Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-12 / 84. (2601.) szám
A magyar kisebbség történelmi szerepe Irta: SPECTATQR A n'éímot-osizlTá’k vámunió terve foglalkoz.- taí/ja a nagypolitikát és fogja foglalkoztatni jó hosszra időre. A terv kipalbantása, bánmi t mondjanak is a hivatásos állam fórfiaik, mindenkit meglepetóssaeriien ért- Bemes is Briiamd mód szarét követi és azt hangoztatja: Mindent tudtam és mégis nagyon csodálkozom. Az első nagy izgalom hullámai már lecsöndesültek, ám azért a hivatalos csehszlovák politika és a. publicisztika állandóan szőnyegen tartja ezt. a kérdést, amelyet tisztára mint politikumot kezel ós olyannak állít be, mint amelyik az európai egyensúlyi helyzetet megbonthatja. Ebből a szemszögből nézve 4 dolgokat, a német-osztrák/ vámuniót úgy tüntetik fel, mint az Ansdhiiuea anegnyilvánuMBát egyelőre gazdasági téren, amelyet azoníban nyomon követne az Ansdhluas általános politikai irányban is. Ez a szemlélet a vifliágihálboira előtti német világ- hegemóniára való törekvés íelnjulésát látja a vámunióban, a Dramg nadh Ősien felnju- lását, a hatalmi törekvéseknek a legkisebb eT-emálMa frányáiban megkísérelt előretöré- aét. Ha tényleg ilyen törekvésről van sző, akikor a csehszlovák politikai- körök és publicisztika aggodalma indokolt, mert hiszen egy tizenhárom éves politikai fejlődés további útját keresztezné vagy törné derékba. jViüágosan kifejezi Masaryk „Uj Európa" cirnü müvében az uj közópeurópai rend cél- fát. Az osztrák-magyar monarchia vazallusa és hídja volt a keletre gördülő germán imperializmus törekvésének, ezért részekre keiil bontani s a független kis nemzeti államokkal vissza kell szorítani kereteibe. Az persze súlyos probléma maradt, vájjon a szűkre szabott és Béas hinterlandjává degradált Ausztria megállja e a helyét ebben az uj álllamren dszenben ? Benes azt bizonyítgatja és sajtójával azt akarja elhitetni a bécsiekkel, hogy igen, az osztrákok azonban azt hajtogatják, hogy mindenféle szanálási akció és jésaándéku tanács ellenére — nem. A beteg orvosai tanácsára nem tud meggyógyulni ós segíteni szeretne önmaga a baján. Itt most egy olyan viilágpolitikai akció indult meg, ami egy évtized óta határozottan a legfontosabb megmozdulás az európai történelem színpadán. Fejleményei még beláthatatlan ok, bármily világos koponyák vizsgálják a kérdést, nem tudnak határozott ítéletet hozni. Vannak, akik eleve sikertelen- Éégre, kudarcra kárhoztatják az akciói, sőt egyszerűen csak zsarolási manővert látnak benne, vannak, akik nyíltan kimondják, hogy a csatlakozási folyamat feűtartóztatha- tatüian. Nem kisebb emberek, mint például Churchill, a Bald win -kormány kincstári minisztere. Csehszlovákia határozottan kényes helyzetben van és most érzi a maga valóságában a középhelyzet egész értelmét, ami nemcsak előnyöket, hanem súlyos terheket te jelent. Kramár, akiben a nagypolitika kérdései iránt kifejlett érzők és akiiben tiszteletreméltó őszinteség is van, helyesen Írja jelentős vezércikkében, hogy a csehszlovák politikának vannak szorgalmas és te- j hetséges em'berei, ám a nagy áramlatokhoz | nem tudnak igazodni és Csehszlovákiának j neon tudnak olyan politikai célt szabni, amellyel irányítója lehetne az eseményeknek. Mert ha. ilyen nagy koncepciójú emberek irányítanák a csehszlovák politikai életet, ^régein észre kellett volna vermiek, hogy a görög filozófia ősi tétele, a pautha rihei, a minden változik, előíbíb-utőbb az uj politikai helyzetben is érvényesül. És akikor elő kellett volna készülniük erre a változásra. Nem illúziókkal és ábrándlképekkei,. hanem a tényék és realitások helyes értékitéletéveL Csak éppen egy igazságot kellett volna felismerni, egy hamis .illúzióról lemondani, hogy bár Prága tényleg Európa szivében fekszik s bár Bismarck tényleg mondotta, hogy aki Prágának ura, ura egész Európának is, de Prágának ez a földrajzi energiája nem érvényesülhet egy tizeuötmiliiós államban, egy hetveumillióis kolosszus tövében- ée egészen bizonyos, hogy Prágából nem lehet pórázon vezetni Bécset és Berlint Pestet sem, De ez a felismerés nincs meg, hiszen akkor le kellene mondani az ábrándok azáoes vMgáról, melyeket Benes tizenhárom éve szövöget a nagy francia protektor árnyékában. Ahogy Benes a nemzeti szocialisták kongresszusán mondotta, ahol nem mint miniszter, hanem mint pár teamber beszélt, akkor vissza kellene menni 1918-ig és mindent újból kezdeni-. Világos, hogy a kösépeurópai helyzet megoldására csak mégy módszer képzelhető el: a nagyoseh, a nagynéniét, a nagyosztrák és a középeurópai. A csehszlovák politika eddig az első irány mesgyéjén haladt, amelyet tudományosan is megindokolni igyekezett Dvorsky müveivel, de ea a módszer csak három feltétellel volna fenntartható, Németország tartós b'énulásávaU, az európai hatalmi csoportosulás állandóságával a a békeec&erződéstek abszolút változtathatta tlam- ságával. Vájjon az eddigi események tanulságai alapján elképzelhető-e, hogy ez a három feltétel még mindig változatlanul érvényben van? Aligha. A másik megoldás a nagynémet és ennek előretörését ismerik fel a vámunió tervéi ben. Bizonyos, hogy a nagynémet megoldás, ha politikai formában is beteljesedne, két teljesen heterogén félre szakítaná Középei! répát és a németségnek csak látszatra hozná meg a hatalompolitikai gyarapodást, a valóságban előbb vagy utóbb végzetévé válna. A harmadik megoldásra, a nagy oszt rákra van meg a legkevesebb valóezerüség. A Ká- roly-puccfi felidézte ennek is a lehetőségét, de az az elképzelés, hogy a történelem még- egyszor ismétlődik, Bécs egy monarohiszti- tkrns egységes állam központja lesz, a politikai utópiák birodalmába tartozik. A középeurópai megoldás maradna hátra, amely ügyesen harmóniába hozná az összes geopolitikai és etnopolitikai szempontokat, a föld s a rajta élő ember harmóniáján hozná meg a megoldást. Szuverén, de igazán nemzeti államok rendszere volna ez a nemzeti kisebbségek zárt autonóm területeivel, amely Mfcíépduuai gazdasági egységet alkotna. Hauslik álma volt ez a vLiigLAboru folyamán, amelyet Lengyelország bevonásával más szociológusok pentarohiává bővítettek. De egy ilyen államrendszeriben le kellene mondani minden hatalmi álomról, mindem pnepanderanciára való törekvésről, a gazdasági, központ igazára csak prirnus in tér paies lehetne. Ez a négy megoldási lehetőség van- Quim- tum non daturMost már a csehszlovák politika a németosztrák vámunió tervében a nagynémet megoldás előretörését ismeri fel. Ée még mindig a nagyoseh megoldást kívánja szean- beazögeani vele. Vagyis az ő elképzelése szerint Középeurópa tényleg két részre szakad, a német-osztrák gazdasági és politikai csoporttal szemben megindul az ellentábor csoportosulása is, amelynél Csehszlovákia fogja megkapná a főszerepet, de legalább is a szervezés szérepét. Ebben a' blokkban Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és Románia csoportosulna. Még egy államnak, Magyarországnak kellene csatlakoznia s akkor megvolna a pen- tarchia. A középeurópai megoldás? A pem- tarchia, amelyben Prága akarja játszani a vezérszólamot? És Ausztria nélkül? Torzó a* egész, még csak félmegoldás sem. És vajon Magyarország nélkül is elképzelhető a négy másik államnak gazdasági csoportosulása, olyan értelemben, ahogy Benes Joadhimsthal óta akarja s ahogy most a német-osztrák unió veszedelmére vámunióvá kívánná bővíteni? Aligha. Olyan ellentétes gazdasági. érdekek állanának egymással szemben, amelyek nyomban felismerhetők, ha elolvassuk Bradács földmivelésiigyj miniszternek a lap belsejében ismertetett beszédét. Magyarország most a nagy kérdőjel a csehszlovák politika szemében és a magyar politika állásfoglalására kiváncsi mindenki. Magyarország szempontjából ha semmi másra nem volt jó a német-osztrák unió terve, abból a szempontból végtelenül értékessé vált az általa adódott helyzet., hogy a magyar politika állásfoglalásának súlyát ma kénytelen egész Európa elismerni. Kérdő tekintetek fordulnak Magyarország felé. Medvecky Lajos dr. volt agrárius képviselő, a befolyása és irányítása alatt álló pozsonyi magyarnyelvű kormánylapban vezércikket is k „Magyarország a válaszúton" elmen, amelyben megállapítja, hogy „Magyar- ország lehet a döntő súly a helyzet mérlegében." És rögtön meg is jelöli Magyarország történelmi hivatását, amely az ő elképzelése szerint nem a német-osztrák, hanem a szláv irányzat győzelemre segítésében állMagyarország hivatalos politikájának köreiből ha feleletet adnának Medvecky történelembölcsészeti fejtegetéseire, valószínűen az a válasz hangzanék el, bogy Magyarország nem akarja elősegíteni sem a germán, sem a szláv megoldás győzelmét, önállóan akar és fog politikát csinálni, amely arra irányul, hogy Középeurópában megegészségesedjen az élet s a normális viszonyok között boldoguljon a magyar nemzet. Mert Magyarország felelős tényezői épen abból a történelemből, amelyre Medvecky hivatkozik, tanulták meg, whnbbs Doumergue Briand-elienes beszéde nagy kavarodást keltett a francia politikában Hervé a németek fogairól — Is angolok a vámunió mellett? Páris, április 11. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a párisi jobboldali sajtó Doumergue köztársasági elnök nizzai beszédét szükséges és a legjobb pillanatban jött intő jelnek fogja föl a német veszedelem ellen s egyúttal úgy Ítéli meg, mint Briaud külpolitikájának éles kritikáját. A baloldali sajtó ma hevesen megtámadja Doumerguet és azokat a lapokat, amelyek a nizzai beszédet védték. A szocialista Populaire egyenesen megkérdezi, vájjon Doumergue nem vétett-e beszédével az alkotmányos szabályok ellen. Az elnök a radikális pártnak jobbszárnyához tartozik és sovénabb a legszélsőségesebb nacionalistáknál is. Néhány héttel lemondása előtt szükségesnek tartotta, hogy keresztezze felelős külügyminiszterének útját. A nemzetközi helyzet annyira feszült, hogy a vigyázatlan szavak óriási károkat okozhatnak az államok egymáshoz való viszonyában. Daladier lapja a köztársasági elnök beszédét fölösleges demonstrációnak nevezi és sajnálattal állapítja meg, hogy Doumergue, aki elnökségének hét éve alatt példás tartózkodást mutatott, most leckét ad patriotizmusból egy olyan embernek, aki ezt igazán nem érdemelte meg. Franciaország szabadon választotta meg politikáját. A nép európai föderációt akar, a nemzetek kibékülését és a le- fegyverzést. A nemzeti szocialista Gustave Hervé a Victoire-ban komolyan rendreutasitja Dou- mergueí, „a jó elnököt^. Minden átlagos műveltségű franciának meg kell értenie, hogy a nemzetiségi elv proklamációja, Lengyelország, Írország és Csehszlovákia fölszabadítása után politikailag és erkölcsileg lehetetlen az osztrák—német csatlakozást meggátolni. A franciáknak meg kell érteniük, hogy Németországtól nem lehet megtagadni az egyenjogúságot a fegyverkezés terén. Minden franciának be kell látnia, hogy a lengyel korridor, amely Németországot két részre szakította, halálos ítéletet jelent. London, április 11. A Daily Express föl- fünéstkeltő cikket ir a német—osztrák vám- szerződésről. A lap szerint Franciaország haragszik, mert Ausztria és Németország vámuniót merészeltek kötni. A habsburgi monarchia lesoványodott maradványa gazdasági újjáéledése kedvéért közeledést keres Németországhoz. Brland nemmel felelt. A központi hatalmak azzal támogatják tervüket, hogy a reparáció pontos folyósítása érdekében meg kell adni nekik a jogot gazdasági életük nívójának emelésére. Briand ismét nemmel felelt. Illetékes körök azt ajánlották, hogy a német miniszterek az ügy megbeszélése érdekében Londonba jöjjenek és tárgyaljanak az angol miniszterelnökkel. Briand nem-et mond. Az angol közvélemény azonban azon a nézeten van, hogy a központi hatalmak jogosan cselekesznek és annyi bizonyos, hogy a bolsevizmus előretörése ellen semmi sem jelent maradandóbb gátat, mint az erős Uözépeurópai kereskedelmi egység. pap Ne fogadja el a lapot a mélynyomásé 8 oldalas képes melléklet nélkül MI SZÁMUNK A KÉPES ÜSTTEL 28 OUffl. ni i imiTiniTTTmi nifffii m»i11m iiiiiini miiiifim wii'iwwi«wiiMMiíminiiiii^ m» iííiihiiiwiimmíibiiiiiiiíiíibi iiihiiiiíií'i <wn—H >•»■ ■nirwiTi ibii n»irTnn«»wn:aM:n<g».wi»niwiinwiTnnwii —iiimi nnrw h—o—wiimmii—itw u muju n m—«—«■—■—— yi mwi—■ u ..wOTmmn: iiTJimumg— A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok "•£L££i feNtta* P°lüikai napilapja ***«„. ,r4a* “• *‘v2L:'u^'x m em"et Egyes 9VÁm árm t.20 Ki, vasárnap 2,~K£ D2URANYI LÁSZLÓ FORGÁCft GÉZA SÜRGÖHYCIMi HÍRLAP. PRAHA
