Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-12 / 84. (2601.) szám

2 BWWJgA^?* ■ FI* «IMIMM*B)——gaWMB n'e8v**k£$®®l$T hogy nem germán, vagy szláv, hanem magyar politikát kell követniük. A magyarság érvé­nyesülésének és boldogulásának politikáját. A magyar kisebbség szempontjából azon­ban érdekes és tanulságos, hogy Medveoky a kormánylap hasábjain hozzánk is felszólítás­sal fordul. „A mi itt élé magyarságunkra is fontos kötelesség vár ebben a pillanatban, — irja — mivel az itteni magyarság az egész magyar nemzet jól felfogott érdekében ottani összeköttetéseivel irányíthatja a túloldali po­litikai áramlatot, hogy ne engedje magát el­csábítani a német-oszt rák gazdasági szövetke­zés kísértésétől, hanem csatlakozzék a látszó­lag még gyöngébb, de természetesebb és a magyarság fen maradását nem veszélyeztető, sőt biztositó áHamesoportosuláskoz." Medvecky tehát észreveszi a magyar ki­sebbség történelmi szerepének jelentőségét, azt a szerepet, amelyet Masaryk úgy defi­niált, hogy a kisebbségnek hídnak kell lennie két szomszédos ország között — és most ba­rátságos szavakkal invitál, hogy töltsük be hivatásunkat, küldjük át figyelmeztető sza­vunkat odatulra, hogy az egész magyarság ér­dekében a Medvecky koncepciója szerint irá­nyítsák Magyarország politikáját. Téved a cikkíró, amikor úgy hiszi,, hogy minekünk -túloldalt" olyan összeköttetéseink, olyan sú­lyúnk volna, mintha „irányíthatnánk az ot­tani politikai áramlatokat". Minekünk ilyen összeköttetéseink nincsenek, ilyen süljünk nincs, mint ahogy nem Is lehet, de mégis van kapcsolatunk, a vérségi kötelék, a nemzeti eszme miden m agyaid egybefogó ereje, az egyetemes magyar kultúra* amelynek humu­szából szívjuk mi is az éltető nedveket Ez a kapcsolat teszi természetessé, hogy nem le­het olyan magyar politika „odatol", amely ne tenné magáévá a magyar kisebbségek ügyét a nem ennek érdekében igazodnék. Ennék a lelki és wellemi kapcsolatnok vitalitását ki- érezfceti. Medvecky * magyar államférfiak * politikusok húsvéti nyilatkozataiból és meg- állapithatja azt ie, ha tisztán akar látni, hogy a két szomszéd álfám között tényleg csak 1ÍW1 Aprl®? 12, Komolyabb formákat ölt a sziovenszkái érsekség terve? Hangulatkeltő Síire!; Gkánik érseki Jelöltsége meiSett Pozsony, április 11. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelexitóse.) Szlovenszkói szlovák katolikus körökben ismét sokat be­szélnek a szlovenszkói érsekség fölállításá­nak tervéről. Ezek a hírek természetesen csak szóbeszéd- számba jöhetnek, hiszen a modus vivendi százszor beígért végleges megvalósítása még ma is igen kezdetleges stádiumban van, már pedig az érsekség éle Írek Írásának kérdése csak akkor kerülhet szőnyegre, ha az egyház­megyék uj elhatárolása a Magyarországgal való megegyezés után befejezett ténnyé vált és az esztergomi főegyházmegye szlovenszkói ingatlan és ingó vagyonának birtokjogi viszo­nyai az esztergomi érsekséggel a Vatikánon keresztül végérvényes jogi elrendezést ka­pott. Az Osservatore Romano, a Vatikán te­kintélyes szócsöve egy alkalommal azt is le­szögezte, hogy ezt a nagy kérdéskomplexu­mot éppen nemzetközi volta és bonyolultsága miatt egy német—csehszlovák— magyar-va­tikáni konferencia holdhatná csak meg a leg­rövidebb utón. Ily böriilmnéyek mellett a szlovenszkói érsekség megvalósulásának kér­dése elég távoli jövő zenéjének tekinthető. Az újabban fölmerült szlovenszkói hírek nem is ebből a szempontból, hanem a csehszlovák félhivatalos körök mentalitása szempontjából binnaik érdekességgel. E hírek tulajdonkép­pen e körök óhajait hozzák a nyilvánosság elé s csakis ilyenek gyanánt szabad fogad­nunk őket. E hírek szerint az érsekség szék­helye mégis Pozsony lesz g az eddigi legko­molyabb jelölttel, Blaha Mariannái szemben újabban Okánik Lajos dr. kanonok, pápai probonotáriua, pozsonyi belvárosi plébáno* nevét emlegetik. Okánik az állaimfordulat után az egyházi kö­rökben bukott ember volt, b különösen azzal kompromitálta magát, hogy a Sokol-egye«ület szakoicai szervezetét ő vezette, ezenkívül a Ka- tolické Noviny szellemi vezére volt hoeezu időn keresztül, amely lap azzal tűnt ki. hogy mindem katolikus kérdésben oponált. Okánik később az éppen nem katolikus szellemű agrárpártba lépett be, de ott sem maradt sokáig, hanem 8ramekék-. hez, illetve Micsuráé kihoz keresett csatlakozást. Kazacsay plébános halála után erős nyilatko­zatot adott a pozsonyi katolikus egyházköz­ség autonómiája kérdésében, amelyért expo­nálta magát Komoly egyházi helyen szerzett értesüléseink szerint Okániknak sikerült az egyházi körök bi­zalmát visszanyernie, mert most már a legületéke&ebb egyházi fórumokon is komolyan beszélnek Okánik érse.kjelöltsé- géről. Ezt a megoldást természetesen elsősor­ban a hivatalos állami körök lanszirozzák « állítólag a kormány az egyház! vagyonnak leendő felosztásánál bizonyos koncessziókat la hajlandó tenni, bogy Prága szolgálatkész Je­löltjét, Okánlkot Róma akceptálná. Egyébként most ülésezik az a bizottság, amely a szlovenszkói egyházmegyék uj ée végleges felosztásának tervét dolgozza ki. 1 román Náramarosban uiból megkezdődött a zsidók elleni halna raj tűnik át vezet a híd. Ennyi ős nem több a mi kapcsolatunk. Nem széliünk történelmi vitába, sem Med- veokyvel, vajon suib spécié aetermitatis, a magyarság jövője szempont]álból „természe­tes és a magyarság fen maradását biztosító" volna a szláv orientáció. Ezt a vitát ezeken a hasábokon egyszer már lefolytattuk Ivánká­val, fölösleges volna a.z argumentumokat meg­ismételni, a magyarság történelmi múltja egész más felfogásra tani! minket, egymást tehát meg nem érthetjük. Mi nem kívánjuk a porosz csizmát sem, nem akarjuk a pizani módszereket, ideálunk tehát sem a germán, sem a szláv, hanem a magyar orientáció, mely tizenkét millió magyarnak helyet köve­tel. a nap alatt. De ha szavunkat odaát meghallgatnák, ha döntő befolyást is tudnánk gyakorolni az ottani politikai áramlatokra, éppen a magyar jövő biztosítása lebegvén szemünk előtt, ho­gyan képzeli Medvecky, hogy mi, éppen mii el­mondhassuk: Testvérek! Kövessétek a szláv orientációt, mert ez a természetes és a, ma­gyarság fennmaradását nemcsak nem ve­szélyeztető, hanem egyenesen biztosító irány­zat? Hát aöradhat-e a pozsonyi kormányíapon kívül magyar toll, magyar hang, amely ezt el­mondhassa? Mi, akiket az első népszámlálás egy harmadunkkal csökkentett meg s akik az uj népszámláláson csehszíloválk lap jelentések szerint újabb három várost, a magyarság há­rom évszázados bástyáját veszítettük el, ho­gyan mondhassuk azt, hogy számbelileg is biztosítja nemzeti állományunk intaktságát a, szláv orientáció? Mi, akiknek soraiban sok tíz­ezer testvérünk a hontalanság keserű kenye­rét könnyeivel önzöti, akiknek öreg nyugdíja­sai valósággal éhezésre vannak szánva, akik­nek gyermekei egyes hetven százalékban ma­gyar városokban és községekben neon jutnak a magyarnyelvű kultúrához, akiknek gyár- vállalatai, pénzintézetei, kereskedelmi intéz­ményei sorban megs emmlsül tek, akiknek nincstelen parasztjai nem jutottak földhöz, mert Volhyniából és Boszniából visszatülepí­tettek részesültek elsősorban a földreform áldásaiban, hát hogy mondhassuk mi azt, hogy a szláv orientáció népi, gazdasági és kulturális tekintetben elősegíti a magyarság 'boldogulá­sát és fejlődését? Medveoky volt képviselő blöffökkel dolgo­zik éa nekünk csak egy feleletünk lehet: Olyan kormánypolitikát, amely biztosítja nem­zeti életitok teljességét! Akkor, de csakis eb­ben az ekeiben leszűrik a híd és rajtunk ke­resztüli megtalálják az utat a 'kézfogásig a jóakaratu emberek, a bomimes bonae volun- tatís, akikhez egyedül szól a béke szózata. Máramarosszlget, április 11. Bizonyos esemé­nyek azt mutatják, hogy a romániai oeidóüldö- zések még mindig néma fejeződitek be. A múlt hetekben Bonsa községben Klein Fis, eh el keres­kedő házán egy fölirat jelent meg, amelyen ez állott: — Zsidó, takarodj a községből, mert rossz véged lesz! Néhány nap múlva ujaíbb cédula került a házra: — Ha nyolc nap alatt nem mégy, föigyujtfuk a házadat! Klein Fiaéhei ekkor a csendőreégen életve­szélyéé fenyegetés miatt följelentést tett isme­retlen tettesek ellen. A osemdőreóg a nyomozást megindította ugyan, azonban Klein házára még az éjszaka újabb tábla került: — Zsidó, ha három nap alatt nem pusztulsz, úgy fölakasztunk a családoddal együtt. A o&endőreég a további nyomozás során több falubeli gazdát letartóztatott. Ezek bevallották, hogy a cédulákat ők akasztották Klein ház­falára. Acéd utókat EH mi trésen falubeli pópa készí­tette. A pópa ellen nem indítottak eddig tó- járást, sőt még csak ki sem hallgatták. SÜLLYEDŐ PARTOK REGENY Irta: EGK! VIKTOR (6) Balázs megrendült lélekkel látta, meny­nyire ö&yzeroppantotta Hamimeraét Jolán asszony meggomdolatlam hite. Tört és áléit hangon suttogott valamit maga elé Hamimermé és védtelen, tántorgó lépteikkel jött beljebb. Szánandó volt mé­lyen árnyékolt, íényehait szemeivel, meg- sápadt arcának zilált, fájdalmas vonásaival. ■Báláz* elvonta róla tekintetét, olyan elszó­rnom tóan hatott rá az öregasszony váratlan megrokkanása. Ahogy együtt voltaik mind, a közelgő s®e- ánsz résztvevői, mintha billenős történt vol­na bennük. Fojtott és ünnepélyes hangon beszélgettek a bonyolult teozófus kifejezése­ket használtak. Gépies, nehéz mozdulatok­kal kísérték a lassan hömpölygő szóárada­tot- A mesterkéltség légköre teljesen bebo­rította őket, mintha dilettánsok ágáltak vol­na valami porlepte csikorgószavu Kotzebue- d a rabban,. Balázsra is átragadt a szeánszra készülő­dő kör hangulata. Elmerült, szinte ájtatos hallgatással várta. A kör azonban nem zárult tökéletesen. A lánc egyik szeme kipergett. Jolán ösztöne ellenséget szimatolt. Titokban figyelni kezdte Erzsit. — Jobb lett volna otthon maradni. Azt mondtad, erős leszel! — hallotta az anyját karoasfflékhez vezető lány hangját. Haimimemé hevesein, ingatta a fejlét. Rette­gett, hogy éppen ma, a beteljesedés perce előtt elhagyja az ereje. Nem mondta-e Jo­lán, hogy megkísérli a csodát: élet jelt kapni Árpádtól? Ha csakugyan látni fogja halott fia kezevonását! A kézitáskájába nyúlt és reszketős, ujjai­val kikotorta Árpád fia levelét. — Nézd csak, Jolán ! Ez volt az utolsó üze­nete... Ezer Írás közül megismertem azon­nal az övéi Olyan volt az írása: karakteres, férfias, mint jómaga — A tökéleteseken beteljesedik az TJr akarata! — mondta erre Jolán ünnepélye­sen., — De mikor Árpáid sohasem beszélt elöl­tünk szélieméi étiről — ébredt fel újból az anyában a kétely. — Sohase említette, hogy spiritiszta. Folyton művészek közt élt, a lei­kével bizony keveset törődött. Mikómé elmézően mosolygott. — Ha földi pályáján nem is történt, vele olyasmi., ami a mi útiunkra terelte volna, azért a lelke mélyén mégis szunnyadhatott a vágy a tökéletesség után. Ahogy Augusz­tus, a mi szellemi' vezetőnk, számiunkra ki­jelöli a követendő utat, úgy tartja már az 5 kezét is, hogy elvezesse körünkbe. Á rpád a mienk, hozzánk tartozik. Magasabb kapcsok kötik ő! össze velünk a földi lét kapcsainál. Ez a kapocs minden vérségi köteléknél erő­sebb. A láthatatlan szorosabb, mint a lát­ható, t\ — Nem feledhetem, egyetlen fiiam volt! — tört ki könnyeikbe az anya, Balázst e<z a kesergés rezzentette fel. Va­lamennyien körülfogták Hamimemét, de 5 csali, két könyörgő, váddal és esdéssel teli szempárt látott — Erzsi meredt így rá, meg se tudott mozdulni, ugv hullott beléje ez az oltalmat kérő könnyes szempár. Aztán leol­vadt róla a bénaság, néhány lépéssel köze­lebb Jött és kérdően, esetlenül szótvetette karjait. Álomszerű volt ez a mozdulata, a tudata valahogy kikapcsolódott és érezte maga is, hogy valami érthetetlen előtt áll, melynek magyarázatát a következő percek fogják megadni'. A szeánsz megkezdődött &. Miké felgyújtotta a zongorán álló vörösen ermyőzött ril'lamyMmpát és eloltotta a csil­lárt. Aztán háromszor csöngetett. Kemény, riogató berregés hasított a csöndbe. Közben Mikóné gépiesen hadarta a szo­kott utasításokat: — Ne nézzenek Szán dr óra, ha bejön ... Legyünk közönyösek! Beszéljünk érdekte­len ügyekről. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtót gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Levegő Napfény Fürdő Diéta igmanai teeaeriHvS*, Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. Az ajtó nyílt. Szamáré jött. Lassan tapoga­tózva tartott előrenyujtott merev karokkal az ebédlőn át az elsötétített ki* szobáiba- Mereven nyitott, üveges szemében, mint borzadály láttán, élesen feldagadva fényiéit a szembogár. A szája ia nyitva volt éa ahogy harapva, fojtva és sivitiva szívta, kap­ta magába a levegőt, remegett az álla és a feje táncolni látszott az elhajlott törzsöm Jolán asszony Balázshoz fordult, — Múltkori zongorajátéka nagyon világias volt. Ne játssza ma a Rübliás embert Ez az opermzene elvonja az ember figyelmét. Mikió helyeselve bólogatott, Jolánnak iga­za v,an. ő is önkéntelenül az operára gon­dolt és figyelme elkalandozott. Valamennyien, akik a félhomályba vont szobában voltak, elfordultak Szandrától- Olykor azonban lopva rásiklott a szemük; a kíváncsiság erősebb volt az akaratnál. És ahogy jártak és mozogtak, gépi és mester­kélt volt minden taglejtéeük, mintha meg­szűnte k volna önmagukat élni s rossz szí­nészek módijára előirt szerepük szavait mor- zsolgatták volna a láthatatlan súgó után. Hamimermé volt az első, aki ebből a sze­repéből kiesett. Izgalmában zsebkendőjét szaggatna. Erzsi aggódva hajolt közelebb. Szandié a kijs szoba háromlábú asztalká­jáig tántorgott és nehéz sóhajjal beleros­kadt az előkészített nádfonatu karosszékbe. — Rögtön elalszik jelentette be Miké­Jolán jelen tőeégteljesen ée kiesé rejtélye­sen bólintott. — Néhány perc múlva mély transzban lesz és akkor megkíséreljük Árpádot be­vonni körünkbe! Jolán követte Szamárét a kisszobába. Mint zsákmányra lecsapó aötétszámyu madár ha­jolt kiterjesztett Iránjaival médiuma föDA, két kezével a tesbe vonalait követte, óvato­san, hogy hozzá ne érjem és hit te lem lehajol* a padlóig. Aztán kiegyenesedett, rázott na­gy o! az nj'jairn és folytatta a delejézéfeti, míg Szamáré feje ki csavarod ott, alig láthatóan körbe forgott. Kotnyult fejéi mintha ügyeb­ien Mrd metszette volna le a nyakró1

Next

/
Oldalképek
Tartalom