatában, hanem igenis a helyet kérő, felkészült és munka, kész ifjúság érdekében. A mai helyzetet a fiatalság tarfhatlannak tartja. Ért. hiszem azt, hogy a jelenlegi állapot megjavítható, ha pedig megjavítható, akkor minden magyar fiatalembernek kötelessége teljes energiájával a gazdasági és kulturális tekintetben egyaránt fontos javítóm unkában kivenni a (maga részét

Next

/
Oldalképek
Tartalom