Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-12 / 84. (2601.) szám
<ÍP^<ÍH-MAG%^-HTraiSÖ Funchal, Portugália ideliienes fővárosa S madeirái föikelők távirata a NépszSvetségtiez — Btefiiétes hírek Lisszabonból li Prága előkelő Tabarinja a Hotel ispiasiadebán. Elsőrendű attrakciók — Táncestély naponta 20 órától — Török kávészalón 17 órától Telefon 288—41, Telefon 288—41 Minden vasárnap ás ünnepnap tánctea. Jp^iiS;Sii.ii5il.rfgAn^?A romín nemzeti psraszfpárt hajlandó résztani az ui korráihan Bukarest, április 11. A nemzeti paraszt- párt vázérJő bizottsága tegnap délután tartott ülésén oly értelemben határozott, hogy a párt elvben hajlandó a koalíciós kormányban ró sztr enni. rA vezérlő bizottság ülését Bukarest mellett egy kis falni korcsmájában tartotta, hogy a politikusok az újságírók rohama elöl elmeneküljenek. Szemfüles riporterek azonban fölfedezték a tanácskozást, mire a pártvezérek autókon elmenekültek. Több kocsi defektust kapott, s az újságíróik utói érték a politikusokat. A pártvezérek azo: albán elzárkóztak a nyilatkozattétel elöl, csupán Lupu és Jorga nyilatkozott. Lupu azt mondta az újságíróknak, hogy a gazdasági válság még nagyon soká fog elhúzódni, mig Jorga kijelentette, hogy az ilyen dolgokhoz nincsen érzéke. A kormány megalakulását egyébként hétfő estére várják. Pozsonyvidéki útépítések Pozsony, április 11. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Pozsony v áros a legközelebbi napokban hat millió korona költségvetéssel megkezdi a nagyszombati ut kiépítését. A közút nyolc méter széles lesiz. A költségeket 80 százalékban az állam, 10 százalékban az ország és 10 százalékban Pozsony város fogja fedezni. Az ut alapja húsz centiméter vastagságú betonréteg lesz, amelyre hatóan timé te rés aszfaltréteget helyeznek. A munkálatoknál többszáz munkás kap alkalmazást. Az uj útnak augusztus Síig el kell készülnie. Pozsony város egyébként jelenleg a következő útépítéseket végzi: a vaskutaoskai útnál 80 ember, a K ram- iner-uton 60,, a Szérűkéi-utón 40 és a rózsadombi utón ugyancsak 40 munkás dolgozik. mmümbbmammaí v»iiiwwaMB«»y»ii<íiiwaiiiiiiiMHiian!iaE?Baai — Szenredó nőknél a természetes Ferenc Jóssef keeerüvi* könnyű, erőlködés nélkül való béíkiiürü- 5é®t idéz elő és ezáltal « V esetben rendid vili jótékony hatással van a beteg szervekre. A női betegségekre vonatkozó iud-Mu'inyos irodalom több megalkotója Írja, hogy a „Ferenc Jóisef" viz kitűnő hatásáról a saját kísérleted alapján is alkalma volt meggyőződést szerezni A Ferenc Jóasel keoerűvte gyógyszertárakban, drogériákba® ée fösserüzletok- ben kapható. London, április 11. A londoni sajtó érdeked riportokat ir a inadéi mi forradalomról. A szigeten a nehézségek néhány hónappal ezelőtt kezdődtek, amikor Lisszabonból háromszáz politikai foglyot deportáltak Fun- chalba. Februárban éhségsztrájk tört ki a szigeten, mer.t a portugál kormány bizonyos politikai kod véne e inek gaboiuamombpóliu- mot juttatott, majd később a monopóliumot isimét visszavonta. Annakidején. Lisszabonból háromszáz főnyi katonát és egy katonai kormányzót küldtek a szigetre. A csapatok csakhamar a forradalmárokhoz szegődtek és április 5-én letartóztatták a kormányzót. Madeirában most egy katonai bizottság uralkodik. Szemtanuk szerint ügyes agitátorok annyira elvadították a népet, hogy komoly ellentállásra kerülne a sor, ha a kormány tényleg csapatokat küldene a szigetre. Kecskemét, április 11. A ceglédi kalapácsos gyilkos ügyében folytatott rendőri nyomozás újabb szenzációs adatokat hozott napfényre. A rend őrségen önként jelentkezett Fábián Béla volt tengerészkapitány, aki évek óta a Főnix biztosítótársaság ügynöke. Fábián azt adta elő a rendőrségen, hogy Steinherz már 1929-ben fölkereste őt azzal, hogy nagyobbösszegti életbiztosítást akarna kötni. Hosszabb tárgyalás után tízezer dollárra szóló balesetbiztosításban egyeztek meg. Amikor már csak a szerződés aláírása volt hátra, akkor Steinherz beavatta igazi tervébe Fábiánt, akivel közben már jól ösz- szebarátkozott Steinherz Fábiánnak ekkor azt az ajánlatot tette, hogy Fábián kövessen el ellene rablógyilkossági merényletet s a Madrid, április 11. Portugáliából alig érkeznek közvetlen hirok. A lisszaboni kormány egyrészt azt állítja, hogy a mozgalom jelentéktelen és kizárólag a szigetre szorítkozik, másrészt azonban bizonyos, hogy Bexnardo Machado Madridban van, ahonnét a forradalmat intézi. A portugál kormány rendelettel föloszlatta a lázadó ezrediket és biztosított összegen majd megosztoznak. Fábián ezt az ajánlatot akkor kereken visszautasította s igy a biztosításból semmi sem lett. Vasas Károly ceglédi rendőr, aki elsőnek beszélt Steiniherz-icel a merénylet után, azt vallotta, hogy Steinherz rimánkodott neki, hogy mentsék meg életét. Ez a vallomás azért fontos, mert ezzel megdől az a föltevés, hogy Steinherz a merénylet előtt kábítószert vett volna be, mert hiszen a merénylet után nyomban magához tért Budapest, április 11. A budapesti ibümiető- törvényszék ma intézett megkeresést az osztrák igazságügyi miniszterhez Fisohl Frigyes (kiadása iránt. azonnal felmondott a forradalmat támogató hivatalnokodénak. A madeirái felkelők táviratot intéztek a népszövetséghez és kijelentették, hogy Portugália ideiglenes fővárma Funohal. A Lisszabon melletti repülőtér katonasága föHázadt. A helyzet mindenesetre tisztázatlan és a külföldről lehetetlen áttekinteni. A megkeresésben Físcklnek a kiadatását a rablógyilkosság s ezenkívül kommunista üzelmek miatt kérik. Jogászi körökben valószínűnek tartják, hogy az osztrák hatóságok Fischlt a kommunista üzelmek miatt nem, csak a gyilkosság miatt fogják kiadni s ebben az esetben a magyar bíróság is csak a gyilkosság miatt vonhatja majd felelősségre. EXHUMÁLJAK STEINHERZ HULLÁJÁT Kecskemét, április 11. Az ügyész ma indítványt tett Steinherz hullájának exhumálására. A vizsgálóbíró az exhumáfáei engedélyt megadta. Áz exhumálást valóozinüleg holnap délután fogják elvégezni. Steinherz már két év előli akart elkövetni rablágyilkossági m MztosMási csalási A gyilkos Fischít Ausztria a kommunista üzelmek miatt nem adja ki s igy „csak“ gyilkosságért vonhatja felelősségre a magyar bíróság ELSŐ OS2TRLM Irta: 5CHÖPFUN WLRD^R A gyorsvonat első osztályú kocsija teljesen üres volt, csak az első félfülkében ült újságjába bújva egy idősebb úriember. Eszti habozva állt meg a folyosón, kosarával a karján nem tudta eldönteni, melyik fülkéibe üljön. Bement az egyikbe is, a másikba is, olyan tökéletesen egyformák voltak, hogy lehetetlen volt köztük választani. Leült tehát a középső fülkében, az ablaknál, letette maga mellé a pamlagra kosarát, elrendezte az ünneplő szoknyáját szépen maga körül és próbálta élvezni a maga nagy uraságát, hogy most az első osztályon utazik. Nézegette magáit a tükörben, arcokat vágott bele, aztán az ablak melletti asztalkát próbálta felcsapni, ami sehogy ee sikerült neki, felállt a pam- jagra, megvizsgálta a podgyász-tartóhálót, talált, benne valami könyvecskét, egy angol nyelvű prospektust, nézegette a képeit, de csupa gépeket ábrázoltak, unta őket. Unta magát a nagy egyedüllétben, kiment a folyosóra, bekukucekált a félfülkébe, szeretett volna beszélgetni vele, meg is szólította illedelmesen vihogva, de az valami idegen nyelven kaffant ott neki néhány szót, mire megijedt és visszahúzódott a folyosóra. Büszke volt az előkelőségére, izgatott volt és unta magát. Jött a kalauz, idősebb magyar ember és rászólt. — Mit keres maga itt? Ez első osztály. i— Tudom. Van ám nekem jegyem, ide szóló. Kibontogatta a nagy kék-sárga, kendőjét, amelybe bele volt kötve a jegy. Izgatott keze ügyetlenkedett, a kendő nehezen bogozódott ki, már megszállta a rémület, hogy hátha kiveszett belőle a jegy. Végre megtalálta. Újabb ijedség: a. kalauz nagyon megnézegette a jegyet, talán nem is jót adott, becsapta az a pénztáros kisasszony, nincs is annak jó ké- pe, — de a kalauz már kilyukasztotta a jegyet és visszaadta. —■ Mi lelte magát, hogy első osztályú jegyet vett. — Mért ne vettem volna, miikor akartam. Szabad nekem k egyszer első osztályon utazni. — Szabadni szabad, de nem sajnálja a pénzt? — Nem én. Jut is, marad is — felelt visz- sza Eszti hetykén. —- Furcsa egy leány maga — mondta a kalauz. Eszti kihívóan ránevetett. Szeretett volna beszélgetni — Furcsa vagyok? Maga is furcsa, kalauz ur. Mindig ilyen komoly? Sohasem mosolyog a lányokra? A kalauz elnevette magát, i— Nahát, jő kofa vagy, babám. Egy gyors mozdulattal belenyúlt a leány nyakába és jól megmarkolta. — Látom, nem haragszol a legényekre. Eszti erre visított egyet, gyerekesen és beugrott, a fülkébe. Védelmi állásba helyezkedett és várta a további támadást. A kalauz azonban nem ment utána. — No, nem érek rá, véled vesződni. Ott hagyta Esztit magában, már el k tűnt a kocsiból. Eszti bánta, hogy olyan nagyot visított. Kár volt a kalauzt megbaragitam- Beszélgethettek volna egy kicsit. Szerette volna elmondani neki, miért megy Pestre, honnan van pénze, s mi egyéb mást is. Elkedvetlenedve ült vissza az ablak mellé. Nem is olyan nagy élvezet első osztályon utazni. Hiszen az ülés jó puha, urias, de igy egyedül, unalmas üldögélni é& még vagy másfél óra ide Pest. Unalmában megint kiment a 'folyosóra, elment addig az ajtóig, amelyen át a kalauz eltűnt. Nyitva volt az ajtó, egy kis átjáróba nyílt, melynek a fala kétoldalt olyan volt, mint egy nagy-nagy harmonika. Szeretett volna átmenni ezen az átjárón, de nem mert, nem tudta szabad-e, hova vezet. Hátha kiesne a vonatból. Csak állt az ajtónál és né- zegeett. Aztán kinyílt a túlsó ajtó és két urí ember jött az átjárón, szivar a szájukban. Eszti félreállt az útjukból, de látta, hogy a másik ajtó egy másik kocsiba vezet s igy vé’ gig lehet járná az egész vonatot. Kedve kerekedett a kalandos útra, átlépni az átjárón. Egy másak első osztályú kocsiba jutott Abban is kevesen voltak, férfiak, nők, legtöbben közülük aludtak elterülve a pamlagon. Ment tovább, egy újabb kis átjárón át Itt egy kicsit visszahökkent, az uj kocsi valahogy más volt, mint a többi. Más volt a színe, a fala, jobbról egy csukott ajtó volt, amely mögül férfihang hallatszott és olyanféle zaj, mintha húst sütnének. Eszti elszántan ment tovább, bejutott egy ajtón és meghökkemve állt meg. Egy ho&z- ezu, nagy terem volt előtte, végig gyönyörűen megtérített asztalokkal, kékes szimü tányérok a fehér abroszokon, csillogó poharak, ezüstös villák és kések, kisébb-nagyobb boros palackok, piros és sárga ecet-olaj tartók. Olyan volt ez a terem, mint egy finom, nagy ebédlő, a báróné méltósága ebédlő szobája volt ilyen, mikor a püspök urat várták ebédre bérmáláskor és Esztit behívták a kastélyba kisegítőnek. Megállt az ajtóban, ide mégse mert bemenni. Félénken visszahúzta az ajtót és ment visszafelé. Az elülső helyiség ajtaja kinyílt és egy férfi lépett ki belőle aranygombos sötétkék kabátban egy tálcán sonkát és egy üveg sört vitt. Eszti benézett a nyitva hagyott ajtón és örömében elkiáltotta magát: — Jé! Egy szakállas férfi állt a helyiségben, tiszta fehér ruhában, ragyogó fehér sapkával a fején. Ez ránevetett Esztire és ezt mondta: — No, mi az kis leány? — De hiszen ez kályha! Igazi kályha — kiáltott Eszti elragadtatva. — Az hát. Mi van ebben csoda? Eszti bemerészkedett, jól körülnézett és nagyon tetszett neki minden. A tűzhely egész picike, rajta edényekben kávé, tea. Régi kis jégszekrény, — minden olyan helyes picike. A kövér, termetes szakács úgy állt ott, mint óriás a törpe-konyhában. Nevette Eszti csodálkozását, — Maga itt a szakács? — kérdezte Eszti, j — Az hát. — Aztán tud itt főzni? Hogy tud itt főzni, ilyen kis helyen? ■ - » — Hát tudok. Aki tud, az mindéből tud — mondta a szakács. Eszti leült a kis székecskére a sarokban. Nézte, hogy & szakács tett-vett, ügyesen, gyorsan. Husdarabokat vett ki egy jégszekrényből, tojást, vajat egy másik szekrény-féléből, krumplit, tojást. — Ezt most megsüti? — Majd ha rendelnek. Jött is a kékkabátos, a pincér és bemond' ta: — Egy bécsi szelet burgonyával. Két tojásból rántotta. Ekkor látta meg Esztit. — Hát ez a vakarcs mit keres itt? —i Bejött, még sohase látott étkező konyhát. Eszti megijedt, hogy most ki fogják kergetni, ide biztosan nem szabad első osztályú jeggyel se bemenni. A pincér azonban nem bántotta. Csak azt kérdezte: — Hát szép itt, mi? — Nagyon helyes. Nekem nagyon tetszik. Hát akkor maradjon itt. Segíthet a szakács unnak. Meghámozhatja a krumplit Odalett eléje pár szem krumplit, kezébe adott egy furcsa, rácsos pengéjű kést. — Nahát, Eszti nekilátott a krunrpliháimozásnak. Szívesen csinálta, hamar kész lett vele— Vágja vékony szeletekre — dirigálta a szakács, mialatt a szelet borjúhúst megveregette, bepanirozta és a serpenyőre vetette. Amíg a szelet sült, beszélgettek. — Hogy került maga tulajdonképpen ide? — Hát úgy, hogy elsőosztályu jegyet vettem — mondta Eszti és mutatta a jegyét, melyet az egész idő alatt a kezében szorongatott. — De felvitte az Isten a dolgát! — mondta a szakács. — Föl. Méltőságos asszonyhoz megyek Budapestre. Kitanitanak úri szobalánynak. Küldtek pénzt az útra, nekem is volt valami. Hát gondoltam, utazok egyszer úri módra. — No lám, ilyen kis szemtelen — mondta
